Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

7TLÁG PROLET AB J AI, EGYESÜLHETEK! Alfiniiirnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Eszmék és célok közössége RÖVID HÁROM NAPIG TARTOTT a magyar párt- és krormányküldöttség bulgáriai látogatása. A szófiai tartózko­dás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak méltán nevezhették hagyományos­nak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgárok és magyarok közötti tör­ténelmi kapcsolatok ezerévesek. Ez a viszony azonban az elmúlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szo­cialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. XXX. évfolyam, 144. szám ARA: 1,20 FORINT Véget ért a finn—magyar barátsági hét eseménysorozata HELSINKI: Az 5. firm—magyar barát­sági hét finnországi esemény, sorozata csütörtökön a ma­gyar baráti küldöttség bú­csúztatásával, illetve a Ma­gyarországon vendégeske­dett delegáció fogadtatásá­val csütörtökön véget ért. A mintegy 300 tagú ma­gyar küldöttség a csütörtöki nap folyamán jégtörőhajóról ismerkedett a helsinki szi­getvilág szépségeivel, törté­nelmi hagyományaival. Az esti órákban, dr. Matusek Tivadar, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete adott fogadást a magyar de­legáció tiszteletére. Az ün­nepélyes eseményen részt • vett a finn politikai, állami és társadalmi élet sok is­mert személyisége. A barátsági hét záróese- 1 ményei kapcsán Jaakko Kuu- sela, a finn előkészítő bi­zottság elnöke nyilatkozatot adott az MTI kiküldött tu­dósítójának. — A 300 tagú magyar kül­döttség programja, a 13 test. vérváros sokszínűén gazdag eseménysorozata, a politikai delegáció megbeszélései ez­úttal is a két nép, a két or­szág közötti kapcsolatokat gazdagították, mélyítették to. vább. A megbeszélések, az egy­más életéről szerzett közvet­len benyomások ezúttal is minden résztvevőt meg­győztek artpl, hogy a vi­szonylag kis lélekszámú né­peink fontos szerepet tölte­nek be a világpolitika alakí­tásában. A finn nép ezúttal is kedvezően fogadta, nagy érdeklődéssel és mély meg­becsüléssel kísérte a barát­sági hét eseményeit, étről győzték meg a személyes be­szélgetések és a sajtóvissz­hangok egyaránt — mon­dotta többek között. Kevés a nő a vezetésben Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége Az általános iskolai ne­velők 80 százaléka nő, a ? vezető munkakörökben azon­ban csak 43 százalékuk dol­gozik — állapították meg csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezete elnökségé­nek ülésén. A tanácskozáson a nők Vezető munkakörök­ben betöltött helyzetét vizs­gálták. Az utóbbi néhány évben számottevően emel­kedett az általános iskolák­ban a női igazgatók s igaz­gatóhelyettesek száma, s e téren — az országos átlagot meghaladóan — a nagyvá­rosok járnak elől. A közép­fokú oktatásban szerényebb az előrelépés, a női igazgatók részaránya nagyon alacsony. A főváros kivételével a 107 középiskolai igazgatóból 30 a nő. Változatlanul kevés a vet re tő női oktató a felsőokta­tási intézményekben, nagy egyetemeinken elvétve lehet csak női egyetemi tanárt, vagy tanszékvezető docenst találni. Általában alacsony a docensek és a tudományos minősítést szerzett nők szá­ma. A tanszékek, a szakcso­portok élén — még a túl­nyomórészt nőket foglalkoz­tató óvónőképzőkben is — leginkább férfiak állnak. Pedig a társadalmunkban végbement változás ma már lehetővé teszi, az előrehala­dás pedig kifejezetten igény­li, hogy a tehetséges, politi­kailag és szakmailag felké­szült, vezetésre alkalmas nők a különböző iskolatípu­sokban is irányító posztra kerüljenek. Az elmaradás okai között elsősorban a helytelen szem­léletet és a tervszerű káder­nevelés, káderutánpótlás hiá­nyát lehet észlelni. Gyakran megtalálható még a nők ve­zetői képességeit lebecsülő né­zet. Mivel sok helyen fenn­tartással fogadják a női ve­zetőket, az előléptetések, a kinevezések, a megbízások alkalmával magasabb köve­telményeket támasztanak ve­lük szemben, s ezért gya­korta ők maguk sem vállalják ; pn vezetést .Természetese« előfordul még körükben is tartózkodás a nagyobb fele­lősségtől, s az önbizalom hiá­nya. Ebben nagy szerepet játszik — állapította meg az elnökség —, hogy az al­só-, és középfokú oktatási intézmények vezetésénél hát. térbe szorult a pedagógiai tevékenység. A vezetői fel­adatkör az iskolákban rend­kívül szerteágazó, és túl­súlyba kerültek az admi­nisztratív, a gazdasági ten­nivalók. (MTI) Este Helsinki Vaanta re­pülőterén személyesen is ta­lálkozott a két ország bará­ti küldöttsége. A késő esti órákban szálltak le a Buda­pestről érkező gépek, s a delegáció tagjait a magyar küldöttség vezetői — élükön Rónai Rudolffal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnökével, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökével — a finn politikai és társadalmi szervezetek kép­viselőivel együtt fogadták őket. Ezt követően indultak útnak a magyar delegáció tagjai, akiket a vendéglátó ország jeles képviselői, a barátsági hét előkészítő bi­zottságának és a Finn—Ma­gyar Társaságnak a vezetői búcsúztatták. Jelen volt dr. Matusek Tivadar nagykövet is. • Az ötödik magyar—finn, illetve finn—magyar barát­sági hét eseménysorozatának befejeztével a tizenhárom magyar testvérvárost képvi­selő 300 tagú társadalmi kül­döttség — élén Rónai Ru­dolffal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö­kével, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnökével, a politikai delegáció vezető­jével — csütörtökön az éj­szakai órákban hazaérkezett Budapestre. Ugyancsak csütörtökön el­utazott fővárosunkból a ba­rátsági hét magyarországi eseményein részt vett finn társadalmi küldöttség, élén a politikai delegációval, ame­lyet Jaakko Itala, a Liberá­lis Néppárt elnöke vezetett. Üvegszálas felülvilágítók Két új termék gyártását kezdte meg Barcson a Kemikál Műanyagfeldolgozó Gyára. A sáv felülvilágítókból az idén ezernégyszáz készül el, s az ország egész területére szállí­tanak belőle. A három elemből álló nyolcvan centiméter széles és tizennyolc méter fesztávolságú felülvilágító üveg­szálas dongákat könnyűszerkezetes építkezéseknél használ­ják fel. Az épületek jobb, természetes világítását segíti az áttetsző műanyag sáv. (MTZ fotó — Gyertyás László fettétele — KS) 1979. június 22., péntek Magyar vezetők üdvözlete Leonyld Brezsnyevtiez és James Carterliez Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét a hadászati támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló má­sodik szovjet—amerikai szer­ződés aláírása alkalmából. Losonczi Pál ugyancsak táviratban fejezte ki jókí­vánságait ebből az alkalom­ból James Carternak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. (MTI) Közgazdász vándorgyűlés 600 közgazdász részvételé­vel csütörtökön megkezdő­dött Szekszárdon a 18. köz­gazdász vándorgyűlés. Köz­gazdászaink immár hagyo­mányos fórumának az idén a gazdaságpolitika, a szabá­lyozórendszer és a vállala­ti gazdálkodás hatékonysága a központi témája. Csikós-Nagy Béla állam­titkár, a Magyar Közgazda- sági Társaság elnöke meg­nyitó szavai után K. Papp József, a Tolna megyei Párt- bizottság első titkára bemu­tatta a résztvevőknek a vendéglátó megyét, annak ipari és mezőgazdasági fej­lődését. Ezt követően ’ Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese tartott vitain­dító előadást. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott do­kumentumok azt bizonyítják: megvan a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáció az 1990-es évig terjedő időszakra érvényes együttműködés alapelveit vitatta meg, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt is. Bulgária és hazánk gazdasági helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar— bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen jelentős száza­lékát a szakosítás alapján gyártott gépek teszik ki. Ma­gyarország 250 autóbuszt szállít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyagmozgató gépberendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk megfelelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszerének tagjai. Kádár János elv­társ így beszélt erről a szófiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szo­cialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami további új lehetőségeket nyújt gazdasági munkánk fej­lesztéséhez”. A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták: minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesztéséért, a tőkés országokkal való enyhülés kibontakoztatásáért, szolidárisak a fejlődő orszá­gokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító moz­galmakkal. Különös figyelmet fordítanak a katonai feszült­ség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a varsói szerződés legutóbbi kezdeményezéseit s nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött SALT—II. szerződésnek. Szocialista államaink Európa két fontos térségében he­lyezkednek el, de egyeztetett cselekvésük ugyanazt a célt szolgálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hang­súlyozta a látogatás befejeztével kiadott közlemény, hogy a Magyár Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: „A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén”. Ez az elvi álláspont határozza meg Magyaror­szág és Bulgária viszonyát Kínához is. A MAGYAR PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG bulgáriai látogatása ismételten aláhúzta a szocialista orszá­gok egységének és együttműködésének jelentőségét, minden bizonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. Ez ma már kiterjed az élet szint» minden területére. Todor Zsivkov elvtárs a látogatás alatt elmondott pohárköszöntőjében így jellemezte ezt a viszonyt: „A szocialista állam erős, mert gyökerei a dolgozók milliói, az egész nép. Sokszorta erősebb azonban ez az állam ak­kor, ha hűséges barátai vannak. A mi barátságunk erős és megbonthatatlan, mert megbízható barátok, azonosan gon­dolkodók szövetsége, mert a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapjára épül, mert szocialista barátság”. Kubai pártdelegáció Egerben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására ha_ zánkban tartózkodó kubai delegáció tagjai csütörtökön Egerbe látogattak. Raymun- do Espinosát, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága tudományos, kultu­rális és oktatási intézmé­nyek osztályának első osz­tályvezető-helyettesét, Os- valdo Lara Grúzt, a Santi­ago de Cuba megyei párt. bizottság osztályvezetőjét — valamint Rakusz Lajost, az MSZMP KB munkatársát — a megyei székhelyen dr. Si­pos István, a megyei párt- bizottság titkára fogadta és tájékoztatta szűkebb hazánk életéről Külön szólt a ven­dégeket érdeklő tudo­mányos, kulturális és peda­gógiai munkáról. Raymundo Espinosa és kísérete a tájékoztatót köve­tően az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára láto­gatott, ahol dr. Nagy József főigazgató-helyettes és Csil­lag Béla párttitkár adott is­mertetést a főiskolai oktatók ideológiai továbbképzéséről. A kubai pártdelegáció tag­jai az Egerben tett ismerke­dő látogatás után vissza­utaztak a fővárosba. KGST-országok között 103 milliárd rubeles áruforgalom Egy év alatt 12,6 százalék­kal nőtt és 103 milliárd ru­bel értéket képviselt tavaly a KGST-országok közötti külkereskedelmi áruforga­lom. Az 1950 és 1977 közötti növekedés igen szembetűnő, több mint hússzoros, mintáz Ekonotnicseszkaja Gazeta cí­mű gazdasági hetilap leg­újabb száma rámutat, a szo­cialista munkamegosztás alapján kialakult szoros együttműködésnek köszönhe­tően a tagállamok közötti áruforgalom gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelem. A tagországok egymásközti külkereskedelmében min­denekelőtt a gépek és be­rendezések részesedése nőtt. Ezek aránya a kölcsönös áruforgalomban ma már meghaladja a 40 százalékot. Az idén jelentősen tovább nő a testvérországok közötli áruforgalom: a Szovjetunió és az NDK között mintegy 8 milliárd rubelt tesz ki, ha­zánk és a Szovjetunió kö­zött pedig meghaladja az ä muhard rubelt. Az áruforr galom összetételének mégha, tarozásakor növekvő figyel­met fordítanak a lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátására. A Szovjet­unió fokozza a szocialista or­szágokba irányuló háztartási gépek szállítását, s ugyan­iakkor több könnyűipari ter­méket, szövetet, ruházati cikkeket, cipőt, bőrdíszművet vásárol szocialista partnerei­től. Az ilyen vonatkozású szovjet import 1978-ban másfélszerese \*o4t az 19Í1, évinek.

Next

/
Thumbnails
Contents