Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-05 / 155. szám
Egy személyre: 18,7 m2 Miért nem olcsóbb? AZ ÉPÍTŐIPAR ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI SZEKTORÁT ért kritikák leggyakrabban három vádat tartalmaznak: kicsik, drágák és rossz minőségűek az általuk készített lakások. Vizsgáljuk meg kissé tüzetesebben az első két pontot. Nem nehéz belátni, hogy minél több személy befogadására készül egy lakás, annál kevesebb lesz az egy lakóra jutó alapterület nagysága. A közös helyiségek — nappali szoba, konyha, étkező és mellékhelyiségek — ugyanis nem igényelnek még egyszer akkora alapterületet mondjuk hat lakó esetén, mint amekorra háromnál szükséges. A Családi Szervezetek Nemzetközi Egyesülete (UIOF) ajánlást dolgozott ki a lakások nagyságára. Ebből származik a következő három adatsor is: a három lakót befogadó lakás 56 négyzetméteren három lakószobával készül, tehát egy személyre 18,7 négyzetméter lakóterület jut; a 4 személyes lakás még mindig 3 szobás, de 62 négyzetméteres, így egy lakóra 15,5 négyzetméter alapterület jut; végül a ötágú családnak készült lakás 4 szobás, 82 négyzetméter alapterületű, amelyből 13,7 négyzetméter jut egy személyre. Hazánkban az állami lakásépítés keretében zömmel 4 személyes, 2 szobás lakások készülnek, átlag 53 négyzetméteres alapterülettel. Ezt az alapterület-normát úgy tartják be, hogy az ennél nagyobb lakásokat az átlagosnál kisebbekkel kompenzálják. Viszont a magánerős lakásépítés körében — amely nagyságában még mindig meghaladja az állami szektort — ilyen korlát közvetlenül nincs. Ezért meg. közelítően 10 négyzetméterrel nagyobb a magánerőből épült lakások átlagos alapterülete. Hasonló az eltérés akkor is, ha 'a most épülő lakásokat a már melevő állománnyal hasonlítjuk össze. MIELŐTT ÍTÉLETET MONDANÁNK erről a takarékosságról, ismerjünk meg valamit. Szakemberek számi, tása szerint a beépített konyhabútorral 2 négyzetmétert lehet megtakarítani, tehát ennyivel kisebbre tervezhető a konyha, ha a lakó nem saját konyhabútorát hozza magával. A beépített szekrények — mivel hátul és oldalt a falig, felfelé pedig a mennyezetig érnek — 1,5 négyzetméternyi alapterület megtakarítására adnak módot. Ha központi fűtés van a lakásban, akkor ezzel átlagosan 3 négyzetméter nyerhető, a radiátorok és kályhák közti méretkülönbséggel és azzal, hogy nem kell a lakásban tüzelőanyagot tárolni. A központi fűtés további előnyökkel is jár. Lehetővé teszi a félszobás bővítést, a hatásfoka 15—30 százalékkal jobb a kályhákénál és a levegő is sokkal tisztább marad. A képlet tehát a következő: nagyobb felszereltséggel, jobb funkcionális megoldással kisebb lakóterületen nagyobb kényelmet biztosíthatunk magunknak, mint«ezek nélkül. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a 3 férőhelyes másfél szobás lakásban valóban csak hárman és nem többen laknak, ha a konyhában a terület „jó kihasználását nem úgy „oldotta” meg a tervező, hogy a hosszú, keskeny asztalnál csak libasorban, ágaskodva ebédelhet a család, vagy ha a ruhásszekrényben elfér a vállfa, a fürdőszobában pedig az automata mosógép. AZ ELSŐ 15 ÉVES lakás- építési program indulásakor, 1961-ben nem egészen 3 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter lakás építése. Ekkor még a hagyományos téglát téglára rakó technológia volt uralkodó. Tíz évvel később, a technológiai váltás közepén négy és fél ezer, a tervidőszak végén pedig — 1975-ben — 6 ezer forint volt a lakás minden négyTúl vannak a „tanulóidőn" Felnémeten Lassan túl vannak a kivitelezők a felnémeti fűrészüzem rekonstrukciójának legjelentősebb részén. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt években kicserélték az elavult, ócska gépeket,' automata és . félautomata berendezésekkel korszerűsítették a feldolgozást. A legfontosabb folyamato- kat, az a két új keret fűrészsor végzi, melyeket az új, nyugatnémet rönkosztályo- zóvai együtt szerelték fél és helyezték üzembe a tavasz- szal. Túl az üzempróbákon és az ilyenkor szokásos „tanulóidőn” most már teljes erővel dolgozik minden berendezés. A két fűrészsor eddig oly kemény , fizikai munkát igénylő kiszolgálása is most már a gépek dolga, hiszen az anyagmozgatástól kezdve emberi kéz érintése nélkül munkálják meg a rönköket. Persze maradt még dolog a következő hónapokra is. A harmadik fűrészsort szeptember első napjaiban állítják, munkába, ebben a hónapban pedig befejezik az új transzformátor szerelését is. Az eddig üzembe helyezett gépek energiaellátása ugyanis olykor komoly gondot okoz a felnémetieknek. A még hiányzó osztályozó, a továbbfeldolgozó és szállító berendezések szerelési határideje ■ pedig most már csak attól függ, hogy a külkereskedelem mikorra tudja átvenni a Visszaigazolt gépeket. Az építők eddigi munkája alapján úgy tűnilk, hogy határidőre elkészül a szociális épület is. így azután a következő hónapokra nem marad más hátra, mint az üzemi utak rendbetétele, néhány apróbb kiegészítő berendezés felszerelése, ezt követően már teljes erővel dolgozik a megújult felnémeti fűrészüzem. zetmétenének előállítási költsége. A felületes szemlélő ezután valószínűleg a modem technológiákat okolná a költségeik emelkedéséért. Nos, íme egy számítás: a tíz házgyár termékeinek fel- használásával mintegy 11 ezer dolgozót lehetett „megtakarítani” a kivitelező építőiparban. (Munkásszálláson való elhelyezésük egyébként körülbelül félmilliárd forintba kerülne évente.) Az élőmunka csökkenésének következménye : amíg hagyományos technológiával egy dolgozóra egy lakás felépítése jutott évente, addig , a házgyári technológiával kettő. A költségek emelkedése tehát nem írható a modernebb technológiák rovására. Akkor viszont miből származnak? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy elfogytak az olcsón beépíthető területek. Részben szanált területre, részben pedig rossz talajviszonyú, közművekkel el nem látott helyekre kell lakóházakat .építeni. Az első terület nemcsak építés-gazdasági, hanem lakásgazdálkodási gondokat is szül, hiszen a szanálás előtt él kell költöztetni a lakókat, ezért csökken a lakásszaporulat (igaz, cserébe javul a komfortfokozat). A rossz talajviszonyok az alapozást és a tereprendezést drágítják. A FELSOROLT KÖLTségemelö tényezők' valóban léteznek, de van ezeknél egy még fontosabb. Amint a Statisztikai Időszaki Közlemények nemrég megjelent kötetéből kitűnik, 1975 és 1978 között az építőiparban 70,8 százalékról 60,5 százalékra — tehát 10 százalékkal! — csökkent az eszközök kihasználása. Az arányok riasztóak még az iparhoz képest is, ahol még mindig 90 százalék fölött áll az eskközkihasználási mutató. Ha az építőipar fel tudna zárkózni az ippr mai szintjére, már akkor is egy- hanmaddal több lakást produkálhatna ugyanennyi eszközzel. És mit eredményezne e hatékonyságnövekedés a költségeknél ? Erre ugyan pontos számítás nincs, de csaknem bizonyosnak látszik, hogy változatlan árból lehetne építeni a második 15 éves lakásépítési tervben célul kitűzött 60 négyzetméteres átlagos alapterületű lakásokat. — németh — Változó terméskilátások Pihenőre kényszerültek a kombájnok Kényszerű tétlenség melynek senki sem örül (Fotó: Szántó György) A borsótábla szélén állnak az esőben a kerecsendi gazdaság kombájnjai Néhány napos biztató meleg után a hét elejére ismét elromlott az idő, s a viszonylag nagy mennyiségű csapadék megyeszerte pihenőre kényszerítette a kombájnokat. Pedig szinte már minden gazdaságban megkezdték az őszi árpa betakarítását. sőt sok helyen már napok, órák választották el a szövetkezeteket a búza aratásától is. Kerecsenden is a tábla szélén találtuk a gépeket, kezelőik pedig a műhelykocsi védelme alatt várták az eső elálltát. Később azután a gazdaságból autót küldtek értük, hisz ezen a napon az aratásból úgysem lett semmi. Mintegy 200 hektár borsó várt pedig éppen betakarításra, és a kényszerpihenő az amúgy is gyenge termés miatt tovább rontott a helyzeten. A gazdaság központjában Détár Mihály, a - termelőszövetkezet elnöke így foglalta össze a terméskilátásokat: — Legfontosabb növényünk a búza, melyet 600 hektáron termelünk. A várható eredményekről azonban még magunk közt is csak nagyon óvatosan merünk beszélni, ugyanis még most sem látjuk pontosan — pedig szinte naponta próbáljuk megbecsülni a termést —, hogy valójában mennyit tudunk levágni erről a területről. Az biztos, hogy kevesebbet, mint amennyit terveztünk. Sajnos a költségeink is az eső miatt egyre nőnek, hisz 16—17 százalékos víztartalom mellett kell aratnunk, most mag állnak a gépek, és bizony ez is pénzbe kerül. Mindenesetre úgy tervezzük, hogy a költségek csökkentése mellett többlet- jövedelemre próbálunk szert tenni 200 hektáron a lucer- namag-fogássel, másodvetésként pedig silókukoricát vetünk majd. A silónak szánt kukoricaterületet meghagyjuk szemes terménynek. Pedig igazán felkészült a kerecsendi gazdaság az idei Kiküldött munkatársunk jelenti Moszkvából Kézfogás a frunzei kerületben A barátságvonat utasai a szovjet fővárosban Negyedik napja tartózkodik Moszkvában az a 320 Heves megyei dolgozó, akik a barátság különvonattal indultak el Egerből, hogy meg. ismerkedjenek a Szovjetunió három nagy városával: Ki- jevvel, Leningráddal és a fővárossal, Moszkvával. A kijevi és a leningrádi városnézés után, ahol egyébként az erősen borult, felhős égbolt ellenére is a fehér éjszakák szinte nappali világossága fogadta az utasokat Moszkvában. A Heves megyeieket a frunzei kerület küldötte1 várták. Megjelent, a pályaudvaron Romenszkij Anton Petrovics. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ügyve- zető elnöke is, aki aj egyik legmagasabb kitüntetés, a Dicsőség Érdemérem viselője. Rövid üdvözlő beszédéből kiderült, hogy részt vett hazánk felszabadításában,' s hogy a múlt mellett ismeri jelenlegi körülményeinket is. jól tájékozott a haza gazdasági és kulturális életében. A Heves megyeiek gazdag programjában szerepelt a frunzei kerület dolgozóival való találkozás is, amelyre szerdán került sor. A modern légkondicionált :kultúr- központban Jakovleva Nyi- na Petrovna, Frunze kerület pártbizottságának titkára köszöntötte a vendégeket. ' Lijcibulszki Anatolij Afa- naszjev, a kerület tanácsának elnöke tájékoztatta a barátságvonat utasait a százhatvanezer lakosú városrész életéről. Elmondta, hogy többek között négyszáz gyár működik’ Frunzeban, s ezek közt található a kettes számú moszkvai óragyár is, amelynek termékeit jól ismerik a magyar vásárlók. Ezután Holló Endre, az MÖZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője tolmácsolta a vendéglátóknak a barátságvonat utasainak üdvözletét, majd rövid ismertetőt tartott Heves megyéről. Ezután az ezer személyes színházterem közönsége előtt többek között fellépett Vlagyimir Rudnyev, a Moázkvai Esztrád Színház művésze, a havannai VIT díjnyertese is. A barátságvonat utasai csütörtökön délben indulnak haza Moszkva Kijevi pályaudvaráról, és pénteken, késő éjszakai órákban keznek Egerbe. a érSzigethy András gaibonaaratásra. A kis teljesítményű, saját szárítóberendezésük mellett igénybe veszik a füzesabonyiak és a gabonaforgalmi vállalat kompolti gépét is. Tizenhárom kombájn kijavítva, felkészülve várja, hogy elindulhasson a most már mindinkább érő búzában is, persze csak akkor, ha ezt az idő is engödi. Pillanatnyilag így a gazdaságban egyedül a borsót tisztító berendezések működnek éjjel-nappal, mivel a termés java részét vetőmagként értékesítik majd. Néhány kilométerre odébb, Füzesabonyban az állami gazdaság központjában sem különösebben derűs. a hangulat. A megye egyik legnagyobb gabonaVe- tőmag-termelő gazdaságát sem kímélte a fagy, a belvíz és a májusi aszály. A mostani eső pedig még a csütörtökre tervezett aratáskezdést is elhalasztotta, ugyanis itt meg kell várni a teljes érést: vetőmagról lévén szó, nem lehet szárítani. Az 1140 hektáros búzaterületen az utóbbi évek egyik leggyengébb termésére számítanak, és bizony a minőség sem lesz a legjobb. Kevesebb lesz, mint amennyit terveztek a füzesabonyiak. Nem is any- nyira az aszály, hanem inkább a júliusi esőzést követő hirtelen meleg viselte meg a búzát. A tavaszi árpa 431 hektáron valamivel ígéretesebben fejlődik. Itt is fölkészültek a gabonafélék betakarítására, s az idén már munkába állítják azt a három új nyugatnémet kombájnt is, amely a napokhan érkezett meg a gazdaságba. • Igen nagy veszteség érte azt a területet is, amelyen az állami gazdaság fajtakísérleteit végzi. A csaknem 30 fajta búza egy része-kifagyott, így a szükséges összehasonlításokat, következtetéseket sem tudták levonm emiatt. Tiszanánán az átlagosnál is nagyobb területen terem a gabona. 1700 hektár búza aratását akarták megkezdeni kedden, de ezt a tervet a tartóénak ígérkező eső egyelőre meghiúsította. — Sajnos ily módon csökken most már a gabona hektolitersúlya, ami a minőség égjük jellemzője. Egyébként mi kevésbé panaszkodhatunk a lábon álló gabona minősé- 'gére, bár kisebb hozamokra számítunk a tervezettnél. Ezzel szemben, igaz, kisebb területen, a tavaszi árpa termése jobb a vártnál. Soha ennyi kombájn még nem aratott Tiszanánán, mint ■ amennyit az idén fog, ugyanis ha már kisebb lesz a termés, azt legalább minél gyorsabban, a lehető legkisebb veszteséggel tudjuk a magtárba juttatni. Tizenkét saját betakarító gépünkhöz most érkezett nyolc csehszlovák kombájn a Bátkai Állami Gazdaságból. Emellett még a.- tél végén megkötöttük a jászladányi közös gazdasággal, most pedig az andornaktályaiakkal azt a szerződést, melynek értelmében az aratás második felében még további kombájnok érkeznek hozzánk. Lesz elegendő szállító járművünk is, sőt ha az időjárás nem kényszerít bennünket kapkodásra, akkor néhány traktort még ebben az időszakban rá tudunk állítani a tarlóhántásra, és az egyéb talajmunkákra — mondja Korozs István elnök. Egyébként a gazdaság előkészületeit jellemzi, hogy kidolgoztak egy olyan ösztönzési rendszert is, amelyben a felelőtlen, hanyag munkát végzők alig a felét kereshetik meg annak, mint a többi, becsületesen dolgozó kombájnos. E tekintetben — mint azt a szövetkezet elnöke elmondta — igen sokat tanulták az elmúlt években a vendég csehszlovákoktól. 'Egyébként is az előkészületek során igyekeztek minden feltételt biztosítani a gyors, pontos, kis veszteséggel járá aratáshoz. Cziráki Pctcr 1979. jiuura 5., tsatárfck
