Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-17 / 165. szám
Autópálya Budapest körül A magyar közlekedési hálózat a múlt században centrálisán épült ki. A Budapest központú közlekedési hálózat miatt megnövekszenek az egyes országrészek közötti szállítási távolságok, az útvonalak terhelése is egyenetlen. Így az ország ipari centrumait a fővárossal összekötő vonalak túlzsúfoltak, rajtuk a korszerűsítések ellenére is egyre nehezebben bonyolítható le a hazai és a hemzetközi közúti forgalom. Az 1970-es évek közepén hozott kormányhatározat nyomán intenzivebb autöpá- lyaépítési program indult meg. A magyarországi autópálya-hálózat részeként elkészült az M7-es autópálya Budapest és a Balaton között, az M3-as Gödöllőig épült meg, az Ml-es Tatabánya—Győr közötti szakasza pedig fél autópályaként üzemel. Épül az M3-as Hatvanig terjedő szakasza, valamint az M5-ÖS autópálya is Budapest és Kecskemét között. Az autópályákat — a hetvenes évek elejéig érvénye« elképzelések szerint — a .-ungária körút vonalán vezetett autópálya-gyűrűvel kívánják összekötni. Az autópályákat a beépített területen városi autóútként vezetik tovább a Hungária körútig, amit városi fő forgalmú útként építenek ki. Ezenkívül még egy további városi fő forgalmi gyűrű is épül. A Budapest közigazgatási határa közelében építendő, csaknem 90 km hosszú — M0 jelű — autópálya-gyűrű hatalmas műszaki feladatot * jelentő beruházás lesz, a forgalmi előrejelzések a budai oldalon 2x2, a pestin 2x3 forgalmi sávot igényelnek. A közúti kapcsolatok biztosítására 20 kétszintű csomópontot terveznek felépíteni. A terv szerint 4 Duna-híd, a Budai-hegyekben 1200 m alagút, 3 völgyhíd és mintegy 150 egyéb műtárgy megépítésére lesz szükség. Elektromos. gáz-, telefon-, víz- és csatornahálózatokat kell áthelyezni, a beépítettség mái állapota szerint pedig mintegy 600 épület lebontása s pótlása válik szükségessé. Az új autópálya-gyűrűt — a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően — zaj- és levegőszennyezési védelemmel is el kell látni. A terv megvalósítása 5—8 ötéves terv időszakát öleli fel. Térképünk a tervezett autópálya-gyűrűt, valamint az ENSZ európai gazdasági bizottsága által 1976-ban kijelölt és átszámozott európai utakat tünteti fel. —TERRA— Az olvasókerék A váci püspöki könyvtár olvasókereke Egy XVIII. századi német lexikon a könyvtárak megszokott berendezési tárgyai közt említi az olvasókereket. De nemcsak Európában ismerték, egy XVII. század elején megjelent, 120 kötetes kínai lexikon még a képét is közli. Legrégibb leírását és rajzát Augustini de Ramelli mérnök 1588-as kiadású Le diverse et artifi- ciose macchine (A különböző és művészi gépezetek) című, gazdagon illusztrált művében találjuk meg: .,Ez egy olyan szép műszaki szerkezet, amely mindazoknak nagyon kellemes, akik a tudománynak szentelték életüket, különösen pedig azoknak, akiknek a lábuk fáj, vagy köszvényben szenvednek. Ugyanis ezzel a géppel nagy tömeg könyvet leltet felállás és helyváltoztatás nélkül tanulmányozni és forgatni. Lényegében egy kerék. . amelyet olyan szerkezettel láttak el. hogy az olvasó a könyveket pultra, vagy táblácskára fekteti, s ezeket, ámbátor a kerék forgatható, úgy olvashatja, ahogy minden rögzítés nélkül odatette, mert nem mozdulnak meg.. Ezt a szerkezetet a középkor könyvkultúrája hívta életre. A kódexek és az első nyomtatott könyvek többsége nagy, ívrét alakú volt, sú. lyuk gyakran meghaladta a tíz kilót is. Nem arra készültek, hogy ágyban lapozgassák, de még asztal mellett is nehezen lehetett használni. Különösen az a gyenge fizikumú, beteges vagy öreg olvasó került nehéz helyzetbe, aki valamelyik munkájához egyszerre több könyvben keresett adatokat. A nehéz fóliánsok állandó emelgetése, ide-oda rakása ugyancsak igénybe vette az izmait. Ilyenkor segített az olvasókerék. Elfért rajta hat-nyolc kötet, egy könnyű mozdulattal bármelyiket az olvasó szeme elé lehetett for_ gatni és már pótolta a tetszés szerinti magasságra beállítható asztalt. Az olvasókerék egy nagy forgatható kerékre hintasze- rűen felfüggesztett könyvespolcokból áll. Ezek olyan módon forognak, mint a Vidámparkban. az óriáske. rék utasfülkéi. Tökéletesítésévéi sokan foglalkoztak. Egy ulmi feltaláló például a nürnbergi Monath könyvkereskedés részére olyan kerekeket szállított, amelyekről — állítása szerint — még a leggyorsabb forgatás közben sem esnek le a könyvek. Ilyen olvasókereket vásárolt többek közt Sávolyai Jenő, a híres törökverő hadvezér. Ma már általában kis rfié- retű könyveket nyomnak, olvasásukhoz nem szükséges az olvasókerék. Korunkra aránylag kevés példány maradt belőlük. Hazánkban — tudomásom szerint — csak két könyvtár őriz olvasókereket. Az egyik a váci püspöki könyvtárban található. Nem régi. a múlt század elején készülhetett. Hat 90 centiméter széles polc van rajta. A kerék átmérője 90 cm, magassága az állvánnyal együtt 140 cm. Könhven forgatható és, ha a kívánt könyvet szemünk elé forgattuk, egv lábnvomással rögzíthető. Hangulatos helyen, művészi kötésű, ódon könyvekkel teli teremben helyezték el. Akit érdekel régi könyvkultúránknak ez az érdekes emléke, tekintse meg! Vértesy Miklós Filmgyár Foton Íz „egri vár” állja az idők viharát Az 1960-as évek elején, ámikor a magyar játékfilm- művészet emlékezetes fénykorát élte, hazánkba látogatott Wilkeing professzor, az NDK-beli DEFA Filmgyár akkori igazgatója. Felkereste a Lumumba utcai filmgyárat is. A vendéglátók végigkalauzolták a stúdió épületeiben. A körséta végén a professzor ezt — az azóta már legendássá vált, s gyakran idézett — kérdést tette fel: ..Nagyon érdekes volt ez a filmgyármúzeum, amit láttam, de hol készülnek most azok a nagyszerű magyar játékfilmek?” Alig akarta élhinni, hogy ugyanitt, a múzeumnak vélt, 'öreg műtermekben... Azóta persze változott a helyzet. Állami támogatással és — kisebb részben — az itt- készült külföldi bérmunkafilmek anyagi hasznából sikerült új felvevőgépeket, reflektorokat és egyéb gépi berendezéseket '"ásárolni. Felépült az új, minden igényt kielégítő, korszerű zeneterem is. Az egyre szorítóbb helyhiányon azonban a közelmúltig nem lehetett segíteni, mert a Lumumba utcai, a Könyves Kálmán körúti- és a pasaréti filmgyár bővítésére — a környező épületek sokasága miatt — nem volt lehetőség. Ezért a filmgyár vezetői körülnéztek Budapest környékén. Hosz- szas keresgélés után rátaláltak Fótra. Itt viszonylag nagy kiterjedésű, mezőgazda- sági művelésre már alkalmatlan területre bukkantak. Ebből a fóti tanács segítségével először hét hektárt vásároltak, majd a területet később újabb tizenkilenc hektárral bővítették. Ez a huszonhat hektár igen jelentős, főként ha azt vesz- szük, hogy a Lumumba utcai telep mindössze hat, a francia televízió új filmgyára huszonöt, a hamburgi filmgyár tizenöt . hektáron terül el. és az angliai filmgyárak átlagos nagysága sem haladja meg a harminc hektárt. Nemrégiben megkezdődtek az építkezések is. Már elkészült a központi kelléktár, a bútorraktár, valamint egy 1100 négyzetméter alapterületű csarnok filmforgatás céljaira. 1980 végéig megépül a második, kétezer négyzet- méteres filmotúdió, a kazán, ház, a produkciós és szociális épület, majd a későbbiekben — fokozatosan újabb épületekkel gazdagodik a fóti telep. Ami a legjelentősebb: az erdőkkel; ligetekkel tarkított területen nagy kiterjedésű díszletvárosokat lehet felépíteni, s azokat nemcsak egy, de több filmben is felhasználhatják, kisebb-na- gyobb átalakításokkal. így máris jó néhány , film külső felvételeinek színhelye volt az a díszletváros, amely az eredetileg Foton forgatott „Manón Lescaut” című francia tévéfilm számára készült. A későbbiek során újabb díszletkomplexumok emelkednek majd a fóti telepen. Ha szükség lesz rá. ügy sor kerülhet vízmedence építésére is, amelyben akár tengeri csatákat is rendezhetnek (persze, megfelelő trükkel járások segítségével). Ezeket a díszletkomplexumo. kát úgy építik fel, hogy beilleszkedjenek a tájba. ■ A fóti telep valamennyi épülete, a fejlesztés minden egyes lépcsője figyelembe veszi a távlati elképzeléseket, s így bizonyára megfelel majd nemcsak a.mai, de az évtizedekkel későbbi igényeknek is. Szükség is van erre az előrelátásra, mert a fóti telep nemcsak a magyar játékfilmek otthona lesz, de a mind nagyobb számban készülő tévéfilmeké és a külföldi bérmunkában forgatott nemzetközi produkcióké is. Emellett továbbra sem bontják le azt a hatalmas várat, amely annak idején Pilisborosjenő határában épült, az Egri csillagok külső felvételeihez. Ez a díszletkomplexum olyan szilárd, hogy négymillió forintba kerülne a lebontása. Nincs is szó erről, mert állja az idők viszontagságait. A mai napig is már jó néhány újabb tévéfilmnek és játékfilmnek adott — kisebb átalakításokkal — látványos, illúziót keltő színhelyet. Garai Tamás k & m I műsorok: Csemetke János. amikor kiszállt a liftből, és a lakása felé igyekezett, észrevette, hogy a folyosó sötét sarkában egy férfi hajol az ott levő ajtóhoz, a névtáblát böngészi. — Kit tetszik keresni? — kérdezi tőle Csemetke. A férfi összerezzen a váratlan hangtól. — Porcnágel Xavért — mondja aztán. — Porcnágel Xavér? Tudomásom szerint ilyen nevű lakó nincs ebben a házban. — Nekem pedig itt van fölírva, ő maga írta föl. Tessék! — mutat egy cédulát a férfi. — Porcnágel Xavér, Cirip utca 7. V. emelet. — Az mindjárt más! — mosolyog Csemetke — ugyanis ez nem Cirip utca hét, hanem kilenc. — Ez biztos? — Csak tudom, hogy hol lakom, uram?! — Mert olyan egyformák ezek az új házak. — Csakugyan egyformák — mosolyog egyetértőén Csemetke. és előveszi a kulcsát, hogy kinyissa lakása ajtaját. ■ — Szabad kérdeznem — lép utána a férfi —, hogy miért tetszik olyan gúnyosan mosolyogni? — Bocsánat — mosolyog elnézést kérőn Csemetke —, én nem gúnyosan mosolyogtam, csak mosolyogtam. — Csak mosolyog, most is csak mosolyog! — bólogat sóhajtozva a férfi. —1 Tudom én, hogy mi van a mosolya mögött, ön azt hiszi, hogy én csak kitaláltam ezt a nevet. Kérem, jöjjön át velem a szomszéd házba, és győződjön meg róla, hogy Porcnágel Xavér ... — Ne haragudjon, uram, de nekem, dolgom van — vág közbe Csemetke, és be akar lépni a lakásába. — Persze — ugrik utána a férfi — most rohan a telefonhoz, és értesíti a rendőrséget. hogy egy gyanús alakot látott.. — Sajnos, nincs telefonom. — Átzörög a szomszédjának. vagy jelt ad az ablakból. — Uram, én is kriminéző magyar vagyok. Tudom tehát, hogy a valóban gyanús alakok nem így viselkednek. — Tehát ön nem tart gyanúsnak engem? — Egyáltalán nem. — Akkor miért tetszett olyan alaposan szemügyre venni? — Volt szerencsém! — kiált ingerülten Csemetke, és berántaná az ajtót. Az ajtó azonban nem mozdul, mert a férfi odatette a lábát. — Kedves uram, könyör- gök... — szól esdekelve — két perc az egész, és ön meggyőződik róla. hogy létezik Porcnágel Xavér. — Egy pillanatig sem kételkedtem Porcnágli létezésében, esküszöm a családom egészséoére. RADIO — Ezt most csak azért mondja, hogy megszabaduljon tőlem, és nyugodtan értesíthesse a rendőrséget. Csakhogy én nem engedem. Nem, nem, soha! Nekem még a rendőrséggel nem volt dolgom, és nem is lesz, mert ön most átjön velem a fizomszéd házba, és meggyőződik róla, hogy Porcnágel Xavér.., — Tudom — ordít Csemetke —, létezik. — Igen, és következés,- képp én nem a Kék fényiben körözött betörő vagyok, hanem egy talpig becsületes ember, aki... — Aki most elkotródik innen — üvölt a férfira Csemetke —, mert... — Drága, jó uram! — borul a küszöbre a férfi —, ha van önben egy kis emberi együttérzés, egy csöppnyi felebaráti szeretet, egy atomnyi szocialista humánum, akkor nem gyanúsít egy ártatlan embert csak azért, mert az ismerősét Porcnágel Xavérnak hívják. Szó szót követ, tett tettet, A férfi erős. elkapja Cse- metkét, és a lépcső felé vonszolja. A ricsajra előjönnek a szomszédok. — Hívjanak rendőrt! — liheg feléjük Csemetke. — Na ugye?! — kiált föl diadalmasan a férfi. — Mégiscsak jól láttam én, hogy mi az ön szándéka... De majd bocsánatot fog kérni tőlem, mert én a hatóság előtt bebizonyítom, hogy létezik . .. — Ki ne ,mondja! — hörög Csemetke. A férfi azonban kimondta, hogy „Porcná...” A többit beléfojtotta Csemetke. Mire a rendőrség megérkezett. már annyira magukhoz tértek mindketten, hogy a feltett kérdésekre viszonylag értelmesen válaszoltak. KOSSUTH 8.27 Mi lett volna... 8.57 Verbunkosok, nóták. 9.44 A beszélő teve. 10.05 MR 10-14. 10.35 Lev Oborin (zongora), David Ojsztrah (hegedű), és Szvjatoszlav Knusevickij (gordonka) felvételeiből. 11.39 A sziget. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A Fruska (Operett). 14.40 Majd megszerettem ... 15.10 Népi muzsika. 15.28 Tisza- parti Móra-óra. 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Felvétel indul! 17.37 Fiimda- lok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol ném volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 A menekültek. 20.05 Nótaest. 21.05 Gazdaságról mindenkinek 21.35 Régi híres énekesek műsorából. 22.15 Közvetí tés az országos súlyemelő bajnokságról. 22.25 Világ történelem dióhéjban. 22.35 A King’s Singers-együttes Bryd-motettákat énekéi. 22.50 Meditáció. 23.00 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.35 Zené- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Barkácsolóknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Két tőtől hatig ... 18.00 Tfp-top parádé. 18.33 Beszélni ne héz. 18.45 Közvetítés az országes . súlyemelő-bajnokságról és a Pannónia Kupa nemzetközi versenyről 19.00 Barangolás régi hanglemezek között. 19.20 Véleményem szerint... 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Közvetítés az országos súlyemelő-bajnokságról. .. 20.40 Mindenki könyvtára. 21.14 Pop-műhely. 21.59 Népdalok, néptáncok. 23.15 Könnyűzené. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt — Művész- portrék — Színháztörténeti érdekességek. Lengyel Menyhért drámáiból. Dr. Gyárfás Ágnes előadása — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Lap- és műsorelőzetes ... Tsa 16.20 A dunai hajós (Té- véfilm). 17.20 Óvodások filmműsora. 17.55 Kincses Móra. 18.40 Újítások, újdonságok. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Veszélyes nyomozás (NDK- tévéfilmsorozat). 21.25 Megtörhetetlenek (Dók. film). 21.55 Színházi album. 22.55 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Duane Eddy és együttesének műsora. 20.45 Négyszemközt Michelan- gelóval (Olasz filmsorozat). 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Autó-motorsport. 21.45 Nehéz tizenegy embert találni. Sólyom László Í979. július 17., kedd /
