Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

Jugoszlávia Hajók, halászok, kikötők Jugoszlávia 11 hajógyárá­ban a következő öt évben 70 új hajó épül az ország ha­lászflottája számára, ebből nyolc még tavaly elkészülés az idén is újakat kap a flot­ta. Ma mintegy 180 hajó áll a jugoszláv halászok rendelke­zésére. Ezek évente minegy 30 000 tonna halat fognak az Adrián, ami azonban nem elégíti ki a belső piac igé­nyeit. Szakemberek becslé­sei szerint az Adriai-tenge­ren az élővilág károsítása nélkül lehalászható évi hal­mennyiség elérheti az 500 000 tonnát. Nagy súlyt helyeznek Ju­goszláviában a folyamhajózás fejlesztésére is. E fejlesztés részeként 1980-ig befejezik öt kikötő építését és korsze­rűsítését a Duna, a Tisza, a Száva és a Béga mentén: Új­vidéken, Pancsován, Srems- ka-Mitrovicán, valamint Zen- tán és Apatinban. Kilenc modern kikötő épül a 600 kilométer hosszú Du­na—Tisza—Duna csatornán, amely az ország legfejlettebb mezőgazdasági körzetein ve­zet keresztül és összeköti őket a fontos ipari közpon­tokkal. Mongólia Gépesített tejüzemek A Mongol Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársai tej- és tejtermékgyártó üze­mek technológiáját dolgozzák ki. Segítségükkel kezdte meg munkáját az ar^angáji kerü­let „Gerelt Zam” termelőszö­vetkezetének tejüzeme is. A kutatók legutóbb teljesen automatizált üzemet tervez­tek a Góbi-Altáj kerület egyik termelőszövetkezeté­nek a tejgazdasága számára. Az üzem napi négy tonna tejtermék előállítására ké­pes. Románia A laska-bikaz-i cementgyár Nemrég helyezték üzembe a már 25 éve működő bika- zi cementgyár közelében a táskái gyárat. Ily módon ez a terület a román cementipar központjává vált. A második üzemegység át­adása után a táskái gyár évi 2,5 millió tonna cementet fog előállítani — ez a meny- nyiség 80 000 lakás felépíté­séhez elegendő. A gyárat korszerű, hazai gyártmányú berendezéssel látták el. Az itt meghonosított modern technológia nagyfokú ener­giatakarékosságra ad lehető­séget-. A román cementipar ma a kontinens élvonalába tarto­zik. A háború előtt az or­szágban összesen 600 000 ton­na cementet termeltek — ma a cementipar kapacitása eléri az évi 16 millió tonnát. Ebből több mint 3 millió tonna kerül exportra. Szovjetunió Páratlan értékű rezervátum Az Ukrajna déli részén levő Aszkania-Nova rezer­vátumban a világ csaknem valamennyi országának jel­legzetes állatait és növény­zetét összegyűjtötték. Aszkania-Nova 1928. óta létezik, de abban az idő­ben kísérleti juhtenyésztési gazdaság volt. 1917-ben, az Októberi Forradalom után Aszkania-Novát védett te­rületté nyilvánították, 1921- ben pedig az állami Sztyep­pe-állomást, a botanikus kertet, valamint egy kísér­leti állattenyésztési telepet, ahol törzskönyvezett álla­tokat tartanak. Aszkania- Nova valódi értéke azonban az érintetlen sztyeppe. A rezervátum legfőbb felada­ta ezért az érintetlen sztyep­pe természetvilágának ta­nulmányozása, a népgaz­daság szempontjából jelen­tős állat- és növényfajták védelme és meghonosítása a sztyeppi körülmények kö­zött. 1932-ben a rezervátumban létrehozták az állatok meg­honosításával foglalkozó össz-szövetségi Kutató In­tézetet. Ez az intézet lett az állatok fajkialakításá- nak és telepítésének kérdé­seivel foglalkozó tudomá­nyos kutatóközpont. Jelen­leg a törzskönyvezett álla­tok tenyésztésének fontos bázisa, és a Szovjetunió dé­li részének szovhozait, kol­hozait látja el nagy hoza­mú szarvasmarhával, Eb­ben az intézetben tenyészT tették ki a közismert asz- kaniai birkafajtát, amely a világ legnagyobb finom­gyapjas juha. Aszkania-No- vában folyik a mezőgazda­Koreai NDK A nehézipar Második évébe lépett a népi Koreában a népgazda­ság hétéves fejlesztési tervé­nek megvalósítása. Az egyik fő cél: a nehézipar bővítése és további korszerűsítése. Termelésének 1984-re, a hétéves terv végére — a je­lenlegihez képest — több mint kétszeresére kell emel­kednie. Leggyorsabban a villamos- energia-ipart és a bányaipart fejlesztik, hogy szilárd hazai bázist teremtsenek az egész ipar energia- és nyersanyag- szükségleteinek kielégítésé­re. 1984-ben az ország vil- lamosenergia-termelése 56— 60 milliárd kilowattóra lesz. A széntermelés eléri a 70— 80, a vasérctermelés a 16, a színesfémtermelés az 1 mil­lió tonnát. A nehézipar további fej­lesztésében fontos szerepe van a kohászatnak. Jelentő­sen növelik az acélgyártást és a hengerelt áruk gyártá­sát. A tervidőszak végére évente mintegy 8 millió ton­na acélt és mintegy 6 millió tonna hengerelt árut- gyár­tanak majd. Kiemelt helyen szerepel a tervekben a termelési fo­lyamatok további gépesíté­se és automatizálása az egész iparban, s ez fokozott kö­vetelményeket támaszt a gépgyártással szemben. Nö­vekedni fog a különféle szerszámgépek gyártása, s egyidejűleg bővítik a gyárt­mányválasztékot is. Súlyt helyeznek a nagy teljesítmé­nyű energetikai és bányásza­ti berendezések, a turbinák, generátorok, kotrógépek és egyéb berendezések előállí­tásának fokozására, a mező- gazdasági gépek gyártására, az elektronikai és az auto­mata berendezéseket előállí­tó ágazatokra. Gyors ütemben bővítik a vegyipar termelését. A kü­lönféle műszálak gyártása 1984-ben kétszerese lesz a mostaninak, a műgyanta­gyártás úgyszintén. Ami a műtrágyát illeti — 1984-ben a termelés eléri az évi 5 millió tonnát. Fontos cél az építőanyag­ipar gyors fejlesztése is. A már meglevő cementgyárak­ban mind több helyütt hono­sítják meg a korszerű gyár­tástechnikát, mind több új égetőkemencével bővítik őket, miközben gyorsítani fogják az új üzemek építését. 1984-ben az országban évi 12—13 mil­lió tonna cementet fognak gyártani. A nehézipar fejlesztése mellett természetesen, szá­molnak a fogyasztási cikkek gyártásának bővítésével is. A tömegek általános életszínvo­nalának további emelése a párt és a kormányzat törek­vése volt és marad. Kuba Az első atomerőmű Jelenleg az energiaterme­lést tekintve, Kuba az egyik legfejlettebb latin-amerikai .állam. Az elmúlt évben több mint 7 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek az országban — ez több mint 10 százalékos növekedést je­lent az előző évhez képest, és négyszer annyi, mint húsz évvel korábban. 1979. július X. szombat A közeljövőben Havanna, Cienfuegos, Santiago de Cu­ba és Nievitas környékén öt új hőerőmű építését tervezik. A népgazdasági tervek sze­rint 1980-ra Santiago de Cu­ba és Havanna között egy­séges energiarendszer léte­sül. Ugyanekkor befejeződ­nek a köztársaság első atom­erőművének tervezési mun­kálatai — az építkezés 1981- ben kezdődik Cienfuegos kör. nyékén. A tervek szerint az atomerőmű első 440 mega­wattos blokkja 1985-ben Irez- ;.i meg a termelést. Ezzel egyidőben az Agaba- ma folyón új vízi erőmű ké­szül. Lengyelország „Műemlék-gazdák” A lengyel műemlékek mintegy 40 százaléka lett a háború áldozata. Az elpusz­tult történelmi műemlékek háromnegyede építészeti, vá­rosépítészeti alkotás volt. Először a varspi, a gdanski, a kolobrzegi, a wroclawi, a szczecini óvárost építették újjá, azután restaurálták a Wilanów-várat, a gdanski dómot és tucatnyi templo­mot, kolostort szerte az or­szágban. A háború befejezése után megszervezett műemlékvé­delmi szolgálat munkatársai leltárt készítettek az ország kulturális örökségéről. Ma a lengyel műemlékek jegyzé­kén több mint 35 000 objek­tum szerepel, közülük 50 nemzetközi jelentőségű. A műemlék védelméről sokféleképpen gondoskodnak. Igen fontos szerepet játszik a múzeumok és kulturális javak védelméről szóló tör­vény. Az újjáépítés, a re­konstrukció azonban csak egyik része e törvény megva­lósításának. A másik, nem kevésbé jelentős feladat, hogy a műemlék házakon megfelelő gazdát találjanak, aki a történelmi falak közé életet visz. A könyvtáraknak, múzeumoknak, kultúrottho- noknak helyet adó műemlék házak együttese további meg. óvásában a „gazdaszerepet” sok helyütt nagyüzemek töl­tik be. Így többek között a Tarnobrzegi Kénsavgyár se­gítségével épült fel a bara- nowi reneszánsz kastély, amelyben gyári múzeum és üdülőközpont is helyet ka­pott. Lehetne sorolni a töb­bi lengyel nagyüzemet is, mert szinte valamennyi szív­ügyének tekinti, hogy a hely­reállított műemlékek jó kö­rülmények között lássák el mai feladataikat. Évente versenyt szerveznek Lengyelországban „A legjob_ bán hasznosított műemlék épület” címért. Ez a verseny népszerűsíti a legjobb „mű­emlék-gazdákat”, ugyanak­kor ösztönzi az intézménye­ket, sőt az arra képes magá­nosokat is, hogy ebbe a sor­ba, a nemes vetélkedésbe ők is belépjenek. sági szakemberek szakmai továbbképzése, itt végzik termelési gyakorlatukat az egyetemi hallgatók. Csaknem 90 éve létezik Ászkania-Novában az akk- limatizációs állatkert. Ez volt az első olyan állatkert a Szovjetunióban, amely a vadállatokat — antilopot, zebrát, szarvast — szabadon tartotta a sztyeppén. A világ valamennyi ré­szének vadállatai és mada­rai megtalálják itt a bioló­giai sajátosságaiknak meg­felelő körülményeket és jól szaporodnak. Az állat­kert az értékes állatfajták­kal végzett kísérletekre sza­kosodott. Meghonosítottak már itt fácánt, hattyút, struccot, afrikai és dél­amerikai nandut, ausztrál emut, amerikai bölényt, csapmán zebrát, jávoranti­lopot és kék gnut. Komoly sikereket értek el a fent említett állatfajták háziasí­tása terén. Nagyon értékes az aszka- niai botanikus kert, ahol már több mint 200 fia- és cserjeféle él, akklimatizá- lódva a Szovjetunió száraz déli részeinek körülményei­hez. Az állatkert, a botani­kus kert, a sztyeppe-rezer­vátum és vadállomány sok kirándulót és természetba­rátot vonz Aszkania-Nová- ba. NDK Erfurt, 1979 Ezer színnel dolgozik ál­landóan Gisela Götze, a fia­tal erfurti mérnöknő, hogy 1200 esztendős városát méltó köntösbe öltöztesse. A vá­rost lüktető élete, a Gera fo­lyó ágai közötti festői táj, csodálatos középkori műal­kotások, pompás új épületek, gazdagon díszített homlokza­tú régi patríciusházak teszik különösen vonzóvá. Ehhez járul az utóbbi időben a fia­tal mérnöknő tevékenysége. Egymás után újították fel a romantikus nevű — a „Vö­rös Ökörről”, a „Szárított Halról”, a „Zöld Papagáj­ról”, a „Koronás Csukáról”, a „Koronás Oroszlánról” a „Kis Viaszhegyről” elneve­zett — kereskedőházak hom­lokzatát. Különösen nagy gondot fordítottak a „magas liliom” nevű épület helyre- állítására. Az 1300-as évek­ben épült cisztercita kolos­tor 1472-ben leégett. A palo­ta ezután nyerte el mai for­máját és a XIX. századig a város magas rangú vendégei­nek szállásaként szolgált. Olyan hírességek laktak i,tt, mint Luther Márton, vagy Gusztáv Adolf svéd király. , Ma az erfurtiak történelmi épülete stílszerű éttermül szolgál: berendezéséhez fel­használták a régi belső épí­tészeti emlékeket. Gisela Götze és munkatársai a tör­ténelmi épületek festésénél nem arról döntenek, hogy melyik szín lenne a legtet­szetősebb. ' A Fischmarkton álló, 1562-ben épült „Vörös Ökör”-ház felújításakor nem kevesebb, mint 450 színpró­bát készítettek. A végső színt a falmaradványokból vett mikroszkopikus elemzések alapján határozták meg. Védelem alatt áll a „Nagy Bárka” elnevezésű régi vá­rosrész két épülete. Ezeknél is arra törekszenek, hogy a helyreállítás ne csak a régi külsőt, de az eredeti színeket is tükrözze. — Gyakran 10—20 javas­lat alapján döntünk az egyes épületek színeiről. Mert hisz nemcsak a falakról, de a ka­pukról, ablakokról, - díszek­ről, rácsokról és sok más egyébről is szó van — mond­ja a mémökXLŐ. Persze a fel­Gisela Götze városépítész feladata, hogy az 1200 éves Erfurt történelmi épületeit eredeti színeikben újítsák fel újítás nemcsak a történelmi épületeket érinti.. A szom­szédos házak színeinek har­monizálniuk kell a védett épületekével. Tavaly fejeződött be Er­furt fő kereskedelmi utcája az Anger megfiatalítása. Mintegy 24 millió márkát fordítottak 120 lakóház, üz­let- és vendéglő korszerűsí­tésére. A sugárúton évszáza­dokkal korábban Luther, Goethe, Schüler, sőt Napóle­on is szívesen sétálgatott, ma naponta, mintegy 60 ezer járókelő gyönyörködik a megújult Anger pompájában. A Nagy Bárka Merkstras- se közötti városrészben je­lenleg 44 négyszáz évnél idősebb ház teljes felújítását végzik. Az építők nagy gon­dot fordítanak, hogy a kor­szerűsítés ne változtassa meg az épületek történelmi jellegét. 1 A zebra kitűnően érzi magát Aszkania-Novában, hiszen Afrikában is a sztyeppe a la khelye.

Next

/
Thumbnails
Contents