Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
Tudományos kutatók segítségével Versenyképesebb termékek, nagyobb hozamok A JELEN TERVIDŐSZAKBAN a nemzeti jövedelem mintegy három százalékát fordítja a népgazdaság tudományos kutatásokra, ezeknek egy része alapkutatás, eredményei a jövő évtizedekben hasznosíthatók. Más részük azonban már a jelenlegi feladatok megvalósításához járul hozzá, A tudománypolitikai irányelvek is előírják a kutatások termelőerővé válásának meggyorsítását, hiszen sokszor ezek szolgálnak alapul új technológiák bevezetéséhez, a technikai színvonal növeléséhez és a korszerű, a világpiacon versenyképes termékek előállításához. A Csepel Művek több vállalata, így a Fémtani és Technológiai Kutató Intézet és a Fémmű jelentős részt vállal a hazai ritkafém-ku- tatásban. E témában több intézettel is együttműködnek, így a Központi Fizikai Kutató Intézettel, valamint az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékeivel. Mint ismeretes, a ritkafémek nagymértékben befolyásolják a réz, az alumínium, a vas és az acél tulajdonságait, s alkalmazásukkal igen nagy értékű termékek állíthatók elő. A közelmúltban a Fémműben vezették be a ritka fémötvözéses technológiát, a színesfémszalagok gyártásánál. A szabadalmaztatott eljárással több munkafolyamat — például a melegen alakítás — elhagyható, ezáltal jelentős anyagot és energiát takaríthatnak meg. Az új technológiával az öntésnél és a hengerlésnél elérték, hogy a színesfémszalag nem reped. Ezáltal az ebből- gyártott késztermékek minőségét is lényegesen javítják. Az ilyen módon készülő bronz és alpakka rúgószalagokat egyebek között az Egyesült Izzóba szállítják, de ellátják a többi híradástechnikai és műszeripari vállalatot is. A jobb minőségű gyártmány széles körű alkalmazásával a kutatásra fordított összeg máris megtérül. SZINTE AZ EGÉSZ GÉPIPARI MEGMUNKÁLÁST érinti az, hogy az ■ Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában a közelmúltban kezdték el sorozatban gyártani az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében kifejlesztett CNC szerszámgép-vezérlést. Ezeket a miniszámítógépekkel irányított vezérléseket építik be egyebek között a Szerszámgépipari Művek és a Csepeli Szerszámgépgyár megmunkált gépeibe. A SZIM-ben az év végéig 10— 15 ilyen korszerű vezérlésű szerszámgépet állítanak elő. A gyárban egyébként elkészültek egy másik CNC- vezérlésű berendezés prototípusai is, amelyet az ÉMG műszaki gárdája és saját kutatóintézete fejlesztette ki a SZIM-nek. Ezekből a vezérlésekből felépített berendezések iránt máris nagy a külföldi érdeklődés, NSZK-beli cégek 15 komplett szerszámgépet rendeltek a közelmúltban. A jövő házgyári lakásainak kialakításához az Építéstudományi Intézet kutató- műhelyeiben végeznek széles körű vizsgálatokat. Az intézet szentendrei kísérleti tele-' pén jelenleg egyebek mellett a födémek fesztávolsága növelésére terhelési próbákat végeznek. A HÁZGYÁRAK TÖBBSÉGÉBEN ugyanis jelenleg 3,6 méter a födémfesztáv, ez egyben a szobák maximális hosszát is jelenti, s ahhoz, hogy tágasabb lakásokat alakítsanak ki, nagyobb hosz- szúságú f ödémekre van szükség. A szentendrei telepen most kétemeletes kísérleti panelépületet állítottak fel, s különleges rezgő rendszerekkel próbálják a falak, födémek állóképességét, ezt mérésekkel ellenőrzik, amelyeket a nagyobb teherbíróképesség kialakításához hasznosítanak. Az eddigi kutatások eredményeit figyelembe veszik a következő évek házgyári rekonstrukcióinál. A könnyűiparban a Textilipari Kutató Intézet dolgozott ki legutóbb olyan, más országokban is bejelentett szabadalmat, amelynek alapján a pamuthoz hasonló, de a műszál előnyeit is magában foglaló szintetikus szálat állítanak elő. A Hidramid elnevezésű műszál gyártását a Magyar Selyemipari Vállalat kezdte meg, tavaly tíz, az idén már ötven tonna ilyen különleges szálat gyártanak. A Hidramid felhasználásával a Pápai Textilgyár állít élő a Fékon számára kellemes érzetet adó, mégis tartós, nem gyűrődő anyagot, amelyből férfiinget, női blúzt varrnak. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri gyáregységében ruhaszövet készül Hidramid szál alkalmazásával. Az új anyag iránt külföldről is élénk az érdeklődés, s a széles körű elterjedése nyomán növekedhet a textilipar versenyképessége a külföldi piacon. A mezőgazdaságban is jó néhány új találmány, kutatási eredmény járul hozzá a nagyobb hozamok eléréséhez. Egyik közülük a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben kidolgozott Nevirol elnevezésű új vegyület, amely jelentősen növeli a napraforgó, a paradicsom, a paprika, a bab, a borsó és lucerna hozamát, ugyanakkor több, bizonytalanul termő gyümölcsféleség, így például a meggy termését is egyenletessé, biztonságossá teszi. Az új szert virágzáskor permetezik a fákra, a növényekre. A Nevirol iránt igen élénk az érdeklődés a KGST-orszá- gok körében. Az első mintákat már elvitték Lengyelországba és Jugoszláviába, s további országokban is kipróbálják. A piackutatást követően döntik majd el, hogy az újdonság nagyüzemi gyártására melyik gyár rendezkedjék be. Az iregszemcsei központú Takarmánytermesztési Kutató Intézet egész sor új ne- mesítésű növényfajtával ért el kiemelkedő eredményeket a gyakorlatban. Közülük az új borsó- és szójafajták kitűnően vizsgáztak az idei szélsőséges időjárásban is: gazdag termést adtak. Az új iregi borsók nemcsak bőven teremnek, hanem a betegségekkel szemben is ellenállóbbak, hántolásra és takarmányozásra egyaránt alkalmasak. Közülük az IP—3-ast már mintegy 15 ezer hektáron termesztik a nagyüzemi gazdaságokban, s az idén a többi iregszemcsei borsófaj-, ta vetőmagjait megközelítően 300 hektáron szaporítják, hogy jövőre már szélesebb körben kerülhessen bevezetésre a mezőgazdasági üzemekben. AZ INTÉZET NEVÉHEZ FŰZŐDIK az élettani szempontból az eddigieknél kedvezőbb hatású új repcefajták kinemesítése, amely világszerte feltűnést keltett a nö- vénygenetikusok körében. Ez év őszén már 30—40 ezer hektárnyit vetnek ebből a nyugati piacon is keresett repcéből, amelynek termését étolaj és margarin készítéséhez használják fel. (MTI) Július 1-én életbe lép Az új Büntető Törvénykönyv (4.) Intézkedik a bíróság AZ EDDIGIEKBEN arról volt szó, hogy akit bűncselekmény alapos gyanúja terhel, azt bíróság elé állítják, és cselekményének megfelelő büntetéssel sújtják. Ennek egyértelmű célja: a társadalom védelme. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a bíróság büntetés kiszabása nélkül is elérhetőnek tartja a társadalom megvédését. A legenyhébb intézkedés a megrovás. Ezt akkor alkalmazza a bíróság, amikor a cselekmény társadalmi veszélyessége kicsiny, vagy az elkövetés óta eltelt idő alatt azzá vált. A megrovás célja, hogy a megtévedt embert visszatartsa bűncselekmény elkövetésétől. Ugyanez a cél vezette a törvény alkotóit, amikor a próbára bocsátást — amely a fiatalkorúak kisebb bűncselekményeire eddig is létezett — kiterjesztette a felnőtt korú bűnelkövetőkre. Ez annyit jelent, hogy a bíróság kimondja ugyan az ítéletet, de ha az nem több kétévi szabadságvesztésnél és alaposan remélhető, hogy az elkövető nem hajt. végre újabb bűncselekményt — próbaidőre elhalaszthatja a büntetés kitöltését. A próbaidő legalább egy, legföljebb három év lehet, ez alatt az elkövetőt pártfogó felügyelete alá lehet helyezni, ha így látszik biztosítottnak a visz- szaesés elkerülése. Visszaeső bűnözőt nem lehet próbára bocsátani, a kiszabott büntetést le kell töltenie. Minden ország bírói gyakorlatában előfordulnak olyan esetek, amikor a súlyos bűncselekmény elkövetőjét a vádlottak padjára ültetik, mégsem ítélik el, mert az igazságügyi elmeszakértő megállapítja, hogy a vádlott elmebeteg, beszámíthatatlan. Már az idén, 1979-ben is tárgyalt hazai bíróság olyan ügyet, amelyben az elkövetőről kiderült, hogy elmebeteg. Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy más bűncselekményért felelősségre vont személyt ilyen esetben kényszergyógykezelésre utal a bíróság. KA A BÍRÓSÁG megállapítja, hogy a bűncselekmény az elkövető alkoholista életmódjával függ össze — elrendelheti a kényszergyógyítást, más szóval: az elvonókúrát. Ezt akkor lehet elrendelni. ha a vádlottat hat hónapnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ennél enyhébb büntetés kuhondása esetén is a bíróság munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezheti a bűnelkövetőt. Törvényes intézkedési forma az elkobzás is, amely korántsem azonos a már említett vagyonelkobzással. Ebben az esetben a bűncselekmény eszközéül használt, vagy a bűncselekmény elkövetése útján létrejött tárgyat kell elkobozni, illetve azt, amit a bűncselekmény elkövetéséért az elítélt mástól kapott. Más szavakkal: el kell kobozni például a kést, amellyel súlyos testi sértést követtek el, a hétvégi házat, amelyet társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény elkövetésével építettek fel, s a pénzt is, amellyel megvesztegették a hivatali hatalmával visszaélőt. Az intézkedések különleges és a törvénytisztelő állampolgárok körében igen kedvező visszhangra talált fajtája : a szigorított őrizet. Áz új Btk. erről ezt mondja: „A bíróság szigorított őrizetét rendeli el annak a többszörös visszaesőnek, akit az élet, a testi épség és az egészség, a nemi erkölcs, hivatalos személy, a közbiztonság, a vagyon elleni szándékos bűncselekmény, vagy garázdaság. avagy kábítószerrel való visszaélés miatt korábban legalább háromszor, egyenként egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.” A Szikra Lapnyomda új üzemében A Szikra Lapnyomda ofszet- rotációs üzeme a tervek szerint 198« őszén kezdi meg a munkát. Itt készül majd a Népszabadság és a Népszava is. A gépek kapacitására jellemző, hogy néhány óra alatt több mint egymillió újságot képesek kinyomtatni. A mintegy húszezer tonna folyóirat mellett ezer tonna könyv készül itt évente. Az NDK által gyártóit huszonnégy nyomómű szerelése terv szerint halad. A képen: beemelik a nyomómű oldalfalát. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Magas költségek, kevés szakember Miért veszteséges a szarvasmarha-tenyésztés... ? Tavaly is .gondot okozott Heves megyében a veszteséges szarvasmarha-tenyésztés. Ennek okait vizsgálta legutóbb a termelő- szövetkezetek területi szővotS'égG. A Feldebrőtől Kálig, illetve Domoszlótól Pétervá- sáráig vizsgált 15 termelő- szövetkezetben található a megye tehénállományának mintegy fele, amelyek a tej értékesítésből 42,2 százalékkal részesednek. Az egy tehénre jutó tejtermelés tavaly 2434 liter volt, amely 14 százalékkal elmaradt a megyei átlagtól. GONDOK A TAKARMÁNYOZÁSSAL A vizsgált gazdaságokban a tehénállomány 90—95 százaléka magyar-tarka, öttíz, százaléka pedig kanadai Holstein-frizzel keresztezett. Az állategészségügyi feltételek még nem * mindenütt megfelelők. A 15 szövetkezetnek ugyanis egy- harmadában dolgozik üzemi állatorvos, állategészségőr pedig mindössze öt gazdaságban van. Az utóbbi két- három évben a' megyében kiképzett 50 állategészségőr többsége különböző okok miatt más területeken helyezkedett el. Ami a szakembereket ilFeltétele a szigorított őrizet elrendelésének, hogy az elítélt 20. életévét betöltötte és újabb büntetése legalább két évre szól. Nem határozza meg a bíróság, hogy az elítélt — büntetésének kitöltése után — meddig maradjon szigorított őrizetben, de ez öt évnél hosszabb idő nertj lehet. A gyakorlatban a szigorított őrizet azt jelenti, hogy a társadalomra veszélyes bűnözőket továbbra is elszigetelik a külvilágtól, s csak akkor szabadulhatnak, ha a szigorított őrizet ideje alatt hitelt érdemlő tanúságot tesznek arról, hogy alkalmasak a szabad életre, nem követnek el újabb súlyos bűncselekményt. A társadalom senkiről, a mégoly veszedelmes bűnözőről sem mondhat le véglegesen —, de a sokszoros visszaesőnek be kell bizonyítania, hogy felhagy bűnöző életmódjával. VÉGÜL intézkedési forma a Rártfogó felügyelet elrendelése. Gyakori, hogy valakit feltételes szabadságra engednek, illetve — mint az előzőekben szó volt róla — próbaidőre bocsátanak, de a bíróság, mint a társadalom képviselője biztos akar lenni afelől, hogy az elítélt nem követ el újabb bűncselekményt. Ilyen esetben pártfogót jelölnek ki számára, aki ellenőrzi, hogy meg'tart- ja-e az előírt magatartási kötelezettségeket; és tilalmakat, rendszeresen dolgozik és törvénytisztelő életmódot fuly- tat-e. (Folytatjuk) Várkonyi Endre leti, a főállattenyésztők és a szarvasmarha-ágazatveze- tőkön kívül kevés a telep- és a brigádvezető, valamint a szakmunkás is. A jelenleg dolgozók közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, a szakmai utánpótlás viszont nem biztosított. Az állattenyésztésben alkalmazott termelési rendszerek hatékonysága is elmarad a növénytermelési rendszerektől. Szaktanácsadásuk csupán egy-egy részletre, például a borjúnevelésre terjed ki és az nem átfogó, mint a növénytermelési rendszereké. Elterjedésük Heves megye gazdaságaiban lassú. Nem várható tehát, hogy rövid időn belül segítséget adnak a veszteséges szarvasmarha-ágazatok fellendítéséhez. A tenyésztői munka színvonala az említett gazdaságokban csak közepes. Ezek között találjuk Heves megyében a legjobb és a legrosszabb szarvasmarha- tenyésztést folytató üzemeket. Az előbbiek közül Pé- tervásárát és Poroszlót, az utóbbiak közül Mezőszeme- rét és Nagyfügedet említhetjük. Bár a takarmánytermeléshez mindenütt megvannak a területek, a szálas- és tömegtakarmány- eiőállításban mégis sok a hiányosság. A tapasztalat az, hogy silót a leggyengébb minőségi kukoricatermésből készítenek, amely hektáranként 100—110 mázsát ad, Domoszlón viszont csak 70 mázsa volt tavaly. SOK ABRAK, KEVÉS TEJ A gazdaságok nagy része még mindig nem fordít kellő gondot a takarmányok tárolására sem, ami jelentős veszteségeket okoz! A termelési színvonal ezek miatt tehát jóval alatta marad az állatállomány termelőképességének. Mindez bizonyítja a tartási, technológiai hiányosságokat, amelyek a takarmány- gazdálkodással és az állatok gondozásával függenek össze. A vizsgált gazdaságokban a tejtermelés sem jövedelmező. Az egy tehénre jutó tejmennyiség 1977-ben 2268 liter volt. Tavaly 2434 liter, amely elmaradt az egyébként alacsony, 2818 literes megyei átlagtól is. Ezek a gazdaságok egy liter tejet 5.94 forintért termeltek 1978-ban. A takarmányköltségek az átlagosnál magasabbak voltak, ami főleg a nagy mennyiségű abrakfelhasználóssal magyarázható. Az üzemek drága tápokat vásároltak, ami a szálas és tömegtakarmányok hiányát bizonyítja, különösen, Ver- peléten, Feldebrőn. és Domoszlón. Pétervnsn rán viszont a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt magas. a szálas- és tömegta- ka miány- termelés költsége. Hét gazdaság tavaly a1? államunk által nyújtott literenkénti 1,40 forintos ár- kiegészítést. ötmillió liter tej után nem vette igénybe, miután négyben a tehénállomány, háromban pedig az egy tehénre jutó tejtermelés csökkent. Mezősze - merén például az elmúlt évben a korábbi 1993 literről 1783 literre,. Nagyfüge- den 2245 literről 2134 literre, V ámosgyörkön 2366 literről 2115 literre csökkent az egy tehénre jutó tejtermelés. RÁFIZETÉSES HIZLALÁS A vizsgálat azt is bizonyította, hogy kilenc gazdaságban ráfizetéses a marhahizlalás. Egy kiló hús előállítására ugyanis 32,6 forintot költenek, melynek nagy részét takarmányozásra fordítják, főleg abrakra, miután kevés a szálas- és a tömegtakarmány! Egy kiló súlygyarapodáshoz Domoszlón 7,9 kiló, Nagyfiige- den 6,2 Mezőszemerén pedig 6 kiló abrakot használtak fel a megyei 4,8 kilóval szemben. Van tehát mit tenni a szarvasmarha-tenyésztés javítására, a veszteségek csökkentésére. Ennek legfőbb alapja, hogy a gazdaságok elegendő mennyiségű és minőségű szálas, valamint tömegtakarmányt - termeljenek, amihez mindenütt megvannak a területek. Ennek ellenére még mindig nem élnek megfelelően az adott lehetőségekkel, nem tárolják és használják fel a takarmányokat úgy, ahogy kellene! Az üzemek a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a silókukorica termelésre, amely az abrakcsökkentés legmegfelelőbb útja lehet! Nagy lehetőséget kínál a rét- és legelőgazdálkodás is. MEGBECSÜLT SZAKEMBEREKET A szakembereket mindenütt jobban becsüljék meg az üzemekben. A vizsgálat ugyanis bizonyította,. hogy a munkaerőhelyzet az állattenyésztésben a legrosz- szabb! A megbecsülés hiánya miatt fiatal szakemberek nem szívesen vállalnak különböző beosztásokat. Sok helyen a bérezés, az anyagi ösztönzés nem a termelés növelésére, a költségmegtakarításra ösztönöz. Emiatt hiányzik a lelkiismeretes, hozzáértő állatgondozás, aminek a termelésben, meghatározó szerepe lenne, különösen az említett gazdaságokban. A fiatalokat ezért arra serkentsék a gazdaságok. hogy tanuljanak és szakmát szerezzenek. Elhelyezésüket pedig biztosítsák. Miután az üzemek többsége - munkaerőhiánnyal küzd, ezért törekedniük kell az etetés, az itatás és a takarmányszállítás minél jobb gépesítésére is. __ Mentasz Károly 1 979. június 23.. szombat
