Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

ßniliai II. Edward élele KEVESEN ISMERIK ezt az Edwardot. pedig ő volt az első wallesi herceg, s mint ilyen, a hercegek sorában is ö volt az első, akit nagyon megvertek a skótok. Történt mindez a XIV, század haj­nalán, a Shakespeare-től már jól ismert Lancaster- ház felvirradása és az angol központi hatalom gyengülé­se, a pártütések, a véres osztályos harcok, a leszámo­lások idején. Az angol törté­nelem — és melyik történe­lem nem?! — bővelkedik a véres királyi történetekben, amelyek ugvanakkor nem szűkölködnek a megfelelő > tanulságokban sem. Hogy ezek a tanulságok az utó­kornak is vallók, felismerte Mnrlowe is, nagy előfutára az avoni hattyúnak, amikor a tragédiájában ős-eredeti- leg ő dolgozta fel először a főurak és a városi polgárság, a kegyencek és az ellenlá­basok között vergődő hatá­rozatlan II. Edward életét és meggyilkoltatását. Ugorjunk térben és időben most egy nagyot, egészen a huszadik század első feléig. Hogyne adott volna a klasz- szi’kusok iránt oly nagyon is fogékony, tíznél is több drá­mát együtt alkotó szerzőpá­rosnak, Brechtnek és Feuch- icangernek, izgalmas és jó lehetőséget arra, hogy Mar- lowe egykori tragédiájának felhasználásával elmondja­nak egyet s mást arról a szá­zadról, ennek a századnak. A vérről, a hatalommal való visszaélésről, az önkényről, az emberi élet értéktelensé­géről, a diktátumokról és a diktátorokról, a hűtlenség­ről. az árulásról, — a jelen század első harmadáról, vagy feléről inkább. Megírták hát az angliai II. Edward tragikus történetét, amely nem maradt tanulság nélkül napjainkra sem, ÉRDEKES ÉS IZGALMAS vállalkozás volt a televízió részéről, hogy ezt a kevésbé ismert drámát, erről az alig ismert királyról, illetve en­nek a'z alig ismert drámának a ma is aktuális mondandó­ját egy király ürügyén be­mutassák Könnyen csábí­tott a veszély, hogy a rende­ző, a színész a felszínt ját­szassa. játssza el. a véres gyilkosságokat, a gyilkosok és az áldozatok szenvedése­it, riadalmát, mintegy törté­nelmi krimivé szublimálva a drámát. Valójában pedig mindez az „alapanyagra”, a Marlowe drámájára építő szerzőpárosnál egészen más célt szolgál —. ha szabad ezt a fogalmat, cél, itt és így használnom —: a hatalom lélektanát vizsgálják és ír­ják le, a hatalom áldozatá­nak és' gyakorlójának társa­dalomlélektani rajza eleve­nedik meg egyértelmű szán­dékkal —, megmutatni és rádöbbenteni a veszélyre. Horváth Z. Gergely ren­dezői érdemének alapvető kritériuma, hogy egyáltalán ezt a drámát választotta. Ezt a nehéz, könnyen félre­magyarázható és játszható drámát, amely egyaránt mó­dot ad a külsőséges eszkö­zök hatásvadász felhaszná­lására és a belső, az emberi lélek történéseinek intellek­tuális feltárására. Más szó­val : a képernyő adta törté­nelmi látványosság, vagy egy kamaradrámaszerű. az em­beri lelket, érzéseket, gondo­latokat, mint színpadtereket a játékba beépítő felfogás volt adott, mint lehetőség. Horváth Z. Gergely habozás nélkül az utóbbit, a látvá­nyosság nélküliséget, az ér­zelemfűtöttséget, a gondola­tiságot választotta. Követke­zetesen! Az egység és a fe­gyelem a játékban, a gesz­tusokban, a szerepfelfogás­ban. a puritánság a külsősé­gekben és a gazdagság a gondolatok kifejtésében, — meghökkentően újszerű és emlékezetes tévéjátékot eredményezett. KITŰNŐ VOLT a színész­választás és kitűnő a színé­szi játék is. Elsősorban a képernyőn igen ritkán lát­ható Jordán Tamás II. Ed- wardja volt sha.kespeare-i vonulatú. Ahogyan a meg­próbáltatások, a főúri, a peer-i összefogás kínzásai közepette emberré nemese­dik a szenvedések poklán keresztül, sokáig emlékeze­tes színészi alakítás ez a te­levízióban. Kozák András Mortimerje a gyilkosságért, a pártütést, a hatalom szé­dületéért önmaga is halállal fizető fanatikus figura, aki­ben az elszántság mögül Először Egerben Néprajzosok és nyelvjárási gyűjtők kilencedik országo találkozója Máris szép látványt nyújt a folyosó és a csarnok belső Szeptemberben becseiméinek Üj 24 tantermes iskolát avat­nak szeptemberben az épí­tők az egri Csebokszári- lakótelepen. A borsodi váz­paneles épülettömbhöz egy tornaterem és uszoda is ké­szül majd. amit az alvállal­kozók később adnak ét. Je­lenleg több mint ötvenen — festők és villanyszerelők — dolgoznak a szeptemberi át­adásért. A munkásasszonyok készítik elő festéshez az ablakokat (Fotó: Tóth Gizella) Könyvek—útra készen a moszkvai vásárra Egerben első ízben kerül sor az önkéntes néprajzi és nyelv­járási gyűjtők találkozójára augusztus 17 és 19 között. A háromnapos országos rendez­vényt ezúttal immár kilence­dik alkalommal szervezi meg a Hazafias Népfront, a Ma­gyar Néprajzi Múzeum és a Néprajzi Társaság. Az ország minden részéből kétszázan érkeznek majd a megyeszékhelyre. Hevest mintegy 20 gyűjtő képviseli. A tartalmas programot e napokban készítik elő a ren­dezők, többek közt a Dobó István Vármúzeum és a Megyei Művelődési Központ is. A lelkes amatőrök szá­mára neves szlovákiai, erdé­lyi és magyarországi szak­emberek tartanak előadáso­kat, melyeket tapasztalatcse­rék követnek majd. A szak­Gyermeklogászok világ­konferenciájáról Vasárnap befejeződött Bu­dapesten a Gyermekfogorvo­sok Nemzetközi Szövetségé­nek VII. világkonferenciája. A négynapos tanácskozáson öt világrész 35 országából, mintegy 800 fogorvos a gyer­mekkori fogszuvasodás okát, a megelőzés és a gyó­gyító munka tapasztalatait, kutatásaik új és várható eredményeit ismertette. A kongresszus alkalmából a Gyermekfogorvosok Nem­zetközi Szövetsége új elnö­kévé dr. Tóth Pál egyetemi docenst választotta meg. QcMMmm 1979. július 24., kedd mai továbbképzést tartalmas kulturális eseménysorozat egészíti ki. Így az önkéntes gyűjtők munkáiból a Nép­rajzi Múzeum állít össze ki­állítást. A népi növénynevek és a néprajzi emlékek mel­lett megismerhetőek lesznek itt a palóckutatás legújabb eredményei is. A résztvevők a hevesi táj műemlékeit egy félnapos kirándulás alkal­mával tekinthetik meg. S bizonnyal jó szórakozást nyújt majd a helybeli páva­körök folklórműsora is. II. — Miért? Szeretne ünne­pélyesen elbúcsúzni tőle? Vagy fel akarja hívni, hogy Helen kegyelmet kérjen tő­lem a maga számára? Sem­mit, abszolút semmit se hasz­nálna. Azonkívül nem tud­nék magán segíteni. Helen csütörtökön elutazott, hogy a nővérénél töltsön egy hetet. Arcába fújtam a füstöt: — Nem félek a haláltól. Elszámoltam a világgal és az emberekkel is, akik ben­ne élnek. Tekintetéből kiolvastam, hogy nem értett meg. — Ez volt a harmadik eset. Helen előtt Beatrice volt, Beatrice előtt pedig Dorothy... Chandier visszataszítóan vigyorgott: — Időt próbál nyerni, Mr. Davis, Nem fog sokat hasz­napfényre kerül a nagyon is hideg számítás, keveredve egyfajta elhivatottság érze­tével. Koltai Róbert Goves- tonja, Szakács Eszter Anna királynéja érdemel külön is említést a népes és magas színvonalat produkáló sze­replőgárdából, Czabarka György képei szűkszavúak, lényegre törőek, kifejező ere­jűek voltak. nálni magának. A külső aj­tókat bereteszeltem. Ha va­laki egy óra előtt visszajön­ne, amit egyébként kétlek, akkor se tudna bejönni. Ha pedig makacskodik — dö­römböl, ordít —, akkor egy­szerűen rakásra lövöm ma­gát és meglépek a hátsó ki­járaton. Izzadságtól nedves kezem nyomot hagyott az íróasztal lapján. — Szerelem és gyűlölet rokonérzések, Mr. Chandier. Különösen magamon fedez­tem fel ezt. Ha szeretek, ak­kor hevesen teszem, ha meg gyűlölök, akkor nincs hatá­ra a gyűlöletemnek.1 Nem szólt semmit, én meg cigarettám izzó végét bá­multam. — Például Dorothyt is for­rón szerettem. Feleségül akartam venni. Ám az utol­Elkészült a második fél­éves^ könyvkiállítási naptár, amelyből kitűnik, hogy több mint 30 könyvkiállításra és -vásárra, közeli és messzi országba jutnak el a ma­gyar könyvkiadók legkivá­lóbb alkotásai a következő hónapokban. só pillanatban azt mondta, hogy nem szeret. Chandier mosolygott és nagyot harapott a virslijé­ből. — Szörnyen csalódott vol­tam, de aztán azt gondoltam magamban: „Ha nem lesz az enyém, ne legyen senkié!" — Egyenesen Chandier szemé­be néztem, mikor folytat­tam: — És megöltem... — Miért meséli el ezt ne­kem? — Igaz is, miért Megszívtam a cigarettámat: — Most már mindegy... Gyűlöltem a némbert, any- nyira gyűlöltem, hogy kést meg fűrészt szereztem, fel­daraboltam, és egy zsákban a folyóba süllyesztettem ... Chandier hirtelen elsápadt, s én elnyomtam a cigarettát. — Két évvel később meg­ismertem Beatricét. Férjnél volt, de ez nem érdekelt. Kö­nyörögtem, hogy hagyja ott a férjét és jöjjön velem. Hat hónap múlva felvilágosított, hogy szereti a férjét, még- hozzzá jobban, mint engem és az arcomba nevetett. Ne­vetett ... Chandier egy lépést hát­rált. Ereztem, hogy az ar­comról szakad a veríték. — Öt is kinyírtam, ám ez­úttal az állatkertbe vittem a ribancot. Az ápoló jót cso­dálkozhatott. mikor másnap a dögök étvágytalanságban szenvedtek... Chandier egy lépést hát- redt rám és leeresztette a pisztolyát. Mosolyogtam. Aztán a virsliről kezdtem beszélni. — Azt tudja, Chandier. hogy a virsli bőrét sóban tárolják? Hogy huszonnyolc A gazdag programból ki­emelkedik a második moszk­vai nemzetközi könyvvásár és könyvkiállítás, amelyre már javában készül a ma­gyar könyvszakma. A „Könyv a béke és a haladás szolgálatában” cím­mel ez év szeptember 4—10 cent egy kiló? Kis kerek kartonokba csomagolva? — Megálltam előtte: — Tudja, hogy egy virslitöltő gép öt­venöt dollár? Először el kell távolítani a húsból a cson­tot és a porcogókat, aztán az ember már könnyen kezel­hető darabokra szeletelheti a húst... A felesége nem akarta elhagyni magát és én szerettem öt, annyira szeret­tem ... A rémülettől tágra nyílt szemébe néztem: — Mégis mit gondol, Chandier, hol van most valójában a fele­sége ,.. ? Nem válaszolt, s én az orra alá nyomtam a virsli­dobozt : — Miért nem eszik to­vább? Elment az étvágya, Chandier? ★ A temetés után az autó­hoz kísértem Helent. Mikor egyedül maradtunk, megkér­dezte: — Abszolút biztosra ve­szem. hogy Henry semmit sem tudott a viszonyunkról? Miért lőtte mégis agyon ma­gát pont a te irodádban? Kivezettem a kocsit a te­metőkapun és elmosolyod­tam: — Nem tudom, drágám. Hirtelen depresszió — talán evett valamit, ami nem tett jót neki. Hiszen olyan szen- zibilis alkat volt... (Fordította: Záhemszky László) (VÉGE) között megrendezendő ese­ményre mintegy 2100 köte­tet csomagolnak össze ezek­ben a napokban. A moszkvai könyvvásár — hasonlóan az elsőhöz — ez alkalommal is a népek kulturális együtt­működését, a békét szolgá­ló kiadványok népszerűsíté­sét, a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztését szolgálja. Kiadásunk 400 négyzetméte­ren a legfrissebb művekkel és az elmúlt két év legsike­resebb könyveivel mutatko­zik be. A kiállításra eljutó köny-’ vek háromnegyed része ma­gyar nyelvű, a fennmaradó hányad pedig a Corvina és az Akadémia Kiadó idegen nyelvű kiadványa. A nem­zetközi gyermekév alkalmá­ból Moszkvában külön blokkban a hazai ifjúsági és gyermekirodalom gazdag vá­lasztékából is képet adnak. Augusztusban Szófiában részt veszünk a nemzetközi gyermekkönyv-kiállí táson. Először rendeznek magyar könyvkiállítást a baráti Mongólia fővárosában. Ulán­bátorban, ahol az elmúl# évek könyvtermésének szí-j ne-javát, mintegy 1600 köJ tetet állítanak ki szeptem­berben. Bécs novemberben ad otthont magyar könyvki­állításnak. s még az év vé­gén magyar gyermekkönyv-! és illusztrációs kiállítást terveznek az NSZK-ban is.' A könyvek a magyar iroda­lom, kultúránk követeikén# ugyancsak először jutnak el a távoli olajországba. Kuva- itba, ahol ez év decemberé­ben rendeznek kiállítást, ! A magyar olvasók is meg-i ismerkedhetnek más ország könyvkiadásaival: október­ben a bolgár könyvkiadás mintegy 1200 kötettel, mu­tatkozik be hazánkban. (MTI)!

Next

/
Thumbnails
Contents