Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
Bibüoterápia Könyvek a kórházban Egyszer esett meg velem, hogy kórházi kezelésre készülődve. csomagomból kifelejtettem a könyveket. Cudar dolog volt. Nagyon nyomorultnak, elesettnek, elhagyatottnak éreztem magam. Aztán, hogy könyvhöz jutottam, minden megváltozott bennem és körülöttem. Sok nehézségen jól átsegített egy-egy pihentető-nyugtató könyv! ■ ■ ■ ■ A könyv — gyógyszer. Nem lehet vitatkozni ezen. A könyveknek ott a helyük a kórházakban is. A betegeknek nagyon nagy szükségük van a könyvekre. Ám mit tapasztalhat a kórházat járó vagy látogató ember? Láthatja, hogy a betegek mennyire szeretnek olvasni! A kórtermekben a székeken, szekrényeken sok újságot, képeslapot látni. Könyv kevés van. Nincs kedves mosolyú ápolónő, aki ágyhoz hozná és szép szóval ajánlaná a sokféle olvasnivalót, vagy hívná a járkáló beteget, hogy válasszon magának valami kedvére való kötetet a szekrényi könyvtárkából. És a hozzátartozók, a látogatók? Jönnek sereges- től. nehéz szatyrokban cipelik betegüknek a befőttet, süteményt, a kolbászt, rántott csirkét. Szellemi táplálék a legritkábban lapul a táskák és szatyrok mélyén ... — A mi kórházainkból nem hiányzik a könyv — mondja Korsós Lászlóné, aki immár tíz éve az egri megyei kórház vezető könyvtárosa, s szívósan, kitartóan küzd az egészségügyi könyvszolgálat jobbításáért. — Ott tartunk, hogy most már háromféle könyvtárról beszélhetünk. Van orvostudományi, köz- művelődési könyvtárunk, s olyan is, ahonnét a betegek válogathatnak a kötetek közül. Az orvostudományi köny- tárat húsz éve hívták életre. Ma már a különlenyomatok és a filmre vett anyagok nagysága 18 ezer egységnyi. Megtalálható itt minden szükséges szakkönyv, s folyóiratokból 160 fajtát járatnak. A könyvtár állománya pénzértékben meghaladja az ötmillió forintot. Hiba viszont. hogy ez a könyvtár krónikus helyiséghiányban szenved. Elviselhetetlenül szűkös alapterületen zsúfolódik a sok érték. Olvasóterem, kutatóterem nincs. Pedig egy valamirevaló olvasóterem nélkül ma már a legkisebb falusi könyvtár sem létezhet! A közművelődési könyvtár helyzete sem rózsásabb. hiszen az amúgy is szűkös orvostudományi könyvtár folyosóján szoronganak a szekrénybe zárt kötetek. Évekkel ezelőtt csupán 300 könyv közül válogathattak a kórház dolgozói, a szakalkalmazottak, asszisztensek és ápolók. Az állomány azóta ezer kötetre gyarapodott. Az olvasói létszám gyarapodása ennél lassúbb: kétszázan vannak, akik rendszeresen kölcsönöznek könyveket. — Milyen könyvtári szolgáltatást kapnak a betegek? — Két évvel ezelőtt, 1977- ben indult országos akció a betegkönyvtárak létesítésére, a hálózat megszervezésére. Jelentős anyagi támogatást, 2,8 millió forintot adott ehhez a munkához az Országos Közművelődési Tanács. A központi támogatásból Heves megye 110 ezer forinttal részesedett. Eger kórházainak jutott ebből 50. a gyöngyösi és a hatvani kórháznak pedig 30—30 ezer forint. Legörvendetesebb a helyzet a gyöngyösi kórházban. Itt főhivatású, függetlenített könyvtáros végzi a közművelődési könyvtári feladatokat: megosztott műszakban szolgálva a kórházi dolgozók és a betegek igényeit. A hatvani kórház könyvtári helyzete is megfelelőnek minősíthető. A közművelődési könyvtár az orvosi szak- könyvtártól elkülönülten működik, mint a városi könyvtár letéti állománya. A könyvtáros tisztét egy nyugdíjas tölti be. aki a kórház dolgozóit és a betegeket is ellátja könyvekkel. — És az egri helyzetkép? — Egerben kétezer kötetes a betegek könyvtára. Ahol a könyveket el tudjuk' helyezni, ott a kölcsönzés zavartalan. Jelenleg a két kórház 11 osztályán működik a betegek könyvtára. S amint az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, a könyveknek igenis nagy befolyásoló és gyógyító hatásuk van a betegekre. És lesz továbbra is. De csakis akkor, ha a megfelelő könyvet, a megfelelő időben, a megfelelő beteg kapja! Mindenképpen A televízióból jelentjül. Nagy Lajos-novellát forgatnak Az asztal körül már ott ülnek a húszas évek divatjának megfelelően öltözött színészek. Az arcokon már látható fáradság rajzolódik ki. Reggel óta tartanak a felvételek Kazimir Károly rendező elképzelései szerint. A néhány perces átállási szünet alatt egy keveset pihenhetett a forgatócsoport. Az 1-es stúdióban tágas, levegős nappalit építettek fel. A színhely valahol egy magyarországi kisváros szélén levő művésztelep. Az időpont 1919. A proletárforradalom győztes hónapjai. Az asztal körül elhelyezkedett urak, főleg festőművészek, kártyáznak. Odakint forradalom van. De itt az urak viszonylag mindentől elszigetelten érzik magukat. Megjelenik a színen Nagy Lajos novellájának antihő- se, Petur István, a levitéz- lett, duhaj és vakmerő földbirtokos. Az egyik vendég, a kár- tyázók között helyet foglaló Karakó dr. (Ráday Imre re) így jellemzi őt még távollétében : — Tipikus magyar úr, duhaj, izgága, csapongó ke&,Nmma 1Ö7U. jrtuus tű., péntek délyű, aki azt teszi, amit akar, mert azt hiszi, neki mindent szabad... — Hogyan vélekedik a Nagy Lajos Űj vendég érkezett című novellájából készülő tv-játékról a főszerepet játszó Bitskey Tibor? — Azért tartom csodálatosnak ezt az írást, mert ebben a témakörben aligha fogalmazta meg bárki is ilyen realisztikusan az 1919- es forradalom ellentmondásait — mondja Bitskey Tibor. — Nagy Lajos ebben a novellában élesen látja, hogy a régi világnak pusztulnia kell. Finoman, ironikus kritikával fogalmaz mindvégig. Nem áll egyértelműen a másik oldalra sem, csupán megmutatja a változás • szükség- szerűségét, de úgy, hogy közben érzékelteti a proletárforradalom gyermekbetegségeit is. — És a földesúr figurája? — Nemcsak antipátiával, hanem szimpatikus tulajdonságaival együtt rajzolja meg alakját. A beszélgetés véget ért. Ismét felvétel következik. Józsit, a mindenest, a duhaj kedvű, inni vágyó földbirtokos mezítláb zavarja át a szomszéd boltoshoz. A színészek, Inke László, Pécsi Ildikó. Gálvölnyi János és a többiek is újra elfoglalják helyüket a kamerák elölt. Sz. B. szükséges lenne egy központi betegkönyvtár kialakítása. — A Magyarország című hetilap nemrég nagyszabású akciót hirdetett meg a betegek könyvtárainak fejlesztésére. támogatására. Ütjára indult egy nemes mozgalom is: „szocialista brigádok a betegkönyvtárakért". — Egv szép példával mi is szolgálhatunk... Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Geofizikai Kutató Vállalatának csoportja több éven keresztül végzett kutatásokat Eger körzetében. A csoport egyik kollektívája, a Dobó István szocialista brigád több mint 1500 forint értékű könyvet, 84 kötetet .ajándékozott kórházunk betegkönyvtárának ... Pataky Dezső Kecskeméti Éoiáz Hosszú szünet után ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képzőművészeti Alap 5. számú kecskeméti alkotóháza. A század elején épült kastélyszerű épületet az elmúlt évben teljesen felújították: a főépületben tíz műteremmel ellátott lakást alakítottak ki. Ma az ország legmodernebb, legkényelmesebb alkotóháza a kecskémé, ti, ahol jelenleg már 4 szobrász és 6 festő, illetve grafikus dolgozik. (MTI fotó — Karáth Imre f felvétele — KS) A felújított kecskeméti alkotőház Meddig szól a kakukk? A pirkadattal együtt megzendült az erdő. Száz meg ezer madár, megannyi parányi szívű dalnok kezdte el hajnali muzsikáját a bokrok a fák lombjai között. A nap még nem látszott az ég peremén, csak sugárnyalábjait küldte előre hírnökül és néhány perc múlva máris reggel lett. A hajnalt üdvözlő madarak megrázták tollaikat a ragyogásban, a hímek tele torokból daloltak, párjaik pedig lázas kis testükkel melengették a tarkabarka tojásokat A jövő életet! Amint reggel lett, nyomban a fák közé sompolygott a szürkület, de nem ment el végleg, hanem meghúzódott az évszázados bükkös rejtekén, a sziklahasadékokban, a barlangok mélyén. — Áldozzon csak le a nap! — suhogták a kóbor szellők — mintegy fenyegetve a világot, de ezt a fenyegetést nem értette senki, meg aztán úgysem vették volna komolyan az emberek, hiszen a Természet örök törvénye szerint a sötétet mindig világosság követi. Egy cserzett arcú erdei ember a patak szélén üldögélt,' és leste, bámulta az egymásnak ütődő vízcseppeket, a habo-; kát, a parányi kis zúgókat és a víznyaldosta köveket, ame-f lyek sok ezer esztendővel ezelőtt — ki tudja hol — a hegy oldalában mint sziklaóriások pompáztak. Az'erdei ember köszönt és helyet szorított maga melletti — Hallja a madarakat? Az ember kérdése felkeltette bennem az incselkedés vágyát. Gondoltam, olyat kérdezek tőle, amit úgysem tud; — Mondja csak, nagyapó! Meddig szól a kakukk? Az öreg rám nézett, aztán kavicsot dobált a vízbe. Azt hiszem, pipára is tömött már, amikor lassan, akkurátusán beszélni kezdett: — A kakukk addig szól, amíg meg nem látja az árpa szalmáját. Tűnődni kezdtem és gyorsan rájöttem, hogy nagyapó igazat beszél, hiszen néhány nap mrég, és valóban elhallgatnak. A kisördög nem maradt bennem nyugton és újra kér-j deztem: — Azt mondja meg, hogy mikor kezd el szólni a ka-’ kukkmadár? A kérdés nem talált süket fülekre, de a válasz még kéJ sőbb érkezett, mint az előbb. — Pontosan megmondani nem tudom, de annyi bizo4 nyos, hogy .tavasszal, amikor a kakukk megszólal, az ibolyának már nincsen illata... A bölcs öreget — több évszázadot megélt — szájról szájra adott igaz válaszai után háborgatni többé már nem mertem, de az ő egyetlen kérdését elkerülni nem tudtam: — Mikor van lelki békessége az embernek? Megdöbbentett á kérdés, a válaszban tanácstalan vol-' tam, így aztán később ő maga szólott: — Akkor, ha van türelmessége megszámlálni a kakukk szavát, egyik versétől a másikig... Szalay István r A rock meséskönyvéből (4.) Brian Epstein színre lép A Beatles hamburgi „vendégjátékai” között persze Li. verpoolról sem feledkezett . el. Vissza-visszatértek szülővárosukba, ahol a Cavem Clubban léptek föl, s a helyi jólértesültek suttogópropagandája nyomán csak úgy özönlött a közönség a „Hamburgban világhírűvé vált Beatles” meghallgatására. Így nem teljesen igaz az az állítás, hogy a Beatlesből sosem lett volna semmi, ha a Mersey folyó partján, az „úri negyedben” lakó hanglemezbolthálózat-tulajdo- nos, Brian Epstein nem figyel föl rájuk. Epstein valóban akkor hallotta először a Beatles nevet, mikor egy Kurt Raymond Jones nevezetű ifjú belépett a boltba, és a My Bonnié című kislemezt kérte, s erről a tájékozottságára kényes Epstein mit sem tudott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az együttest egyedül Kurt Jones ismerte az angol kikötőváros bán. Epstein először borzongott, mikor bemerészkedett a Ca- vemba: a sörszagú, füstös helyiségben négy fiatalember pöngette a kobzot. (Sutcliff közben Hamburgban, agydaganat következtében meghalt.) A fiúk unottan zenéltek, időnkint két strófa főzött elrágcsáltak egv szendvicset. kihörpintettek egv korsó sört — a fiatal közönség tagjai pedig a lemezboltos számára teljesen érthe tetlen módon üvöltöztek, dobálták magukat, egyszóval John Len non lemez fölvétel közben.. arénáztak az Epstein számára elég érdektelen zenére. Ö azonban nem kedvetle- nedett el. A dologban üzletet szimatolt, s meggyőzte a fiúkat, hogy csakis menedzserre van szükségük. John és a többiek mulattak a dolgon, hisz a világon legkevésbé egy menedzser kellett nekik. Brian rózsaszínű álmaiban pedig aligha hittek. így könnyű szívvel, voltaképpen viccnek véve az egészet, alá írtak egy papírt, hogy ha majd egyszer „világhírűek” lesznek, jövedelmük negyedét átadják Epsteinnek szervező munkája fejében. Epstein az EMI-konszern _egyik cégéhez, a Parlophone- hoz fordult, s szerencsével. A cég egyik zenei rendezője, George Martin hajlandónak mutatkozott meghallgatni az együttes dalait magnószalagról. Martin gondolkodni kezdett: mióta két évvel ezelőtt, mint teljesen dilettánst, elutasított bizonyos Tommy Steele nevezetű azóta világhírű énekest, s az esemény óta főnökei meglehetős görbén néztek rá, helyzete bizonytalan volt a cégnél. Mit lehet tudni? — tűnődött Martin, s a távirat röpült Hamburgba. A fiúkat bombameglepetésként érte a hír. Ráadásul belviszály dúlt az együttesben, szerettek volna megszabadulni Besttől, nagyhangú, beképzelt dobosuktól, aki még mindig azt hitte, „tehetségétől” és apja pénzétől függ a Beatles. Ki is szemelték utódját, hamburgi zenész barátjukat, a Rory Storme’s Hurricans dobosát, Ringó Starrt. Richard Starkey 1940-ben született dokkmunkás családban, szülei később elváltak. A beteges kisfiú — már gyermekkorában háromszor műtötték a gyomrát — gyenge fizikumú felnőtté vált, s az első dobszerelés alighanem a segédmunkás léttől mentette meg. Hamarosan készen állt a nagy csapat. A négy fiú, mikor izgatottan bevonult a londoni stúdióba, nem is gondolta, hogy az első lemezfölvétel, 1962. október 5. milyen fontos történelmi dátum lesz. Ringó talán „megsejtett” valamit: a lemez bé- oldalának tizenhétszer ugrott neki a Beatles az ő idegeskedése miatt, s végül is egy beugró stúdiózenész dobolta le a dalt. A többi már beat-történelem... Szántó Péter j (Folytatjuk) r
