Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

MADE IN KGST Szovjet—magyar kooperációban készül a Szerszámgép­ipari Művek számjegyvezérléses tárcsaesztergája A KGST megalakításának alapja és egyben fő célja az volt, hogy meggyorsítsa a tagországok gazdasági és műszaki fejlődését a kölcsö­nös kereskedelmi forgalom növelése, valamint a gazda­sági és műszaki-tudomá­nyos 'együttműködés segítsé­gével. A gazdasági fejlett­ség növekedése, elsősorban az ipar fejlődése az idők so­rán egyre inkább az együtt­működés magasabb szintű formáit igényelte. A terme­lési szakosodás és a kooperá­ció — együttműködés fej­lettebb formái" — ma már alapvető szerepet játszanak a KGST-országok egymás közötti kapcsolataiban. Az idei tavaszi BNV — hagyományos formáját meg­tartotta — jelentős részben a KGST kiállításává válto­zott. Mottója is — 30 eves a KGST — azt a fokozott tö­rekvést fejezi ki, hogy az idei kiállításon az eddigiek­nél is nagyobb súlyt kapjon azon termékek bemutatása, amelyeket több szocialista ország közösen fejlesztett ki vagy gyártott, egyszóval, amelyek a KGST-n belül megvalósuló együttműködői jól látható bizonyítékai. Az együttműködésben igen fontos szerepet kap az egyik legkorszerűbb iparág, a számítástechnika. 1968-ban hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — kormá­nyai aláírták az egységes számítógéprendszer létreho­zásáról szóló egyezményt. Ennek első, látványos ered­ménye éppen nemzetközi vásárhoz kötődik — a plov- divi kiállításon mutatták be először a tagországok által gyántottt számítástechnikai berendezéseket összekapcsol­va. Mindez még az ESZR hőskorát jelzi — ma már ezekben az országokban 40 ezer kutató és fejlesztő dol­gozik. A számítástechniká­ban megvalósult együttmű­ködés leglátványosabb bizo­nyítékát az idén először ön­álló kiállítással szereplő Uk­rán Köztársaság standjánál láthatjuk. A CM vezérlésű számoló komplexum ugyan­is bolgár, magyar, német, lengyel, szovjet szakembe­rek, tudósok közös szellemi erőfeszítéseit mutatja. A bolgár ipar elsősorban elektrotechnikai, mezőgaz­dasági elektrotechnikai ter­mékein keresztül mutatja be a szakosítás és kooperáció eredményeit. A Szovjetunió­val és Csehszlovákiával kö­zösen dolgozták ki a mező- gazdasági gépek automatikus vezérlésére szolgáló berende­zést: már gyártják a SAV— 1-t, s hamarosan a SAV—2-t is. Mindkét berendezés a kombájnok automatikus ve­zérlését szolgálja, a kom- bájnos munkáját segíti. A szakemberek körében bizo­nyára érdeklődésre tart szá­mot az a Magyarországgal közösein kifejlesztett gépsor, amelyet a paradicsom- feldolgozásnál használnak fel. A gép a termelés teljes folyamatát elvégzi, tudására jellemző, hogy még a para­dicsom érettségi fokát is ké­pes meghatározni. Ugyancsak jól nyomon kö­vethetőek az együttműködés eredményei a lengyel kiállí­tók bemutatóján. Jelenleg 100 többoldalú és kétszáz kétoldalú kooperációs és gyártásszakosodási megálla­podásban vesznek részt. Az építőipar területén való együttműködést példázza az a makett, mely az idén el­készülő kábái cukorgyárat mutatja be. A napi 6 ezer tonna cukorrépát feldolgozó üzemen kívül 1980-ig össze­sen mintegy 80 millió rubel értékű építési-szerelési mun­kát végeznek Magyarorszá­gon lengyel szakemberek. A Szovjetunióval elektromágne­ses tengelykapcsolók, bá­nyászati berendezések, sze­mélygépkocsik és teherau­tók kiegészítő berendezései­nek előállításánál dolgoznak együtt, az NDK-val telefon- és telexközpontok, elektro­nikai lámpák, ipari mérő­műszerek, orvosi műszerek és készülékek fejlesztését vagy gyártását végzik közö­sen. A többi szocialista or­szággal is széles körű az együttműködés: Csehszlová­kiával vontatók, mezőgazda- sági, szerszám- és textilipari gyártásra, hazánkkal többek között gyógyszerek és mű­szál, gépjárműipari termékek előállítására kötöttek meg­állapodást. Az idei vásár szervezői fel­kérték a kiállítókat, hogy a KGST emblémájával je­löljék meg azon termékei­ket, melyeket a szakosítás, a kooperáció során két vagy több ország közösen fejlesz­tett ki, illetve gyártott. A pavilonokban és a szabad területeken nézelődő látogató gyakran találkozhat a szo­cialista országok együttmű­ködését szimbolizáló jelzés­sel. Három évtizedes közös erőfeszítéseink eredményei egyre nyilvánvalóbbá vál­nak. Föld S. Péter B. Kun Tibor szlovákiai riportsorozata: Hegy, hő, barátság, indulatok 1. A kömlői járat elindul Szinte szégyellem a lelke­sedésemet. Kanyargó szer­pentinen kúszik, kígyózik ve­lünk felfelé a busz, már ed­dig is tele vagyok élmények­kel, de most hirtelen egy olyan kép tárul elém, amitől elérzékenyülök. (Vagy gyen­gülök, vagy magasztosodom?) A májusi fényben égre rajzolva szikrázik előttem a kék hegy hósipkás csúcsa, s én megbabonázva csodálom. Csodálom, bár jól tudom, il­letlen dolog az efféle „fel­fedezés”.’ Illetlen, mert mo­ziban láttam már ilyet, sőt egyszer jártam is erre, s úgyszintén az emberek, akik- e busszal most a csúcsot akarjuk. Míg bámulok s merengek ezeken, kanyarra kanyarog az újabb kanyar, és egy idő óta — ami itt szokatlan — csend van a buszban: min­dünket lenyűgöz a lenyűgö­ző, a Chopok-csúcsnak ez a pompázatos ragyogása. Ma­gasan felettünk fénylik a többi csúccsal, s miatta mi valami magyarázhatatlan vonzásba kerültünk, talán nem is egészen hisszük, hogy igaz.- A kétkedő kérdés vé­gül hangot akar. — Oda ...? Oda felme­gyünk? Ki kérdezte? — valaki kö­zülünk, lehet, hogy mögöt­tem a szemüveges, mindig mosolygós Nagy Jenő, a friss diplomás „gyerek” vagy Kaán Jóska, akivel Heve­sen tegnap kora reggel együtt vártunk a buszra. Vagy Nagy K. Lajos? Vagy Szászi Feri? — Igen, felmegyünk. A válasz kicsit túlzottan pontos, akcentusa enyhén idegen. Hiába, a magyart er­re így beszélik, akik beszé­lik, mint ez a mi kísérőnk, idegenvezetőnk (s legfőképp: barátunk!) — Janó. Vagy Jankó. Vagy Jan. Vagy csak egyszerűen Jancsi — mi így nevezzük. — Lesz ott mindjárt egy fennsík, addig bír menni a busz — magyarázza tovább Jánosunk —, onnan majd li­begővei. Már látni is a libegő pá­lyáját és mellette a sífelvo­nóét, de ott. felettünk, min­den káprázik a rengeteg hó ragyogásában, így még nem tudjuk, vajon működik-e már (még?) a libegő. Néma feszültségben köze­ledünk. Most minden na­gyon természetesnek, , na­gyon kézenfekvőnek tűnik, olyannyira, hogy már-már hihetetlen. Pedig végül is minden a lehető legegyszerűbb: a kömlői Május 1. Termelőszö­vetkezet autóbusza — ve­zetője a szőke, szikár, jó kedvre mindig hajlandóságos Kiss Jenő — a megszokott szomszédolások egyikén vesz most részt, „fedélzetén” hu­szonkét szövetkezeti taggal, meg a losonci Schanzer Jan­csival, akit Jan, Jankó és egyéb neveken már felem­legettem. A szomszédolás ez esetben most szlovák földet jelent, de ha néhány nappal ezelőtt kérdezed, akkor ép­pen Ausztria, ahova juta- lomútra a tsz-asszonyok csa­patát vitte az akkor is Kiss Jenő vezette busz. Szóval, így lennénk vala­hogy. A termelőszövetkezet vezetői a jutalmazás egyik formájaként néhány napos külföldi útra küldik az arra érdemeseket. (Csáti Jónás, az elnök, esküszik arra, hogy többet ér ez a pár nap, mint­ha kaptak volna mondjuk kétezret koponyánként, mert pénzből ennyi-annyi máskor is akad, de az elfolyik a kéz­ből, mintha nem lett volna. Az utazás élménye azonban örök, míg élünk megmarad. Viszi tehát a busz a két fut- ballcsapatnvi kis sereget, melynek kapitánya, vezetője ezúttal — nem először, nem is másodszor — Sztankovics Béla, az elnökhelyettes. — Jártál már erre? Nevetve mond igent, s bi­zonyságul veszi elő az útle­velét, pontosan az mutatja meg, hányszor járt ezen a baráti-testvéri, saép vidéken. Együtt számoljuk: összesen Vcmff aki segít VAN MÄR VAGY Tíz ESZTENDEJE IS, hogy az egyik nagyvállalatunk azért ültette a vádlottak padjára a háromgyermekes esztergá­lyost, mert az illető műszak után és engedély nélkül használta magáncélra — egy közönséges hurkatöltőt javí­tott meg — a gyár szerszá­mait. A tárgyalás — amelyről „Az oroszlán és a nyúl har­ca” címmel annak idején lapunkban is beszámoltunk — minden szempontból sza­bályos, törvényes körülmé­nyek között zajlott le. A piros drapériával borított asztalnál ültek a döntőbi­zottság tagjai, tőlük balra foglalt helyet a vállalati jogtanácsos, a főrendész, egy főosztályvezető és az érintett üzem vezetője, a jobb oldali asztal mögött pe-, dig egyszál egyedül ült a vádlott. Az ország, a nép­gazdaság, valamint a válla­lat vagyonvédelméről a jog­tanácsos tartott kiselőadást, a témával kapcsolatos helyi szabályokat a főrendész is­mertette, a történtekért pe­dig az üzemvezető kért pél­damutatóan szigorú ítéletet a bíróságtól. Lelkesedésüket nem sok siker követte, mert a pártatlan bíróság nem ítél­te akasztásra az esztergá­lyost. mindössze azt ajánlot­ta figyelmébe, hogy máskor „legyen szíves engedélyt kérni”. A sebek természetesen már réges-rég behegedtek. Ma már arra is van lehető­ség a példát szolgáltató vál­lalatnál, hogy a házi bar­kácsoláshoz nélkülözhetetlen szerszámokat díjmentesen kikölcsönözhessék az üzem­től, s ami ugyancsak az ör­vendetes változásokat bizo­nyítja: hasonló per esetén napjainkban már nemcsak a vádló vállalat tud szak­szerűen vádaskodni, hanem a vádlottnak is megadatott, hogy a jogot, a törvényt jól ismerő szakemberek segítsé­gét ingyen igénybe vegye. Az ingyenes jogsegélyszol­gálat — mert hát erről van szó — megyénkben is egyre nagyobb népszerűségnek ör­vend. Ahogyan a közelmúlt­ban tartott ülésén az SZMT mellett működő jogsegélybi­zottság tagjai is megerősí­tették : Heves megye üze­meiben hónapról hónapra nő azok száma, akik ügyes- bajos dolgaik elintézéséhez igénybe veszik ezt az újfaj­ta szolgáltatást. Az okos, a nemes gondo­lat értékes tartalommal va­ló megtöltéséért mindenek­előtt az SZMT, a megyei ta­nács, az Egri Megyei Bíró­ság, az Egri Munkaügyi Bí­róság, az Egri Ügyvédi Ka­mara, valamint a BM He­ves megyei Rendőr-főkaoi- tányság dolgozóit illeti elis­merés. Az elmúlt évek során kialakított szoros együttmű­ködésük eredményeként üzemeink, vállalataink dön­tő többségében mindig akad szakember egy-egy kérvény, vagy beadvány szakszerű megszerkesztéséhez, jelentő­sen meggyorsult — a koráb­ban hónapokat igénylő — a nyugdíjjogosultság évei­nek megállapítása és tartal­masabb, színvonalasabb lett a jogpropaganda-tevékenység is a megyében. VITÁK, ÜGYEK, PEREK, nyertesek és vesztesek természetesen ezután is lesznek. De szerencsére azok száma is gyarapodik majd, akik szívesen, a helyszínen és a törvényeket jól ismer­ve segítenek, illetve segít­hetnek. Csak kérni, igényel­ni kell munkájukat. — kuós — A szocialista országok összefogásának erejét hirdeti Ünnepség az orenburgi gázvezeték munkájának megkezdésekor Hétfő délután Budapesten, az Erkel Színházban rende­zett ünnepi gyűlésen az épí­tők arról adtak számot, hogy felépült és megkezdte mun­káját az orenburgi gázveze­ték, amely hirdetni fogja a szocialista országok összefo­gásának erejét, a magyar és a szovjet nép megbontha­tatlan, testvéri barátságát. A rajta áramló földgáz hozzá­járul országaink gazdasági fejlődéséhez, és ezen keresz­tül a szocialista közösség gazdasági, politikai erejének növekedéséhez. Az építkezésben részt ve­vő minden magyar dolgozó­nak — munkásoknak, mér­nököknek, szervező és vezető szakembereknek Borbély Sándor, az MSZMP KB tit­kára mondott köszönetét, eredményes, jó munkájukért, majd felolvasta Kádár Já­nos elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak a Szövetség gázvezeték építőihez írt levelét. a „Szövetség” gázvezeték magyar építőit, a vezeték lé­tesítményeihez berendezése­ket gyártó és szállító válla­latokat, valamint aZ 'irányí­tó, gazdálkodó és szolgáltató szervezetek dolgozóit. A testvéri szocialista or­szágok nagyszerű közös vál­lalkozása sikerrel járt: a „Szövetség” gázvezeték a Szovjetunió kezdeményezésé­re, a KGST-tagállamok kö­zös kivitelezésében elkészült. A csaknem négy évig tartó munka során az építkezés résztvevői nagyarányú nem­zetközi együttműködéssel, jól szervezetten, kiváló minő­ségben határidőre teljesítet­ték feladataikat. Az Orenburgból induló majdnem háromezer kilomé­ter hosszú, 1,4 méter átmé­rőjű vezeték öt országba ágazik szét, megszámlálha­tatlan fogyasztó gázellátását szolgálja. A szovjet, a ma­gyar, a bolgár, a csehszlo­vák, a lengyel és az NDK- beli munkások, műszakiak, alkalmazottak közös összefo­gásával, példás együttműkö­désével megépített gázveze­tékrendszer Európa legna­gyobb ilyen létesítménye. A „Szövetség” gázvezeték építése nagyszerűen példáz­za a KGST-tagállamok ösz- szefogásának erejét, a szocia­lista országok építőmunká­ját. Elősegítette a népeink közötti baráti kapcsolatok elmélyülését, és egyben jól kifejezi a szocialista inter­nacionalizmust. Az építésben részt vevő országok dolgozói, közöttük a magyar dolgozók elismerésre méltó munkát végeztek. Legyűrték a gyak­ran mostoha természet em­bert és technikát egyaránt nehéz próbák elé állító aka­dályait. A hatalmas alkotás az emberi értelem, akarat­erő, a becsületes helytállás lelkesítő példája. Ezt bizo­nyítják a Huszton, Bogorod- csányiban és Guszjatinyban magyar közreműködéssel fel­épített kompresszorállomá­sok és más létesítmények is, A Központi Bizottság el­ismerését és köszönetét fejezi ki a „Szövetség” gázvezeték megvalósításában részt vett minden dolgozónak a helyt­állásért, az eredményes munkáért. Elismerését feje­zi ki pártunk tagjainak, akik elkötelezettségükhöz méltóan vették ki részüket a mun­kából, vállalták a legnehe­zebb feladatokat is, s ezál­tal a pártszervezet az építke­zés éltető motorja volt. Né­pünk büszke lehet a kiváló munkát végzett fiatalokra, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség tagjaira, akik jó munkájukkal tanúbizonysá­got tettek hazaszeretetükről. Az építkezésben részt ve­vő minden dolgozónak jó egészséget, további sikereket kívánok közös ügyünk szol­gálatában, a szocializmus építésében. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Ezt követően Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Az energiatakarékosságról szólva hangsúlyozta: A hazai energiahordozók termelése mellett az eddigi­nél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk az energia racionális felhasználására és az energiatakarékosságra. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban eddig nem sikerült tel­jesen megvalósítani energia­takarékossági elgondolásain­kat. Az energiafogyasztás a múlt évben jóval meghalad­ta a tervezettet. Különösen gyorsan nőtt a háztartási villamosenergia-fogyasztás. Mindezek fokozottabb ener­giatakarékosságra intenek bennünket. A „Szövetség” gázvezeték megtestesítője a baráti szo­cialista országok gazdasági életét ezernyi szállal át- meg átkötő kapcsolatának. Ä testvériség; az együttműkö­dés újabb sikeres próbája, bizonyossága annak, hogy milyen eredményekre képes az erőit egyesítő szocialista közösség — fejezte be ünne­pi beszédét a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Sétmöih® 1979. május 29. kedd Kádár János levele Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében szívből köszöntőm tizenöt utat mutatnak a pe­csétek, ez a mostani pedig már a tizenhatodik. — Nem túlzás ezt — Nem — és Béla, aki szintén oly igen-igen hajla­mos a nevetésre, most ko­moly lesz: — Nemcsak ki­rándulásokat mutatnak ezek a pecsétek! Sőt, az ilyen a kevesebb. így igaz, ahogy mondja. Mert a kömlőiek és néhány más, Heves megyei termelő- szövetkezetnek (például: He­ves, Átány, Tárnáméra, Ke- recsend) kitűnő munka- és baráti kapcsolatai alakultak ki a szomszédos szlovákiai termelőszövetkezetekkel, min­denekelőtt az aratásban tud­nak sok segítséget nyújtani egymásnak. A kenyérgabona közötti érési idő ugyanis két hét a javunkra. Erre a két hétre a rimaszécsi, rimaszom­bati kombájnok hozzánk szé­pen lecsurognak, itt, a mie­inkkel egy sorban gyorsan learatnak, aztán ezek kísé­retében vissza Szlovákiába, ahol időközben szépen beé­rett a kalász, folytatódik a kaláka. Mindezt a helyettes elnök­nek — mint diák a leckét — gyorsan felidézem, de ő vég­re is lelövi a lelkesedésem: — Hagyd, tudom, hogy tu­dod. Nézd inkább, mennyire szépek a hegyek! Nem kell kétszer monda­ni, gyorsan végzek a közös aratással, s visszacseppenek ebbe a mesésen szép való­ságba. Látom, a még mindig alig látható drótkötélpályán libegő libegőket, és még min­dig nem vagyok benne egé­szen biztos itt, a kétezer mé­ter magasság közelében, hogy arra a gyönyörű csúcsra iga- sán. feljutunk-e ... ? Következik: Sflécét csatoló nő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents