Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

ék »hylaxia Karcagon Az év közepén adják át az idén elkészülő hat nagyberuh ázás egyikét, a Phylaxia kar­cagi gyáregységét. A korszerű állati takarmány-kiegészítő és állati tápszereket gyártó üzem a kukorica ipari feldolgozására épül. Az évi 20 ezer tonna Premix nevű takar­mány-kiegészítőből mintegy 30 félét gyártanak. Az új gyár termékei között fehérjepótló tápszer is van, szarvasmarhá k és juhok táplálására készít ik. A 360 főt foglalkoztató karcagi gyár éves termelési értéke 1980-ban már meghaladja az egymilliárd forintot. A képen: részlet az új gyár tar tályparkjáról. (MTI fotó — Mező Sándor felvétele — KS) Autósélet H fféftcffolifocféle Döntött a Legfelsőbb Bíróság Sokan — tévesen — „fék­olajnak” nevezik a gépko­csik hidraulikus fékrendsze­rének féltő lésére hasznait folyadékot (talán abból ere­dően, hogy régebben alko­hol és ricinusolaj 1:1 arányú keverékével töltötték fel a fékrendszereket). Ezt azért kell helyesbíteni, mert ma már semmi köze az olajhoz ennek a szintetikus anya­gokból és adalékokból ké­szült folyadéknak, s eszébe ne jusson valakinek is olaj­jal utánatölteni a kis tar­tályból hiányzó mennyiséget. De még az sem ajánlatos hogy a különböző márkájú, típusú fékfoiyadekokat egy­mással keverj ük. A íoiya- dékszintneK a féKÍolyadéio- tartályban való egyenletes süllyedése egyébKént nem hiba, hanem a fékbetétek kopásának következménye, egyben jelzője is, amihez még valamelyes párolgási veszteség is járul. Az átme­net nélküli gyors folyadék­veszteség viszont a fékrend­szer valamilyen hibájára utal. ami azonnali javítást tesz szükségessé. A glikol alapanyagú fék­folyadéknak kellemetlen tu­lajdonsága, hogy a fékfo'.ya- dék-tartály bán a levegővel érintkezve megköti annak páratartalmát. Az ilyen mó­don való felhígulás résdnt egyre jobban csökkenti a forráspontját, részint korró­ziót okozhat a fékrendszer­ben. A fékfolyadék fonás- pontja eredetileg mintegy háromszorosa a vízének, ami a felhígulás következtében akár 180—200 C-fokra is le­csökkenhet. Nagy és hosz- szan tartó fékezésnél a fék­pofák súrlódási hője olyany. nyira felmelegítheti a fék­folyadékot, hogy abban — az alacsonyabb forráspont miatt — gőz_ és gázbuboré­kok keletkeznek, amelyek — összenyomható „párnát” ké­pezvén — a fékhatást jelen­tősen gyengítik. E kellemetlenség ellen a fékrendszer gondos karban­tartásával, időközönkénti légtelesítésével, a fékfolya­dék rendszeres cseréjével védekezhetünk. A szakiroda- lom a fékfolyadék két-há- rom évenkénti teljes lecse­rélését javasolja. A fékfolya­dék cseréhez mindig a gyári ajánlásnak megfelelő minő­séget válasszuk. A fékrendszer légteleníté- sét egyébként maga is elvé­gezheti az autótulajdonos egy gumicső segítségével, amelyet az autógyárak rend. szerint mellékelnek is a ko­csival adott szerszámokhoz. Minden keréknél található egy légtelenítő csavar, arra kell ráerősíteni a gumicső egyik végét, a másik végét egy vízzel töltött üvegedény­be lógatva. A légtelenítő csa­var megnyitása után a fék­pedált többször meg kell nyomni — ezt egy másik személy végezze —, közben figyelve, hogy az olajjal együtt légbuborékok is tá­voznak-e az edénybe. Ha buborékok már nem jönnek, a légtelenítő csavart elzár­juk, a gumicsövet leszerel­jük. Miután ezt a műveletet mind a négy keréknél elvé­geztük, töltsük fel fékfolya­dékkal a szokásos szintig a kis póttartályt. Ha netán abba a kelle. metlen helyzetbe kerülünk, hogy valami okból teljesen elfolyt a fékfolyadékunk és nincs nálunk tartalék, ide­iglenesen, a legközelebbi szervizig való eljutásig víz­zel tölthetjük fel a fékrend. szert. Ilyenkor persze csak rendkívül óvatos fékezések­kel szabad haladni. B. I. Kilépett — elveszti a lakását Egy vállalat nős szerelőt alkalmazott és lakást is juttatott neki. A munkaszer­ződésben kikötötték: ameny- nyiben a dolgozó munkavi­szonyát tíz éven belül meg­szünteti, vagy fegyelmileg elbocsátanák, a lakás-hasz­nálatbavételi díjra kikötött részletfizetési kedvezményt elveszti, ezenkívül a lakást tizenöt napon belül kiürítve köteles a munkaadó rendel­kezésére bocsátani. Cserela­kásra nem tarthat igényt. Másfél év múlva a szere­lő munkahelyéről kilépétt s másutt helyezkedett el, de a vállalati bérlakást felszólítás ellenére sem volt hajlandó elhagyni. Ezért korábbi mun­kaadója a lakás kiürítéséért a házaspár ellen pert indí­tott. A tárgyaláson a szere­lő azzal védekezett, hogy azért volt kénytelen munka- viszonyát megszüntetni, mert egészségére ártalmas munka­helyen foglalkoztatták. A já­rási és a megyei bíróság el­lentétes ítéletei után törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely kimondta: — A lakások elosztásáról és bérletéről szóló kormány- rendelet értelmében vállalati bérlakás juttatása esetén az azzal rendelkező állami szerv kikötheti: ha a bérlő a vele fennálló munkaviszo­nyát meghatározott időn de legfeljebb tíz éven belül megszünteti, a lakásra nem tarthat igényt, csak szük­ségelhelyezésre. Ebben az esetben a felek a cserela­kásra vonatkozó igényt ki­zárták, és a szerelő ennek tudatában költözött be. A szerződésben foglalt kötele­zettségének a dolgozó nem tett eleget, munkaviszonyát a vállalt idő előtt megszün­tette, ezért a lakás kiüríté­sére kellett kötelezni. Ezen­kívül rosszhisszemű, jog­cím nélküli akáshasználó- nak minősül, aki nem tart­hat igényt arra, hogy elhe­lyezkedéséről volt munka­adója gondoskodjék. Kártérítés a kipermetezett méhekért Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet ősziba­rackosában 80—70 holdon permetezést végeztek. A fák még nem virágzottak, de a köztük levő mandulafák már virágban voltak. A gyümöl­csös egy nyugdíjas méhész lakásától mintegy 600—800 méterre fekszik. A permete­zés következtében a méhál- lományban tömeges pusztu­lás történt, amit a használt szer okozott. A nyugdíjas kárának meg­térítéséért a tsz ellen pert indított. Az alsófokú bírósá­gok ítéletei ellen emelt tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bír.ság elé ke­rült, amely azokat hatályon kívül helyezte és a másodfo­kú megyei bíróságot új ha­tározat hozatalára utasította. — A növényvédelemről szóló rendelkezés megszegé­se miatt a tsz a felelősség alól nem mentesülhet — hangzik a határozat. Jogsza­bály szerint ugyanis virág­zás tartama alatt a gyü­mölcsfákat méhekre veszé­lyes növényvédő szerrel ke­zelni tilos. Márpedig a szö­vetkezet által végzett perme­tezés idején az őszibarackos­ban levő mandulafák már virágzottak. A tsz arra hi­vatkozott, hogy a kár bekö­vetkeztében a méhész is közrehatott azzal, hogy a kasokat a várható permete­zés előtt nem zárta be, il­letve nem szállította veszély­telen helyre, holott a per­metezés idejét és helyét a községi tanácsnál a szövet­kezet szabályszerűen beje­lentette. — A bíróságok a bejelen­tés megtörténtére vonatkozó adatokat a községi tanácstól beszerezték. Ezekből megál­lapítható volt, hogy a tsz a barackosban tervezett per­metezést a tanácsnak írás­ban valóban bejelentette. A levélre, a tanácsnál ráveze­tett kézírás szerint, az intéz­kedés megtörtént. Nincs azonban tisztázva, hogy az érdekelteket tájékoztatták-e. A nyugdíjas ugyanis azt ál­lította: nem kapott értesí­tést, és hangosbemondón sem figyelmeztették. Tehát újból meg kell keresni a községi tanács vb szakigaz­gatási szervét, vagy esetleg a tanácsi ügyintéző tanú- kénti kihallgatásával tisz­tázni kell, hogy a méhészt hogyan és mikor értesítették a permetezésről, s volt-e le­hetősége arra, hogy a kár elhárítása érdekében a szük­séges intézkedést megtegye. Hajdú Endre Üdülő a Tiensan lábainál Az Isszik^ul nevű hegyi tó (jelentése: forró tó) part­ján épült üdülőhely nagyon népszerű a Szovjetunióban. Minden esztendőben ezer meg ezer üdülő igyekszik ide, a Tiensan hegyeibe. Több ezer kilométert utazva, ki repülővel, ki vonattal, au­tóbusszal. vagy gépkocsival érkezik. Mi vonzza őket a tóhoz? Mindenekelőtt a különleges klíma és természeti környe­zet. Isszik-Kul — maga a csodás hegyi levegő, a kris­tálytiszta tó vize. az ásvány­vizek. a füvenyfürdők, a gvógvforrások sokasága. Az­tán a festői táj —, a hegy­szorosok, erdővel borított hegyoldalak. A tó egy óriási katlan mélyén terül el és a magas hegycsúcsok bizton­ságosan védik mind a hideg északi szelektől, mind Közép- Ázsia pusztáinak perzselő leheletétől. Ezért aztán itt nincs sem kemény tél, sem tikkasztó, forró nyár. A kellemes természeti kö­rülmények és a rendkívül jó éghajlati viszonyok tették híres üdülőhellyé a tó part­ját. Jelenleg akkora üdülő- komplexum építése folyik, amely egyszerre 100 ezer be­utalt dolgozót fogadhat majd. Az Isszik-Kul partján épült üdülőkben, gyógyüdülőkben, szanatóriumokban már most is több, mint tízezer embert fogadnak egy-egy turnusban. 1978-ban a be­utaltakkal és az ide érkező turistákkal együtt, mintegy 250 ezer ember pihent, üdült és keresett gyógyulást a cso­dálatos tó partján. A „forró tó” környékének természeti szépségét, vízgyűj­tő medencéjének, magának a tó vizének tisztaságát a fejlesztési terv különös gond­dal óvja. Az Isszik-Kul tó környékén tilos mindenféle ipari építkezés, sőt a teher- és utasszállítást is elektro­mos járművekkel oldják majd meg. — Mit gondolsz, a kormány tagjainak és egyéb nagy fon­tosságú hatóságok, például a MÁV, a posta vezetőinek van saját kocsijuk? — kérdezte Kiskapus Kázmér szabadfog­lalkozású életművész. Választ persze most sem várt. De ha ma­szek nincs is, szemé­lyi használatra ren­delt csak'van. Érthe­tetlen hát, hogy mi­ért tűrik el még mindig ezeket a kao­tikus állapotokat, a gyalogosok szemte­lenségét, makacssá­gát, durvaságát és kresztelenségét. — Mivel humanis­ta vagyok és hiszek az ember alakítható- ságában, nem köve­telem a gyalogosok likvidálását. Erőtel­jesebb háttérbe szo­rításukat viszont, igen. Ki kellene til­tani őket egyes ut­cákból. kerületekből, s kísérletképpen né­hány városból. A metróállomások és a gyalogos kolóniák között gyalogalag- utakat kellene építe­ni, s azon közleked­hetnének oda-vissza. A felszín, az úttest és a jelenlegi gyalog­járdák legyenek az autósoké! De tulaj­donképpen ezzel úgysem változna semmi, hanem csak egy élő gyakorlatot tennénk jogerőssé. — Én azonban még tovább mennék — lendült bele Kiskapus Kázmér. — Meg­szüntetném a veze­ték- és keresztneve­ket, s bevezetném a személy-rendszá­mokat. Ki-ki a saját rendszámán lenne nyilvántartva. S a doktori és egyéb cí­mek és előnevek he­lyett pedig a kocsi­típus. illetve márka kezdőbetűjét tüntet­nénk fel. Ha például nekem egy Cl 42-56 rendszámú Fiatom lenne, akkor F. C. 1. 42-56 mák hívnának. Nyílt társadalom, il­letve emberpark len­ne az ilyen. Senki sem sumákolhatna, alakoskodhatna, hi­szen a típus és a rendszám azonnal el­árulná, hogy milyen emberről van szó. — Hidd el, ko­mám, ha a javasla­tomat megvalósíta­nák, eljönne az aranykor. Felszá­molhatnánk a BKV- t. a Volán- és MÁV­személy szállítást, csökkenteni lehetne a cipőgyártást, s meg­spórolhatnánk egy csomó festéket, amit most az úttesteken zebra-felfestés cí­men elpocsékolnak. Le lehetne állítani a lakóház-, bölcsőde- és óvodaépítést, s egyből jutna elég ka­pacitás ás építőanyag garázsok és szervizek építésére ... Nos, ezek a gondo­latok pattantak, il­letve robbantak ki Kiskapus Kázmér felemelt benzingőzös fejéből, mielőtt két markos ápoló bizton­ságba helyezte. Szente Pál KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.27 „Nyom­tattatott ebben az eszten­dőben”. 8.57 Népdalok, néptáncok. 8.44 Mit kíván­jak nyárra? 10.05 MR 10- 14. 10.39 Donizetti: A csen­gő. 11.39 A sziget. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.50 Verbunko­sok, nóták. 14.40 A mon­gol ősköltészet. 15.10 Bar­tók: Kontrasztok. 15.28 Ki volt Robin Hood? 16.05 Zenekari muzsika. 17.07 Kultúrával takaródzunk. 17.32 Munkásőrdalok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Népze­nekedvelőknek. 19.45 Tu­domány és gyakorlat. 20.15 Örökzöld dallamok. 21.05 Húszas stúdió. 22.20 Világ- történelem dióhéjban. 22.30 Operaáriák. 22.52 Meditá­ció. 23.02 Szimfonikus ze­ne. PETŐFI 8.03 Balettzene Lehár ope­rettjeiből. 8.33 Társalgó. 10.36 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiá­koktól. 13.25 Állatbarátok. 13.30 15 perc dzsessz. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip- top parádé. 18.33 Moszkvá­ból érkezett. 19.03 Fúvós­zene. 19.20 Takarít az er­dőgazdaság. 19.30 Csak fia­taloknak! 20.33 Tótágas, avagy a költőnek is sza­bad. 21.06 A-tól Z-ig a pop­zene világában. 21.46 Népi zene. 22.20 Operettrészle­tek. 23.15 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti: Regős Zsolt és Zakar János — 17.55 Miskolc fejező pallosa. Dr. Dobrossy István előadása — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika: Aszály elle­ni küzdelem a nagy­miskolci állami gazd.-ban — VASVILL-kiállításon — Tanítás kánikulában. Egyetem és a DIGÉP együttműködési szerződése. Lap- és műsorelőzetes... TEJ 16.25 Suomi. 17.20 A 19. miskolci filmfesztivál díj­nyertes filmjeiből. 17.50 Rólunk van szó! 18.20 Vi­lágnyelvünk: a számító­gép. 19.20 Tévétoma. 19.30^ Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (angol film). 20.50 Zene, zene, zene. 21.40 Há­rom, kettő, egy, zéró... 22.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Árva madár. 20.40 Fertőtlenítés (jugoszláv rajzfilm). 20.50 Autó­motorsport. 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 Rátóti humorfesz­tivál. Az elefánt (szatirikus filmkomédia). iMömsfa 1979. június 12., kedd *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents