Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

FENTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Tory győzelem ANGLIÁBAN MEGTÖRTÉNT A FORDULAT, amit vol­taképpen már mindenki jó előre sejtett. A konzervatívok visszatértek az „ellenzéki sivatagban tett, évekig tartó vándorlásból”. Margaret Thatcher asszony, Anglia első női miniszterelnöke lesz, s egyben az első nő, aki fejlett tőkés országban egy kormány élére kerül. A választási eredményen túlmenően szükséges az angol helyzet elemzése mind társadalmi, mind s_emélyi vi­szonylatban. Ami az első és nyilvánvalóan fontosabb kér­dést illeti; a rendkívül érett brit polgári demokráciában a kétpártrendszer kínálta választási lehetőség természet­szerűen nem jelenti a társadalmi rendszerek közötti vá­lasztást. Sőt, osztályszempontból sem lehet egyértelműen megvonni a határokat: a bérből és fizetésből élő középré­tegeken túl az angol munkásosztály mintegy 20 százalé­ka is a konzervatív szavazók táborához tartozik. Az an­gol munkásosztály óriási többsége persze azért a Labour Pártot támogatja, s ami ennél is fontosabb: a szakszerve­zeteket, az angol munkásosztály érdekképviseleti szerveit eltéphetetlenül szoros szálak fűzik a Munkáspárthoz. Az angol burzsoázia és a banktőke vezetése viszont a kon­zervatívok mellett áll. A JELENLEGI HELYZET megértéséhez, s egyben a munkáspárti vereség okának felderítéséhez mindenekelőtt az angol gazdaság helyzetére kell felhívni a figyelmet. A Munkáspárt 1974-ben olyan helyzetben vette át a ha­talmat, amikor a megelőző konzervatív kormányt volta­képpen az angol bányászok nagyszabású sztrájkja buk­tatta meg. Az olajválság kibontakozása, valamint a tőkés gazdaság visszaesésével párosult infláció ebben az idő­ben rendkívüli erővel sújtotta az angol gazdaságot. A Munkáspárt a fennálló erőteljes szervezeti kapcsolatok el­lenére sem tudott olyan stratégiát kidolgozni, amelyet a szakszervezetek elfogadhatónak minősítettek volna. A konzervatívok ezek tudatában alakították ki rendkí­vül agresszív választási kampányukat. Ennek középpont­jában az állott, hogy csökkentik az adókat, különösen a vállalati adót — hogy ily módon a tőkéseket erőteljesebb üzleti tevékenységre öszökéljék. A másik oldalon meg­lovagolták a „szakszervezeti hatalom” és a sztrájkok za­varó hatása miatt a középrétegekben felgyülemlett türel­metlenséget, azt ígérve, hogy „megfékezik” a szakszerve­zeteket. Végső soron ez a két tényező — és mögöttük alapvetően az összehangolt Labour-szakszervezeti straté­gia hiánya — vezetett a konzervatívok győzelméhez. SZEMÉLYI SZEMPONTBÓL azért van fontossága a vá­lasztási eredménynek, mert Thatcher asszony személyében a 'toryk agresszív jobboldala került a miniszterelnöki székbe. Míg ugyanis Callaghan és a munkáspárti kabinet vonala nem különbözött lényegesen a konzervatívok úgy­nevezett „progresszív” szárnyának álláspontjától, Thatcher asszony egy másik csoportot képvisel. Ez mind bel-, mind külpolitikai szempontból komoly kérdőjeleket vet fel. A belpolitikában e pillanatban elkerülhetetlennek látszik a „kemény” kormányfő és a szakszervezetek közötti konf­liktus kiéleződése, ennek minden társadalmi és gazdasági következményével. A külpolitikában feltehetően reakció- sabbá válik Nagy-Britannia Afrika-politikája és az eddi­ginél is egyértelműbb „alkalmazkodásra” lehet számítani Washington irányában. 170 millió példányban A szovjet sajtó napján * A Szovjetunióban a sajtó napját minden évben május 5-én ünnepük, azon a napon, amikor a Pravda első száma 1912-ben megjelent. A Lenin alapította újság a Bolsevik Párt szócsöve, a nép szava lett Oroszországban a cáriz­mus és a burzsoázia ellen, a szocialista forradalom vég­rehajtásáért vívott harcban. Lenin a későbbi években is óriási jelentőséget tulajdoní­tott a sajtónak; a politiKai harc legélesebb fegyverét, azt a hatalmas eszközt iátta benne, amelynek révén a dolgozók a párt terveinek megvalósítására szervezhe­tők. Ezért nem véletlenül ala­kult ki a népben az a véle­mény. hogy a sajtó minden dologban igen közeli és megbízható segítőtársa a pártnak. Az első szovjet öt­éves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fóruma segített a pártnak az Ipar alapjának megteremtésében, a dolgozók mozgósításában és szervezésében. Leonyid Iljics Brezsnyev Újjászületés című könyvé­ben is nagyra értékelte a szovjet újságírók önfeláldozó munkáját. Úgy vélem, hogy újságíróink valóban méltók arra a megbecsülésre, és el­ismerésre, amelyben az SZKP KB főtitkára részesí­tette őket. Az újságírók a háború idején és a háborút követő években mindig ott tartózkodtak, ahol a legne­hezebb volt a helyzet, s nemcsak hogy beszámoltak olvasóiknak a döntő esemé­nyekről, hanem közvetlenül részt is vehettek bennük. Ezzel kapcsolatban szeret­ném a magyar olvasó emlé­kezetébe idézni a háborúban részt vett Konsztantyin Szi- monov híres szovjet író sza­vait arról, hogy az újság­írók „Leicával és jegyzetfü­zettel, olykor meg géppuská­val” az elsők között nyomul­tak be a fasiszták által meg­szállt városokba. Ezt én ma­gam is megerősíthetem, • az események tárgyilagos szem­tanúja. Ugyanis a második világháború éveiben csapat­tiszt voltam, és ahogy mond­ják, „külső szemlélője” mos­tani kollégáim harctéri tet­teinek. Nem csökkent az újságíró szerepe a békés építés évei­ben sem. Ahogy Leonyid Ii- jics Brezsnyev írta: „Az új­ságíró az építkezés teljes jo­gú résztvevője volt”. L. I. Brezsnyev felidézve a zapo- rozsjei területi pártbizottság első titkáraként végzett munkájának kezdeti lépéseit, elmondja, hogy az elsőrendű Thatcher asszony az új brit miniszterelnök Waldheim Szöulban LONDON: Jámés Cállaghin pénte­kén délután a Buckingham palotába hajtatott, s a maga és kormánya nevében be­nyújtotta lemondását II. Erzsébet királynőnek. A 67 éves politikus a ha­gyományok szerint nyomban elköltözött a londoni kor­mányzati negyedben álló, Downing Street 10. szám alatti kormányfői reziden­ciáról. A királyi palotában tett látogatása után Sussex grófságbeli gazdaságába vo­nult pihenni. II. Erzsébet királynő rö­viddel Callaghan búcsúláto­gatása után fogadta Marga­ret Thatchert, a konzerva­tív párt vezérét és megbízta az új kormány megalakítá­sával. Pénteken délután az alsóházi viszonyok így fes­tettek: Konzervatív párt 325 Munkáspárt 267 Liberális párt 10 Skót Nemzeti Párt 2 Walesi Nemzeti Párt 2 SDLP 1 Észak-ír unionisták 7 További nagy nevek bú­csúztak el az al'óháztól, köztük Shirley Williams asszony közoktatásügyi mi­niszter és John Pardoe li­berális alvezér is. Callaehan miniszterelnök lemondása után tartott saj­tóértekezletén kesernyésen azzal magyarázta vereségét, hogy a tél emlékei túl élén­kek voltak”, és hogy „az emberek a tél (sztrájkjai) ellen és nem a konzervatí­vokra .szavaztak”. Hangsú­lyozta. hogy a Labw-kabi- net sokkal kiegyensúlyozot­tabb. jobb nénzüevi mérleg­gel és megfékezett infláció­val adja át a gazdasági ko-mányrudat a konzervatí­voknak. mint öt éve átvet­te tőlük, és hozzátette, hogy az északi_te"<*erj olaiiöve- delem k’+"nő ai'Vo'mat nyújt Anglia fellendítésére. BRÜSSZEL Közös piaci körökben ab­ban reménykednek, hogy az új brit konzervatív kormány csatlakozni fog az EGK va­lutáris rendszeréhez. Megfigyelők mindenesetre hangsúlyozzák, hogy bár a brit kormány „szemlélete” megváltozhat a Közös Piac vonatkozásában semmi esetre sem várható alapvető válto­zás olyan kérdésekben, mint a mezőgazdasági árak befa­gyasztása, amihez London ragaszkodott vagy az egész mezőgazdasági politika meg­reformálásának követelése. Az is valószínű, hogy a Kon­zervatív kormány, munkás­párti elődjéhez hasonlóan, csökkenteni kívánja hozzá­járulását a Közös Piac Költ­ségvetéséhez. WASHINGTON Amerikai kormánykörök­ben pénteken — helyi idő szerint reggel — hivatalosan még nem kommentálták a választási eredményt. Washingtoni külügyminisz- tériumi körökben most attól tartanak (ha nem is mond­ják ki világosan), hogy a londoni kormányváltozással végképp meghiúsul a Rho­desiára vonatkozó brit— amerikai „rendezési” terv, s hogy az új londoni vezetés valószínűleg végül elismeri majd a Jan Smith rendezte „választásokat”. Az idézett körökben egyéb­ként ném tartják valószínű­nek, hogy a brit külpolitika lényegesen módosulna, s nem várnak érdemi válto­zást a kelet—nyugati kapcso­latok londoni megítélésében sem. A két ország különösen szoros kapcsolatainak meg­felelően várható, hogy Car­ter elnök és Thatcher usz- szony hamarosan találkoziK. intézkedések között ragasz­kodott a területi lapok pél­dányszámának növeléséhez és személyesen is nagy fi­gyelemmel kísérte a Sztroi- tyel (Építő) című zaporozsjei helyi lap tevékenységét. Leonyid Brezsnyev intéz­kedései nyomán az építkezé­sen más lapok is helyszíni szerkesztőségeket szerveztek, amelyek operatív módon fog­lalkoztak az élenjáró tapasz­talattal, terjesztették a leg­jobb építők példáját. Mindebben kifejezésre ju­tott az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elismeri a sajtó szerepét, törekszik arra, hogy a sajtó még kö­zelebb kerüljön a néphez, a nép fóruma legyen, tükrözze az emberek mindennapi éle­tét. Ma a szovjet sajtó több tízezer képzett újságír ót, együttvéve körülbelül 170 millió példányban kiadott több mint 8000 újságot, mintegy 7000 folyóiratot és folyóirat típusú kiadványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszáma csaknem 130 millió. Az egész világon tud­ják. hogy ma a Szovjetunió a földkerekség legtöbbet ol­vasó országa. Ami az idősza­kos kiadványokat illeti, je­lenleg több mint négy jut minden szovjet családra. N. Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, az APN budapesti irodájának vezetője MOSZKVA » „Az angol választásokat ném annyira a konzervatí­vok nyerték még, mint in­kább a Munkáspárt veszítet­te el” — állapította meg a moszkvai televízió ismert kommentátora, Valentym Zorin a csütörtöki választá­sok eredményeit kommen iái­vá. „Ez a választás az elége­detlenség választása volt: a munkáspárt kormányzása mélységes elégedetlenséget keltett a lakosság körében, a választók jelentős részének szavazatát ez az érzelem be­folyásolta. *Nem annyira a konzervatív párt program ia mellett szavaztak, hanem in­kább elégedetlenségüket jut­tatták kifejezésre” — nan- goztatta a kommentátor. „Csak az idő mutatja majd meg, mennyire felel meg a konzervatívok kormányzása a jelenlegi követelmények­nek. Angliának mindenek­előtt a gazdasági helyzet megjavulására, nemzetközi politikai enyhülésre, a né­pek közötti együttműködés fejlesztésére van szüksége. Ha más úttal kísérleteznek, akkor ez csak a nehézségek megnövekedésével jár” — hangoztatta Valentyin Zorin. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár pénteken Tokióból Szöulba érkezett. Látogatá­sának első napján megbe. széléseket folytatott Pák Tong Dzsin dél-koreai kül­ügyminiszterrel, majd szom­baton Pák Csöng Hi elnök­kel tárgyal. Phenjanból tör­tént elutazása előtt csütör­tökön Waldheim újságírók­nak elmondta, hogy Kim ír Szén elnöknek több javasla­tot terjesztett elő a koreai kérdésről, s ezeket meg fog­ja vitatni szöuli tárgyaló- partnereivel is. Kína nem enged Eredménytelenül zárult á vietnami—kínai kormány­közi tárgyalások harmadik! ülése, miután a kínai kül­döttség vezetője visszautasí­totta Vietnam újabb kiegé­szítő javaslatait. E javasla­tok magukban foglaltak bi­zonyos elemeket a korábbi1 kínai indítványból is, a határtérségben uralkodó fe­szültség csökkentését, a két ország viszonya alapelvei­nek meghatározását kíván­ták szolgálni. Közlemény Schmidt bulgáriai látogatásáról SZÓFIA: Szófiában pénteken közle­ményt hoztak nyilvánosságra Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár — Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB első tit­kárának, a Bolgár Államta­nács elnökének meghívására — május 2. és 4. között Bul­gáriában tett látogatásáról. A látogatás befejeztével Todor Zsivkov és Helmut Schmidt közös nyilatkozatot írt alá a két ország kapcso­latainak fejlődéséről, vala­mint a két fél álláspontjáról egyes nemzetközi kérdések­ben. Helmut Schmidt NSZK- beli hivatalos látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot. Nemzetközi kérdésékkel kapcsolatban a nyilatkozat rámutat, hogy Todor Zsiv­kov és Helmut Schmidt meg­vitatta az európai biztonság és együttműködés, az eny­hülés és a leszerelés kérdé­seit. és úgy foglalt állást, hogy az enyhülési folyamat kiszélesítésének és a békés együttműködésnek nincs ésszerű alternatívája. A két fél egyetértett abban, hogy a különböző politikai, gaz­dasági és társadalmi rendsze­rek ellenére Európában je­lentős fejlődés tapasztalható a kölcsönös bizalom és a jó­szomszédi viszony megszilár­dulásában. Ideológiai problémák a kínai hadseregben A pekingi katonai körzet vezetői külön értekezleten vitatták meg a hadseregen belül jelentkező ideológiai problémákat. A tanácskozá­son részt vett Csen Hszi- üen, a pekingi helyőrség pa­rancsnoka és Csin Csi-vej, a helyőrség első. számú politi­kai komisszárja. Amint a hadsereg lapjában közölt be­számolóból kitűnik, az érte­kezletet az tette szükségessé, hogy ellentétes nézetek mu­tatkoznak a katonák és a tisztek körében fontos elmé­leti, sőt gyakorlati kérdé­sekben. Vontatott ütemben halad a hadseregen belül a „gon­dolkodás felszabadításának” folyamata, s nincs egyetér­tés a pártvezetés politikájá­nak és utasításainak értel­mezésében. Mi több, van­nak, akik nem értenek egyet a pártvezetés vonalával, jobboldalinak tartják azt és kétségbe vonják, sőt helyte­lenítik a vezetés által meg­hirdetett elméleti és politi­kai kritériumok helyességét. Az értekezleten elhang­zott felszólalások szerint a hadseregben is megtalálha­tók az olyan elemek, akik' „képtelenek különbséget ten­ni a szocializmus és a kapi­talizmus között, hisznek a korlátlan demokráciában, nincsenek tisztában a mar­xizmus—leninizmus alapele­meivel, a kapitalista orszá­gok valódi helyzetével és hajlamosak politikai és ideo­lógiai hibák elkövetésére”. Első ízben számolt be a hadsereg lapja arról, hogy a pekingi helyőrségben „értet­lenség” mutatkozik a kato­nák körében a pártvezetés külpolitikai vonalának kér­désében. Nem derül ki a beszámolóból, hogy milyen kérdésekben nem értenek egyet a katonák a pártveze­tés külpolitikájával. Az azonban világos, hogy olyan kényes kérdésekről van szó, amelyekben hiányzik az egvetértés a tisztek között is. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy olyan kérdések­ről van szó, mint például a szocialista Vietnam ellen végrehajtott fegyveres tá­madás, vagy a kapuk szé­lesre tárása Japán, az Egye­sült Államok és más kapi­talista országok felé. < Barkácsolok figyelem! Barkácsszakbolt és -műhely nyílik Gyöngyösön iüníus 1-én AZ AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVARRAL SZEMBEN LEVŐ 10 EMELETES LAKÓHÁZ FÖLDSZINTJÉN. %

Next

/
Thumbnails
Contents