Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

Számítógéppel készül a magyar nemzeti bibliográfia A magyar írók műveinek első összefoglaló ismertetése a 18. század elején jelent meg. A nagy nyugati kultúr­nemzetek művelődéstörté­nete majdnem kivétel nél­kül szinte évszázadokkal ko­rábban jegyez fel olyan pró­bálkozásokat, amelyek célja számba venni, lajstromozni a nemzeti kultúrkincsének ré­szét képező irodalom teljes­ségét. Hazánkat a 16. és 17. szá­zadban a török hódítás és a Habsburgok gyarmatosító po­litikája miatt kulturális el­maradottság jellemezte. A hazai egyetemi élet fejletlen­sége arra késztette az értel­miségi pályára készülő fia­talokat, hogy külföldi egye­temeken végezzék tanulmá­nyaikat. A fejlettebb kultú­rájú országokkal létrejött ilyen kapcsolat járult hozzá ahhoz, hogy a 18. század legelején megszülessen a magyar irodalom alkotásai­nak első számbavétele, Czvittinger Dávid bibliográ­fiája. Ezen első retrospektív pró­bálkozás után — ha lassan is — fejlődésnek indult a magyar bibliográfiai szám­bavétel. Az indíték pedig az volt, hogy külföld előtt is bebizonyítsuk a magyar iro­dalmi élet pezsgését, azt, hogy Magyarország mennyi kiváló embert adott a világ­nak. Elsőrendű feladat Amint a 18. század végén hazánkban is virágzásnak indult a könyvkultusz, a nemzeti bibliográfia létrejöt­tében nagy szerepet játszó könyvkereskedői igény is jelentkezett: a kereskedők tudomást kívántak szerezni az újonnan kiadott könyvek­ről, hogy azokat vevőközön­ségük igénye szerint besze­rezhessék. Scheidius Lajos, pesti egyetemi tanár 1798-tól kezdve, a Kilián testvérek könyvkereskedő céggel együttműködve. folyóirat­szerű kiadványban, A bel­földi könyvek általános jegy­zékében rendszeresen ismer­tette az irodalmi újdonságo­kat. Innen azonban hosszú még az út a rendszeresen meg­jelenő kurrens nemzeti bib­liográfia megvalósításáig. A Széchényi Könyvtár csak 1936 körül ismerte fel, hogy e bibliográfia szerkesztése elsőrendű feladatai közé tar­tozik, hiszen a könyvkeres­kedők nem gondoskodnak kellőképpen e kiadványtí­pusról. A második világhá­ború eseményei 42-től meg­akadályozták a Magyar Könyvészet további megje­lenését. Hazánk felszabadulása a nemzeti bibliográfia szem­pontjából is fordulatot jelen­tett, 1964. január 1-től meg­indult a magyar nyomtatvá­nyok korszerű, teljességre törekvő, rendszerező nyil­vántartása. A kiadvány hiányossága — írja Szentmihályi János —, hogy nem tartalmazza a Szovjetunió és a szomszédos népi demokratikus államok magyar nyelvű nyomtatvá­nyait; nagyobb ciklust (10— 15 év) magában foglaló ku­mulációja nem történt még meg, sőt egy év vagy akár fél év anyagának összesítése sem jelent meg. A füzetek pedig meglehetős késéssel kerülnek forgalomba, meg- akadálvozva ezzel, hogy könyvtáraink szerzeménye­zési útmutatóként használ­ják a Magyar Nemzeti Bib­liográfiát (MNB), mert mire eljut hozzájuk, addigra az ismertetett könyvek nagy része már elfogyott. Segít-e a számítógép : A kiadványnak 1977 nya­rán megváltozott a címe, s egyúttal annak a törekvés­nek is utat nyitottak a szer­kesztők, hogy dokumentum- típusok szerint differenciált füzeteket állítsanak elő. Az MNB Könyvek Bibiliográfiá- ja a kötelespéldányok alap­ján készül; a könyveket, a különlenyomatokát, a térké­peket és az atlaszokat re­gisztrálja. Az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma pedig a tudományos, az iro­dalmi és a szaklapok, vala­mint a vezető napilapok cikkeit — a szépirodalom, a recenziók, a riportok és a nekrológok kivételével — dolgozza fel. A 3. országos könyvtár- ügyi konferencia egyik fontos megállapítása volt, hogy a központi szolgáltatások te­rületén hasznosítani kell a számítógépes technika elő­nyeit. A fejlesztési irányel­vekben a nemzeti bibiliográ- fia automatizálásának jutott az elsőbbség. Az első próba­füzetek és kumulációk 1977 júniusára elkészültek, s így az 1978. évi 8. számtól szá­mítógép dolgozza fel a Ma­gyarországon megjelenő könyveket és füzetes kiad­ványokat. Az automatizálás a kiad­vány összes tartalmi, feldol­gozási és szerkezeti kérdé­sének felülvizsgálatát köve­telte meg. De nézzük, sike­rült-e maradéktalanul fel­számolni az előbb említett hiányosságokat? A kiadvány továbbra sem regisztrálja a külföldön meg­jelenő magyar nyelvű köny­veket, s előállítási ideje sem rövidült meg. A gépi adat- feldolgozás első szakaszában viszont éppen azért esett a választás a Könyvek Bib­liográfiájára, hogy az éves és több éves kumulációk au­tomatikusan előállíthatók le­gyenek. A kísérleti üzemel­tetés alatt az 1976-ban meg­jelent könyvek adatait táp­lálták be. Ezek alapján pe­dig lehetőség nyílott a Ma­gyar Könyvészet 1976. évi kötetének automatizált elő­állítására, s az első kumulá­ció megjelenése 1979-ben várható. (A távlati tervek 10 éves mutató összeállítását is tartalmazzák.) Nehezen olvasható Az új technika másik va­rázsa, hogy a bibliográfia teljesebbé vált. Míg az MNB 1972-ben A könyvesbolti forgalomba nem kerülő köny­vekről című jegyzék 885 té­telből csak 302-t közölt, most a számítógép jóvoltából e téren is lényeges javulás kö­vetkezett be. (Azt, hogy a kihagyott dokumentumok nem az aprónyomtatványok kategóriájába tartoznak, te­hát szükséges lett volna a bibliográfiában regisztrálni ezeket, egy egyszerű szám­adat is érzékeltetheti: a mellőzött 583 tételben leírt kiadványok együttes terje­delme 78 ezer oldal.) Az új előállítási mód kö­vetkeztében megvalósult a műszaki irodalom teljesebb feltárása, s a könyveken kí­vül az új indulású, illetve új címmel megjelenő idősza­ki kiadványok leírásait is közli a Könyvek Bibiliográ- fiája. Tartalmi gazdagodás­ról is számot adhatunk: ezentúl a szépirodalmi gyűj­teményekről is készül analí­zis. Sokat levon viszont a ki­advány értékéből, hogy nyomdai kivitele szinte olvas­hatatlan. Ennek oka nem­csak a pénzügyi keretek szűkösségében keresendő! Ha fényszedéssel készülné­nek a füzetek, a munkaerő- hiány miatt a jelenlegi két- három hét helyett több hó­napot venne igénybe a tech­nikai előállítás. A másik szembeötlő hiányosság — nincs szóelválasztás és ezért ugrálnak a sorok — abból fakad, hogy az intézménynek nincs saját számítógépe, minden bérmunkában, a Szá­mítástechnikai Koordiná­ciós Intézetben készül. Pedig az első pillanatra luxusnak tűnő beruházás két-három év alatt megtérülne. Ebben az esetben ugyanis az Idő­szaki Kiadványok Repertó­riumán és egyéb — pl. hely­ismereti-történeti — orszá­gos jelentőségű bibliográfiá­kon kívül a Széchényi Könyvtár munkafolyamatait is elvégeztethetnék a géppel, s ez egyértelműen könyvtár­ügyünk fellendülését ered­ményezné. ★ A realitások talaján ma­radva azonban csak két, a közeljövőben megvalósuló fejlesztési tervről beszélhe­tünk. A nemzetközi cserére alkalmas szalag — amelyre már eddig is több nemzeti könyvtár jelezte igényét — előállítása jövő év derekára várható. A gépi úton készített, mind a nagykönyvtárak, mind a kis-, illetve közművelődési könyvtárak számára megfe­lelő katalóguscédulák forga­lomba kerülését még sok minden, legfőképp a szab­ványosítás hiánya késlelteti. De amint a katalogizálás egyes részletmunkáira — testületi és földrajzi nevek leírása, cirill- és görög ábécé átírása stb. — vonatkozó szabványok életbe lépnek, a katalóguscédulák számító- gépes előállításának sem lesz akadálya. Mátraházi Zsuzsa GEORGE SHEFFIELD: f — Doktor úr — mondta Jack Gordon, s bágyadtan rámosolygott a tagbaszakadt férfira, aki nesztelenül lé­pett be a szobába, miköz­ben ö aludt. — Nagyon ked­ves, hogy eljött, de attól fé­lek, nem tud segíteni raj­tam. Mivel azonban már itt van, hát igyekszem mi­nél rövidebben elmondani önnek, mi az, ami annyira felzaklat. Festő vagyok. Ké­peket festek és ceruzarajzo­kat készítek... — De... — Azt akarja mondani, hogy egyáltalán nem érdek­li az életem. — Gordon ke­serűen felnevetett. — ön a lélektelen nagyközönség kép­viselője, önnek teljesen egy­kutya, hogy egy tehetséges fiatalember, ifjúkora virá­gában örökre ágyhoz kötött beteg! De ön nem értheti meg betegségem okát, amíg el nem mesélem az életem történetét...- — De... — Kitűnő nevelésben ré­szesültem, és hamarosan vi­lágosan láttam, hogy kivéte­lesen tehetséges fiú vagyok. Amikor hétéves voltam, egy állatrajzomért díjat kap­tam. Ne beszéljünk arról, hogy én tulajdonképpen a londoni alkonyatot akartam ábrázolni. Ezután szüleim, büszke örömükben, egy se­reg ceruzával meg egy ha­lom rajzlappal láttak el, és módot nyújtottak arra, hogy Nagy Művészektől tanulhas­sak. Miután nagykorú let­tem, elhatároztam, hogy arcképeket festek. Tizenegy önarcképet készítettem. De senki sem akarta megvenni, és ha benéz a szalonba, ak­kor látja majd, milyen bá­natosan lógnak a falon, és bámulnak az Üres Karos­székre, amelybe én már so­ha többé nem ülök bele. — De... — Megrendelőim nem vol­tak, és többé nem mertem önarcképet festeni. Valószí­nűtlennek tűnhet, de igaz, hogy miután befejeztem a tizenegyedik önarcképemet, nem telt igazi örömöm az arcképfestésben, és ez azt bizonyítja, hogy még a leg­földöntúlibb szépség szemlé­lésébe is belefáradhat az ember... — De... — Bocsásson meg, de az ön válaszai meglehetősen Hazai furcsaságok itBogaras" ember Dr. Szontágh Pál, a Mátrafüredi Erdészeti Kutató Intézet rovarkutatója magánemberként is bogarakat gyűjt. Harminc év eredménye az a tízezres gyűjtemény, amelynek zömét a Mátra és a Bükk rovarvilága teszi ki. Több ritka hazai pél­dány közül egy külsőleg jelentéktelen, kétcentis cinéér az egyik legértékesebb, amelyből hazánkban ez az egyetlen „befogott” példány. Különös szenvedélye mellett jut idő ta­nulmányok készítésére, könyvek írására is, melyben „apró kedvenceinek” életének tanulmányozásával foglalkozik. Ké­pünkön: rovarvilág a mikroszkóp alatt. Aki ezt a képün­kön látható cirm°rt felfedezte? dr. Szontágh Pál. Negy&n két keréken Merész útra vállalkozott négy mezőtárkányi fiatalember: Cseh Zoltán, Bölkény Raffael, Tóth Ernő és Tóth János. A maguk készítette speciális kerékpáron három hét alatt szeretnék megfenni lakóhelyük és a lengyel főváros, Varsó közti távot. Képünkön: útban a csehszlovák határ felé. (Fotó: Szabó Sándor) egyhangúak. Engedje befe­jeznem, s akkor annyi „de”-t mondhat, amennyit csak akar! A portréfestésről a tájképekre tértem át... Ki­lenc képet festettem a kony­haablakból elém táruló ki­látásról, és hetet a szalon­ablakból. De vajon el tud­tam adni kilenc konyhaab- lak-kilátást és hét szalonab- lak-panorámát? Nem, bizony nem tudtam eladni. Maradt egy kevés pénzem, és ke­gyetlen tusakodás után úgy döntöttem, nem gondolok a lelkemre, és pénzért fogok festeni. Elhatároztam, mu­latságos képecskéket készítek az újságok számára. Ne fe­ledje el, hogy már semmi­lyen reményem sem volt, majdnem éheztem, és ne ítéljen rólam túlságosan szi­gorúan. .. — De... — Tudom, mit akar mon­dani: ha igazi művészlélek lettem volna, akkor inkább meghalok, mintsem ilyen lé­pésre szánjam rá magam. De ne feledje el, hogy a felesé­gem és a gyerekeim enni kértek — illetve kértek vol­na, ha lett volna feleségem meg gyerekem. De hát én tehetek arról, hogy nincs fe­leségem és gyerekem? Nos hát, mindennap harminc­negyven képecskét rajzoltam, és szétküldtem őket a szer­kesztőségeknek. Hamarosan felfedeztem, hogy a lelkemet pénzért eladni nem is olyan könnyű, mint látszik. Akár hiszi, akár nem — egyetlen garast sem kaptam a raj­zaimért. Egyszerűen vissza­küldték mindet. — De... — Ezután egyre mélyebb­re süllyedtem. Megpróbál­koztam reklámrajzokat ké­szíteni. Ruhák, hangszerek whiskysüvegek. Bárgyún mosolygó, kórósovány höl­gyek. Százával küldözgettem szét ezeket a képeket, és mit gondol, mit kaptam ér­tük? Reklám-árumintákat: egy üveg italt vagy egy gom­bolyag gyapjúfonalat. Már egy piszkafa alakú reklám­hölgyet is vártam, mosoly- lyal a képén... de valószí­nűleg elkallódott a postán. — De... — És ezért lemondtam a további harcról. Lelkem megtört. És úgy döntöttem, lefekszem ebbe az ágyba és soha többé fel sem kelek. Sem ön, doktor úr, sem a gyógyító tudománya nem se­gít rajtam. Bizonyos vagyok benne, hogy soha többé nem kelek fel ebből az ágyból... — Én meg az ellenkező­jéről vagyok bizonyos — mondta az ismeretlen, s óva­tosan lefektette a fiatalem­bert a szőnyegre. — A bú­torüzlet alkalmazottja va­gyok, és azért jöttem, hogy elvigyem az ágyát, mert nem fizette ki az utolsó részletet! Fordította: Gellert György műsorok: ..v'. „ •• ______________A R ÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Képesség és személyi­ség. 8.57 Három a kislány. 9.44 A három törpe. 10.05 MR 10—14. 1035 Kamara­zene. 11.39 A sziget. 12.33 Törvénykönyv. 12.50 Nagy siker volt! 13.49 Nótacso­kor. 14.40 Kedvesem, ha úgy gondolod ... 15.10 Ló- ránd István kórusművei­ből. 15.27 Robin Hood. 15.52 Tanár úr kérem. 16.05 Kon certfúvós. 16.20 Lemezfel­vételek. 17.07 Miért szere­tünk félni a moziban? 17.37 Kórusművek. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Sporthíradó. 19.30 Műsorismertető. 19.33 Gyurkovics Mária emléke­zetes szerepei. 20.05 Örök­lődik-e az intelligencia? 20.35 Népzenekedvelőknek. 21.05 Húszas stúdió. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.36 Zene­déidét! 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.24 Állatbarátoknak. 13.29 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Daloló, mu­zsikáló tájak. 18.58 Köny- nyűzenei újdonságok. 19.20 Szocializmus a századelőn. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Egy magyar nábob (Jókai regénye). 21.41 A tegnap slágereiből. 22.30 Népi zene. 23.15 Klasszikus operettekből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fia­talok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt — Múzeumi híradó — Fügedi Márta: Az avasi templom úrasztali té­rítői. A sokféle stílusáram­latból fogant, nemes anya­gú hímzések a XIX., XX. században készültek — Egy kiállítás képei. (Részletek az Emerson együttes felvé­teleiből) — Sport — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — Lap- és műsorelő­zetes ... TEJ 16.05 Budapest Nagydíj. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (Angol tévé­filmsorozat). 20.50 Zene, zene, zene. 21.40 Az ember melegségre vágyik (Tévé­film). 23.00 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.01 A zebra napja (Angol ismeretterjesztő film). 20.50 Alfa holdbázis (Filmsoro­zat). 21.40 Tv-híradó 2.22.05 Gálaest az „Unter den Linden”-en. 1979. július 10., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents