Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

Ciprus Tárgyalások küszöbén Libanon az ENSZ közbelépését sürgeti az újabb izraeli agresszió miatt Kétéves szünet után, má­jus 15-én ismét tárgyal egymással a ciprusi görög és török közösség vezetője: Szpirosz Kiprianu, a sziget- ország elnöke és Rauf Denk- tas, a ciprusi törökök veze­tője Waldheim ENSZ-főtit- kár _ rendezési javaslatáról tanácskozik majd. Ezek a száraz tények, mögöttük azonban a világpolitika szüntelen sodrása rendezgeti a sorokat. Köztudott, hogy Ciprus szigetén angol NA- TO-kontingens állomásozik. Ugyancsak NATO-körökből származik a „lehorgonyzóit anyahajó” kifejezés, amely nagyon találóan kifejezi az észak-atlanti tömb ellíépze- léseit Ciprus jövőjéről. NATO-TERVÉK SZÉPSÉGHIBÁVAL A legenda szerint Aphro­dite születési helyéül -szol­gáló, egykor virágzó turiz­mussal büszkélkedő szigeten újabban amerikai katonák bukkantak fel. Jelenlétük az iráni, és a török események­kel függ össze. Az amerikai stratégákat nyugtalanítja, hogy mindmáig nem tudták pótolni Iránból való kiűzeté­sük nyomán keletkezett veszteségeiket, s Törökország ma szintén bizonytalan pont ahhoz, hogy oda helyezzék el radarbézisaikat a Szovjet­unió, a szocialista világ ka­tonai megfigyelésére. Kézen­fekvő megoldásnak tűnhet hát a méreteinél fogva kü­lönben is jobban ellenőriz­hető Ciprus. Nem is haboz­tak, az amerikaiak máris áttelepítették az Iránban le­szerelt berendezéseik egy ré­szét, s a ciprusi angol tá­maszpontokról indulnak fel­derítő útjukra az U—2 és SR—71 típusú felderítő re­pülőgépek is. Az amerikai, illetve NA- TO-elképzelések szépséghi­bája, hogy Ciprus görög, il­letve török közössége mind­máig nem tudott szót érteni kapcsolataik jövőjében, ez pedig állandó feszültségfor­rásul szolgál a NATO dél­keleti szárnyán Törökország Kambodzsai nyilatkozat Baráti viszonyt akarunk... HANOI A vietnami csapatok kam­bodzsai jelenlétéhez Kíná­nak semmi köze sincsen, ez kizárólag Kambodzsa és Vi­etnam ügye — jelentette ki Hun Sen kambodzsai külügy­miniszter töjpb japán lap tu­dósítójának adott nyilatko­zatában. A kambodzsai mi­niszter az új kormányzat külpoliitikáját. vázolva meg­állapította: „Mi a viták bé­kás rendezésének hívei va­gyunk. Baráti viszonyt aka­runk minden szomszédunk­kal és Délkelet-Ázsia min­den ,országával a térség bé­kéje és ' biztonsága érdeké­ben”. Afgán tiltakozás Az Afganisztáni Demokra- tikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik a pa­kisztáni kormánynál amiatt, hogy pakisztáni területről mind gyakrabban fegyveres támadások érik Afganisz­tánt. A nyilatkozat kiemeli, hogv pakisztáni katonák tá­madásokat hajtanak végre az afgán határőregységek el­len és erőszakos cselekmé­nyeket követnek el. Ck MPmihSa 1979. május 11., péntek és Görögország között. Ezért az amerikaiak tavaly novem­berben 18 pontos rendezési javaslattal, amolyan ciprusi pax americanával álltak elő. A javaslat szövetségi kormány, továbbá autonóm görög és török körzetek lét­rehozását és — bizonytalan, homályos megfogalmazásban — a görög ciprióták szabad visszatelepülését helyezi ki­látásba a törökök által 1974- ben megszállt területekre. A közel-keleti mintához hason, lóan az amerikai rendezési javaslat nagyvonalúan „.át­lépi” az ENSZ Ciprusra vo­natkozó határozatait, s az egész rendezést a világszer­vezet teljes mellőzésével képzeli el. A WALDHEIM-PROGRAM Kurt Waldheim az idén áprilisban terjesztette az ér­dekeltek elé rendezési ter­vezetét, amelyet a görög és a ciprusi sajtó 'ismertetett. E tervezet legfontosabb pontjai a következők: — Kyrenia és környéke török fennhatóság alatt ma­rad, de a törökök által meg­szállt, úgynevezett északi zóna többi körzeteiben bizto­sítják a görög menekültek számára a hazatérést, — a Karpaso-félszigeten (Ciprus északkeleti csücské­ben) a görög ciprióták saját ellenőrzésük alatt álló kan­tont alakítanak ki, — a két népközösség sa­ját bírósági szerveket hoz létre, de ezektől függetlenül működik egy szövetségi bí­róság is, — Cipruson egyetlen sze­nátus és egyetlen parlament működik, és ezek határozatai a görögökre és a törökökre egyaránt érvényesek, — mindkét közösség meg­őrzi saját rendfenntartó erő­it. emellett szövetségi rend­őrséget is felállítanak, — a két szövetségi állam­ból létrehozott föderáció „Jól tudjuk: ez az utolsó lehetőség az egységes Ugan­da megteremtésére. Meggyő­ződésem, hogy ezt az alkal­mat nem szalasztjuk el — hacsak nem esünk mi is a személyes hatalmi ambí­ciók, a törzsi ellenségeske­dések csapdájába” — mond­ta az Ugandái Nemzeti Fel- szabadítási Front (UNLF) végrehajtó tanácsának egy tagja, röviddel azután, hogy a front csapatai tanzániai támogatással elfoglalták Kampalát. Ők ellenőrzik ma már az ország területének döntő részét. Ahová csak megérkeztek, felszabadító­ként üdvözölték őket az em­berek — az ugandai nép fel- léLegzett. Áldatlan örökség Ez a hazánknál két és fél­szer nagyobb, mintegy 13 millió lakosú ország brit gyarmat volt: 1962-ben nyer­te el függetlenségét. Akkor — Churchill szavaival — Afri­ka gyöngyszemének számí­tott, jól termő kávé-, tea-, gyapotültetvényekkel, gaz­dag nyersanyaglelőhelyek- keí, s nem utolsósorban me­rész álmokat szövögető la­kossággal. A gyöngyszem fé­nyét, azonban hamarosan el­homályosították a törzsi ösz- szecsapások, a szeparatista törekvések, a hatalmi harcok, amelyeken Milton Obote ak­kori elnök már nem tudott felülkerekedni: 1971. január 25-én katonai puccs távolí­totta el az ország éléről. Uganda új elnöke Idi Amin Dada lett. Akik hatalomra segítették, a belső viszály megszüntetését várták a — magát „pártatlan politikus­nak, . Uganda atyjának” ne­vező — rharsalltól. Valószí­élén görög elnök és török al- elnök áll, de mindkettőjüket a ciprusi nép választja meg. Bár a jelek szerint a cip- riusiak nem egységesen rea­gáltak a javaslatokra, a két közösség vezetője lényegé­ben a világszervezet főtitká­rának tervezetét tekinti tár­gyalási alapnak, s nem az amerikaiakét. Ciprusi test­vérpártunk, az AKEL, a centrista irányvonalat követő EDEK párthoz hasonlóan el. vetette az amerikai elképze­léseket, Athénben pedig még az ultrajobboldal sem tu­dott egyértelműen azonosulni azokkal. A törökök körében több kétkedő nyilatkozat látott napvilágot Waldheim elkép­zeléseivel kapcsolatban, első­sorban a saját rendfenntar­tó alakulatok' megmaradása, miatt, hiszen a törökök számszerű kisebbségben van­nak Cipruson, amiből egye­nesen következik, hogy ne­kik mindenképpen kisebb kontigenssel kell számolniuk. A tárgyalások megkezdése előtt azonban zavart okozott az. a gesztus, amivel a gö­rög ciprióták szabadon en­gedték börtönéből Nikolasz Szampszont, az 1974-es Ma- kariosz-ellenes puccs ultra-, jobboldali vezéralakját (aki a Görögországgal való egye­sülést akarta puccsa révén végrehajtani.) Szampszont húsz évre ítélték, s most az NSZK-ba távozhatott, hogy állítólagos tüdőbetegségét gyógykezeltesse. Az 1974-es ciprusi pünkösdi király (nyolc napig nevezhette magát a szigetország elnöké­nek) becsületszavát adta, hogy „amint meggyógyul, visszatér és folytatja bünte­tésének letöltését”. Ám meg­figyelők kétlik, hogy ez a bizonyos „gyógyulás” és visszatérés valaha bekövet­kezik. Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy Szampszon távoztával talán egy újabb akadály hárult el a tárgyalá­sok útjából. nűleg még legrosszabb ál­mukban sem gondolták, hogy Idi Amin egyszer majd ki­hívóan önző, diktatórikus or­szágosával válik hírhedtté, s Ugandában olyan kárt tesz, amit aligha lehet rövid idő alatt helyrehozni, ' A kelet-afrikai ország ve­zetői tisztában vannak az­zal, hogy Ugandának minde­nekelőtt egységre van szük­sége. A hétköznapok gya­korlatában először a lakos­ság ellátását kell megoldani­uk. Az államkassza azonban üres, az alapvető élelmisze­rekből és fogyasztási cikkek­ből általános a hiány, az in­fláció egyre nő, a feketepiac, a csempészet virágzik. Ugan. dai források kétmilliárd dollárra becsülik azt az ösz- szeget, amely a gazdaság talpraállásához elengedhetet­len lenne. Az ország, amely gazdaságilag mindig jobb helyzetben volt, mint szom­szédai, most romokban he­ver: az üzemek többsége a harcok során megrongáló­dott, a munkanélküliség so­ha nem látott méreteket öl­tött, a lakosság 90 százalé­kának munkát adó mezőgaz­dasági termelés számottevő­en visszaesett, a kávé-, tea-, gyapotültetvények tönkre­mentek. Jóllehet Uganda a Brit Nemzetközösség legna­gyobb kávétermelője és -ex­portőre volt, az ország devi­zatartalékai a nyolc eszten­dős Amin-korszak alatt gya­korlatilag elfogytak. (Az adósságállomány csupán a külföldi olajcégekkel szem­ben eléri a 14 millió dol­lárt.) Legalább ilyen szomorú az ország helyzete politikai, pszichológiai értelemben. Yusuf Lule, az ideiglenes Röviden STRASBOURG Bülent Ecevit török mi­niszterelnök Strasbourgba érkezett, hogy részt vegyen az Európa-tanács tanácsko­zó gyűlése 64. ülésszakán. HÁGA A holland kormány kérte a spanyol hatóságokat, hogy tartóztassák le és adják ki a Spanyolországban élő Auke Pattist holland hábo­rús bűnöst. Pattist 1946-ban szökött meg egy hollandiai börtönből és távollétében ítélték el még 1948-ban. LISSZABON A portugál államvasutak 27 000 dolgozója kétórás munkabeszüntetést tartott, követelve bérük 23 százalé­kos emelését. A munkabe­szüntetés következtében 250 járat nem indulhatott. ŰJ DELHI összesen kilencvenen hal­tak meg Indiában két sú­lyos baleset következtében. Bihar állam székhelye. Pat- na közelében a Gangeszen elsüllyedt agy utasokkal zsú. folt hajó, a szerencsétlen­ség ötven halálos áldozatot követelt. India egy másik államában, Keralában, egy autóbusz és egy vonat ka­rambolja következtében negyven ember vesztette éle_ tét. WASHINGTON Az amerikai szenátus jó­váhagyta Carter elnök leg­újabb immár harmadik energiatakarékossági tervét, amely egyebek között lehe­tővé teszi a benzin jegyrend_ szerének bevezetését. Ahhoz, hogy a törvény hatályba léphessen, még szükség van a képviselőház jóváhagyásá­ra is. BELGRAD Tito köztársasági elnök el­nökletével a szlovéniai Kranjban ülést tartott az el nem kötelezett országok ez év szeptemberi havannai csúcsértekezletének jugo­szláv koordinációs előkészí­tő bizottsága. kormány vezetője első nyi­latkozatában óvta a lakos­ságot a bosszútól: kijelentet­te, hogy Amint és embere­it, mihelyt kézre kerülnek, bíróság előtt kell felelősség­re vonni. Ez azért volt bölcs lépés Lulétól, mert szemé­lyes kiállásával is a nemzeti megbékélést segítette. Idi Amin az elmúlt nyolc év alatt több tízezer embert gyilkoltatok meg, s most bukás-a után fennáll az a veszély, hogy a felbőszült tömegek folytatják az értel­metlen irtóhadjáratot, főleg a marsall eddig kiváltságo­kat élvező törzse, a kakvák és a nubiai zsoldosok ellen. Az új kormány a rend hely­reállítása érdekében meg­kezdte a fegyveres erők és a rendőrség újjászervezését is, s kilátásba helyezte, hogy amint a háború befejeződik, és a helyzet normalizálódik, a tanzániaiak távoznak az országból. Heterogén vezetés Hatalmas feladatok súlya nehezedik Uganda ú,i veze­tőire külpolitikai téren is. Az ideiglenes kormány feje első sajtóértekezletén hangsú­lyozta, hogy országa jó kap. csőlátókra törekszik a szomszédos államokkal, s az egész afrikai közösséggel. Tiszteletben kívánja tartani az el nem kötelezettség el­veit, az ENSZ és az Afrikai Egységszervezet alapokmá­nyát. A kontinensen Tanzá­nia az elsők között ismerte el az új kabinetet Bostwa- nával, Etiópiával, Mozambik. kai és Zambiával együtt- Afrikában általában meg­könnyebbüléssel fogadták az Amin-rendszer bukását, BEJRUTi Azután, hogy — egyes hí­rek szerint — a Dél-Liba- nonba behatolt izraeli csa­patok részlegesen visszavo­nultak — a térségben tüzér­ségi összecsapással folyta­tódtak a harcok. Mint a WAFA palesztin hírügynök­ség jelentette, Haddad őr­nagy jobboldali milícistái és az izraeli hadsereg egységei aknavetőkkel lőtték a Litani folyótól északra fekvő Ar- nun és NaHatije környékén levő palesztin állásokat. Ez­zel egyidőben az izraeli had­sereg helikopterekről tüzet nyitott Tyr kikötővárosra és a közelben fekvő Dzsal Al- Bahr településre, és izraeli hadihajók ágyútűz alá vet­ték a várost és a környékén levő palesztin menekülteket. Eliasz Szárkisz * libanoni elnök nyilatkozatában a nemzetközi jog súlyos meg­sértésének nevezte és hatá­rozottan elítélte az újabb iz­raeli agressziót. Felszólította az ENSZ-et, és a többi nem­zetközi szervezetet, hogy ha­ladéktalanul tegyenek lépé­seket a támadók megfékezé­sére. Brian Urguhart, az ENSZ- főtibkár közel-keleti ügyek­kel megbízott helyettese fo­gadta az izraeli delegátust, s a megbízott azután kapcso­latba lépett kormányával. Vasco Futscher Bereira, a Jelentés San A Costa Rica San Salva­dort nagykövetségét meg­szállva tartó három gerilla, akciójának ötödik napján, elfogadta, a felajánlott sza­bad eltávozást és szerdán megadta magát. A Népi For­radalmi Tömb elnevezésű szélsőbaloldali szervezet tag­jai a hivatalos közlés szerint már elutaztak Costa Ricába. Változás állt be a francia nagykövetségen fogva tartott túszok helyzetében is, leg­alábbis ami a nagykövetet illeti. A tömb szóvivője szer­dai sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy a francia diplo­amely néhány esztendeje Tanzánia-ellenes akcióival csak ártott az egység ügyé­nek a földrészen. Az már az új vezetés sok­színű összetételét jelzi, hogy fokozott ,az érdeklődés az új Uganda iránt a fejlett tő­kés országok, elősorban a volt gyarmattartó, Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Álla­mok részéről. London egy percig sem késlekedett Lule elismerésével, Washington pedig első lépésként az Amin-rendszer ellen elren­delt amerikai segély- és ke­reskedelmi embargót oldotta fel „jóindulata” jeléül. Meg­figyelők szerint nagyon is valószínű, hogy ez a két tő­kés ország Amin bukásával az Ugandában korábban el­vesztett pozícióit kívánja visszaszerezni. Ezt a nyugati törekvést segíti, hogy Yusuf Lule ka­binetjének még nincs hatá­rozott politikai irányvonala. Ennek elsődleges oka, hogy a kormányban a marxisták­tól a monarchistákig az ugandai emigránsok vala­mennyi számottevő politikai csoportosulása helvet kapott. A törzsi összetételt tekintve a bagandák és az akolik. az ország két legnagyobb tör­zsének képviselői vannak többségben a vezetésben. A 67 éves Yusuf Lule — ba- ganda. személyében kétéves átmeneti időszakra kompro­misszumot kötöttek az Ugan­dái Nemzeti Felszabadító Front különböző csoportiai. Azután szabad választásokat ígérnek, s ha hinni lehet nyilatkozataiknak, Uganda népére bízzák a döntést' merre kíván haladni? Kocsi Margit BT elnöke, azoknak az or- szágoknak a képviselőivel tanácskozott, amelyek kon- tingesekkel vesznek részt a dél-libanoni UNIFlL-erők- ben. Az UNIFIL képviselőivel folytatott tárgyalások után az izraeli csapatok visszavo­nultak az ENSZ ellenőrzése alatt álló térségből, de ké­sőbb tüzérségi támadást zú­dítottak a körzetben fekvő Madzsel Szelm településre. Az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodába az ENSZ székhelyén közzé­tett nyilatkozatában tiltako­zott az izraeli csapatok dél­libanoni támadása, a palesz­tin menekülttáborok bombá­zása és Libanon területi in­tegritásának megsértése miatt. A dokumentum az el nem kötelezett országok ag­godalmát fejezte ki az UNIFIL-csapatok biztonsá­gáért, és a Biztonsági Ta­nács hathatós intézkedéseit sürgette az izraeli agresszor-; ral szemben. Az amerikai külügyminiszJ térium Hodding Carter szó­vivő útján a harmadik egymást követő napon bí­rálta Izrael Libanon elleni támadásait. Ugyanakkor nyilvánvaló izraeli agresszió ellenére mindkét felet „ön­mérsékletre” szólította fel és a harcok beszüntetését sür­gette. Salvadorból máciai képviselet vezetője akkor távozik a megszállva tartott nagykövetség épüle­téből, amikor jónak látja, sőt, ez a lehetősége eddig is megvolt. Ugyanakkor egyér­telműen leszögezte: a francia képviseletet elfoglaló gerillák nem adják meg magukat és nem engedik el az ott túszul ejtett hét másik személyt mindaddig, amíg a kormány nem teljesíti öt bebörtönzött társuk szabadon bocsátására vonatkozó követelésüket. Nem adják meg magukat azok a tömbtagok sem, akik a San Salvador-i katedrális- ban barikádozták el magu­kat: ők is kitartanak öt tár­suk kiengedésének követelé­se mellett. A keddi véres eseményék halálos áldozatainak száma szerdára már húszra femelke­dett — ezt közölték abból a kórházból, ahova a lövöldö­zés sebesültjeit szállították. Noha a vérengzés hivata­los indoklása még mindig az, hogy a tömb gerillái kezdték a lövöldözést, egy a helyszí­nen tartózkodó amerikai fo-' tóriporter is megerősítette, hogy a salvadori rendőrség lőtt bele a békésen felvonulók soraiba. Lemondott a bolíviai kabinet LA RÁZ A bolíviai kabinet szerdán’ testületileg benyújtotta le­mondását David Padillá Arancibia tábornok-államfő-) nek. A kormány rövid közlej mémye szerint a kabineti azért döntött így, hogy sza-! bad kezet adjon az elnöknek azoknak a személyeknek ai kiválasztásában, akiknek fel, adata -lesz az ország irányi-' tása a polgári kormányzás bevezetését célzó júliusi vá-1 lasztásokig. A kabinet lemondásának hátterében tiltakozó meg­mozdulások állnak. Egyrészt a benzinárak tervbevett emelése váltott ki elégedet­lenséget, másrészt a .dolgo­zók széles rétegei bérrende­zést követelnek. Követese­ik alátámasztására m t' j beszüntető ak?’-'-' , ; I az olajipari do’g <r.&- a I autóbuszvezetők. Hahn Péter Uganda Afrika gyöngyszeme—romokban Hárman megadták magukat

Next

/
Thumbnails
Contents