Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése Mi rejlik az elhúzódó in­diai kormányválság mö­gött? Indiát a nyugati polgári lapok előszeretettel nevezik ,,a világ legnagyobb demok­ratikus államának”. A fél- kontinensnyi ország (ezért is jár ki neki a „szubkonti­nens” megjelölés) Kína után a világon a második a la­kosság száma tekintetében. Kínát viszont nem tekintik demokratikus .államnak a tőkés világ polgári toliforga­tói... India demokratikus voltának a fő ismérve a sze­mükben az, hogy nyugati mintára, pontosabban a ko­rábbi angol gyarmatosítók példája nyomán szervezte meg ez a hatalmas állam a maga parlamentáris rendsze­rét Ma India a nyugati pol­gári demokráciák politikai, szervezeti bajait a maga tes­tén érzi. Az új-delhi parla­ment hovatovább „kormá- nyozhatatlanná” válik. A legutóbbi választásokon ki­sebbségbe szorult India ha­gyományos vezető ereje, az Indiai Nemzeti Kongresszus, amelyet már azt megelőző­en is egyes politikusok és egyes csoportok kiválása fo­kozatos visszaesésre ítélt. Pedig a kongresszus élén valaha olyan emberek áll­tak, mint a legendás Ma­hatma Gandhi, aki éppen 50 esztendeje kezdte meg a harcot India függetlenségé­ért, vagy később, már az el­nyomás alóli felszabadult országban Dzsavaharlal Nehru. .A leánya, Indira Gandhi, jó ideiek a nagy örökség méltó letéteménye­sének bizonyult: folytatta a reformok politikáját, a nem­zetközi porondon pedig az el nem kötelezettség alapján az enyhülés elmélyítéséért te­vékenykedett. Aztán jött a tőkés világ súlyos válsága, jött az ener­giaprobléma. India behoza­talra szorul olajból, amely­nek egyre magasabb lett az ára, s ez a drágulás fokozta India gazdasági, pénzügyi gondjait. Az időjárás is mos­tohának bizonyult: árvizek és viharok, aszály és felhő- szakadás mind egyformán gátolta a kormány terveinek megvalósítását, amelyek pe­dig száz- és százmillió nincstelen sorsának jobbá tételét célozta. A végén In­dira Gandhi megbukott, el­lenfelei még börtönbe is zárták, de változatlan meg­maradt az ország egyik fon­tos politikai tényezőjének, így aztán most Csaran Szingh kormányátalakítási kísérlete is jórészt azon múlik, hogy támogatja-e valóban őt In- dira Gondhi, a maga 71 man­dátumával. A Deszai-kormány végső soron a gazdasági nehézsé­gek miatt, a társadalmi problémák megoldatlansága miatt bukott meg. Csaran Szinghnek a közvetlen előd­jénél baloldalibb politikát kell meghirdetnie, hogy esé­lye legyen a parlamentben is, a nép szemében is meg­szerezni a bizalmat. Mi várható Iránban a val­lási, a politikai és a kato­nai vezetők alkudozásai­tól? Hány hatalom lehet Irán­ban? „Kettős hatalomról” beszélnek azok, akik Kho- meini ajatollah és híveinek tényleges hatalmi szervezete mellett, attól távolabb és gyakran azzal szemben a hi­vatalos kormány gépe re tét veszik csak számba. De va­jon a hadsereg nem 'nga- dozik-e a vallási vezetők és a kormány között, vagy ép­penséggel nem gondolnak-e egyes tábornokok arra, hogy a végén a hadsereg­0%,%smisös!: 1979. július 29., vasárnap nek kellene „rendet csinál­nia”? Nem is említettük ak­kor még azt a tényt, hogy egyrészt az arab lakta terüle­teken, másrészt pedig a kurd vidéken polgárháborús je­lenségek mutatkoznak. Ezek a nemzetiségek a maguk ha­talmi szervezeteit építik ki, s önkormányzatot követel­nek, ha éppen nem az el­szakadásról álmodoznak. Az iráni helyzet az alku­dozások és a szembenállá­sok ismétlődése nyomán vál­tozik ismét és ismét. Van, amikor úgy tűnik, Khomeini és a kormány meg a had­sereg egy nyelven kezd be­szélni, de a következő pil­lanatban már meghökkentő­en türelmetlenné válik a vallási vezetők hangja. (A napokban Khomeini azzal lepte meg híveit, hogy kö­vetelte: tiltsák ki az iráni rádió műsoráról — a zenét! Mindenféle zene csak ópium a nép igazi igényeinek el- altatására...). Természetesen az arab és a kurd kisebbségek fellépé­sének visszaszorítása megkö­vetelheti és eredményezheti is, hogy a khomeinisták, a kormány és a hadsereg ve­zetői megállapodjanak. Mind a kurdok, mind az arabok olyan területen élnek, ahol olajkutak vannak, s ahol olajvezetékek húzódnak. Így aztán az iráni belső helyzet alakulása továbbra is kihat az olajellátáson keresztül a nyugati világra. Mik a bonyolult közel­keleti helyzet új elemei? A Sinai-félszigetről kivo­nulnak az ENSZ „kéksisa­Pablo Picasso híres fest­ménye, a Guernica 1981 ta­vaszán, a művész születésé­nek századik évfordulója al­kalmából megrendezésre ke­rülő amerikai kiállítás után kerül vissza Spanyolország­ba, ahol a világhírű madri­di képtárban, a Pradóban MINDEN NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET azt a politi­kai helyzetet tükrözi, amely az adott pillanatban a vi­lágban, vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa- találkozót — rá is vonatko­zik a fenti szabály. Több, mint egy évvel ezelőtt, Belg- rádban tűzték ki az időpon­tot, s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előké­szítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom európai és két észak-ameri­kai állam küldöttei? Egye­lőre nem tudni. Az eredmé­nyekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egy­ben emlékezünk: négy esz­tendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki zá­róokmányt. Ez a dokumen­tum volt a belgrádi találko­zó alapja, s ez lesz a madri­dié is. A százoldalas hel­sinki záróokmány Európa történetének talán legna­gyobb szabású, mindenkép­pen legátfogóbb együttmű­ködési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet-nyugati viszony bé­kés alaphangját. Még hosszú ideig kel! a helsinki záróok­mányban foglaltak megvaló­sításáról és megvalósításáért beszélni, így. értendő tehát, kosai”, akik még az 1973-as háború után foglalták el ál­lásaikat Egyiptom és Izrael csapatai • között. Most már csak 300 tagú megfigyelői csoport ellenőrzi a fegyver­szüneti megállapodás betar­tását. Izrael tiltakozott ez ellen, azt állítván, hogy a megfigyelői csoportnak mintegy 20 szovjet tagja lenne. De egyre kérdésesebb, ki is beszélhet Izrael nevében? Begin miniszterelnök kór­házba vonult, a parlament­ben az ellenzék nőttön-nő, az országban még inkább hiszen most már 80 százalé­kos az infláció, a tömegek egyre elégedetlenebbek. Azt rebesgetik, hogy vagy Si­mon Peresz alakít kormányt, vagy újabb választásokat ír­nak ki. Peresz mindeneset­re a héten három napon át — Kairóban tárgyalt, ez a tény pedig valószínűsíti, hogy rövidesen fontosabb ál­lamférfiúi teendők várnak rá. 1 Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet veze­tője Francia- és Olaszor­szágba kapott meghívást, ami a PFSZ politikai súlyá­nak újabb növekedését jelzi. Faruk Kaddumi, a PFSZ „külügyminisztere” Párizs­ban tárgyalt, amikor a pa­lesztin szaika katonai veze­tőjét Cannes-ban meggyil­kolták. Az ismeretlen tette­seket a palesztinok hivata­los nyilatkozatai szerint a cionisták soraiban és a Camp David-i alku híved kö­zött kell keresni. A Guernica hazakerül helyezik el — közölte Pi­casso francia ügyvédje és végrendeletének végrehajtó­ja. Picasso végrendeletében hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsú­lyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elpa- rentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a vi­lág, ma már nem beszélhe­tünk enyhülésről, nem vál­tak valóra az akkori remé­nyek. Valóban más a hely­zet, mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzet­közi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhü­lés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vár­tunk, s amennyi kívánatos lett volna. További har­mincötös találkozóra van szükség, hogy Európa új len­dületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. MA MÁR VILÁGOS, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozás®. Nem jó túl sokáig egymás­nak ellentmondó irányzatok­nak helyt adni: a kétségte­lenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmiképpen nem hozható összhangba a fegyverkezési hajsza fokozá­sa. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsola­tok gazdagítása kölcsönös bi­zalmat igényel. A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a má­sik fél biztonságának tiszte­Tollhegyen Japánnak hivatalosan nincs hadügyminisztere. A gyakor­latban persze van: a japán nemzetvédelmi hivatal ve­zérigazgatója. így nevezik. Majdnem azt mondhatnék: ez a „fedőneve ...” Jamasita Ganri most Szö­ulban járt, hogy Japán és Dél-Korea „katonai együtt­működéséről” tárgyaljon. A „vezérigazgató” augusztus kö­zepén Washingtonba is el­megy. Azzal pedig bezárul a kör, arra ugyanis emlékezhe­tik a világ, hogy épp egy hó­napja Carter, amerikai elnök is járt Dél-Koreában, a „to­kiói csúcsról” hazafelé me­net állt meg Szöulban. Nos, 26 éve, a koreai há­ború idején 325 270 amerikai katona tartózkodott Dél-Ko- reában, 1955-re számuk már 112 ezerre olvadt, most pe­dig, ha hinni lehet az US News World Reportnak, szá­muk 40 175. Carter csökken­teni akarja a Dél-Koreában állomásozó amerikai egysé­gek létszámát. Meglehet. De — s Jama­sita szöuli útja, meg a kü­szöbönálló amerikai látoga­tása ezt eléggé valószínűvé teszi — azon az áron, hogy Japán szálljon be helyette. A tokiói lapok megszellőz­tették egy új északkelet- ázsiai katonai szövetség ter­vét. Ez lenne a NEATO! Létrejöhet-e valóban? To­kióban éppenúgy, mint Wa­shingtonban el kellene gon­dolkoztok a vezetőknek azon, hogy volt még egyszer egy SEATO, egy délkelet­ázsiai katonai szövetség. Csú­fos véget ért az. S csupán annyi „eredménye” volt a működésének, hogy az indo­kínai térség háborús tűzfé­szekből hidegháborús kísérle­tek színterévé vált. Ezt akarják elérni a NE- ATO-val is? meghagyta, hogy a fasizmus és a háború elleni tiltakozá­sul készült festménye csak akkor térhet vissza Spanyol- országba, ha „ismét nyuga­lom költözik a spanyol nép szívébe és leikébe”, ha véget vetnek az elnyomó fasiszta diktatúrának. letben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szíveseb­ben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari-technikai együtt­működést, a kereskedést. S ha azután felszabadul né­hány milliárd a fegyverke­zési költségekből, több lehe­tősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. EZÉRT LÉPTEK a varsói szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácsko­zásuk után katonai enyhü­lést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedése­ket: az aláírók előre értesí­tik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghív­nak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják je­lentősen szélesíteni a szo­cialista országok: még Mad­rid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerő­sítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szem­beállás csökkentéséhez, javí­taná az európai légkört, jó alapot adna a madridi ta­nácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki zá­róokmány olyan pontjait vi­tatják meg, amelyeket az adott időpontban a legidő­szerűbbek lesznek. Sok mú­lik azonban azon, hogy 1980 végéig mennyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre Pálfy József Helsinki—Belgrád—Madrid Harmincötös találkozók Kampány Afganisztán ellen Különlegesen intenzív fel­forgató tevékenység kezdő­dött az utóbbi időkben a de­mokratikus Afganisztán el­len — állapítja meg a Prav­da szombati száma. — Az imperialisták által fizetett és kiképzett ellenforradalmi erők igyekeznek megakadá­lyozni, hogy a köztársaság normális körülmények között fejlődhessen, s hogy végre­hajtsák azokat a mélyreható forradalmi reformokat, ame­lyek az új és szabadabb élet távlatát nyithatnák meg az afgán nép előtt. A felforga­tó tevékenység hídfőállásait bizonyos Afganisztánnal szomszédos országokban építik ki, — Cáfolhatatlan bizonyí­tékok vannak arra, hogy ak­tív felforgató tevékenységet szerveznek Afganisztán el­len Pakisztánban, méghozzá e szomszédország hatóságai­nak tudtával. Lényegében fegyveres beavatkozásról van szó, annak ellenére; hogy pakisztáni kormánykö­rökben sokat beszélnek az Afganisztán iránti lojalitás­ról. Figyelemre méltónak tartja a Pravda, hogy az afgánelle­nes csoportok tevékenységét egy központból szervezik és koordinálják. Ezekkel a ban­dákkal fújnak egy követ a maoista provokátorok is. A törvényes kormánnyal szem­behelyezkedő csoportok több esetben Kínából kaptak; fegyverszállítmányokat. Di- verziós és felforgató külö­nítményeket képeznek ki Kí­nában ottani tisztek irányí­tásával, majd Pakisztánon keresztül különböző afgán I tartományokba küldik őket. | A Pravda cikkírója rámu­tat, hogy az afgán kormány ellen folytatott rágalomkam­pány egyik visszatérő témá­ját alkotják a vallási ügyek­ről terjesztett különféle hí-, resztelések. T artalékpébégázpalack- igénylőink figyelmébe! ÉRTESÍTJÜK TARTALÉKPÉBÉGÁZPALACK- IGÉNYLÖINKET, hogy a visszaigazolással rendelkező fogyasztók részére a tartalékpalack-kiváltásra jogosító befizetési csekket ez év végéig biztosítjuk. További intézkedésig új tartalékpalack- igényeket vállalatunk nem fogad el. • TIGÁZ Központi Pébégáztöltő Üzemegység, Hajdúszoboszló. ÉRTESÍTJÜK T. GÁZFOGYASZTÓINKAT, * hogy 1979. augusztus 7-én 0,00 órától 24,00 óráig a Gáz- és Olajszállító Vállalat éves karbantartási munkái miatt Eger város egész területén a vezetékes gázszolgáltatás Kérjük háztartási, kommunális és Ipari fogyasztóinkat, hogy a gázszünet ideje alatt a gázfőcsapokat ZÁRT állapotban tartsák, és a készülékek beüzemelésével a biztonság érdekében ne kísérletezzenek! A GÁZSZÜNET alatt folyamatos ügyeletét tartunk Eger, Klapka út 2. sz. alatt. Telefon: 13-833, 13-746, 12-238 — ahol tájékoztatást kaphatnak T. Fogyasztóink a gázszünettel kapcsolatosan. Kérjük T. FOGYASZTÓINK megértését, türelmét munkánk elősegítése érdekében. Tiszántúli Gázszolgáltató jzerelő Vállalat Miskolci Üzemegység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents