Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

Kinek van ennyi...? Az egri Finomszerelvény- gyárban — Szabó István mű­szaki igazgató tájékoztatása szerint — tavaly csak a köz- világításra 190 ezer forintot fizettek ki, pedig itt már szinte mindenkit megelőzve bevezették a „féléjszakás” világítást. Kilenc órától 11- ig, tehát a műszakváltás ide­jén teljes a világítás, utána az automata kapcsoló felére csökkenti a világító lámpák számát. Tavaly már harminc százalék megtakarítást ho­zott ez az ötlet, amit az idén júniustól rendeletben is elő­írtak. .. A vállalat egyébként eb­ben az évben 1,5 millió fo­rint megakarítását tervezte az energiafelhasználásban, s az első félév végén 990 ezer forintnál tartottak, különö­sen a szén, a tüzelőolaj, s a már említett meddő villa­mos energia költségeiből tudtak sokat ..lefaragni”. Az újabb megtakarításokhoz nagyrészt már beruházások­ra volna szükség, ele még mindig vannak egyéb tarta­lékok is — vélekedett be­szélgetésünkkor a műszaki igazgató. EGER VILLANYSZÁMLÁJA Az utak éjszakai kivilágí­tása a közlekedés biztonsá­gának feltétele. Emberéletek kockáztatása révén nem ér­demes takarékoskodni. Mi az, amit e téren mégis visz- sza lehet fogni? — Először is: azt el kell mondani, hogy az ország energiafelhasználásában mindössze 0,8 százalék a köz- világítás — mondta az ÉMÁSZ üzemigazgatója. Az igazi, nagy fogyasztók a vál­lalatok, rájuk kell figyelni jobban. A munkahelyeket is inkább az éjszakai fogyasz­tásra ösztönözzük, hiszen is­mert, hogy éjszaka az erő­műveket csökkent teljesít­ménnyel dolgoztatják, s a változó terhelés sok pénzbe kerül az energiatermelésben. Eger város a közvilágításért 530—640 ezer forintot fizet havonta, s a költségek csak­nem hetven százaléka a fenntartás, javítás. Ettől füg­getlenül a féléjszakás közvi­lágítást hónapokkal ezelőtt kísérletképpen már kipróbál­tuk a Kistályai úton. Ott már adott volt a kettős kapcsolás lehetősége. Szemlét tartot­tunk este a közlekedésren­dészet vezetőjével, a közleke­dési ügyésszel, biztonságos­nak találtuk, s este tíz után itt már félerővel világítanak a lámpák. — Az ilyen kísérletek mel­lett viszont igen fontos volna mielőbb elérni a lépcsőzetes munkakezdést. Nemcsak a közlekedés gondja ez, sok­milliós megtakarítást hozhat, na- ha a fogyasztási csúcso­kat széthúzhatnánk. Sajnos, ezt sem Egerben, sem másutt nem sikerült még az elkép­zelések szerint megvalósíta­ni, pedig az élet előbb-utóbh erre is rákényszerít bennün­ket. A másik dolog: sokkal ha­tékonyabb felvilágosító mun­kával kellene a tervezők, a villanyszerelő kisiparosok szemléletén is változtatni. A mostani lakásokban nem is nagyon lehet takarékoskodni a villannyal, mert olyan a felszerelés. A nem hőtárolós villanykályhák használatá­tól én például óvok min­denkit: gazdaságtalan, igen nagy a fogyasztása. — Szóval, lehetne még er­ről sokat beszélni, példákat felsorolni, de inkább tenni kellene jóval többet a taka­rékosság érdekében. Az eddigiek alapján mi sem mondhatjuk: utoljára szóltunk az energiatakaré­kosságról. Beszélünk, míg lesz rá energiánk... Hekeli Sándor Az olvasó most bizonyára felsóhajt: már megint az energiáról van szó, hogy ke­vés, hogy takarékoskodjunk, csépelik a szót, mást nem tudnak mondani, írni. Jogos a véleménye. Valóban úton- útfélen erről hall, s ki tudja még. meddig. Mert viszont az is igaz: hiába beszélünk róla olyan sokat, még mindig nem ju­tottunk el oda, hogy a gon- dolkodásmódbam a dönté­sekben természetes velejáró­ként mindig ott legyen a takarékosság szemlélete. Nemcsak drága az energia, a nagyobb baj az, hogy ke­vés van belőle. S mi paza­roljuk! KEZDEMÉNYEZŐ A TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Szabó István, az Észak' magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat egri üzemigaz­gatója június elején készített egy tervezetet, amely a vil-, lamos energia takarékosabb felhasználására ad ötleteket, javaslatokat. Az aláírásnál ott szerepel az is: „a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület egri csoportjának elnö­ke”. Az áramszolgáltatók feladata, hogy rendben tart­sák a hálózatot, biztosítsák az ellátást, összegyűjtsék az érte járó díjat. Tulajdonkép­pen bevételtől esnek el, ha a tervezetben leírt jó tanácso­kat megfogadják a fogyasz­tók. De az üzemigazgatósá­gon dolgozó szakemberek látják a legjobban, hol, mi­lyen mértékű az indokolat­lan energiafelhasználás, s ta­nácsaik igencsak megszívle­lendők. A takarékosságra vonatkozó tennivalók össze­gyűjtését vállalta magára a tudományos egyesület lelkes aktívákból álló csoportja. Az élet is őket igazolta; a júni­us elején általuk megfogal­mazottak némelyike ott sze­repel a június végén megje­lent nehézipari miniszteri rendeletben is. NEMCSAK A VILLANYRÓL — A vállalat és áz egye­sületünk tavasszal ankétot rendezett az energiagazdál­kodás kérdéseiről — tájé­koztatott az üzemigazgató. Előadó az energiafelügyelet igazgatója volt, s' kértük, szólaljanak fel az üzemek, vállalatok felelős vezetői is. Nemcsak a villamos energiá­ról volt szó, hanem a többi energiahordozóról is. Itt hangzott el: a Heves megyei üzemek közül hol gazdálkod­nak kirívóan rosszul az ener­giával, s honnan lehetne jó tapasztalatokat gyűjteni. Sajnos. a mezőgazdasági üzemek többsége, ahol bi­zony a legtöbb lenne a ten­nivaló, nem képviseltette ma­gát ezen az ankéton. Mi az a módszer, aminek alapján az áramszolgáltatók is megállapíthatják, hol nincs tervszerű energiagaz­dálkodás? Egy-egy üzem. műszakjainak, technológiájá­nak terve alapján készíti el villamosenergia-fogyasztásá- nak programját. Ezután szer­ződik az áramszolgáltatókkal. A tarifák napszakonként kü­lönbözőek, s ha, mondjuk, csúcsidőben az előre szerző­döttnél többet fogyasztanak, a büntető díj két-háromszo- rosa is lehet az eredetinek. Sok pénzt el lehet így szórni, megéri rendszeresen figyelni a fogyasztást. Ott, ahol van erre szakember és törődnek is vele, nem lépik túl a ter­vezett fogyasztást. De na­gyon sok a dupla, háromszo­ros díjat fizető gazdaság, üzem is... A FINOMSZERELVÉNY- GYÁRIPÉLDA A nagy iparvállalatoknál, ahol a legtöbb energia fogy, ott kell keresni leginkább a takarékosság lehetőségeit. Hosszadalmas szakmai elem­zésekbe bocsátkozhatnánk most például arról, hogy az úgynevezett meddő energia fogyasztása (a transzformá­torok, nem dolgozó villamos gépek eszik ezt az energiát), amit a szakemberek „cosinus fi”-vel jelölnek, mennyi fe­lesleges kiadást jelent. Igaz, beruházásokra van szükség hozzá, de hosszú távon meg­éri az ilyen energiát kon­denzátorokból vételezni. Aztán ott a világítás. Az üzemekben nappali a fény éjszaka is; ez felesleges, vi­szont olyan fényerőt még­sem lehet így adni. mint a munkahelyek közvetlen meg­világításával. Ezeket a kis lámpákat pedig ki lehet kap­csolni akkor, ha megáll a gép. Napjaink drága, egyre drágább kincse: az energia. ; Kinek van annyi, hogy pazarolni is tudjon? Nekünk, • sajnos, nincs. Összeállításunk mai témaköre az ener- ! giatakarékosság. Galilei kísérleteit a gyakor­latban is hasznosította: az ingamozgást ingaóra készíté­sére használta fel. Vinzenzo Viviani rajza a müncheni Deutsches Múseumban. felfedezéseket tett a csillag- világban: felfedezte a Venus és a Mars fényváltozásait, a Hold hegyeit, a Saturnus ,,gyűrű”-jét, a Jupiter boly­gó holdjait, a napfoltokat és a Tejút néhány csillagját. E felfedezései bizonyossá tet­ték számára, hogy helytelen korának geocentrikus világ- szemlélete: a Föld mozgásá­ra vonatkozóan a koperni­kuszi heliocentrikus rendszer igazát vette védelmébe. Ez­zel kivívta maga ellen a klé­rus dühét. Ádáz küzdelmet indítottak ellene, az inkvi­zíció kétszer is perbe fogta és kényszerítette tanai visz- szavonására. Élete a tudo­mány és a materialista vi­lágszemléletért folytatott harcot szimbolizálja, alakját festők, drámaírók örökítették meg. — A „cár kolokol” — a harangok királya a moszk­vai Kremlben található. A világ legnagyobb harangja 200 tonna súlyú, 6,14 méter magas és átmérője 6.60 mé­ter. Két egyszerű orosz ha­rangöntő, Iván Fj odorovics és Mihail Ivanovics Matorin Munkába fogott szél A technika történetéből A materialista világnézet előfutárt A botygók megismerése — A harangok királya Az ember ősi törekvése a szél munkába állítása, ener­giájának kihasználása. A történelem során a vitor­láshajókkal sikerült ezt a legjobban elérni, ám a vitor­láshajókat kiszorították a drágább, de gyorsabb hajó­zást lehetővé tevő gőzgépek. Mára a gőzhajók is ritka­ságnak számítanak, mert jött a még drágább, de kényel­mesebb, tisztább olaj. A szárazföldeken a szél­malom „fogta” a szelet, szél­energiával őrölték a búzát, illetve emelték a vizet. Ér­dekes, hogy a perzsák már a VII. században használták. Európában a XII. század óta ismeretes. Hollandiában a XVII—XVIII, században ter­jedt el. Négy, vászonhuzat­tal vagy zsalusan kiképzett szárnya tengelyt forgatott; a szárnyakat kormánylapát ál­lította a széliránnyal szembe. Kis teljesítménye miatt azonban már ez is jórészt a múlté. Korunk energiaszegény vi­lágában azonban újra fel­támadtak a remények a szélenergia munkába fogá­sára. A modernizált fazonú szárnyak már nem is em­lékeztetnek a régi szélmal­mokra. de a cél itt is ugyan­az: tengely forgattatása. A forgómozgás villamos gene­rátorhoz jut amely elektro­mos áramot állít elő. Ed­öntötte 1735-ben. Az 1737-es nagy tűznél megsérült és le­vált róla egy 11,5 tonnás rész. Sohasem töltötte be hi­vatását, nem harangoztak vele, 1836-ban helyezték el a Kremlben. Érdekes, hogy nem a most is a Kremlben látható ha­rang az egyetlen „harangki­rály”. Orosz mesterek már Borisz Godunov idejében öntöttek egy 35 tonnás, 5,5 méter átmérőjű harangot, amely tűzvész alkalmával leesett és összetört. 325 év­vel ezelőtt, 1654-ben újból öntetett Alekszej Mihajlovics cár egy 5 ezer púd súlyú „harangkirályt”. Amikor ké­szen lett, senki sem tudta felhúzatní a toronyba. Vég­re, 1668-ban egy 25 éves orosz paraszt jelentkezett és olyan szerkezetet készített, mellyel 100 ember fel tudta húzni a harangot. A műve­letet le is rajzolták és meg­jelent egy 1674-ben kiadott könyvben. 1701. június 19-én ezt is tűzvész pusztította el, a fából készült haranglába­zat elégett s a harang lezu­hant, összetört. Kováts Andor dig általában csak kis tel­jesítményű, 20—50 kilowat- tos széleröműveket építettek, de kísérleteznek több száz, sőt több ezer kilowatt telje­sítményű berendezésekkel is. A hasznosítható energia ará­nyos a lapátok által súrolt területtel és a szélsebesség köbével. A világon rendelkezésre álló szélenergia igen nagy, ezért sokfelé foglalkoznak hasznosításával. Alkalmazá­sának lehetőségét azonban korlátozza, hogy a szél meg­bízhatatlan energiaforrás, gyakran a szélerőmű forga­tására sem elég, máskor meg a viharos szél veszé­lyezteti magát a gépet. Hát­rányos az is, hogy az egy­ségnyi súlyú levegő szélener­giája a többi energiahordo­zóhoz viszonyítva igen kicsi, ezért a mai szerkezeti anya­gok által megszabott korlá­tok miatt a teljesítmény nö­velése rendkívül bonyolult feladat. Képünkön: új típusú szélmotorok a holland tengerparton. — A fizikát és a csillagá­szatot teljesen új alapokra helyezte Galileo Galilei (1564—1642) olasz fizikus, csillagász és matematikus azzal, hogy a kísérleteket, a tapasztalatokat tette meg a megismerés forrásának. Fi­zikai kísérletei során megál­lapította a szabadesés, a ha­jítás, az ingamozgás törvé­nyeit, megalapozva ezzel a mechanikát. Saját maga által készített távcsövével a korábban rendkívül nagy fontosságú Energia és a villanykörték RÁDIÓ KOSSUTH 8.46 Örökzöld dallamok. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.38 Haydn: Élet a Hol­don. 11.40 A sziget (Robert Merle regénye). 12.35 A rendőr sétál az utcán. 12.50 Zenemúzeum. 14.16 Sza­badpolc- 14.46 Nóták. 15.1Ö Kóruspodium. 15.30 Robin Hood. 15.51 Tanár űr ké­rem. 16.05 Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiá­ból. 16.15 Változatok zon­gorára. 17.07 A harangos- kút tájéka. 17.37 A lengyel rádiószínház műhelyében. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 A Berlini Filharmo­nikus Zenekar hangverse­nye. 20.40 Zenei néphagyo­mány a mazoviai tájon. 21.18 Lemezfelvételek. 21.40 A Dunánál. 22.15 Közvetí­tés az országos súlyemelő­bajnokságról és a Pannó­nia Kupa nemzetközi ver­senyről. 22.25 Kína 30 éve. 22.35 Századunk operáiból. 23.26 Az Amadé trió Haydn-felvételeiből. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.36 Zenedélelőtt. 12.33 Nemze­tiségeink zenéjéből. 12.55 A gyógyító természet. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Térzene. 14.00 Szine- java. 16.00 Római regék. 16.21 Munkásdal-feldolgo- zások. 16.35 Idősebbek hul­lámhosszán. 17.30 Zenei tü­kör. 17.50 Disputa. 18.20 Közvetítés az országos súly­emelő-bajnokságról. .. 18.33 A Ganz-MÁVAG koncert- fúvószenekara játszik. 18.53 Operettfelvételek. 19.25 Fél­óra a Sebő-együttessel. 19.55 Slágerlista. 20.33 Köz­vetítés az országos súly­emelő-bajnokságról. .. 20.45 Történetek a történelem­ben — szótárakról. 21.10 Kabarécsütörtök. 22.10 A tegnap slágereiből. 23.15 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárásje­lentés — Fiatalok félórája. Szerkeszti: Dobog Béla — Építőtáborban — John Travolta új dalaiból — Környezetünk — világunk. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika — Aratási helyzetkép Heves megyé­ben — A bodrogközi vizek horgászhatósága — A gom­bamérgezések megelőzésé­ről — Lap- és műsorelőze­tes. .. 16.25 A rejtelmes sziget (Francia—olasz—spanyol filmsorozat). 17.20 A szent tulajdon ellen. 18.05 Olim­pia 1980. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Libera, sze­relmem (Olasz film). 21.45 A legszögedibb szögedi. 22.35 Tv-hiradó 3. 22.45 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.01 Van képünk hozzá! 20.35 Kisfilmek a nagyvi­lágból. 22.10 Zenés nyári esték. MwsUfá 1979. július 19., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents