Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
Jugoszlávia Hajók, halászok, kikötők Jugoszlávia 11 hajógyárában a következő öt évben 70 új hajó épül az ország halászflottája számára, ebből nyolc még tavaly elkészülés az idén is újakat kap a flotta. Ma mintegy 180 hajó áll a jugoszláv halászok rendelkezésére. Ezek évente minegy 30 000 tonna halat fognak az Adrián, ami azonban nem elégíti ki a belső piac igényeit. Szakemberek becslései szerint az Adriai-tengeren az élővilág károsítása nélkül lehalászható évi halmennyiség elérheti az 500 000 tonnát. Nagy súlyt helyeznek Jugoszláviában a folyamhajózás fejlesztésére is. E fejlesztés részeként 1980-ig befejezik öt kikötő építését és korszerűsítését a Duna, a Tisza, a Száva és a Béga mentén: Újvidéken, Pancsován, Srems- ka-Mitrovicán, valamint Zen- tán és Apatinban. Kilenc modern kikötő épül a 600 kilométer hosszú Duna—Tisza—Duna csatornán, amely az ország legfejlettebb mezőgazdasági körzetein vezet keresztül és összeköti őket a fontos ipari központokkal. Mongólia Gépesített tejüzemek A Mongol Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársai tej- és tejtermékgyártó üzemek technológiáját dolgozzák ki. Segítségükkel kezdte meg munkáját az ar^angáji kerület „Gerelt Zam” termelőszövetkezetének tejüzeme is. A kutatók legutóbb teljesen automatizált üzemet terveztek a Góbi-Altáj kerület egyik termelőszövetkezetének a tejgazdasága számára. Az üzem napi négy tonna tejtermék előállítására képes. Románia A laska-bikaz-i cementgyár Nemrég helyezték üzembe a már 25 éve működő bika- zi cementgyár közelében a táskái gyárat. Ily módon ez a terület a román cementipar központjává vált. A második üzemegység átadása után a táskái gyár évi 2,5 millió tonna cementet fog előállítani — ez a meny- nyiség 80 000 lakás felépítéséhez elegendő. A gyárat korszerű, hazai gyártmányú berendezéssel látták el. Az itt meghonosított modern technológia nagyfokú energiatakarékosságra ad lehetőséget-. A román cementipar ma a kontinens élvonalába tartozik. A háború előtt az országban összesen 600 000 tonna cementet termeltek — ma a cementipar kapacitása eléri az évi 16 millió tonnát. Ebből több mint 3 millió tonna kerül exportra. Szovjetunió Páratlan értékű rezervátum Az Ukrajna déli részén levő Aszkania-Nova rezervátumban a világ csaknem valamennyi országának jellegzetes állatait és növényzetét összegyűjtötték. Aszkania-Nova 1928. óta létezik, de abban az időben kísérleti juhtenyésztési gazdaság volt. 1917-ben, az Októberi Forradalom után Aszkania-Novát védett területté nyilvánították, 1921- ben pedig az állami Sztyeppe-állomást, a botanikus kertet, valamint egy kísérleti állattenyésztési telepet, ahol törzskönyvezett állatokat tartanak. Aszkania- Nova valódi értéke azonban az érintetlen sztyeppe. A rezervátum legfőbb feladata ezért az érintetlen sztyeppe természetvilágának tanulmányozása, a népgazdaság szempontjából jelentős állat- és növényfajták védelme és meghonosítása a sztyeppi körülmények között. 1932-ben a rezervátumban létrehozták az állatok meghonosításával foglalkozó össz-szövetségi Kutató Intézetet. Ez az intézet lett az állatok fajkialakításá- nak és telepítésének kérdéseivel foglalkozó tudományos kutatóközpont. Jelenleg a törzskönyvezett állatok tenyésztésének fontos bázisa, és a Szovjetunió déli részének szovhozait, kolhozait látja el nagy hozamú szarvasmarhával, Ebben az intézetben tenyészT tették ki a közismert asz- kaniai birkafajtát, amely a világ legnagyobb finomgyapjas juha. Aszkania-No- vában folyik a mezőgazdaKoreai NDK A nehézipar Második évébe lépett a népi Koreában a népgazdaság hétéves fejlesztési tervének megvalósítása. Az egyik fő cél: a nehézipar bővítése és további korszerűsítése. Termelésének 1984-re, a hétéves terv végére — a jelenlegihez képest — több mint kétszeresére kell emelkednie. Leggyorsabban a villamos- energia-ipart és a bányaipart fejlesztik, hogy szilárd hazai bázist teremtsenek az egész ipar energia- és nyersanyag- szükségleteinek kielégítésére. 1984-ben az ország vil- lamosenergia-termelése 56— 60 milliárd kilowattóra lesz. A széntermelés eléri a 70— 80, a vasérctermelés a 16, a színesfémtermelés az 1 millió tonnát. A nehézipar további fejlesztésében fontos szerepe van a kohászatnak. Jelentősen növelik az acélgyártást és a hengerelt áruk gyártását. A tervidőszak végére évente mintegy 8 millió tonna acélt és mintegy 6 millió tonna hengerelt árut- gyártanak majd. Kiemelt helyen szerepel a tervekben a termelési folyamatok további gépesítése és automatizálása az egész iparban, s ez fokozott követelményeket támaszt a gépgyártással szemben. Növekedni fog a különféle szerszámgépek gyártása, s egyidejűleg bővítik a gyártmányválasztékot is. Súlyt helyeznek a nagy teljesítményű energetikai és bányászati berendezések, a turbinák, generátorok, kotrógépek és egyéb berendezések előállításának fokozására, a mező- gazdasági gépek gyártására, az elektronikai és az automata berendezéseket előállító ágazatokra. Gyors ütemben bővítik a vegyipar termelését. A különféle műszálak gyártása 1984-ben kétszerese lesz a mostaninak, a műgyantagyártás úgyszintén. Ami a műtrágyát illeti — 1984-ben a termelés eléri az évi 5 millió tonnát. Fontos cél az építőanyagipar gyors fejlesztése is. A már meglevő cementgyárakban mind több helyütt honosítják meg a korszerű gyártástechnikát, mind több új égetőkemencével bővítik őket, miközben gyorsítani fogják az új üzemek építését. 1984-ben az országban évi 12—13 millió tonna cementet fognak gyártani. A nehézipar fejlesztése mellett természetesen, számolnak a fogyasztási cikkek gyártásának bővítésével is. A tömegek általános életszínvonalának további emelése a párt és a kormányzat törekvése volt és marad. Kuba Az első atomerőmű Jelenleg az energiatermelést tekintve, Kuba az egyik legfejlettebb latin-amerikai .állam. Az elmúlt évben több mint 7 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek az országban — ez több mint 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és négyszer annyi, mint húsz évvel korábban. 1979. július X. szombat A közeljövőben Havanna, Cienfuegos, Santiago de Cuba és Nievitas környékén öt új hőerőmű építését tervezik. A népgazdasági tervek szerint 1980-ra Santiago de Cuba és Havanna között egységes energiarendszer létesül. Ugyanekkor befejeződnek a köztársaság első atomerőművének tervezési munkálatai — az építkezés 1981- ben kezdődik Cienfuegos kör. nyékén. A tervek szerint az atomerőmű első 440 megawattos blokkja 1985-ben Irez- ;.i meg a termelést. Ezzel egyidőben az Agaba- ma folyón új vízi erőmű készül. Lengyelország „Műemlék-gazdák” A lengyel műemlékek mintegy 40 százaléka lett a háború áldozata. Az elpusztult történelmi műemlékek háromnegyede építészeti, városépítészeti alkotás volt. Először a varspi, a gdanski, a kolobrzegi, a wroclawi, a szczecini óvárost építették újjá, azután restaurálták a Wilanów-várat, a gdanski dómot és tucatnyi templomot, kolostort szerte az országban. A háború befejezése után megszervezett műemlékvédelmi szolgálat munkatársai leltárt készítettek az ország kulturális örökségéről. Ma a lengyel műemlékek jegyzékén több mint 35 000 objektum szerepel, közülük 50 nemzetközi jelentőségű. A műemlék védelméről sokféleképpen gondoskodnak. Igen fontos szerepet játszik a múzeumok és kulturális javak védelméről szóló törvény. Az újjáépítés, a rekonstrukció azonban csak egyik része e törvény megvalósításának. A másik, nem kevésbé jelentős feladat, hogy a műemlék házakon megfelelő gazdát találjanak, aki a történelmi falak közé életet visz. A könyvtáraknak, múzeumoknak, kultúrottho- noknak helyet adó műemlék házak együttese további meg. óvásában a „gazdaszerepet” sok helyütt nagyüzemek töltik be. Így többek között a Tarnobrzegi Kénsavgyár segítségével épült fel a bara- nowi reneszánsz kastély, amelyben gyári múzeum és üdülőközpont is helyet kapott. Lehetne sorolni a többi lengyel nagyüzemet is, mert szinte valamennyi szívügyének tekinti, hogy a helyreállított műemlékek jó körülmények között lássák el mai feladataikat. Évente versenyt szerveznek Lengyelországban „A legjob_ bán hasznosított műemlék épület” címért. Ez a verseny népszerűsíti a legjobb „műemlék-gazdákat”, ugyanakkor ösztönzi az intézményeket, sőt az arra képes magánosokat is, hogy ebbe a sorba, a nemes vetélkedésbe ők is belépjenek. sági szakemberek szakmai továbbképzése, itt végzik termelési gyakorlatukat az egyetemi hallgatók. Csaknem 90 éve létezik Ászkania-Novában az akk- limatizációs állatkert. Ez volt az első olyan állatkert a Szovjetunióban, amely a vadállatokat — antilopot, zebrát, szarvast — szabadon tartotta a sztyeppén. A világ valamennyi részének vadállatai és madarai megtalálják itt a biológiai sajátosságaiknak megfelelő körülményeket és jól szaporodnak. Az állatkert az értékes állatfajtákkal végzett kísérletekre szakosodott. Meghonosítottak már itt fácánt, hattyút, struccot, afrikai és délamerikai nandut, ausztrál emut, amerikai bölényt, csapmán zebrát, jávorantilopot és kék gnut. Komoly sikereket értek el a fent említett állatfajták háziasítása terén. Nagyon értékes az aszka- niai botanikus kert, ahol már több mint 200 fia- és cserjeféle él, akklimatizá- lódva a Szovjetunió száraz déli részeinek körülményeihez. Az állatkert, a botanikus kert, a sztyeppe-rezervátum és vadállomány sok kirándulót és természetbarátot vonz Aszkania-Nová- ba. NDK Erfurt, 1979 Ezer színnel dolgozik állandóan Gisela Götze, a fiatal erfurti mérnöknő, hogy 1200 esztendős városát méltó köntösbe öltöztesse. A várost lüktető élete, a Gera folyó ágai közötti festői táj, csodálatos középkori műalkotások, pompás új épületek, gazdagon díszített homlokzatú régi patríciusházak teszik különösen vonzóvá. Ehhez járul az utóbbi időben a fiatal mérnöknő tevékenysége. Egymás után újították fel a romantikus nevű — a „Vörös Ökörről”, a „Szárított Halról”, a „Zöld Papagájról”, a „Koronás Csukáról”, a „Koronás Oroszlánról” a „Kis Viaszhegyről” elnevezett — kereskedőházak homlokzatát. Különösen nagy gondot fordítottak a „magas liliom” nevű épület helyre- állítására. Az 1300-as években épült cisztercita kolostor 1472-ben leégett. A palota ezután nyerte el mai formáját és a XIX. századig a város magas rangú vendégeinek szállásaként szolgált. Olyan hírességek laktak i,tt, mint Luther Márton, vagy Gusztáv Adolf svéd király. , Ma az erfurtiak történelmi épülete stílszerű éttermül szolgál: berendezéséhez felhasználták a régi belső építészeti emlékeket. Gisela Götze és munkatársai a történelmi épületek festésénél nem arról döntenek, hogy melyik szín lenne a legtetszetősebb. ' A Fischmarkton álló, 1562-ben épült „Vörös Ökör”-ház felújításakor nem kevesebb, mint 450 színpróbát készítettek. A végső színt a falmaradványokból vett mikroszkopikus elemzések alapján határozták meg. Védelem alatt áll a „Nagy Bárka” elnevezésű régi városrész két épülete. Ezeknél is arra törekszenek, hogy a helyreállítás ne csak a régi külsőt, de az eredeti színeket is tükrözze. — Gyakran 10—20 javaslat alapján döntünk az egyes épületek színeiről. Mert hisz nemcsak a falakról, de a kapukról, ablakokról, - díszekről, rácsokról és sok más egyébről is szó van — mondja a mémökXLŐ. Persze a felGisela Götze városépítész feladata, hogy az 1200 éves Erfurt történelmi épületeit eredeti színeikben újítsák fel újítás nemcsak a történelmi épületeket érinti.. A szomszédos házak színeinek harmonizálniuk kell a védett épületekével. Tavaly fejeződött be Erfurt fő kereskedelmi utcája az Anger megfiatalítása. Mintegy 24 millió márkát fordítottak 120 lakóház, üzlet- és vendéglő korszerűsítésére. A sugárúton évszázadokkal korábban Luther, Goethe, Schüler, sőt Napóleon is szívesen sétálgatott, ma naponta, mintegy 60 ezer járókelő gyönyörködik a megújult Anger pompájában. A Nagy Bárka Merkstras- se közötti városrészben jelenleg 44 négyszáz évnél idősebb ház teljes felújítását végzik. Az építők nagy gondot fordítanak, hogy a korszerűsítés ne változtassa meg az épületek történelmi jellegét. 1 A zebra kitűnően érzi magát Aszkania-Novában, hiszen Afrikában is a sztyeppe a la khelye.