Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-31 / 125. szám
Mitől változhat az éghajlatunk? Hogyan képes beavatkozni az ember — hasznosan és károsan egyaránt — a természet megszokott rendjébe? Technika-történeti sorozatunk mellett az e kérdésekre keresett válaszok mai összeállításunk fő témái. A technika történetéből 150 éve, 1829-ben, Alexander von Humboldt, német természetkutató, Nyugat, és Délnyugat-Szibériát kutatta át, vele utazott Besse János (1765—1838), aki hazatérve „Ö Gyallai tudósításai Kaukázus hegye vidékéről hazafiaihoz” címmel számolt be megfigyeléseiről. X 100 évvel ezelőtt, 1879-ben, az oroszországi Balakov falu lakói csodálatos gépet láttak, amely hernyótalpakon mozgott. Ez volt az őse a mai traktornak. Alkotója Fjodor Blinov, (1832—1902) ifjú éveiben kovács-, lakatos- és kádármesterséget tanult ki, egész életét a Volga mellett töltötte. Olyan jármű konstruálását tűzte ki célul, amellyel ne kelljen a dűlő- utak sarától és gödreitől tartani, és ami az ingoványon is keresztülhalad. Előbb a talajra nehezedő nyomás csökkentésére „végtelen járat”-ot szerkesztett, majd a járművét gőzgéppel szerelte fel, 1879. szeptember 30-án szabadalmat is kapott gépére. Tanítványa, Jakov Mamin, 1893—95-ben nyersolajmotorral működő, hernyótalpas vontatót szerkesztett. Találmányaikat a régi Oroszország feltalálói sorsa érte meg: feledésbe merültek, a technikatörténet az amerikai HOLT-ot tartja 1912-es „Caterpillar tractor” találmányával a hernyótalpas vontató megszerkesztőjének. X 95 évvel ezelőtt, 1884-ben szerkesztette meg Ottmar Mergenthaler, német származású amerikai- feltaláló a nyomdásznyelven „vaskollé- gá”-nak nevezett szedőgépet, amely a betűsorokat kiöntötte ólomból és a gépszedő az írógéphez hasonló klaviatúrán dolgozott. Kováts Andor Rakéta — jég ellen s rendszerint eső. vagy hó formájában érnek talajt. A jégesőelhárító rakéta- rendszer hozzátartozik egy meteorológiai rádiólokátor- állomás is, amely a zivatar- felhőket méri be, amellyel irányítják a fellőtt rakétákat is. Mergenthaler Lynotip szedőgépe A földművelők és gyümölcstermelők ősi ellensége, a jégverés ellen egyre jobb esélyekkel lép harcba a tudomány. A természet erőivel szembeni fellépést a radartechnikának és a rakétatechnikának a mai szintre való fejlődése tette lehetővé. Egy évtizeddel ezelőtt érkeztek hozzánk az első hírek arról, hogy az USA-ban repülőgéppel olyan anyagokat juttattak zivatar- felhőkbe, amelyek megakadályozzák a jégeső kialakulását. Nem sokkal ezután szovjet szakemberek kidolgoztak egy rakétás elhárító rendszert, amelyet előbb kísérleti jelleggel, majd a veszélyeztetett hónapokban való rendszeres alkalmazásra mi is átvettünk, egyelőre hazánknak a jégesőktől leginkább sújtott dél-baranyai körzete számára. A szovjet gyártmányú jégesőelhárító rakéta nyolc kilométer sugarú körben használható, legföljebb 8500 méter magasba emelkedik, s több mint három kiló hatóanyagot visz magával. Az ólomjodid tartalmú vegyszer a rakéta pályájának előre meghatározható szakaszán elég, s a keletkezett füst parányi részecskéi átalakítják a zivatarfelhők jégesőveszélyes tartományát. A sok-sok milliárdnyi füstrészecske a felhő vízcsepp- jeinek gyors megfagyását, jégkristályok képződését idé. zi elő. A jégkristályok nagy száma megakadályozza, hogy a jégszemen — a „jégesőcsírák” — nagyra növekedjenek. A mesterséges jégszemek pedig a felhőből kihullva, a légkör melegebb, alsóbb rétegeiben elolvadnak, Az algák és az ökológiai környezet Az immár világméretű ökológiai krízis csupán egyik következménye annak az aránytalanságnak, amely a népességnövekedés, a táplálékforrások felhasználása és a környezetszennyezés között megfigyelhető. Az emberiségnek törekednie kell a környezettel való egyensúly mielőbbi megteremtésére, máskülönben belátható időn belül megszűnik az emberi élet, és elpusztul a földi civilizáció. Súlyos felelőtlenség az egész problémakört csupán gazdasági kérdésként kezelni. Az algák igen fontos szerepet játszanak az említett egyensúly megteremtésében, illetve fenntartásában. Segítségükkel jelezhetők a környezet bizonyos károsodásai is, mint például egyes anyagokban való elszegényedés, vagy feldúsulás. Néhány esetben arra is lehetőség van, hogy a megbontott egyensúlyt algák segítségével állítsuk vissza Az algák ökológiai szerepe tehát összemérhető a maga- sabbrendű növényekével. A légkör összetétele Földünk légkörének ösz- szctétele legalább a föld- történeti karbonkorszak óta változatlan. Ha az oxigén- tartalom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, minden cellulóz alapú rostos anyag, vagyis az erdők faállománya azonnal elégne; ha viszont 1/3 résszel csökkenne, akkor a melegvérű állatok pusztulnának el. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felborította. A növényzet elsősorban a fák pusztítása, elégetése következtében a levegő széndioxidtartalma az elmúlt évezred során, mintegy 30—35 százalékkal növekedett. A becslések szerint a megbomlott egyensúly visszaállásához körülbelül kétmillió évre van szükség és akkor a légkör szénd oxldtartalma a jelenleginé 15 százalékkal kevesebb lesz. Blinov lánctalpasvontatója Képünkön a dél-baranyai rendszernek a Tenkes-hegycn felállított lokátorállomását — annak parabolaernyőjét — láthatjuk. Változó éghajlat A Föld több mint 5 milliárd éves múltjához képest az a 200 év, amelyről megbízható meteorológiai feljegyzések állnak rendelkezésre, szinte csak egy másodpercnek számít. Mégis az összegyűjtött adatok alapján már sok következtetést vonhatnak le az éghajlat változását illetően. így tudjuk, hogy az éghajlat jelentékenyen változott az elmúlt évszázad folyamán. Felmerült az a gyanú, hogy ezekért a változásokért esetleg az emberi tevékenység tehető felelőssé. Általánosan elfogadott ténynek tekinthető, hogy az 1880-as évektől kezdve az egész Föld hőmérséklete fokozatosan emelkedett, hogy az 1940-es évek elején az irányzat ellenkező előjelűvé változott, és ma is lehűlés van folyamatban. Számokban kifejezve a változást: a Föld középhőmérséklete mintegy 0,6 Celsius-fokkal emelkedett 1940-ig, azóta ennek az emelkedésnek már mintegy fele elveszett. Bár a növekedés nem különösen jelentős, mégis arra mutat, hogy a Föld hőháztartási egyensúlya az elmúlt század folyamán következetes változáson ment át. A változás jelei főként a Föld érzékeny vidékein, a sarkvidéken mutatkoznak meg. Felvetődik természetesen a kérdés: mi az oka a változásoknak? A múlt század vége óta bekövetkező hőemelkedésért általánosan a légkör széndioxid-tartalmának megnövekedését okolják. Az iparosodás gyors előrehaladásával kapcsolatban egyre több széndioxid került a légkörbe, és egy része ott is maradt. A légkörben helyet foglaló széndioxid-molekulák a Nap felől jövő rövidhullámú sugárzást zavartalanul átengedik, illetve visszaterelik a Földre. Ebből kifolyóan a Föld-légkör rendszer együttes hőtartalma növekszik, innen a tapasztalt hőemelkedés. De mi az oka az 1940-es években megindult lehűlésnek? Hiszen a széndioxid-tartalom tovább szaporodik. , Minden bizonnyal valamely más folyamat ellensúlyozza a hatást. Amerikai kutatók szerint az elmúlt évtizedekben a légköri szeny- nyeződés — amely apró részecskék alakjában van jelen — oly mértékben megnövekedett, hogy sugárzás elnyelésével ellensúlyozni képes a széndioxid hőmérsékletemelő hatását. Ez a szeny- nyeződésnövekedés — hasonlóan a széndioxid megszaporodásához — szintén jórészt az emberi tevékenységnek tulajdonítható, és a növekvő szennyeződés egyre jobban csökkenti a Nap felől jövő sugárzás erejét. Más kutatók szerint a vulkánok által a magasba lövellt por mennyisége növekedett meg erősen az elmúlt két évtizedben, és ez okozza a hűlést. De ők is azon a véleményen vannak, hogy az emberi tevékenység által a légkörbe juttatottt szennyeződésnek szerepe van a széndioxid-hatás ellensúlyozásában. Hangsúlyozzák, hogy ha a folyamat tovább tart, akkor a század vége felé a hűtőhatás teljesen uralomra jut, és így további lehűlésre számíthatunk. Mai ismereteink alapján természetesen nem tudjuk megítélni, hogy ez a folyamat meddig tart, hiszen a légkör jelenlegi szennyeződés-tartalmáról is csak kevés adattal rendelkezünk. Kívánatos volna a kutatók szerint a légköri szennyeződésmérések, a portartalom-megha- tározások világméretű szaporítása, hogy a légkör szeny- nyeződés-tartalmáról átfogó képet alkothassanak, és esetleg annak jövő fejlődési irányára következtethessünk. A jelenleg folyó lehűlés semmi esetre sem fenyeget — néhány száz éven belül — „jégkorszak” beállásával. D. S. M m műsorok: IUI 110 KOSSUTH 8.27 Madrigálok. 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05 Hobbidominó. 10.35 Burka Sándor klarinétozik. 10.49 Grétry: Panurge a Lámpák szigetén. 11.32 Pillangó. 12.35 Dobozy Imre: Hatalom nélkül. 12.45 Zenemúzeum. 14.13 Mindenki könyvtára. 14.43 Népek dalai. 15.10 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Indulók. 16.15 A rádiószínház híradója. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Külföldről érkezett... 17.52 Sztravinszky: Tűzmadár szvit. 18.15 Hol volt, hol nem volt.... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás az országos öttusa-bajnokságról. 19.20 Játsszunk szakítást! 20.11 Üj nótafelvételek. 20.55 Hallgassuk együtt! 21.40 Adottságok, lehetőségek. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Operettdalok. 22.50 Metronóm. 23.10 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05 A Pénzügyőrzenekar játszik. 8.20 Sokasodó kérdőjelek. 8.33 Daljátékokból. 9.14 Népi zene. 10.00 Zenedéi előtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Tudományos műhelyek az Al- töldön. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Szelényi István gyermekmuzsikájából. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A D4, 05, 07 jelenti. 21.05 Mit játsszunk? 22.30 Tánczene. 23.15 Az 1978. évi mont- reuxi dzsesszfesztivál felvételeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Szerkesztőriporter: Antal Magda — A nyárra készülve — óvodaavatás gondokkal. Gyárfás Imre jegyzete — Beatkedvelők- nek — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Ülésezik a megyei városi tanács — Az építési ágazat feladatai és felkészülése a VI. ötéves tervre — Lap- és műsorelőzetes... tej 8.30 Tévétorna. 8.35 Iskolatévé. 15.20 Iskolatévé (ism.). 16.35 Huckleberry Finn (amerikai film). 17.50 Tempó 78. 18.25 A 19. miskolci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből. 18.35 Jelenünkért. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.30 Anna Kareni- na (szovjet film). 22.50 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Pygmalion első előadása (kanadai film). 21.00- Tv- híradó 2. 21.20 Cirkusz a porondon. 21.30 Gilbert Bécaud műsora. .Nmüsön Sí lytü. május 31., csütörtök
