Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

Brezsnyev—Carter találkozó Bécsben MOSZKVA Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a két fél között létrejött megállapodás alapján Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke találkozóját előreláthatólag június 15. és 18. között tartják meg Bécs­ben. az Osztrák Köztársaság fővárosában. Brezsnyev és Carter talál­kozóján .jóváhagyja és alá­írja a hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződést, amelynek kidolgozását most fejezik be. és megvitat más olyan kérdéseket is. amelyek egyaránt számot tartanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklő­désére. (MTI) Németh Károly fogadta a vietnami ifjúsági küldöttséget X vietnami ifjúsági kül­döttség, mely Dang Quoc Bao. nak, a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága tagjának, a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövet­ség KB első titkárának vezetésével hazánkban tar­tózkodik. pénteken látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában. A vendégeket Ernesto Ottone Fernandez, a világszervezet elnöke Barabás Miklós főtit­kár és Pham Van Chong. a DÍVSZ vietnami képviselője ' fogadta. Dang Quoc Bao meg­beszélést folytatott a világ- szervezet vezetőivel, megte­kintette a DÍVSZ nyomdáját, majd részt vett és felszólalt a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség irodájának ün­nepi ülésén. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amely Da'ig Quoc Baonak. a Viet­nami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjának, az ifjúsági szövetség első titká­rának vezetésével tartózko­dik hazánkban. Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése Pénteken az Akadémia várbeli kongresszusi termé­ben megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudo­mányos Akadémia 139. köz­gyűlése. A háromnapos közgyűlés során megvitatták és — a jegyzőkönyvbe foglalt módo­sításokkal és kiegészítések­kel — elfogadták az Akadé­mia új alapszabályát, ame­lyet Szentágothai János, el­nök és Márta Ferenc főtit­kár terjesztett ' a közgyűlés elé. A közgyűlésen —, s a megelőző tudományos osz­tályüléseken — nagyszám­ban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdé­seit. számos javaslatot tet­tek a kutatómunka, a tudo­mányirányítás és szervezés színvonalának további eme­lésére. A közgyűlés határozatba foglalva az Akadémiára vá­ró időszerű feladatokat, úgy döntött, hogy tevékenységét az ötéves népgazdasági ter­vekkel is összehangolja. Ezentúl a testületi szervek tisztújítására is — a ha- hagyományos három esz­tendő helyett — ötéven­ként kerül sor, összhang­ban az Akadémia főtitkára és helyettesei megbízatásá­nak idejével. Ä közgyűlés az idén lejáró testületi megbí­zatásokat 1980-ig — a követ­kező közgyűlésig — meg­hosszabbította. A közgyűlés „A tudomány, haladás és az. ember” cím­mel elhangzott vitaindító előadás és a hozzászólások alapján határozatban hang­súlyozta a tudósok felelőssé­gét, s felkérte az elnökséget, mérlegelje-mérje föl egy, a magyar tudományról szóló törvény megalkotásának le­hetőségét. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésének harmadik napján kiegészí­tette az elnökséget, majd titkos szavazással megvá­lasztotta az Akadémia új rendes, levelező és tiszteleti tagjait. VILÁG PROLETÁRÉI, EGYESÜLJETEK! . AfPititLth n /tw UMgi A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 109. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. május 12., szombat Ovarí Miklós beszed« Saint Etíenne-ben Pénteken Franciaország huszonegy városa fogadta a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusán je­lenlevő külföldi küldöttsé­geket. Az Óvári Miklós vezette magyar delegáció — a Gui­neái Demokrata Párt és a Jemeni Arab Köztársaság Népi Demokratikus Frontja küldöttségének társaságában — Közép-Franciaország nagy iparvárosába, Saint Etienne-be látogatott. A különlegesen magas szakképzettséget igénylő ipa­ráról híres Loire megye székhelye a legnagyobb azon francia városok sorában ame­lyek élén kommunista pol­gármester áll. Joseph San- guedolce 1977 márciusában ke­rült a polgármesteri hivatal­ba, s a vezetésével a megye, a város kommunistái Franciaor­szág haladó közvéleményének szimpátiáját maguk mögött élvezve, a beiktatás óta küz­denek azért, hogy ne zárják be a Manufrance-t, az 1894- ben alapított, elsősorban ke­rékpárokat és vadászfegyve­reket előállító, több mint nyolcezer munkást foglalkoz­tató patinás üzemet. A szakszervezetek közpon­ti székhazában tartott pénte­ki nemzetközi szolidaritási est pillanatában a munká­sok már tizenhetedik napja tartják megszállva a gyárat. Bár szerdán este megálla­podás született arról, hogy elsősorban a városi közigaz­gatás és a kormány — ez utóbbi esetében kikényszerí- tett segítségről van szó — hathatós anyagi támogatásá­val kihúzzák a csávából az eladósodott, szisztematiku­san tönkretett Manufrance-t, az ügy még nem zárult le, szociális, politikai síkra te­relődött: a tervezett elbo­csátások visszavonásáért és az időközben elbocsátottak visszavételéért folyik most a küzdelem. A szolidaritási esten be­szédet mondott Övári Mik­lós, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében egyebek közt a következőket mondotta: — Látogatásunk az önök városában és ez a találko­zás azért fontos számunkra, mert általa jobban megis­merhetjük hazájuk valósá­gát, a francia nép életét és lehetőség nyílik arra is, hogy más testvérpártok kül­döttségeivel együtt mi is szólhassunk munkánkról, törekvéseinkről. Köszönjük pártjuk vezetőségének és az önök vendégszeretetének, hogy erre alkalmat adtak nekünk.. Magyarországon a szocia­lista forradalom győzelme megvalósította azt, amit Marx és Engels a kommu­nista kiáltványban így fo­galmazott meg: „A munkás­forradalom első lépése a proletariátus uralkodó osz­tállyá emelése, a demokrácia kivívása”. Harcunk a de­mokrácia kivívásáért nem volt tévedésektől, olykor sú­lyos hibáktól, visszaesésektől mentes. De a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy pártunknak, munkásosztá­lyunknak volt ereje ahhoz, hogy leküzdje az akadályo­kat, kijavítsa a hibákat és megteremtse a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sának és fejlesztésének po­litikai és társadalmi feltéte­leit. Ma a demokrácia ha­zánkban nemcsak szavakban és nemcsak papíron létezik, hanem társadalmi méretek­ben érvényesülő mindennapi gyakorlat. Kedves francia barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt közötti kapcsolatokat a kölcsönös megbecsülésen, a közös ügy iránti felelősségen alapuló jó együttműködés jellemzi. A fejlődéssel szükségszerűen együttjáró új problémák és az ezek kapcsán keletkezett elvtársi viták nem változ­tatnak azon, hogy harcun­kat, bár eltérő körülmények között, de a legfontosabb kérdésekben azonos eszmei alapion és azonos célokért vívjuk. Kívánok önöknek további sikereket hazájuk felvirágzá­sáért, Franciaország szocia­lista jövőjéért folytatott ál­dozatos tevékenységükben — mondotta befejezésül. Ki szállítson a TÜZÉP-től? Növekvő feladatok régi gondokkal Az elmúlt évben megha­ladta a 700 ezer tonnát az az árumennyiség, amit a kü­lönböző szállítási vállalatok juttatnak el a kereskedelem. Népművészeti bemutatónk Tihanyban A tihanyi tájházban pénteken megnyitották a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet kiállítását. A kiállítás anyagának túlnyomó többsége a recski áttört hímzés mai széles körű felhasználásának bemutatását illusztrálja igen szép kivitelben, de az eredeti bodonyi és mátraderecskei mintákban is gyönyörködhetnek az érdeklődők. Ké­pünkön: a hevesi lányok rögtönzött divatbemutatója a szövetkezet varrórészlegében. «, l Fotói Szánt» György) hez, illetve a fogyasztóhoz Heves megyében. Ezen be­lül is különösen gyorsan nö­vekedett az élelmiszer-szál­lítás mértéke: csaknem 23 százalékot emelkedett három év alatt. Többek közt ezek a tények hangzottak el pén­tek délután a megyei szál­lítási bizottság ülésén. A részt vevő szállítási, és keres­kedelmi vállalatok képvise­lői, a tanács szakemberei — dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyette­sének elnökletével — meg­vitatták mindazokat a gon­dokat, megoldásra váró problémákat, melyek ma még esetenként igen nehéz­késsé teszik az áruszállítást; természetesen elemezték mindazokat az eredményeket is, melyeket érdemes esetleg a rokon területeken is fel­használni. Már az írásos beszámoló­ból is kiderült, hogy a kor­szerű szállítási formák és módszerek lassabban terjed­tek el a kívánatosnál, s gyakorlatilag hatékony in­tézkedést senkisem tett en­nek javítására. Különösen a termelő üzemektől teherau­tókra, vagonokba kerülő áru fuvarozása okozott sok gon­dot. Ugyanakkor a keres­kedelemnek is az eddiginél gyorsabb ütemben kell al­kalmazkodnia a növekvő követelményekhez és itt kü­lönösen hangsúlyozták az árufogadás gépesítésének szükségességét. Gépkocsiról, de sok esetben érvényes ez a vagonokra is, vagy hagyo­mányosan kézzel, vagy — kisebb részben — géppel ra­kodnak le még ma is. Több feteaólaéó is kifogá­solta, hogy egyes kereske­delmi vállalatok, köztük el­sősorban a TÜZÉP a ná­luk vásárolt árut nem szál­lítja el a fogyasztóhoz. Így alakulhatott ki olyan tartha­tatlan helyzet, hogy a vá~ sárló kénytelen volt „feke­tefuvarra” rábeszélni valame­lyik gépkocsivezető ismerő* séf, — de látták már a me­netrendszerű buszjáratot is cementet rakodni — ha az építőanyagot szerette volna hazaszállítani. Ezért is ért­hetetlen számunkra, hogy a TÜZÉP továbbra sem kíván a házhoz szállításhoz jármű­veket beszerezni. Mind a hozzászólásoknak, mind pedig a beszámolónak külön témája volt a korsze­rű szállításszervezés. Meg­állapították, hogy jelentősen nőtt például a konténer- szállítás aránya, elsősorban az élelmiszer-kereskedelem­ben. A jövő év végére vár­hatóan több mint 70 bolt lesz például alkalmas a kon­ténerek fogadására. Ez év második felétől a megyében is alkalmazzák az úgyneve­zett programozott szállítást. Hangsúlyozták, hogy amennyiben a kereskedelem és a szállítás mind növekvő feladatait meg akarja olda­ni korszerűsíteni kell a szállítási feltételeket, növel­ni kell a kereskedelmi vál­lalatok gépkocsijainak a számát, csakúgy, mint a rakodási és anyagmozgatási segédeszközökét. Javasolták azt is a résztvevők, hogy például Egerben a belvárosi üzletekbe éjszaka érkezzen az áru, hogy ily módon is csökkentsék a belső utak amúgy is nagy túlterheltsé- i Ballagok AZ UTOLSÓ csengetést várják, s megindulnak a sorok, hogy végigjárják a jól ismert folyosókat, tanter­meket, hogy elbúcsúzzanak mindazoktól, akikhez négy esztendőn át kötődtek. Az ünneplő ruhába öltözött fiúk- lányok felidézik a középis­kolában töltött négy év megannyi emlékét. Látják egykori önmagukat, azokat a félszeg, zavart elsősöket, akik oly nehezen találták meg helyüket, akik tartottak a számukra túl szigorúnak vélt követelményektől, akik nem. egyszer érezték azt, hogy nem bírják az iramot. Az esetenként megtorpanok, a kicsinyhitűek mégis marad­tak, s bebizonyították rá­termettségüket. Így történt, mert nem maradtak maguk­ra, hiszen tanáraik kezdettől arra törekedtek, hogy meg­szabaduljanak gátlásosságuk _ tói, a drukk, izgalom nélküli légkörben kibontakozhassa­nak képességeik. Ez is eszükbe jut most, s hálával gondolnak azokra, akik értő kalauzként vezet­ték őket 'a Tudás számukra labirintusnak tűnő birodal­mában. Megvilágították a bonyolultabb összefüggéseket, megtanították őket arra, hogy megkülönböztessék a lényegest a kevésbé fontos­tól. önállóvá nevelték vala- mennyiüket, olyanokká, akik nemcsak keresik, kutatják, hanem fel is fedezik, meg is találják a dolgok értelmét, Megízleltették velük az alko- tó tevékenység semmi más­sal nem pótolható örömét. Rendre, fegyelemre, mérték- tartásra, higgadt önértékelés­re szoktatták őket. Felkeltet­ték bennük a tájékozódás igényét, a világ feltérképezé­sének, szellemi birtokbavé­telének tisztes vágyát. Irány­tűt adtak a pályaválasztás­hoz, tudatosították bennük azt, hogy ne kergessenek áb­rándokat, s józanul mérjék fel: meddig juthatnak, hol kamatoztathatják a maguk hasznára és a mások javára azt a szellemi útravalót, amit az alma matertől kaptak. Vonul a menet, s ott vani nak a pedagógusok is, akik már négy esztendővel ezelőtt hittek abban, hogy az álta­luk elvetett mag szárba szökken, s termést, gyümöl­csöt hoz. Felemelő érzés szá­mukra, hogy terveik megva­lósultak, s a hajdani gyere­kek irányításuk révén ifjúvá érettek. Elfeledik a sok bősz. szúságot, a napi munkálkodás megannyi gondját. Érthető is, hiszen a siker mindenért kárpótolja őket. Nem hiányoznak a szülők sem, akik nap mint nap annyi áldozatot hoztak a diákokért. Féltő figyelemmel kísérték fiaik-lányaik fejlő­dését. Mennyi mindenről le­mondtak, csakhogy teljesül­jenek fiaik-lányaik kívánsá­gai. Most boldogan nézik őket, s velük együtt vallják: nem volt hiába, megérte. AZ ARCOKAT a búcsú szomorúsága fátyolozza, ám a válás keserűségét enyhíti az a tudat, hogy az érettségi után az Életbe indulnak, ahol az érvényesülés meg­annyi lehetősége várja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents