Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
Számítógéppel készül a magyar nemzeti bibliográfia A magyar írók műveinek első összefoglaló ismertetése a 18. század elején jelent meg. A nagy nyugati kultúrnemzetek művelődéstörténete majdnem kivétel nélkül szinte évszázadokkal korábban jegyez fel olyan próbálkozásokat, amelyek célja számba venni, lajstromozni a nemzeti kultúrkincsének részét képező irodalom teljességét. Hazánkat a 16. és 17. században a török hódítás és a Habsburgok gyarmatosító politikája miatt kulturális elmaradottság jellemezte. A hazai egyetemi élet fejletlensége arra késztette az értelmiségi pályára készülő fiatalokat, hogy külföldi egyetemeken végezzék tanulmányaikat. A fejlettebb kultúrájú országokkal létrejött ilyen kapcsolat járult hozzá ahhoz, hogy a 18. század legelején megszülessen a magyar irodalom alkotásainak első számbavétele, Czvittinger Dávid bibliográfiája. Ezen első retrospektív próbálkozás után — ha lassan is — fejlődésnek indult a magyar bibliográfiai számbavétel. Az indíték pedig az volt, hogy külföld előtt is bebizonyítsuk a magyar irodalmi élet pezsgését, azt, hogy Magyarország mennyi kiváló embert adott a világnak. Elsőrendű feladat Amint a 18. század végén hazánkban is virágzásnak indult a könyvkultusz, a nemzeti bibliográfia létrejöttében nagy szerepet játszó könyvkereskedői igény is jelentkezett: a kereskedők tudomást kívántak szerezni az újonnan kiadott könyvekről, hogy azokat vevőközönségük igénye szerint beszerezhessék. Scheidius Lajos, pesti egyetemi tanár 1798-tól kezdve, a Kilián testvérek könyvkereskedő céggel együttműködve. folyóiratszerű kiadványban, A belföldi könyvek általános jegyzékében rendszeresen ismertette az irodalmi újdonságokat. Innen azonban hosszú még az út a rendszeresen megjelenő kurrens nemzeti bibliográfia megvalósításáig. A Széchényi Könyvtár csak 1936 körül ismerte fel, hogy e bibliográfia szerkesztése elsőrendű feladatai közé tartozik, hiszen a könyvkereskedők nem gondoskodnak kellőképpen e kiadványtípusról. A második világháború eseményei 42-től megakadályozták a Magyar Könyvészet további megjelenését. Hazánk felszabadulása a nemzeti bibliográfia szempontjából is fordulatot jelentett, 1964. január 1-től megindult a magyar nyomtatványok korszerű, teljességre törekvő, rendszerező nyilvántartása. A kiadvány hiányossága — írja Szentmihályi János —, hogy nem tartalmazza a Szovjetunió és a szomszédos népi demokratikus államok magyar nyelvű nyomtatványait; nagyobb ciklust (10— 15 év) magában foglaló kumulációja nem történt még meg, sőt egy év vagy akár fél év anyagának összesítése sem jelent meg. A füzetek pedig meglehetős késéssel kerülnek forgalomba, meg- akadálvozva ezzel, hogy könyvtáraink szerzeményezési útmutatóként használják a Magyar Nemzeti Bibliográfiát (MNB), mert mire eljut hozzájuk, addigra az ismertetett könyvek nagy része már elfogyott. Segít-e a számítógép : A kiadványnak 1977 nyarán megváltozott a címe, s egyúttal annak a törekvésnek is utat nyitottak a szerkesztők, hogy dokumentum- típusok szerint differenciált füzeteket állítsanak elő. Az MNB Könyvek Bibiliográfiá- ja a kötelespéldányok alapján készül; a könyveket, a különlenyomatokát, a térképeket és az atlaszokat regisztrálja. Az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma pedig a tudományos, az irodalmi és a szaklapok, valamint a vezető napilapok cikkeit — a szépirodalom, a recenziók, a riportok és a nekrológok kivételével — dolgozza fel. A 3. országos könyvtár- ügyi konferencia egyik fontos megállapítása volt, hogy a központi szolgáltatások területén hasznosítani kell a számítógépes technika előnyeit. A fejlesztési irányelvekben a nemzeti bibiliográ- fia automatizálásának jutott az elsőbbség. Az első próbafüzetek és kumulációk 1977 júniusára elkészültek, s így az 1978. évi 8. számtól számítógép dolgozza fel a Magyarországon megjelenő könyveket és füzetes kiadványokat. Az automatizálás a kiadvány összes tartalmi, feldolgozási és szerkezeti kérdésének felülvizsgálatát követelte meg. De nézzük, sikerült-e maradéktalanul felszámolni az előbb említett hiányosságokat? A kiadvány továbbra sem regisztrálja a külföldön megjelenő magyar nyelvű könyveket, s előállítási ideje sem rövidült meg. A gépi adat- feldolgozás első szakaszában viszont éppen azért esett a választás a Könyvek Bibliográfiájára, hogy az éves és több éves kumulációk automatikusan előállíthatók legyenek. A kísérleti üzemeltetés alatt az 1976-ban megjelent könyvek adatait táplálták be. Ezek alapján pedig lehetőség nyílott a Magyar Könyvészet 1976. évi kötetének automatizált előállítására, s az első kumuláció megjelenése 1979-ben várható. (A távlati tervek 10 éves mutató összeállítását is tartalmazzák.) Nehezen olvasható Az új technika másik varázsa, hogy a bibliográfia teljesebbé vált. Míg az MNB 1972-ben A könyvesbolti forgalomba nem kerülő könyvekről című jegyzék 885 tételből csak 302-t közölt, most a számítógép jóvoltából e téren is lényeges javulás következett be. (Azt, hogy a kihagyott dokumentumok nem az aprónyomtatványok kategóriájába tartoznak, tehát szükséges lett volna a bibliográfiában regisztrálni ezeket, egy egyszerű számadat is érzékeltetheti: a mellőzött 583 tételben leírt kiadványok együttes terjedelme 78 ezer oldal.) Az új előállítási mód következtében megvalósult a műszaki irodalom teljesebb feltárása, s a könyveken kívül az új indulású, illetve új címmel megjelenő időszaki kiadványok leírásait is közli a Könyvek Bibiliográ- fiája. Tartalmi gazdagodásról is számot adhatunk: ezentúl a szépirodalmi gyűjteményekről is készül analízis. Sokat levon viszont a kiadvány értékéből, hogy nyomdai kivitele szinte olvashatatlan. Ennek oka nemcsak a pénzügyi keretek szűkösségében keresendő! Ha fényszedéssel készülnének a füzetek, a munkaerő- hiány miatt a jelenlegi két- három hét helyett több hónapot venne igénybe a technikai előállítás. A másik szembeötlő hiányosság — nincs szóelválasztás és ezért ugrálnak a sorok — abból fakad, hogy az intézménynek nincs saját számítógépe, minden bérmunkában, a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben készül. Pedig az első pillanatra luxusnak tűnő beruházás két-három év alatt megtérülne. Ebben az esetben ugyanis az Időszaki Kiadványok Repertóriumán és egyéb — pl. helyismereti-történeti — országos jelentőségű bibliográfiákon kívül a Széchényi Könyvtár munkafolyamatait is elvégeztethetnék a géppel, s ez egyértelműen könyvtárügyünk fellendülését eredményezné. ★ A realitások talaján maradva azonban csak két, a közeljövőben megvalósuló fejlesztési tervről beszélhetünk. A nemzetközi cserére alkalmas szalag — amelyre már eddig is több nemzeti könyvtár jelezte igényét — előállítása jövő év derekára várható. A gépi úton készített, mind a nagykönyvtárak, mind a kis-, illetve közművelődési könyvtárak számára megfelelő katalóguscédulák forgalomba kerülését még sok minden, legfőképp a szabványosítás hiánya késlelteti. De amint a katalogizálás egyes részletmunkáira — testületi és földrajzi nevek leírása, cirill- és görög ábécé átírása stb. — vonatkozó szabványok életbe lépnek, a katalóguscédulák számító- gépes előállításának sem lesz akadálya. Mátraházi Zsuzsa GEORGE SHEFFIELD: f — Doktor úr — mondta Jack Gordon, s bágyadtan rámosolygott a tagbaszakadt férfira, aki nesztelenül lépett be a szobába, miközben ö aludt. — Nagyon kedves, hogy eljött, de attól félek, nem tud segíteni rajtam. Mivel azonban már itt van, hát igyekszem minél rövidebben elmondani önnek, mi az, ami annyira felzaklat. Festő vagyok. Képeket festek és ceruzarajzokat készítek... — De... — Azt akarja mondani, hogy egyáltalán nem érdekli az életem. — Gordon keserűen felnevetett. — ön a lélektelen nagyközönség képviselője, önnek teljesen egykutya, hogy egy tehetséges fiatalember, ifjúkora virágában örökre ágyhoz kötött beteg! De ön nem értheti meg betegségem okát, amíg el nem mesélem az életem történetét...- — De... — Kitűnő nevelésben részesültem, és hamarosan világosan láttam, hogy kivételesen tehetséges fiú vagyok. Amikor hétéves voltam, egy állatrajzomért díjat kaptam. Ne beszéljünk arról, hogy én tulajdonképpen a londoni alkonyatot akartam ábrázolni. Ezután szüleim, büszke örömükben, egy sereg ceruzával meg egy halom rajzlappal láttak el, és módot nyújtottak arra, hogy Nagy Művészektől tanulhassak. Miután nagykorú lettem, elhatároztam, hogy arcképeket festek. Tizenegy önarcképet készítettem. De senki sem akarta megvenni, és ha benéz a szalonba, akkor látja majd, milyen bánatosan lógnak a falon, és bámulnak az Üres Karosszékre, amelybe én már soha többé nem ülök bele. — De... — Megrendelőim nem voltak, és többé nem mertem önarcképet festeni. Valószínűtlennek tűnhet, de igaz, hogy miután befejeztem a tizenegyedik önarcképemet, nem telt igazi örömöm az arcképfestésben, és ez azt bizonyítja, hogy még a legföldöntúlibb szépség szemlélésébe is belefáradhat az ember... — De... — Bocsásson meg, de az ön válaszai meglehetősen Hazai furcsaságok itBogaras" ember Dr. Szontágh Pál, a Mátrafüredi Erdészeti Kutató Intézet rovarkutatója magánemberként is bogarakat gyűjt. Harminc év eredménye az a tízezres gyűjtemény, amelynek zömét a Mátra és a Bükk rovarvilága teszi ki. Több ritka hazai példány közül egy külsőleg jelentéktelen, kétcentis cinéér az egyik legértékesebb, amelyből hazánkban ez az egyetlen „befogott” példány. Különös szenvedélye mellett jut idő tanulmányok készítésére, könyvek írására is, melyben „apró kedvenceinek” életének tanulmányozásával foglalkozik. Képünkön: rovarvilág a mikroszkóp alatt. Aki ezt a képünkön látható cirm°rt felfedezte? dr. Szontágh Pál. Negy&n két keréken Merész útra vállalkozott négy mezőtárkányi fiatalember: Cseh Zoltán, Bölkény Raffael, Tóth Ernő és Tóth János. A maguk készítette speciális kerékpáron három hét alatt szeretnék megfenni lakóhelyük és a lengyel főváros, Varsó közti távot. Képünkön: útban a csehszlovák határ felé. (Fotó: Szabó Sándor) egyhangúak. Engedje befejeznem, s akkor annyi „de”-t mondhat, amennyit csak akar! A portréfestésről a tájképekre tértem át... Kilenc képet festettem a konyhaablakból elém táruló kilátásról, és hetet a szalonablakból. De vajon el tudtam adni kilenc konyhaab- lak-kilátást és hét szalonab- lak-panorámát? Nem, bizony nem tudtam eladni. Maradt egy kevés pénzem, és kegyetlen tusakodás után úgy döntöttem, nem gondolok a lelkemre, és pénzért fogok festeni. Elhatároztam, mulatságos képecskéket készítek az újságok számára. Ne feledje el, hogy már semmilyen reményem sem volt, majdnem éheztem, és ne ítéljen rólam túlságosan szigorúan. .. — De... — Tudom, mit akar mondani: ha igazi művészlélek lettem volna, akkor inkább meghalok, mintsem ilyen lépésre szánjam rá magam. De ne feledje el, hogy a feleségem és a gyerekeim enni kértek — illetve kértek volna, ha lett volna feleségem meg gyerekem. De hát én tehetek arról, hogy nincs feleségem és gyerekem? Nos hát, mindennap harmincnegyven képecskét rajzoltam, és szétküldtem őket a szerkesztőségeknek. Hamarosan felfedeztem, hogy a lelkemet pénzért eladni nem is olyan könnyű, mint látszik. Akár hiszi, akár nem — egyetlen garast sem kaptam a rajzaimért. Egyszerűen visszaküldték mindet. — De... — Ezután egyre mélyebbre süllyedtem. Megpróbálkoztam reklámrajzokat készíteni. Ruhák, hangszerek whiskysüvegek. Bárgyún mosolygó, kórósovány hölgyek. Százával küldözgettem szét ezeket a képeket, és mit gondol, mit kaptam értük? Reklám-árumintákat: egy üveg italt vagy egy gombolyag gyapjúfonalat. Már egy piszkafa alakú reklámhölgyet is vártam, mosoly- lyal a képén... de valószínűleg elkallódott a postán. — De... — És ezért lemondtam a további harcról. Lelkem megtört. És úgy döntöttem, lefekszem ebbe az ágyba és soha többé fel sem kelek. Sem ön, doktor úr, sem a gyógyító tudománya nem segít rajtam. Bizonyos vagyok benne, hogy soha többé nem kelek fel ebből az ágyból... — Én meg az ellenkezőjéről vagyok bizonyos — mondta az ismeretlen, s óvatosan lefektette a fiatalembert a szőnyegre. — A bútorüzlet alkalmazottja vagyok, és azért jöttem, hogy elvigyem az ágyát, mert nem fizette ki az utolsó részletet! Fordította: Gellert György műsorok: ..v'. „ •• ______________A R ÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Képesség és személyiség. 8.57 Három a kislány. 9.44 A három törpe. 10.05 MR 10—14. 1035 Kamarazene. 11.39 A sziget. 12.33 Törvénykönyv. 12.50 Nagy siker volt! 13.49 Nótacsokor. 14.40 Kedvesem, ha úgy gondolod ... 15.10 Ló- ránd István kórusműveiből. 15.27 Robin Hood. 15.52 Tanár úr kérem. 16.05 Kon certfúvós. 16.20 Lemezfelvételek. 17.07 Miért szeretünk félni a moziban? 17.37 Kórusművek. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Sporthíradó. 19.30 Műsorismertető. 19.33 Gyurkovics Mária emlékezetes szerepei. 20.05 Öröklődik-e az intelligencia? 20.35 Népzenekedvelőknek. 21.05 Húszas stúdió. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.36 Zenedéidét! 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.24 Állatbarátoknak. 13.29 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Daloló, muzsikáló tájak. 18.58 Köny- nyűzenei újdonságok. 19.20 Szocializmus a századelőn. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Egy magyar nábob (Jókai regénye). 21.41 A tegnap slágereiből. 22.30 Népi zene. 23.15 Klasszikus operettekből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt — Múzeumi híradó — Fügedi Márta: Az avasi templom úrasztali térítői. A sokféle stílusáramlatból fogant, nemes anyagú hímzések a XIX., XX. században készültek — Egy kiállítás képei. (Részletek az Emerson együttes felvételeiből) — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Lap- és műsorelőzetes ... TEJ 16.05 Budapest Nagydíj. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (Angol tévéfilmsorozat). 20.50 Zene, zene, zene. 21.40 Az ember melegségre vágyik (Tévéfilm). 23.00 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.01 A zebra napja (Angol ismeretterjesztő film). 20.50 Alfa holdbázis (Filmsorozat). 21.40 Tv-híradó 2.22.05 Gálaest az „Unter den Linden”-en. 1979. július 10., kedd
