Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

bVásáSAVí :: j Hozzászólás Politizálnak-e a munkásfiatalok? Függ a munkahelytől is! Szerelem, szex, szokások Keresem a párom... A párkeresés olyan folya­mat, amelynek első mozza­nataira nem is emlékszünk már. Pedig bizonyos, hogy az első sikernek, és az első elutasításnak, csalódásnak nyoma marad bennünk. Az a bizonyos „első szerelem” rendszerint már nem az első, csak éppen kinevezzük első­nek. Még a fiatal, felvilágo­sult szülők is furcsálkodva emlegetik olykor, hogy óvo­dás csemetéjük — nemre va_ ló tekintet nélkül — udvarod társának, vagy éppen udva­rol tat magának. Nehéz lenne eldönteni, hogy ez a játékos párválasz- tósdi, amiben természetesen már szexuális kíváncsisko- dás, vagy játék is előfordul, mennyiben előfutára a ké­sőbbi igazi párkeresésnek, s mennyiben a felnőttek vi­selkedésének utánzása. Tény, hogy már az óvodás „pórok­nak” lehetnek titkaik, külön nyelvük és olyan jelrendsze­rük, ami több társukkal való kapcsolatukban nem jelenik meg. Az iskolában — a nagy­mamák rémületére — foly­tatódik a játék, éspedig né­mi szünet (6—10 évig) után 5. osztálytól kezdve már mint „szerelmesdi”. A felső tagozat végén — 7.-ben, 8.- ban már „járnak” egymás­sal a „párok”, az érzelmek ilyenkor már elmélyülnek, némileg tartósabbak is, és fájóbbak a kapott sebek. Ilyenkor kezd kialakulni a serdülők önértékelése, amelyben a vonzóerő (a má­sik nem által előnyösnek el­ismert külső és belső tulaj­donságok összessége) jelentős helyet foglal el. A kitűnő tanuló irigykedni kezdi azt/ az osztálytársát, aki a fiúk­nál nagvobb sikereket ért el. a fiúk közt pedig annak nő meg a tekintélye, akj után jobban futnak a lányok. Van egy rövid időszak, ami­kor — úgy tetszik — nem is társat keresnek igazában a fiúk és a lányok, hanem afféle „státuszszimbólumot”, díszt, trófeát, akivel „villog­ni” lehet. A középiskola első évében a vad párkeresésnek átadja a helyét — egy időre — a tananyaggal való birkózás. Újabb „pihenő” következik hát, ami persze nem tart sokáig. A 16—17 évesek pár­keresése és párkapcsolata már a felnőtt párválasztás előjátéka, s mint ilyen, „ko­molynak” tekintendő. Ebben a korban kezdődik a nemi élet js, akár tudomásul vesz- szük akár nem. S ha ekkor­ra a párkeresőkben nem ala_ kul ki az egymás iránt ér­zett felelősségtudat, egymás napirendjének, baráti kap. csolatainak, egész értékrend­jének felmérése, elfogadása vagy legalábbis megfigyelni tudása, akkor a párkeresés is. a nemi élet is könnyen kudarcsorozathoz vezethet. A 16—18 éves fiúk és lá­nyok két ellentétes viselke­dése figyelhető meg. Vagy fenntartás nélkül fogadják el választott párjuk érték­rendjét, baráti körét, érdek+ lődését, vagy mindenestül meg akarják változtatni. Az első esetben az elfogadó fél, akit nem kell meggyőzni, bárhová el lehet vinni stb. unalmassá válik. A második viselkedésmód meg oda ve­zet, hogy az aktívabb fél ki­sajátító viselkedése válik ki- bírhatatlanná. A korai — végleges — párválasztás legfőbb veszélye nem a nemi éretlenség, vagy az anyagi bizonytalanság, ha. ' nem az önismeret hiánya. Aki saját magát nem ismeri, az a másikat sem ismerhe­ti meg igazán, vagy honnan is tudná ilyesformán, hogy a kapcsolat hová. fog vezetni? Hogy az érett önismeret mi­kor következik be. arra néz. ve persze nincsenek norma­tív adatok. K. J. Vitaindító írásuk és az ázt követő hozzászólások után — február 7., február 21. — próbáltam magamban ren­dezgetni gondolataimat, ho­gyan is állok én saját ma­gam ezzel a kérdéssel.­A fiatalok már iskolás éveikben találkoznak bizo­nyos mértékben a társada­lom felépítésének rendszeré­vel, -szerkezetével, de mé­lyebben. már csak kikerül­ve az életbe, a munkahelye­ken ismerik meg a politizá­lás jelentőségét, annak kap­csolatát a munkával. Meg" ■látásom szerint, a munkahe­lyi behatások, tapasztalatok adhatnak alaoot arra, hogy a fiatal munkás saiát maqa is érezze, hogy milyen je­lentőségű az a tevékenység, amit személy szerint őrá bíztak. A fiatalok addig, amíg diákéveiket töltik, szerve­zett, irányított formában te­vékenykednek. Itt aktivitá­suk is sokszor nagyobb, mint az üzemekben — természe­tesen munkehelye válogatja —, de tapasztalatom szerint ott az iskolában még leg­többször nem az önálló, ki­alakult benyomásaik alap­ján tudnak véleményt nyil­vánítani, Amikor a fiatal a munka­helyén a munka szervezé­sében, rendezvények lebonyo­lításában aktívan részt vesz, igényli is magáriak a to­vábbi megbízatásokat. Üze­münkben legalábbis így van. Ugyanis a kónkrét feladato­kon kérésziül automatiku­san bevonjuk azokba az is­meretekbe, amelyeken ke­resztül érzik, milyen jelen­tősége van az országos cél­kitűzések megvalósításában az ifjúság tudatos, szerve­zett munkájának. Üzemünkben a külpolitika iránti érdeklődés is jellemző a fiatalokra. Ez a munka­végzés közbeni félmonda­tokból, vagy a sport és egyéb közös találkozásokon tapasztalt beszélgetésekből is kitűnik. Egy-egy külpoliti­kai esemény megítélésénél a fiatalok is képesek több év távlatából megvitatni az események hátterét, lénye­gét. Igaz, hogy erre a kom­munikációs eszközök széles kelléktára áll rendelkezésre, de egyben jelzi is, hogy a fiatalok is meghallgatják, olvassák az aktuális politi­kai eseményeket. Elég, ha csak a közelmúlt és sajnos, jelen eseményére utalok: a kínaiakkal szemben nagyon sok fiatal egyértelműen szo­lidáris a vietnami néppel, elítéli a kínaiak hegemóniá­ra törekvését. Lényegesen több fiatalt foglalkoztat a politika, mint az látszólag mutatkozik, még ha ez nem is jut kifejezésre szembetű­nően a különböző fórumo­kon, vitakörökön. Természetesen vannak fia­talok, akiknek nem áll mód­jukban objektív okok miatt véleményüket hangoztatni. — De valójában természetes dolog ez? Igaz, ha a jól és becsületesen végzett mun­kánkat politizálásnak elfo­gadjuk, .ezek a fiatalok leg­alább annyira szolgálják az ország fejlődését, viszik elő­re az ország „szekerét”, mint a falak között megtartott né­ha csak formális KISZ-tag- gyűlések, vagy a szolidaritá­si nagygyűlésen részt vevő fiatal munkások, avagy ta­nuló diákok, akik a rendez­vények idejének a közepe felé már néha az órájukra rá-rá nézegetnek... Boros Lajos, edzőüzem, Finomszérélvénygyár, Eger Diákok kezében volt Eger város kulcsa Záporokkal, zivatarokkal tarkítva, de mégis jó hangu­latban zajlott le Egerben a Gárdonyi Géza országos di­áknapok rendezvénysoroza­ta április 29-től május 2-ig. Ebben az évben hetedik al­kalommal gyűlt össze a diá­kok népes serege, hogy szá­mot adjon felkészültségéről, tehetségéről. Szolnok Pest és Heves megyéből, vala­mint Budapestről öszesen csaknem 1200 diák érkezett hozzánk, hogy a város kul­csát átvéve, fesztiválszín­hellyé varázsolja Egert er­re a röpke pár napra. Szí­nes. gazdag program várta a diákokat, akik mások gyö­nyörködtetésére, maguk örö­mére dallal, tánccal, a szó erejével vallottak magukról és környezetükről, valamint arról, hogyan látják helyü­ket a világban. Fanfárok jelezték a diák­napok nyitó ünnepségének kezdetét, s ezzel egyben a rendezvénysorozat kezdetét is. A nyitó ünnepségre vi­dám, látványos felvonulással érkeztek a részt vevő dele­gációk, s a jó hangulatot a megnyitó beszéddel egyidő- ben érkező zápor sem tud­ta letörni. A város kulcsá­nak átvétele után a diákta­nács vette át a „hatalmat”, s ezzel megkezdődött a nagyszabású diákrendezvény. A megnyitó után a színmű­vészeti főiskolások, és a Gúnya együttes adott szín­vonalas műsort Április 30-án kerültek megrendezésre három hely­színen a művészeti bemuta­tók, ahol diákszínpadok, da­losok, versmondók és a tán­cosok gyönyörködtették az érdeklődőket. A megyei di­áknapokon legeredménye­sebben szereplő ifjú művé­szek léphettek itt fel, s sze­met kápráztatva peregtek előttünk a színvonalas, érté­kes produkciók. A verseket és a prózai előadásokat di­ákszínpadok valamint nép­tánccsoportok követték, ének- és hangszerszólók, va­lamint énekkarok és zeneka­rok kaptak pódiumot ezen a napon. A művészeti bemutatókkal egyidőben került sor a Gár­donyi Géza Színház aulájá­ban megrendezett Népi ke­rámiák ci kiállítás megnyi­tására. Ezután kezdődött a Gárdonyi Géza országos di­áknapok egyik kiemelt ren­dezvénye, a színházi gála­Az egri dobósok újabb akciója Babák a gyermekvárosnak A hímzett térítők szépség- versenye, a tombolaszatyrok, a KISZ megalakulásának 20. évfordulójára készített kézi­munkák még csak iskolai akciók voltak. Az igazi, lá­zas munka a sapkák kötésé­vel, horgolásával és jótékony célú árusításával kezdődött, s most a babák. Juhász An- talné testnevelő tanár, a nyolcas KISZ-alapszervezet patronálója és a kézimunka érdeklődési kör vezetője min. dig kitalál valami újat. Sze­rénykedik — majd a gyere­kek elmondják — válaszolja a kérdésekre, s már hívja is a legszorgalmasabbikat. — Még általános iskolá­ban is állandóan babaruhá­kat tam — kezdi Imre Zsuzsa, a mennyiségi ver­seny győztese, ő is a nyol­cas alapszervezet tagja, test- nevelési tagozatos osztályba jár, a 3/C-be és mellékesen az iskola egyik legjobb tor­násza. — A házban, ahol la­kom, a Lenin út 81-ben, na­gyon sok kisgyerek él, segí­tek nekik a babaruhavarrás­ban. Igaz, ők is kedvesked­tek nekem fonállal, olyan babával, amire már nem volt szükségük. Megköszönöm Zsuzsának az élménybeszámolót, s utá­nanézek a kis, 150 centinél alig nagyobb, rugalmas, moz. gékony kislánynak. Hatal­mas nekifutás a parketten, egy óriási dobbantás és jó magasba pördül a levegőben. Egy könnyed sraltó volt. s ez a szaltós kislány készítet­te a legtöbb babát. A#alapszervezet titkára li­hegve érkezik, éppen a vá­rosi KISZ-bizottságon volt, ahol a Dobó—KISZ—Népúj­ság májusi közös sportnap­ját beszélték meg. — Azt hiszem, jó lenne az elejéről kezdeni, a szervezés­sel — mondja Majoros Klá­ra. — Januárban Jolika né­ni mutatott nekünk többfé­le horgolási mintát, kész ba­baruhát. Először csak tet­szett, de nem nagyon volt kedve senkinek ahhoz, hogy gimnazista fejjel babázzon. Aztán kiállítást rendeztünk belőlük, s először még csak a mi alapszervezetünk, majd később a többi is bekapcso­lódott, elhatároztuk, hogy a gyermekvárosi gyerekeknek, a nemzetközi gyermekév al­kalmával, mi ezékkél a sa­ját készítésű babákkal ked­veskedünk’. Joli néni versenyt hirdetett köztünk, s olyan sok baba gyűlt össze, hogy ebből a városi sportnap he­lyezettjeinek is Jut majd jó néhány és tombolán is kisor. solunk belőlük. Eddig csak­nem kétszáz különféle nagy­ságú, formájú játékszer ké­szült el, de a mennyiségi verseny még tart. Azt már tudjuk, hogy az első két he­lyezett Imre Zsuzsa és Ko­zák Ibolya, ők már beho-ha- tatlanok, de ott van mögöt­tük még Meleg Ági, Húsvé­ti Helga, Nagy Marika, Csi- csely Éva. Helga, Marika, Ágnés, Ibolya és Zsuzsa, mellettük pedig Madarász Ilona, akiről még nem szóltunk, de a minőségi verseny egyik esélyese. (Fotó: Szántó György) műsor a gyermekek nemzet­közi éve alkalmából. A szín­házban mintegy félezer egri úttörő volt a vendégünk, akik a nézőtérre lépve he­lyükön egy-egy ajándék me­sekönyvet találtak. A legna­gyobb sikere talán ennek a gyermekek számára összeál­lított programnak volt. Az úttörők lelkesen, örömmel fogadták a gyermek művé­szek produkcióit, s a terem-, ben többször felhangzó vas­taps jelezte, hogy sikeresen kiválasztott műsorszámok kerültek bemutatásra. Szin­tén ezen a napon ültek ösz- sze a megyék küldöttei, hogy tanácskozások keretében váltsanak szót a diákságot érintő néhány fontos kér­désről. Három fő téma hí­vogatta eszmecserére a részt vevő diákokat, pedagó­gusokat, KISZ-vezetőket. „Ifjúkommunisták a gyer­mekekért”, „Művelt ifjúsá­gért akció a középfokú tan­intézetekben”, valamint a „Középiskolai tanulmányi mozgalom bevezetésének ta­pasztalatai” címmel került sor a vélemények és a ta­pasztalatok kicserélésére. Al­kotó, tartalmas vita követte a referátumokat, melyeket a delegációk egy-egy képvise­lője tartott. Délután a sportolni vá­gyók vehették birtokba a Várisi körcsarnokot és kör­nyékét. Minden résztvevő lefutotta a „diáknapi mér­földet”, az 1979. métert. A fárasztó délutáni prog­ram után jól jött a Neoton- família koncertje, valamint az esti szabadidős program, A klubok táncházba,, vetél­kedőre, discóra, daltanulásra, népművészek bemutatójára invitálták az érdeklődőket. Május 1-én, a fesztivál utolsó napján valamennyi résztvevő ott volt Eger vá­ros ünnepi nagygyűlésén, s a diáknapi színpad újra fel­élénkült, mert az ifjú művé­szek ajándék gálaműsort ad­tak Eger város dolgozóinak. A diáknapok záróünnepsé­gére május 1-én este került sor a Dobó téren. Újra fel­vonultak a delegációk, s a tarka sálak már búcsút in­tegettek. A diáktanács visz- szaadta a kulcsot a város vezetésének, és átadásra ke­rült a hat fesztiváldíj, me­lyet a színvonalas művésze­ti bemutatókért, a tanács­kozásokon és a diáknapi ren­dezvényeken való eredmé­nyes részvételért kaphatta meg hat intézmény. A diáknapi zászló levoná­sával és a Dobó téren meg­rendezett diákbállal zárult az 1979. évi Gárdonyi Géza országos diáknapok esemény- sorozata. Elmondhatjuk, hogy a diákság méltóképpen élt a lehetőségekkel, Eger né­hány napra valóban feszti­válvárossá vált. KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Purcell-művek. 9.48 Tarka mese, kis me­se. 10.05 Csiribiri, 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Szimfonikus ze­ne. 11.20 Népdalok, nép­táncok. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.19 Kóruspódium. 14.39 Fejezetek a koreai líra tör­ténetéből. 15.10 Népdalok. 15.28 MR 10-14. 16.10 Kri­tikusok fóruma. ,16.20 Vo­nószenekari muzsika. 17.07 Fogyasztók fóruma 17.32 Űj Supraphon-lemezeinkből. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18,30 Esti magazin. 19.15 Táj változó fényben. 20.55 Híres előadók albu­ma. 21.25 Schiff András zongorázik. 22.20 Tíz perc külpolitika, 22.30 A Kühn- vegyeskar Poulenc-motet- tákat énekel. 22.46 „Ismét érzem a deszkák illatát... ” 23.01 Mai csehszlovák ze­neszerzők műveiből. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dió­héjban. 8.33 Idősebbek hul­lámhosszán. 9.29 Dzessz- felvételek. 10.00 Zenedél- előtt. 11.20 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 A tapasztalatok értéke. 13.30 Színes szőttes. 14.00 Kettő­től négyig ... 15.04 Liszt­művek. 16.00 Mindenki is­kolája. 16.35 Egészségün­kért! 16.40 Szórakoztató muzsika. 17.30 Ötödik se­besség. 18.33 Operettek. 19.05 Külföldről érkezett.,. 19.25 Viharszünetben. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Orfeusz a felvilágban. 22.31 Könnyűzene. 23.15 Verbun­kosok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — A győzelem napja... dr. Ko- dor László jegyzete — Gyári belépő. Szerkesztő - riporter: Tolnai Attila — Tonnák helyett dekákban gondolkozva. — Talpaláva- tó — Tíz perc mezőgazda­ság. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula — Növény- védelmi teendők a szőlők­ben és a gyümölcsösökben — Slágerpanoptikum — Sport — T8.00 Észak-ma­gyarországi krónika — Ülésezett a sátoraljaújhelyi városi tanács — Lap- és műsorelöeetés... TEJ 9.00 Tévétórna. 9.Ó5 Iskola- tévé. 10.00 A hetedik kon­tinens ékszerei (NSZK filmsorozat). 10.25 Az One- din család (Ism.). 11.15 Ci­gánydallamok. 11.45 Delta. 15.30 Iskolatévé (Ism). 16.15 Autók és emberek (Francia filmsorozat). 17.10 Ökölvívó Európa-bajnokság. 18.15 Rólunk van szó! 18.40 Pro memoria. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Várj reám! 20.05 Modern Pim- pernel (Angol film). 22.00 Tv-híradó 3. 2. MOSOK 18.55 Unser Bidschirm — Nas Erkan. 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 Mozart: Bastien és Bastienne (Vígopera). 20.45 Csak egy ugrás a Föld... 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 ökölvívó Európa-baj­nokság. Awwößfo Lőrinezné Thiel Katalin 1979. május 9., szerda V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents