Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
Csak az igazgató új... Gyorsan kelnek a tavaszi vetések Valijuk meg: meglepő volt a régi igazgató távozásának híre. Az olyan sajátos arculatú, itthon és külföldön egyaránt jó nevű, vállalatinál mint az Agria Bútorgyár, a vezetőváltás sokáig téma a szakmabeliek körében. S természetesen azok között is, akik kívülállóként ismerték, figyelték a kollektíva erőfeszítéseit. Hiszen sokan kételkedtek abban, hogy sikerülnek a merésznek tűnő elképzelések, hogy beválik a stílbútorok gyártásának programja. Ez a program végül is sikerült. s ebben nagy érdemed vannak a régi igazgatónak. A gyári munka színvonalának, a minősiégnek meg jó példája éppen a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának közelmúltban átadott új épülete: aiz Agria kapta a megbízást a teljes berendezés. a burkolatok elkészítésére. A jórészt egyedi bútorok, a helyszíni munkák értéke több mint 41 millió forint. Mi volt a megrendelő véleménye? A napokban, amikor megyei lapszerkesztők, kiadói vezetők előtt bemutatták az épületet, legtöbbször az Agria neve hangzott el. elismerő szavak kíséretében. A vállalat szinte minden brigád jálból dolgoztak ezen a munkán, s <a siker minden bizonnyal újabb megbízások forrása lesz majd. Ilyenné fejlődött tehát a gyár, miközben évek óta tart á rekonstrukció, a beruházások sorozata. Ilyen helyzetben jött a váltás, éppen egy hónapja. Kormos Pál igazgató. — az egri kezdeményezéssel létrejött — Bútoripari Egyesülés irányítását vette át Budapesten, helyére pedig a harminckilenc éves pártszervezeti titkár, termelési osztályvezető, Máté Ernő került. — Nem nyomasztó a hirtelen megnőtt felelősség? — De. igencsak az — .válaszolta az új igazgató. — Nem mondanék igazat, ha az ellenkezőjét állítanám. Elődöm tapasztalt, jó vezető volt: 13 év főkönyvelőség után 14 év az igazgat ói székben: vezető a vállalat kialakulása óta. Én viszont itt a is. Ez különösen ott okoz gondot, ahol nem tudják bizosítani a megfelelő munkakörülményeket. Ezen az érdekelt vállalatoknak feltétlenül változtatniuk kell, a gazdasági-műszaki vezetőknek többet kell törődniük azzal, hogy milyenek a termékek korszerűségére, minőségére nagymértékben ható munkakörülmények, milyen a dolgozók közérzete. A közelmúltban több vállalat, gyáregység fiataljaival volt alkalmam találkozni, s a megbeszéléseken nyíltan elmondták, most indulnak az életbe, érthető, hogy foglalkoztatja őket: mi lesz a könnyűiparral? Az aggodalom alaptalan akkor, ha ^valaki az iparág létét, jövőjét, kérdőjelezi meg, de minden kérdésfeltevés jogos, ami iparágaink, vállalataink, szövetkezeteink jobb munkáját szorgalmazza. Mi határozza meg a köny- nyűipar perspektíváját? Jobban, szebben, kényelmesebben, divatosabban szeretnénk lakni, öltözi, szebb kivitelű nyomda- és papíripari termékekre tartunk igényt. Joggal várjuk ,el, hogy a Patyolat vagy a szolgáltatóipar más ágai kellő kapacitással rendelkezzenek, hogy rövid idő alatt megelégedésünkre szolgáló minőségű munkát végezzenek. Mindezekről változatlanul túlnyomórészt a hazai iparnak kell gondoskodnia még akkor is, ha ma már egyes termékcsoportokban. mint például a kötöttáruk körében, nem elhanyagolható az import. Még több külföldi áru forgalomba hozatala pedig több más tényező mellett attól függ. milyen mértékben tudjuk növelni saját termékeink kivitelét.. s milyen árat tudunk azokért elérni. Könnyűiparunk perspektíváját a hazai kereslet magasabb színvonagyárban kilenc évet tudok csak „fölmutatni”. Korábban a bútoripari szövetkezet asztalosa voltam, a technikum után jöttem ide. A közvetlen termelésirányításban szerettem volna dolgozni, de anyag- és bérnormás lettem, majd technológiai csoport- vezető. Ezek után kerültem a termelési osztály élére. Két évig voltam a pártszervezet titkára is. — Nincs könnyű helyzetben a vállalat. A gazdálkodás változó körülményei tavaly már éreztették itt is a hatásukat. Az idén milyen évre számít? — A bútorainkra bőven van megrendelés, nagy az igény, különösen itthon. Nincs elegendő szerződésünk azonban a tőkés vevőkkel és ez nehezíti a beruházási hitelek fejében vállalt export- bővítést. Érdeklődés akad, jelentkeznek ajánlatokkal, nincs viszont papírra fektetett megállapodás. Pedig hát tavaly is egy hirtelen lemondott megrendelés okozott nagy gondokat. — Találtunk új vevőt, a nyugatnémet Steinhof-céget. Stitizált kisbútorokat adunk el neki és megy az első szállítmány a Budapesti Bőrgyárral közösen készített bőrgarnitúrákból is. Várjuk a jó folytatást. — Nem volt felhőtlen eddig a kapcsolatuk az AR- TEX Külkereskedelmi Vállalattal. Pedig ez fontos az export miatt. Lehet-e várni jobb együttműködést? — Jobban együtt dolgozni, ez fontos célunk. A bemutatkozó látogatásokon, tájékozódásökon túl már arról is szólhatok, hogy a külkereskedők javasolták közös érdekeltségű társulás létrehozását. A részletekben még meg kell egyeznünk, de azt hiszem, ez sokat segítene: eddig sokszor azt sem tudtuk például, hogy milyen áron adják tovább a termékeinket. Közösek az érdekeink. együtt kell lennünk a vevőkikel való egyezkedésekben. — Gondolom, mint a vállalat egyik vezetője, az átfogó gazdasági döntésekben, s e kapcsolótok alakulásában is tájékozott volt... lú kielégítésén kívül az export mértéke, aránya szabja meg. Jelenleg a ruházati ipar — amibe beletartozik a textil méterárun kívül a köt- szövő, a konfekció-, a bőr-, a cipőipar is — késztermékeinek csaknem felét exportra gyártja. Az eddigi fejlesztések túlnyomó részénél is a fő cél: a hazai ellátás javítása és az exportképesség fokozása. MI A HELYZET MA az exportpiacokkal? Bár korszerűbb gyártmányokkal tudunk jelentkezni külföldön, nehezebb helytállni a nemzetközi mezőnyben. Nagy szükség van a versenyképesség fokozására. Mindemellett a jövőben is számíthatunk a szocialista országokkal folytatott árucsere bővülésére, a Szovjetunióba irányuló, részben számunkra fontos alapanyagokat ellentételező exportra. Úgyszintén változatlanul szüksége van népgazdaságunknak gazdaságos exportcikkeink nem rubelelszámolású kivitelére. A termékszerkezet további átalakítását, a ráfordítások csökkentését e célok érdekében kell folytatnunk. Ma már, részben az importált termékek révén, részben pedig külföldi tapasztalatok alapján a lakosság könnyen összehasonlíthatja, a hazai és más országok termékeit. Érthető, hogy tőlünk is azt kérik, amit a magasabb nemzeti jövedelmű, legfejlettebb technikát alkalmazó országok ipara nyújt választékban, minőségben. Néhány termékcsoportnál versenyképesek vagyunk, a külfölddel azonos színvonalú árut bocsátanak ki gyáraink, szövetkezeteink, mások viszont nem minden tekintetben ütik meg a kívánt mértéket. Ennek számos oka lehet. A leggyakoribb azonban az, hogy a — Nem minden döntésben vettem részt, különösen a kereskedelmi ügyekben kevés még az információm. Többek között ezért is érzem nagynak a felelősséget, ami a beosztásommal jár. Az alapos tájékozódás most a dolgom; szerencsémre munkatársaimra nyugodtan számíthatok. Tapasztalt vezetői gárda dolgozik együtt, a műszakiak mellett jó a pénzügyi. számviteli munka is. Most alakítjuk ki a feladatköröket az értékelemzésre, a gazdaságossági számítások elvégzésére. — A Bútoripari Egyesülésnek alapítása óta tagja az Agria. Ennek milyen szerepe lehet a jobb gazdálkodásban? — Az egyesülés a jobb alapanyag-ellátást, az alkatrészek közös beszerzését segíti. Kialakult a programja, s ha sikerül megvalósítaná, akkor sok szellemi energia szabadulhat fel a gyárakban; erre magam is számítok. A fejlesztések, az értékesítés gondjai mellett nem kevés a bajunk az alapanyagokkal. nem lehet hozzájutni például jó bútorvasaláshoz. Ha csak ezekben segít az egyesülés, máris bőven megéri a ráfordításokat. — Az idén 17,5 millió forint a tőkés exporttervünk, jövőre pedig már 52 milliónak kell lennie. A jövő év elejére végzünk a beruházásokkal, átadjuk a szociális létesítményeket. Egerben egy telephelyre összpontosítjuk a munkát: most még a szétszórtság is nehezíti a szervezést. A minőséget tudja garantálni ez a gárda, az pedig már bebizonyosodott, hogy az évekkel ezelőtt merésznek tűnt program biztosítja a vállalat jövőjét. Nem könnyű az én helyzetem, de a bizalom, amit kaptam, nagyon megtisztelő. Nem merőben új dolgokra van szükség, a már bevált elképzelésekkel akarok irányítani, alkalmazkodva a piac, a gazdaság változásaihoz. Persze, ehhez is sok erő, kitartás kell... technika- és divatváltás lassú, a vállalatok egy része nem elég gyorsan reagál a piac kívánalmaira. Sokszor fékezik a haladást gazdasági körülményeink, a szabályozás és árrendszerbeli kötöttségek is, aminek a változtatásán szintén dolgozunk. Néhány példával próbálom közelebb hozni ezt a bonyolult közgazdasági kérdést. Emelkednek a nyersanyag- árak, s az árkülönbözetet az állami költségvet'és csak részben tudja kiegyenlíteni, s az iparvezetésnek döntenie kell abban, hogy áthárítha- tók-e a többletköltségek a vevőre, vagy abból a termékből kevesebbet. gyártsunk. Ha nélkülözhetetlen közhasználatú cikkről van szó, gyakran a költségvetésből dotáltuk a terméket, de ennek lehetőségei is végesek. Másokat a vállalatok veszteségesen értékesítenek, de tartósan ez sem elviselhető. Más oldalról közelítve. ez úgy is jelentkezik, hogv a termelő kínálja a kiállításon bemutatott, közönségáikert aratott terméket., de a kereskedő azt nem veszi át, mert magasabb az ára, noha esetleg a vevők egy része megfizetné a szebb kivitelt, divatos formát, fazont. A kereskedelem esetleg csak egyébként magas költséggel járó kis szériára tart igénvt. s hogv az iparnak mégis érdemes legyen gyártani az árut. exnortra is felkínáliák, s a kezdeménvezés akkor jár sikerrel, ha az exnort- merrpridelés létrpinn. Ahhoz csatlakozhat a belkereskedelem. Másik példa: a csecsemők ruházatánál lényeges a javulás. Bár erre valóban büszkék lehetnek iparunk dolgozói, mégis akad tennivaló. A belkereskedelemmel együtt kiválasztottuk már évekkel ezelőtt néhány olyan Bár a csaknem két hétig tartó esős idő megállította a tavaszi munkákat, a gazdaságok többségében mégsem bánták, hisz a földeknek már nagyon hiányzott a nedvesség. Persze így szinte mindenütt pihenőre kényszerültek a kukoricát vető, illetve a vegyszeres gyomirtást végző gépek. A Hatvani Cukorgyár termelési körzetében befejezték a cukorrépa vetését, amelynek több mint fele már szépen kikelt, 440 hektáron viszont a fagy kipusztította a sarjadó, gyenge növényeket. Hasonlóan' megviselte a hideg több gazdaság gyümölcsösét, lucernását. Vámosgyörkön, Egerben a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben fáznak a kukoricák is. Az eddig elvetett több mint ezer hektárról ugyanis ami kikelt, az bizony igen cse- nevész, sárgultak a levelei. A tervek szerint néhány napon belül végeznek a hátralevő. csaknem 300 hektárral is, s az erőgépek most már a frissen vágott takarmány behordásán dolgozhatnak. Egyébként a takarmánynövé- nyékén — főleg a lucernán látszik a tavaszi fagy, csakúgy mint a 80 hektáron vetett cukorrépa egyes tábláin. A hét végén fejeződött be csaknem hétszáz hektáron a napraforgó vetése is. A megyeszékhely egyetlen termelőszövetkezetében, az Egri Csillagokban a tavasz legnagyobb munkáján jutottak túl a szőlészek: 120 hektáron elkészültek a szőlőtelepítéssel. Jobbára persze a vörös fajták vesszői kerültek a földbe, hisz a gazdaságnak ez az egyik legjövedelmezőbb fajtacsaládja. Egyébként a szőlőben most a tám- berendezéseket javítgatják, erősítgetik a brigádok, a gépek pedig a talajmunkát, s a gyomirtás befejező munkálatait végzik. A tervezettnél nagyobb területen, mintegy 400 hektáron vetnek kukoricát az idén az egriek, s a közeli alapvető terméket, amire a gyermekeknek szükségük van, s köteleztük a gyárakat, hogy ezeket változatlan áron és minőségben, meghatározott mennyiségben gyártsák. A szülők egy része azonban nehézményezi, hogy miért nem kínálunk régi áron korszerűbb termékeket. Mi is törekszünk erre, de a szigorú számok, a termelési költségek időnként gátat szabnak a száhdéknak, illetve az igények teljesítésének. A forgalomba hozott gyermekruhák árát így is átlagosan 30 százalékkal támogatja, kiegészíti az állam. Az iparnak az a feladata, hogy a vásárlók különböző igényét az eddiginél differenciáltabban elégítse ki. Egymás spellett ott kell lenniük az olcsóbb, de megbízható minőségű, a közepes és a drága áruknak is. A vevőre kell bíznunk, hogy eldöntse, melyiket választja, A könnyűipar az eddig vég- rehaitott és a tovább folytatódó korszerűsítésekkel egyre alkalmasabb arra, hogy ennek a feladatának jobban megfeleljen. Ehhez azonban szükség van a vállalatokon belül a vezető, szervező munka javítására, a technológiai fegyelemre csakúgy, mint a vállalatok jobb együttműködésére. Ezért ösztönzünk az export és a hazai ellátási feladata- ik jobb megoldására irányuló közös érdekeltségű társulások létrehozására. A KÖNNYŰIPARBAN csakúgy, mint iparunk más területein, még sok a tennivaló, nagy erőfeszítéseket kíván az V. ötéves tervben megjelölt célok, tervfeladatok teljesítése, vagy megközelítése. Bizonyos vagyok azonban abban, hogv ágazatunk dolgozói készek, képesek a rá.iuk váró megnövekedett feladatok végrehajtására is. napokban itt is elindulnak a lucernásokba a kaszálógépek. Várják a gazdaságban a gyümölcsösök „tisztulását”, hogy felmérhessék, valójában eddig mekkora kárt tett bennük a tavaszi fagy, s hogy egyáltalán milyen termésre számíthatnak a nyáron. Tegnap az utolsó gyapjúktól megfosztott birkák is kikerültek a nyírók kezei közül s ezzel az állattenyésztés egyik legfontosabb idénymunkája fejeződött be. - A „termelés” sem lebecsülendő az idén, a 2300 juhról több mint 110 mázsa gyapjút vágtak le. Gyöngyösön a Mátra Kincse Termelő- szövetkezetben még két nap és mind a 450 hektárnyi kukorica a földbe kerül. Igaz, ,ha a talaj hőmérséklete már az előző hetekben elérte volna a szükséges mértéket, akkor nagyjából két héttel előbbre tartanának a tavaszi munkákban. Ügy számították, hogy a kukoricát május 1-re elültetik, mert a vetését április 10-én kezdték el. Két nappal később a napraforgó vetéséhez kezdtek hozzá. A vetőgépeket két MTZ—80-a.ssal üzemeltették, hogy a teljesítményt fokozzák. Az időjárás sok gondot okozott az elmúlt évben és most a tavasszal is a szövetkezetben a szükséges munkák elvégzésében. Nemcsak a fagy, hanem a sok víz miatt is kipusztult az őszi vetés egy része. Emiatt 23 hektárnyi területen újra kellett vetni az őszi búzát. Ahol szükség volt rá, ott felülvetéssel javították a búzát, amit összesen 56 hektárnyi területen kellett elvégezni. Az ősszel elvetett búza most összesen 640 hektárnyi területen díszük. Örömmel figyelik a tsz- ben, hogyan sorol a napraforgójuk a 1Í0 hektárnyi területen. Szépen fejlődik, mondják, hiszen a növények már 5—10 centire megnőttek. Ugyancsak szép a tavaszi árpájuk is a mintegy 150 hektárnyi területen. A tőállomány megfelelő, a növények fejlettsége jó, nagyságuk a 15—20 centit is eléri. Ügy gondolják, ezek a tavasziak bizakodóvá teheuk a tsz tagjait, vezetőit. Most már csak a jó időt várják, hogy a késést a vetések behozzák, s az időszerű munkákban is utolérj :k magukat a szántóföldeken. Zagyvaszántón a hó nélküli kemény tél nem kedvezett a Zagyv >1- gye Termelőszövetkezet vetéseinek sem. Ami 1270 hektárnyi búzájukat illeti, általában gyengébben fejlett a növényzet, 11 százalékot felül is vetettek árpával. Ennek ellenére számítanak 40 —42 mázsás átlagtermésre. Hogy ez bekövetkezzék, most minden figyelmet a védelemre, ápolásra fordítanak. A vegyszeres gyomirtással április utolsó napjaiban végeztek, s most ez a munka 283 hektárnyi zöldborsójukon folytatódik. Vetőmaggondjuk nem volt. Késve érkezett viszont a 214 hektár cukorrépa fejlődéséhez elengedhetett len vegyszer. S itt kell szólni arról, hogy a gyümölcsösökben is jelentős kárt okozó áprilisi fagy nem kímélte a répát sem. Emiatt 46 hektárt kellett újravetni, ami tetemes többletkiadást jelent a gazdaságnak. Az éppen folyamatban le* vő növénytermesztési munkák között említjük, hogy a 140 hektáron elvetett üzemi kukorica után ezekben a napokban került fölbe a háztáji vetőmag. Május 15- re szeretnének végezni a 120 hektárnyi silókukoricájukkal, ami az állattenyésztés takarmánygondjain enyhít majd. Ezzel kapcsolatos' az a hírünk is, miszerint a Zagyvavölgye Termelőszö.. vetkezet 140 hektár lucernájának első vágását tegnap kezdték meg, éspedig kedvező eredménnyel. Zagyvaszántó, Lőrinci, Apc körzetében egyébként az elmúlt hét végén negyven milliméternyi csapadék hullott, ami a közös gazdaság vezetői szerint nagyon el-_ kelt már. Ezzel a búzák is sokáig kihúzzák. Most már inkább meleg napokat vár. nak, hogy erőteljesebb legyen a növényzet fejlődése. Eia uegcre eUkeszül m lllyugati A Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének szerelői — a MÁV Szak- és Szerelőipari Főnökség dolgozói — már a felújított szerkezeti elemeket szerelik. Munkájuknak több mint felét elvégezték, s az építők a tervek szerint 197') végén átadják rendeltetésének a felújított pályaudvart A képen: munkában a tetőszerkezet szerelői. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) Hekeli Sándor
