Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

Az árintézkedések nyomában (2.) g-------------------------------------------------------------------------------------------------------------- -r. - ­i rf költség,dotáció Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződ­MUNKATÄRSAINK jelentik egekből, gyöngyösről, hatvanból, hevesről Bőséges az áruellátás megyénk üzleteiben nek. Sokan az árstabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, az életszínvonal alakulását. Az aktív árpoliti­ka, az árarányok céltudatos módosítása viszont a mű­szaki fejlesztésnek, a válasz­tékbővítésnek, a termelési szerkezet korszerűsítésének hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan felold­hatók a termelési folyamat­ban és a lakosság ellátásá­ban keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elér­hető többletnyereség a ter­melésben és a forgalomban egyaránt nagy ösztönző erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növeke­dést ellensúlyozó erőteljesebb béremelés, az árnövekedés ellenére is lehetővé teszi a béreknek a végzett munka szerinti, fokozott differen­ciálását. Nemcsak szándékainktól függ Politikai érdekeinknek megfelelően, amennyire csak lehet, visszafogjuk az árfel­hajtó erőket. De az áralaku­lás nem csupán szándékaink­tól, elhatározásainktól függ. A termelési költségek, az árszínvonal növekedését évek óta döntően külső tényezők okozzák. De a gazdasági fej­lődéssel együttjáró költség- növekedések belső tényezői sem elhanyagolhatóak. így például növekednek a bér­költségek a munkaigényes és nehezen gépesíthető ipar­ágakban és szolgáltató ága­zatokban, A munkabéreket ugyanis hosszabb távon, az országos átlaghoz hasonlóan kell növelni akkor is, ha a termelékenység a munka kéz­műves jellegénél fogva stag­nál vagy csak szerény mér­tékben növekszik. A béreme. lések, sőt a fejlesztések is ilyen területeken , növelik a termelési kötségeket, s előbb vagy utóbb az árakat is. De fordított esetben, ha a ter­melékenység az országos át­lagnál gyorsabban emelke­dik, annak mindenekelőtt az eredményesen dolgozó kol­lektíva látja hasznát. Növekvő igények — növekvő költségek Növekszenek az anyagkölt­ségek, amelyek a termelési költségek kétharmadát teszik ki. A termékegységre jutó, úgynevezett fajlagos anyag­felhasználás természetes mértékegységben mérve csökken, értéke növekszik. (A mezőgazdaságban a kor­szerűsítés, az iparszerű ter­melés kísérőjeként a felhasz­nált anyagtömeg fajlagosan is növekszik.) Az anyagkölt­ségek növekedése sem min­dig az import áremelkedé­sek következménye. Hozzá­járul ehhez az értékesebb, igényesebb anyagok, a szako. sított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések gyakran szintén növelik a termelés költségeit. A házgyári laká­sok. a könnyűszerkezetes is­kolák, üzletek drágábbak a hagyományosaknál. De a növekvő igények, az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen, korszerűbb és költsé­gesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges, biztonsá­gos, kulturált munkafeltéte­lek létrehozása ugyancsak drágítja a termékeket. A környezetvédelmi költségek, az infrastrukturális beruhá­zások végső soron a társa­dalmilag szükséges kiadáso­kat. növelik, és. ezek, ha akarjuk, ha nem, nyomást gyakorolnak az árakra. A be­ruházások általában megdrá gultak, mivel az árrobbanást követően, a világpiacon nemcsak az energiahordozók, a nyersanyagok értékelődtek fel. hanem a nagyarányú fej. lesztési programok nyomán a korszerű termelőberendezések Is. A belföldi árszínvonal­ra kétségtelenül az gyakorol­ja a legnagyobb nyomást, hogy az import áremelkedé­sek hatását az exportárak emelése révén csak kismér­tékben tudjuk áthárítani kül­földi vevőinkre, vagyis rom­lanak a külkereskedelmi cse­rearányok. A magyar mun­ka világpiaci leértékelődését jelzi ez a folyamat. (Amíg 1972-ben még egy tonna ga­bonáért 3 tonna olajat vásá­rolhattunk, addig jelenleg alig több mint egy tonnát.) A cserearányromlás pedig meggyorsította a fogyasztói árkiegészítések növekedési ütemét. A népgazdaság nem vállalhatja Tavaly 40 milliárd 900 mil­lió forint árkiegészítés ter­helte a költségvetést. Nagy összeg, terheit a jelentős egyensúlyhiánnyal küzdő népgazdaság hosszabb távon nem vállalhatja. S ez az összeg különben is évről év­re gyorsan nő. Mert emelke­dik a dotált termékek és szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele és növekszik azok előállítási költsége is. A legnagyobb terhet az élelmiszerek ártámogatása okozza, tavaly az összes fo­gyasztói árkiegészítések 37 százalékát emésztette föl. A rangsorban a következő — 28 százalékkal — a személy- szállítás, a tömegközlekedés, majd a tüzelőanyagok, a táv. fűtés, a kommunális szolgál­tatások következnek, 15 szá­zalékkal. A gyógyszerellátás az összköltségvetési ártámo­gatás 13 százalékát élvezte tavaly. Végül a fennmaradó 7 százalék a gyermekruhá­zatra, gyermekbútorra és az egyéb termékekre jutott. A 40,9 milliárd forinton felül további 4 milliárd forinttal támogatják a lakbéreket, hogy fedezzék a bérházak fenntartási és felújítási költ­ségeit. (A bérlakások beru­házási költségei eleve az ál­lamot terhelik.) Egyet fizet, négyet kap Az árak tájékoztató, fo­gyasztást befolyásoló szere­pét is fi gyeimbe véve, nem mindegy, hogy milyen termé­ket vagy szolgáltatást meny­nyire támogat a költségvetés. A legnagyobb arányú támo­gatásban a városi tömegköz­lekedést részesítik. Mondhat­juk, hogy az utas egyet fi­zet, négyet kap, hiszen a la­kosság közlekedésre költött minden forintjához az állam további hárommal kénytelen hozzájárulni. Az ivóvíz, és a csatornadíjak a tényleges költségeknek csupán az egy- harmadát fedezik. Az élelmiszerek támogatási aránya kisebb. A hús és hús- készítményeké például 19,5 százalék, a tej és tejtermé­ké 63,1 százalék, a kenyéré 42 százalék. Mégis, az élel­miszerek árkiegészítése ösz- szegszerűen a legnagyobb, több mint 15 milliárd forint. Továbbá az élelmiszerárak fogyasztást szabályozó szere­pe is nagyobb, mint példá­ul a városi tömegközlekedé­si díjaké. Elősegíthetik az ésszerűbb, takarékosabb fo­gyasztást. Egyebek közt kül­gazdasági érdek is a kenyér pazarlásának felszámolása, mivel a gabona fontos ex­portcikk. Az egy lakosra ju­tó fogyasztás kalóriában (3200) világszínvonalon áll. Ám összetétele korszerűsítés, re szorul: magas a lisztes­áruk, zsiradékok és alacsony a zöldségfélék, a tejtermékek fogyasztási aránya. Nem szociális támogatás Akadnak, akik a hús és Húskészítmények igen magas költségvetési • ártámogatását szociális jellegűnek tartják. Valójában ez nem így van, mert az alacsonyabb jöve­delmű családok kevesebb húst, húskészítményt fogyasz­tanak, mint a magasabb jö­vedelműek, és ily módon kevesebb költségvetési tá­mogatásban részesülnek. (A bérből és fizetésből élő csa­ládok közül, azok, melyeknél az egy főre jutó havi jöve­delem legalább 2400 forint, több mint kétszer annyi költségvetési támogatást kap­nak a húsár-kiegészítés ré­vén, mint azok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 800 forint vagy annál keve­sebb.) A dotáció kiadás az álla­mi költségvetésből, az össz­társadalmi szükségletek ki­elégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Más sza­vakkal azt mondhatjuk, hogy az egyén fogyasztásának egy részét a közösség egésze fi­zeti. A társadalmi méltányos­ság meghatározott területe­ken (például oktatás, egész­ségügy) ezt indokolhatja. Ilyenkor a szükséglet olyan, hogy kielégítését nem tehet­jük a személyes jövedelem nagyságától függővé. Más esetben viszont a részben közpénzből kielégített szemé, lyes szükséglet sérti a társa­dalmi igazságosságot. Csak fokczatosan lehetséges Ilyen helyzetben a vezetés elvileg két út között választ­hat. Belenyugodhat az igaz­ságtalanságba, mondván: a lakosság mindehhez már hoz­záedződött, s így könnyebben viseli el, mint a helyes és szükséges, ám kényelmetlen­séggel járó megoldásokat. A másik megoldás: a társa­dalom megértésére és igaz­ságérzetére építve megter­vezni és nyíltan meghirdet­ni a változtatásokat, meg­akadályozva a bajok elhatal­masodását. Ez esetben — mint minden jövedelem-új­raelosztásnál — számolnia kell olyan társadalmi nyo­mással, amely a múltbeli előnyök megtartására irá­nyul. Esetenként még azok ellenállását is kiváltja, akik javát az intézkedés szolgál­ja. Ezért az ártámogatások csökkentése csak fokozato­san, kompromisszumok árán lehetséges. A lakbérek, a szeméiyszállí. tás, a városi tömegközlekedés és az egyéb kommunális szol. gáltatások díjai a jövőben sem fedezik a teljes költsé­geket, nem is cél, hogy meg­szűnjön minden állami tá­mogatás. De időről időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítá­si arányok változásait, mér­sékelve az állami támogatá­sokat. Kovács József Űj akció kezdeményezésé­ről döntött a közelmúltban a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége: fogjanak össze a- fiatalok az idősekért. Az idősebb gene­rációért érzett felelősséget érvényesítő, a fiatalok önzet­len összefogásából táplálkozó vállalkozás részleteit ezek­ben a hetekben dolgozzák ki a Népfrontban. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az 55 év feletti nők és 60 évnél korosabb férfiak közül 280 ezren nem rendelkeznek nyugdíjjogosultsággal, s több százezer idős ember teljesen magányosan, gyakran maga- tehetetlenül él otthonában. E tények is bizonyítják, hogy A hét elején munkatársa­ink Heves megye városai­nak, nagyobb helységeinek üzleteit járták körbe. Arról érdeklődtek, kielégítő-e az ABC-áruházak, fűszer- és csemegeboltok árukészlete az alapvető élelmiszerekből, milyen az áruválaszték. Kisebb forgásom Az üzletek vezetőinek tá­jékoztatása szerint Eger na­gyobb élelmiszerüzleteiben a hét első két napján kisebb volt a forgalom, kevesebb áru fogyott a korábbi hetek hasonló időszakához képest. Annak ellenére, hogy bősé­ges az ellátás a legfontosabb élelmiszerekből és alapanya­gokból. Bőséges, dehát az árak még „szokatlanok”. > A Lenin úti Bástya ABC- áruházból például cukorból mindössze harminc, lisztből húsz, zsírból pedig 10 kilo­grammot vittek el a vásár­lók hétfőn. (Talán, mert már bőven van otthon?) A szo­kottnál kevesebb fogyott ke­nyérből és finom pékáru­ból is. A Hadnagy úti ABC- áruházban ugyancsak jó az áruellátás, kielégítő a vá­laszték is, s nem volt pa­nasz a hentesáruk mennyisé­gére sem. Itt is csökkent azonban a vásárlók száma és a fogyasztás. A Csebok- szári-lakótelep legnagyobb üzletében is kevesebb vevőt kellett kiszolgálniuk az el­adóknak. Igaz, a hét elfején máskor sem nagyobb a for­galom. Gyöngyösön munkatársunk a Szövetkezet utcai húsáru­házba látogatott el, ahol Tóth Imre üzletvezető el­Kellemes, képekkel illuszt­rált kis riport jelent meg a Rakéta regényújság egyik májusi számában. Maga az indító kép is igen csábos: kilenc csinos és nagyon vi­dám lány emel magasba egy ugyancsak vidám fiút. Ö len. ne az a bizonyos Mayr pa­pa, akiről első pillantásra látszik, hogy semmi esetre sem életkorával, hanem va­lami egyébbel érdemelhette ki a megtisztelő „papa” be­cenevet. Nos, aki látta a képeket, olvasta a cikket, az tudja: Klaus Mayrról, az NSZK sok sikert aratott női síváloga­tottjának edzőjéről van szó, aki néhány év kemény, sőt sokszor könyörtelenül ke­mény. már-már brutális ed­zésekkel alapozta meg a csi­nos hölgycsapat szép sikere­it. A cikk szerzője tudni vé­li például, hogy a csapat kö­zös nyaralása idején sincs pihenő, mint írja: „Mayr kis­babáit hátukon homokzsák­kal hajszolja a dűnék tetejé­az időskorúak segítségében kiemelkedő fontosságú az ál­lami gondoskodást kiegészítő, a társadalom minden rétegét cselekvő összefogásra moz­gósító népfront-tevékeny­ség. A mozgalom egyik felelős­ségteljes feladata, hogy sa­játos eszközeivel minél ered. ményesebben járuljon hozzá az idősebb és a fiatalabb korosztályok kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez, a nyugdíjba vonulók közéleti aktivitásának megőrzéséhez és társadalmi hasznosításá­hoz. Rendkívül fontos, hogy a gazdag politikai, szakmai és élettapasztalatot hasznosít­va. minél nagyobb számban nyerjük meg a nyugdíjaso­kat a mozgalmi, a közéleti munkának, feladatokkal és tisztségekkel bízva meg őket. mondta, hogy a hétfői leltárt követően megcsappant a for­galom. Noha, a szárazáru kivételével mind tőkehúsból és az egyéb húskészítmény­ből, mind baromfiból bőség­gel volt a raktáron. Máskor 25—30 ezer forintot forgal­maztak egy keddi délelőtt, most a pénztárgép ennek az összegnek csak egytizedét ütötte papírra. Teli polcok Hatvan legnagyobb forgal­mú élelmiszerüzletében, a Dózsa tériben, bőven volt minden a polcokon, a hű­tőkben. A forgalom sem vál­tozott különösebben. Tóth Ferenc üzletvezető-helyettes információja szerint például lisztből kedden délig 250, cu­korból 200 kilogrammot vá­sároltak, ami megfelel az előző hét napi átlagfogyasz­tásának. Tőkehúsból csupán 40 kilónyit mértek ki, de máskor sem volt a hét első felében nagyobb a kereslet. Űj-Hatvanban, a Rákóczi úti áf ész-árudában Kása Balázs üzletvezető-helyettes elmondotta: semmilyen élel­miszercikkből nincs hiány, megfelelő a forgalom is, leg­feljebb a hús vásárlásában óvatosabbak a háziasszonyok. Aki korábban kilóra kért, az kedden délelőtt három szeletet vágatott például a karajból. A töltelékáruk te­rén nem tapasztalni forga­lomcsökkenést, s viszik a kenyeret is, aminek javult a minősége az utóbbi napok­ban. ára van, arról azonban nem szól a krónika, hogy a nagy eredményekhez egyéb felté­telek is szükségeltetnek. Sportolóknál ilyen feltétel a „Szerelés", és bizonyára nem árulunk el titkot, ha meg­mondjuk: a csinos hótündér- kék ebben sem szenvednek hiányt. A képen is jól látha­tó, hogy lastex (?) mezük hi­bátlanul tapad hibátlan alak­jukra, így verseny közben maximálisan érvényesülhet­nek, s könnyedén legyőzik az (közeg-) ellenállást az ellen­állhatatlan áramvonalak... Milyen legyen, h°gy jó legyen? Kérdés ezek után, hogyan függ össze a válogatott lá­nyok sikere a címben sze­replő kesztyűkkel? A válasz első pillanatban bizonyára meglepőnek tűnik: úgy, hogy a BUDAGANT hevesi kesz­tyűs szövetkezetében hosszú ideje egyenletesen és igen magas színvonalon megy a munka. A lányok talán megbocsá­tanak (és a kedves olvasó is), hogy most — éppen az ő titkaik jobb megértése érde­kében — néhány szót vál­tunk Dévényi Vilmossal, a szövetkezet elnökével ezek. ről a kesztyűkről. — Először is: honnan a jó eredmények? — Onnan, hogy nálunk más egyszerűen nem is le­het. Kereskedelmi partnere­inket csak akkor tarthatjuk meg. ha olyan termékeket szállítunk számukra, ame­lyek minden piacon, minden tekintetben (pl. minőség, ár, határidő s-tb.) versenyképe­sek. (Ezt támasztja alá a szö­vetkezet első félévi eredmé­nye is: a jelenleg ’ kétszáz dolgozót foglalkoztató üzem­ben kevés híján 67 ezer kesztyű készült, 3300 párral több a tervezettnél.) — Legfontosabb partnerek? — Ausztria és az NSZK. Ausztriába elsősorban utcai, az NSÉK-ba pedig sí-kesztyű, két szállítunk. A szállítás egész évben folyamatos, a következő jelentősebbre au­gusztus 1-én kerül sor. HároYi műszakban szállították a kenyeret Hevesen, az áfész kereske­delmi osztályára hárult a feladat: megfelelő áruellá­tást biztosítani a működési területén fekvő tíz község 21 boltjában, köztük kiemel­ten kezelve a járási székhely ABC-áruházát és a többi üzleteit. Az erőfeszítések si­kerrel jártak, így már az elmúlt hét végén szinte min­den mindig kapható volt, a készlet állta a vevők — igaz, nem túl nagy — ostro­mát. Egy-egy árucikk csak kivételes esetben és akkor is rövid időre tűnt el a pol­cokról. Később azonban új­ra korlátlan mennyiségben lehetett kapni. Ennek érde­kében a megszokott mennyi­ségen felül lisztből és cu­korból például 300—300 má­zsát biztosítottak, az ABC- áruház pedig plusz tíz má­zsa húst kapott. (Az áfész saját szállítóeszközökkel hoz­ta el a FÜSZÉRT-től az élel­miszereket, a folyamatos el­látás érdekében.) A jó előkészítés eredmé­nyeként a hét jól kezdődött Heves nagyközségben és a járás, .t.öbbt községében,, az erőfeszítések sikerét mutat­ja, hogy hétfőn és kedden ugyanúgy kapható volt min­den, mint korábban. A sütő­üzem például három mű­szakban szállította a kellő mennyiségű és jó minőségű kenyeret, és volt elég hús, zsír, cukor, só, ecet is. — Nehéz,munka a kesz­tyűkészítes? — .M'egffeiwlöli^nehéz, min­denekelőtt a szabást. Ezt is, a varrást is mhgas szinten kell tudni. Mert ha csak egy kicsit is engedünk a köve­telményből, már nem tudjuk eladni a termékünket. Sze­rencsére, ilyen nemigen for­dul elő: aki megtanulja, meg is szereti a szakmát, így so­kat tud produkálni, és a ke­resetek természetesen ennek megfelelően alakulnak. így a fluktuáció szinte ismeretien fogalom nálunk. Templomot vettek... — A jelenlegi üzem azon­ban • meglehetősen korsze­rűtlen ... — Igen. De már nem so­káig. Kötöttünk ugyanis egy meglehetősen szokatlan üz­letet: megvásároltuk a szom­szédunkban évtizedek óta használaton kívül álló, meg­lehetősen romos zsidótemp­lomot. Nem kevésbe került, több mint egymillióba, de á jelenlegi zsúfoltságot — re­méljük— megoldja: átalakí­tás után földszintjén lesz a szabászat, az emeleten pedig a varroda. — A Hevesen készülő BU- DAGANT-kesztyűk pedig még versenyképesebbek lesz. nek a világpiacon ... — Reméljük. És ha már versenyképességről van szó, hadd mondjam el, hogy az NSZK-nak készülő kesztyűk­nek a sző szoros értelmében versenyképeseknek kell len­niük, ezek többsége ugyanis síkesztyű, nemcsak egyszerű vásárlók, de a nyugatnémet síváloga.tott számára is ... Az interjúnak itt vége, a titokzatos női csapatról le­hullott a lepel. Most. már nemcsak....azt tudjuk, hogy mit-csinál-Mayr ..papa’-’-a lá­nyokkal (kíméletlenül meg­dolgoztatja őket), hanem azt is: hogyan ? — a mi kesztyű­inkben ... B. Kun Tibor á/nnt7iAM 1979. július 35., szerda (Folyt, köv.) Hiába, minden sikernek A népfront új kezdeményezése: fogjanak össze a fiatalok az idősekért Mayr papa tudja mivel... Kesztyűkben is lehet titok V I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents