Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
Miért vannak földrengések? Közelmúltban a jugoszláviai földrengéskatasztrófa sokakban felvetette a kérdést: mi az oka ezeknek az elemi csapásoknak? Tehetünk-e valamit ellenük? Eljut-e valaha is oda az emberiség. hogy megakadályozza a rengések kipattanását, illetőleg valamilyen módon „megszelídítse” a Föld gigantikus erőit? A kéregből származó földrengések A kéregből származó rengéseket tehát nyilvánvalóan az e kőzetrétegekben lezajló fizikai folyamatokkal magyarázhatjuk. Lényegében véve arról van szó, hogy a földfelszínt állandóan alakító, a hegységeket felgyűrő erők hatására a kőzetekben mechanikai feszültségek képződnek, akárcsak egy meghajlított acéllemezben. Amikor azután ezek a feszültségek elérnek egy kritikus határértéket, a kőzeteket alkotó részecskék között hirtelen megszakad a fizikai kapcsolat. Szaknyelven ezt úgy fejezzük ki: a kőzetek valahol tönkremennek. A bennük lekötött rugalmas energia ekkor úgyszólván robbanásszerű hevességgel szabadul fel. Itt is, ott is törések képződnek a kőzetrétegekben, épp úgy, mint ahogyan a példánkban említett acéllap is megpattan, ha a ráható mechanikai igénybevétel már túlságosan naggyá nő. A földrengés fészke az esetek többségében viszonylag sekély mélységben helyezkedik el. A jugoszláviai rengésé például 20 kilométerrel volt a felszín alatt. Ebből a fészekből, az úgynevezett hipocentrumból mindén irányba rugalmas hullámok indulnak el. Ezeknek egyik fajtája az, amely a felszínt elérve, megrázza azt. A mélységi fészek felszíni megfelelőjét epicentrumnak hívjuk. Ez rendszerint a legerőteljesebben megrázott terület középső részén található. A földköpenyből származó rengések A kéregből származó földrengések tehát így magyarázhatók. A tudomány azonban sokáig értetlenül állt szemben azzal a jelenséggel, hogy vannak olyan földrengések is, amelyek lényegesen nagyobb mélységből származnak, nem magából a kéregből, hanem a kéreg alatt elhélyezkedő úgynevezett földköpenyből. A köpenyben már olyan magas hőmérséklet uralkodik, hogy az anyag nem szilárd, hanem félfolyós halmazállapotban van. A vulkánokból származó kőzetolvadék, a magma is végeredményben a földköpenyből jön, s képet ad nekünk arról, milyen fizikai állapotban van az ottani anyag. Nyilvánvaló azonban, hogy a félfolyós (és ráadásul még gázokkal is telített) köpenyanyagban nem halmozódhatnak fel mechanikai feszültségek. Hogyan származhatnak tehát mégis földrengések ilyen nagy mélységből? Vannak egyes területek, ahol a rengések fészekmélysége meghaladja a 100 kilométert is. míg a földkéreg még a legmagasabb hegységek alatt sem vastagabb 70 kilométernél. Az emlékezetes romániai földrengések (1940. december, 1977. március, stb.) például mind 110—150 kilométer mélységben levő fészekből pattantak ki. Olaszországban pedig, az Etnától a Strombolin keresztül a Vezúv felé haladva azt tapasztaljuk, hogy a földrengésfészkek mind nagyobb és nagyjob mélységben helyezkednek el; Nápoly közelében már olyan rengések is előfordulnak, amelyek 300, sőt: 400 kilométer mélységből származnak. A kőzetelemek mozgása A jelenleg már világszerte elfogadott új geofizikai elmélet, az úgynevezett lemeztektonika pontos választ tud adni arra a kérdésre: hogyan is keletkeznek ezek a mélyrengések. Bebizonyosodott, hogy a földfelszín nagy kőzetlemezei mind mozgásban vannak egymáshoz képest. Ennek során egyes lemezek benyomulnak más lemezek alá. Rendszerint az történik, hogy egy tengeri, vagy óceáni területet hordozó lemez hajlik meg és nyomul be egy olyan lemez alá, amely viszont kontinentális területet hordoz. Például Indonézia esetében az Indiaióceánt hordozó lemez hajlik meg a nagy Jávai-árok (az óceánban keskeny, hosszú mélyedés) mentén és behatol a szigeteket tartó másik alá. Japán és Chile esetében a csendes-óceáni lemez viselkedik így. Ami pedig a Tir- rén-tengert illeti, itt a Földközi-tengert hordozó lemez nyomul be az Európa déli részét tartó, másik lemez alá. A behatoló tömbök viszonylag hidegek és emiatt merev testként viselkednek, annak ellenére, hogy környezetükben, a földköpenyben magas hőmérséklet uralkodik. A tömbök nagyon sokáig megtartják ezt a sajátosságukat és csak akkor olvadnak meg, amikor már igen nagy, esetenként 700 kilométert is meghaladó mélységet értek el. Addig azonban, amíg ez a teljes megolvadásuk be nem következik, alkalmasak maradnak arra, hogy bennük mechanikai feszültségek halmozódjanak feüL A határvonalon Románia esetében különleges helyzettel állunk szemben. Itt egy kontinentális eredetű kőzettömb helyezkedik el az európai lemez alatt. A kérdéses kőzettömb alakja olyan, mint egy felfordított piramisé. Alaplapja 80—100 kilométer mélységben, csúcsa pedig 150—200 kilométer mélységben helyezkedik el. Ez a tömb a romániai földrengések kialakulásának színtere. Ami pedig Jugoszláviát illeti, az ottani földrengések (a jelenlegi is, az 1963. évi Skopjéi is) azzal magyarázhatók, hogy Afrika, illetőleg az Afrikát hordozó kőzetleÜgy tűnik nekem, hogy manapság meredekebb lépcsőházakat építenek, mint régebben. Vagy a fokok magasabbak, vagy több van belőlük, vagy mit tudom én. És észrevettem, hogy nemigen tudom kettesével venni a lépcsőket, örülök, ha egyesével feljutok. Egy másik dolog, amit észrevettem a minap, hogy milyen apró betűvel nyomják az újságokat. Valahogy egyre távolabb és távolabb kerülnek a lapok, ahogy tartom őket a kezemben, szabályosan hunyorítanom kell, hogy valamit is lássak. A minap két lépést ki kellett hátrálnom a telefonfülkéből, hogy elolvashassam a készüléken levő felírást. Nyilvánvalóan nevetséges gondolat, hogy egy magamkorú embernek szemüvegre lenne szüksége, másképp viszont csak úgy szerezhetek tudomást a világ dolgairól, ha valaki telolvas nekem, de az sem jó, mert az emberek manapság olyan halk hanmez évi néhány centiméteres sebességgel közeledik az európai lemezhez. Fentebb már utaltunk rá, hogy eközben a lemez egy része, amely a Földközi-tenger alatt helyezkedik el, a Tirrén-tenger térségében benyomul az európai lemez alá. Az ettől keletre eső területen — vagyis éppen a jugoszláviai—albániai tengerpart vonalában — nyomó- és nyíróerők lépnek fel ott, ahol a dél felől érkező lemez összetalálkozik az európai kőzetlemezzel. A jugoszláviai—albániai tengerparti sáv képviseli e két hatalmas kőzetlemez közös határvonalát. Ez az oka annak, hogy ebben az övezetben oly gyakoriak az erős, romboló hatású földrengések. Az előrejelzés feladatát még nem sikerült maradéktalanul megoldani. Ezért a védekezések egy másik módszerével kell élnünk: olyan építményeket kell létesítenünk, amelyek még a nagyon erős földlökéseket is átvészelhetik. Taskentet például, amelyet annak idején teljesen lerombolt egy földrengés, már ilyen szemoontok szerint építették újjá. Tokióban pedig már a húszas években kidolgozták a szükséges eljárásokat és akadt olyan felhőkarcolószerű szálloda, amely a mostani jugoszláviai rengésnél sokszorta nagyobb energiájú —földlökést is sértetlenül átvészelt! A módszerek tehát már rendelkezésünkre állanak — megvalósításuk, széles körű alkalmazásuk tehát „csak” pénz (és idő) kérdése. A földrengések fellépését megakadályozni nem tudjuk. Vannak azonban tervek arra vonatkozóan, miként is lehetne a mélyben tárolt feszültségeket úgy feloldani, hogy egyetlen, nagy erejű, romboló hatású földlökés helyett sok kicsi, nem pusztító erejű rengés lépjen fel. A kísérleti tapasztalatok azonban ez idő szerint még nem elegendőek és a dolog kétségkívül igen kockázatos. A legjobb tehát amit tehetünk, az, hogy földrengésbiztos épületeket létesítünk mindenütt, álról a veszély fennáll. Dr. Hédervári Péter gon beszélnek, nem is igen hallom. És minden távolabb van, mint azelőtt. A metróállomás most kétszer olyan messzire van a lakásomtól, mint volt, és közben odaraktak egy jókora kis dombot is. A szerelvények is gyorsabban indulnak, már nem is igen próbálok rohanni utánuk, úgysem sikerül felugranom. A menetrendben sem bízhat az ember, és a kalauzt is hiába kérdezi. Néha egy tucatszor is megkérdezem egy-egy utazás alkalmával, hogy a következő állomáson kell-e leszállnom, és mindannyiszor azt válaszolja, hogy nem. Hát bízhat az ember egy ilyen kalauzban ? Többnyire már néhány megállóval előbb veszem a cókmókomat és felteszem a kalapomat, nehogy tovább menjek a kelleténél. Néha kétszeresen is bebiztosítom magam, és egy megállóval előbb szállók le. Eok más dolog is megváltozott moztanában. Például a borbélyok már nem adják oda nekem a kézitükröt, hogy hajnyírás után hátulról is megnézzem magam, és amikor színházba megyünk, a feleségem veszi magához a jegyeket. A ruhaanyagok sem a régiek — mindegyik öltönyöm valahogy úgy összement, különösen a deréktájon. Ezekhez a mai cipőfűzőkhöz pedig egyszerűen nehezebb hozzáférni.! A forgóajtók is gyorsabban forognak, mint régen. Mindig el kell engednem néhány nyílást, mielőtt beugróm. és mire elég bátorságot gyűjtök ahhoz, hogy kiugor- jak, már ismét kint az utcán találom magamat. A teniszMagyar expedíció Afrikában Mintegy húsz afrikai nagyemlőssel tért haza a Természet- tudományi Múzeum Tanzániában járt expedíciója. A hazahozott antilopok, gazellák és egyéb kisebb állatok preparálása után a múzeum afrikai kiállítását gazdagítják. (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Földrajzi vándorgyűlés Hajdú-Biharban A Magyar Földrajzi Társaság 1979. évi vándorgyűlését és tanulmányát — Hajdú-Bihar megye és Debrecen város tanácsával, valamint a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezetével közösen — június 30. és július 2. között rendezi meg Hajdú-Bihar megyében, illetőleg Debrecenben. A tanulmányút során számos érdekesség megtekintésére nyílik alkalom. Debrecen felé haladva Püspökladány, Nádudvar, Kaba mezőgazdasági létesítményeit, a vándorgyűlést követően pedig az Érmellék és a Hortobágy természeti, illetve természetvédelmi ritkaságait kereshetik fel a rendezvény résztvevői. A vándorgyűlés keretében elhangzó előadások elsősorban Hajdú-Bihar közigazgatási és gazdasági fejlődését valamint a távlati terveket -ismertetik. szel is hasonló a helyzet, nemrégiben abbahagytam, mert ezeket a modern kis- labdákat olyan nehéz felszedni a földről, amikor lehajol értük az ember. Még az időjárás is változik. Télen hidegebb van, a nyarak meg forróbbak, mint azelőtt. A hó nehezebb, amikor lapátolom, és ha kimegyek az utcára, kalocsnit kell húznom, mert az eső is nedvesebb, mint annak idején. Változnak az emberek is. Először is fiatalabbak, mint én voltam az ő korukban. Nemrégiben elmentem egy évfolyamtalálkozóra a hajdani egyetememre, és megdöbbentem, hogy milyen hátul- gombolósokat vesznek fel oda manapság. Igaz viszont, hogy udvariasabbak, mint voltak az időmben: több hallgató „Uram”-nak szólított engem, s egyikük megkérdezte, hogy átsegítsen-e az úttesten. Másrészről viszont a ma- gamkorúak annyival öregebbek, mint én vagyok! A minap összefutottam egy presz- szóban a volt kollégiumi szobatársammal, George- zsal, s ö annyira megváltozott, hogy nem ismert meg engem. „Meghíztál egy kicsit, George” — mondtam neki. — Ez a modem étkezés — felelte George. — Ez sokkal jobban hizlal. — Mit szólnál még egy Martinihoz? — kérdeztem. Észrevetted, hogy mennyivel gyengébbek manapság a Martinik? — Minden olyan más — bólogatott George. — Még az étel is, amit manapság felszolgálnak. Sokkal jobban hizlal. — Két Martinit rendeltem. — Észrevetted, hogy ezek a Martinik gyengébbek, mint azelőtt voltak? — érdeklődtem. — Nem úgy van, mint a régi szép napokban — felelte George. — Emlékszel, amikor leültünk valahova beszélgetni, és whiskyt rendeltünk, és felcsíptünk két csinos bakfist? öregem, hogy tudtak azok cicázni! A kis forróvérűek. — Te nagy tortaevő voltál, George — emlékeztettem. — Még most is eszegeted a habos fánkokat? — Nem, nagyon meghíztam — intett le George. — Ez az étel manapság sokkal jobban hizlal, mint régen. — Tudod — feleltem, — ezt már mondtad egy perccel ezelőtt. — Igazán? — csodálkozott George. — Mit szólnál egy újabb Martinihoz? — szóltam én. — Észrevetted, hogy a Martinik ma már nem olyan erősek, mint régen? — Igen — felelte áeorge —, ezt már kétszer is mondtad az előbb! — Ö... — szóltam én csalódottan. Ma reggel borotválkozás közben egy pillanatra megálltam, s a jó öreg George- ra gondoltam, miközben vizsgálgattam a tükörben a képmásomat. Szerintem már a tükrökhöz sem olyan minőségű üveget használnak, mint hajdanán. Fordította: Zilahi Judit KOSSUTH 8.27 Orgyilkosok és öngyilkosok. 8.57 Most érkezett. ., 9.44 Bors néni könyve. 10.05 MR 10-14. 10.35 Csajkovszkij: Szextett. 11.10 Népi zenekar. 11.39 A sziget. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.45 Verbunkosok, népdalok. 14.40 Arcképek a mai mongol költészetből. 15.10 Haydn: h-moll vonósnégyes. 15.31 Robin Hood. 15.47 Tanár úr, kérem. 16.05 Dó-re-mi. 16.31 Két szimfonietta. 17.07 Mozgásterek. 17.33 Bágya András dalaiból. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hallgassuk együtt! 20.00 A politizáló bonc. 20.30 Népzenei hangos újság. 21.10 Légy hű magadhoz. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Operaáriák. 22.55 Meditáció. 23.05. Vezényel a szerző. PETŐFI 8.05 Csajkovszkij: Olasz capriccio. 8.2Q „Osztálytalálkozó” Tokióban. 8.33 Társalgó. 10.36 Zenedél- előtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.29 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Népi zene. 18.55 Operettek. 19.15 Elfelejtett bűnösök. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Az ideális pokol. 21.11 Örökzöld dallamok. 22.07 Cigánydalok. 22.30 Könnyűzene. 23.15 Klasszikus operettek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt — Az igazságügy fóruma. Dr. Timár László előadása — „A ga- rázsszövetkezet”, A mobilizált társadalom. A garázsszövetkezetek jogi sorsának rendezetlensége Miskolcon és Borsod megyében — Hogyan hozható létre garázsszövetkezet? Mi a garázsszövetkezetek működésének gazdasági alapja? 18.00 Észak-magyarországi krónika. — Ülésezett a Borsod megyei Tanács Vég. rehajtó Bizottsága — A KPVDSZ Borsod megyei Bizottsága tárgyalta — Lap- és műsorelőzetes... 16.25 XIV. Arany Orfeusz fesztivál. 17.20 Közművelődés — közelről. 18.05 Egyetlen lehetőség. 18.35 NDK-magazin. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Az Onedin család (angol filmsorozat). 20.50 Said Álam földje. 21.30 Nézőpont. 22.30 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 „Fantázia 2000". 21.00 Tv-hiradó 2. 21.25 Dr. Kakas (szovjet rajzfilm). 21.40 Utazás a Nap túlsó oldalára. 1979. június 26., kedd
