Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Bombák és autonómia AZ IZRAELI KORMÁNY sajátos módon értel­mezi az Egyiptommal kötött különbékét és ennek részeként a palesztin araboknak beígért autonómiát. Ez utóbbiról a hét végén a dél-izraeli Beer Seva városában Szadat elnök és Begin miniszterelnök meg­beszélést tart. Ezzel összefüggésben az izraeli ható­ságok utasították a város arab lakosait, hogy a tár­gyalások idejére távozzanak onnan, más araboknak pedig megtiltották a belépést Beer Sevába. Arról, hogy valójában milyen autonómiát szán a palesztinoknak Tel-Aviv, tanúskodnak a kegyetlen Izraeli légitámadások, amelyeket a héten féltucatnyi Libanon területén levő palesztin menekülttábor lakói ellen intéztek. Mintegy húsz polgári lakos — köztük nem egy libanoni polgár is — áldozatul esett az ak­ciósorozatnak, sokan megsebesültek, s jelentős az anyagi kár. Tel-Aviv a támadásokat a Palesztinái Felszabadítási Szervezet gerilláinak az utóbbi időben Izrael területén végrehajtott harci akcióinak „jogos megtorlásaként” próbálja beállítani. Ezekért ugyanis minden esetben Libanont és az ott élő palesztinokat teszi felelőssé. Még akkor is — s ez a gerillatámadá­sok legalább egyharmadáról elmondható —, ha a megszállt területek lakosaiból verbuválódott harco­sok vállalkozásáról van szó. LIBANON SZUVERENITÁSÁT már egy évtizede semmibe veszi Izrael, s a jobboldali milicisták haté­kony támogatásával nyíltan az ország megosztására törekszik. Az utóbbi időben azonban egyes izraeli tábornokok nyilvános fenyegetéseket intéztek Jordá­nia címére is. Arra hivatkozva, hogy ez év tavaszán három gerillatámadás kiindulópontja Jordánia volt, izraeli részről nyomatékos figyelmeztetések hangzot­tak el: amennyiben ez folytatódik, „Jordánia sem számíthat büntetlenségre”. Husszein jordániai király —, akit korábban Tel-Aviv „mérsékelt” arab vezető­nek tekintett — azzal, hogy határozottan ellenzi az egyiptomi—izraeli különbékét és a palesztinoknak adandó látszatautonómiát, valamint párbeszédet kez­dett a PFSZ-szel, s visszautasította Begin miniszterel­nök „tárgyalási” javaslatát, megrendszabályozandó, „rossz fiúvá” vált az izraeli kormány szemében, amely az arabokkal változatlanul csak az erő pozíciójából hajlandó tárgyalni. Pálfi Viktor Koszigin és Strongal megbeszélései A baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózko­dó Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, a Magas-Tátrában levő Javorina üdülőhelyen csütörtökön folytatta tár­gyalásait Lubomir Strougál- lal, a CSKP KB Elnökségé­nek tagjával, a csehszlovák kormány elnökével. Áttekintették azokat a kérdéseket és feladatokat, amelyek a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének tavaly tavaszi csehszlovákiai látogatása folyamán, a Leo- nyid Brezsnyev és Gustáv Husák tárgyalásain létrejött döntések és megállapodások fokozatos végrehajtásával és további konkretizálásával függnek össze. Különösen azokat az elgondolásokat vi­tatták meg, amelyeket Cseh­szlovákia és a Szovjetunió megvalósítani szándékozik a két ország 1981—85. évi nép- gazdasági terveinek egyezte­tése során, valamint a KGST-tagállamok hosszú­távú együttműködési cél­programjaival kapcsolatban. Izraeli légitámadás Izraeli vadászbombázók csütörtökön reggel ismét he­ves támadást intéztek liba­noni palesztin célpontok el­len. Tel-Avivban katonai közlemény jelentette be, hogy a légierő egységei vég­rehajtották akciójukat, Később a palesztin hírügy­nökség, a WAFA arról tájé­koztatott, hogy a repülőgé­pek a dél-libanoni határvi­dék középső szakaszán, Ri- hán környékén dobták le bombáikat. Kuwait 4. '■ Olaj és nemzetgazdaság Képzeljük el, hogy hon­foglaló őseink valami csoda folytán rövid lábú gyors lo­vaikról egyenesen a 450-es Mercedesekre ülnek át. Ha­sonlót figyelhettünk meg az elmúlt húsz év folyamán Kuwaitban. A csoda, amely a változást hozta, az olaj. A harmincas évek végén felfe­dezett olaj gyors kitermelé­se csak az ötvenes években kezdődött meg. 1950-ben a kitermelt olaj mennyisége 54 millió tonna volt. (Ma­gyarország évi olajtermelése 2,6 millió tonna, felhaszná­lásunk pedig 12 millió ton­na körül van). Ezt követően évenként 17—20 százalékkal nőtt a felszínre hozott és exportált olaj mennyisége. 1970-re már évi 148 millió tonnára nőtt az olajterme­lés és 1972-re elérte a min­denkori legmagasabb érté­ket, 163,4 millió tonnát. MI LEGYEN AZ OLAJ­JÖVEDELEMMEL? Ekkorra már az olaj^öve- delmek olyan összegre rúg­tak, hogy az ország nem tudta mindezt felhasználni, ezért jelentős tartalékai kép­ződtek dollárban. A dollár és a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága adta azt az ötletet a kuwaiti vezetés­nek, hogy csökkentse az olajtermelést, így gazdasági tartalékai a földben és nem valamely bank páncélter­meiben tárolhatók a követ­kező évtizedek folyamán. Az olajtermelés csökkenté­sét ösztönözte az olajár so­ha nem tapasztalt mértékű emelkedése, 1973 végétől. 1972-ben egy barrel olaj (szó szerint hordó, amely 158 liternek felel meg) 1,6— 1,8 dollárba került. Ma az OPEC hivatalosan deklarált szerződéses ára 14 dollár fö­lött van, de a szabadpiacon 20 dollár alatt nem lehet olajat vásárolni. Szakértők GiMmm 1979. május 25., péntek véleménye szerint, az olaj ára a nyolcvanas évtizedben is tovább fog emelkedni, ha nem is olyan ütemben, mint a hetvenes évek folyamán. A termelés csökkentése mellett is minden határon túlnőtt olajbevételek Kuwait állam legfontosabb jövedelmi forrását jelentik. Az 1978- ban kibányászott 95 millió tonna olaj tette lehetővé azt a 11,1 milliárd dolláros brut­tó nemzeti jövedelmet, mely. bői tizenegyezer dollár az egy főre eső éves mennyi­ség. Ez az érték a Kuwait­ban élő mintegy 1,1 millió főre van kiszámolva. Ha fi­gyelembe vesszük a kuwaiti és a nem kuwaiti állampcú- gárok közötti jelentős jöve­delmi különbségeket, világos­sá válik, hogy ez a statiszti­kai adat nem tükrözi hűen a kuwaiti állampolgárok hi­hetetlenül magas jövedelmét és ezzel összefüggő életszín­vonalát. Az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlí­teni, hogy az USA egy főre eső nemzeti jövedelme csak mintegy egyharmada a Ku­waitban mért egy főre eső nemzeti jövedelemnek. A VÍZ IS IMPORTCIKK Az ország ellátását a kül­kereskedelem biztosítja, melynek — természetszerűleg — legfontosabb exportcikke a kőolaj. 1978-ban 10,6 mil­liárd dollár volt az olajex­portból származó bevétel. Ezzel a hatalmas exportbe­vétellel áll szemben a 4,2 miliárd dolláros import, amely magában foglalja az összes beruházási javakat, tartós fogyasztási cikket és élelmiszert, amelyek elen­gedhetetlenek az ország szükségleteinek kielégítésé­hez. A belső szükségleteket gyakorlatilag teljes mérték­ben importból fedezik. A kuwaiti importőrök mindent a legjobb minőség­ben igyekeznek bevinni az országba. Egy-egy vásárlá­suknál az elsődleges szem­pont a minőség és a szállí­tási határidő, az ár csak ezen szempontok után jön számításba. Autóból a Mer­cedest, a Hondát, Toyotát és néhány kiváló amerikai már­kát, építőanyagból a svédet, élelmiszerekből pedig a leg­jobb minőségű európait vá­sárolják. Az ország számára a ko­molyabb problémát nem a nemzeti jövedelem megter­melése, hanem annak racio­nális elköltése jelenti. Ez érthető, ha figyelembe vesz- szük azt a tényt, hogy Ku­waitban jelenleg ismert kő- olajkészletek még hosszú időre biztosítják azt a jöve­delemmennyiséget, melynek 1978-ban több mint a felét az ország nem volt képes el­költeni. IPARFEJLESZTÉS ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Az 1978-as fel nem hasz­nált jövedelmek meghalad­ták a 6 milliárd dollárt. A kuwaiti állam és magán- szektor nemzetközi követelé­sei 25 milliárd dollár kö­rül vannak. Ezen pénz egy részét iparfejlesztésre, másik részét pedig nemzetközi tőke. és pénzügyi műveletekre használják fel. Az iparfejlesztési lehetősé­gek Kuwaitban eléggé szűk- reszabottak. Nincs víz, nincs munkaerő. Ez utóbbi azért jönne külföldről, de a ku­waiti bevándorlási politika előbbre helyezi a bevándo­roltak számának visszafogá­sát, mint az iparfejlesztést. Márpedig egy gyár vagy üzem felépítéséhez és üze­meltetéséhez munkáskezekre van szükség. A kuwaiti nemzetközi pénzügyi stratégiát illetően megfigyelhető volt egy olyan törekvés, hogy a fel nem használt pénzeken jól me­nő nyugat-európai és tenge­rentúli cégeket vásároljanak fel. így került többek között kuwaiti ellenőrzés alá a „Sun Life” biztosító társa­ság és a „Decca” lemezgyár is. Ekkor lett a „Daimler- Bénz” részvényeinek 14 szá­zaléka és az angliai „St- Martin’s” ingatlanügynökség teljes egészében a kuwaiti Cyrus Vance amerikai külügyminiszt'-r és Menahem Regin izraeli miniszterelnök közös sajtóértekezletet tartott Londonban. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Iszlám alapon Khomeini ajatollah ismét síkraszállt amellett, hogy Iránban létrejöjjön az isz­lám köztársaság, amelynek Allah, a muzulmán papság és természetesen, mint nevé­ből is következik, az iszlám lesz az alapja. Tanárok egy csoportja előtt elhangzott szerdai beszédében, amelyet a rádió csütörtökön közvetí­tett, Khomeini könyörtelen harcot hirdetett a vallási vezetőktől elkülönült világi politikai erők. az „ateisták” ellen, a politikai színtérről ugyanúgy kell kiűznünk az iszlám-ellenes erőket, ahogy a sahot is elűztük” — hán- goztatta Khomeini. Khomeini — hangsúlyoz­zák a megfigyelők — az ál­talánosságokat leszámítva most sem fogalmazta meg az iszlám köztársaság céljait, nem beszélt annak felépíté­séről, s nem jutott túl a különböző társadalmi rend­szerek tagadásán. Űjabb tüntetések voltak csütörtökön Teheránban és Irán több vidéki városában, tiltakozásul az ország ügyei­be való amerikai beavatko­zás ellen. Fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok AUSZTRIA, amely az 1955- ben törvénybe iktatta önként vállalt örökös semlegessé­gét, a nyugat-európai álla­mok közül az elsők között támogatta az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet összehívását. A belpolitikájában a teljes fog­lalkoztatottságért küzdő, s a közelmúltban lezajlott vá­lasztásokból ismét meggyőző fölénnyel kikerült Osztrák állam, tulajdona. Ezek a kuwaiti befektetések igen nagy port vertek fel ezen országokban. Az európai és amerikai polgár önérzetében érezte magát megsértve, hogy ilyen patinás cégek egy gyengén fejlett, de gaz­dagé) fejlődő ország csak úgy „mellényzsebből” felvá­sároljon. A kuwaiti pénzintézetek jelentős műveleteket végez­nek az eurodollár piacon is, főleg mint hitelnyúj­tók. A kuwaiti pénzek jelentős összegeket képvisel­nek a szegény, fejlődő or­szágok megsegítésére létre­hozott ENSZ, IMF és egyéb nemzetközi szervezetek pénz­ügyi alapjaiban is. MAGYAR—KUWAITI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Gazdasági együttműködé­sünk Kuwaittal nem tekit- het vissza hosszú múltra, de a kapcsolatok fejlődési üte­me igen gyors volt. Orszá­gunk 1973 óta ötszörösére növelte a Kuwaitba irányuló kivitelt. Az elmúlt esztendő­ben 45 millió dolláros ex­portunkkal 1,5 százalékban részesedtünk a kuwaiti össz­importból. Kivitelünk főleg élelmiszerekből és élelmiszer- ipari termékekből állt. Ki­sebb hányadot képviseltek az ipari fogyasztási cikkek és gépek. Eladási lehetősé­geink szinte korlátlanok, de a kuwaiti piac nyomatékos hangsúlyt helyez a határidő­re és a kért minőség és mennyiség hajszálpontos szállítására! Kuwaitból importunk nincs, mivel a kuwaiti ex­portcikkeket tradicionális szállítónktól szerezzük be. Gazdasági együttműködésünk gyümölcsöző jövője a har­madik országokban építen­dő komplett objektumok kö­zös megvalósításában mutat­kozik legvalószínűbbnek. A legutóbbi kormányfői talál­kozón is hangsúlyt kapott ez, a felek kölcsönös érde­keit is kielégítő elgondolás. Kuwait világgazdasági je­lentősége az elkövetkező időszakban csak nőni fog, amit a magyar külkereske­delem hangsúlyozottabban figyelembe kell hogy ve­gyen. I)r. Nyiri Iván (VÉGE) Szocialista Párt vezette kor­mány az enyhülés híveként igyekszik szélesíteni, erősíte­ni kapcsolatait a szocialista országokkal. A magyar—osztrák kapcso­latok alakulását kölcsönösen a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok békés egymás mellett élésének és együttműködésének jó példá­jaként értékelik. A fejlődés különösen az utóbbi évek­ben vált erőteljessé, s ehhez nagymértékében járult hoz­zá Kádár János 1976-ban Ausztriában tett hivatalos lá­togatása. A további magas szintű találkozók — Rudolf Kirschläger szövetségi elnök két év előtti magyarországi tárgyalásai, valamint Lázár György és Brúnó Kreisky szövetségi kancellár 1977-es és 1978-as munkajellegű megbeszélései — az együtt­működés újabb lehetőségei­nek felkutatása mellett a gazdasági kapcsolatok ki­egyensúlyozott erősítését cé­lozták. Az országaink közötti sok­oldalú együttműködés fejlő­dését az elmúlt években megkötött, illetve életbe lé­pett számos szerződés, egyez­mény, megállapodás is fém­jelzi. Az aláírt dokumentu­mok egyebek között a kon­zuli, a kiadatási, a bűnügyi és jogsegélyi, a kulturális, valamint a tudományos te­rületen biztosítanak tág te­ret az együttmunkálkodás gazdagításához. Az idén lé­pett életbe a kölcsönös ví­a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 típ. személygépkocsi ut. c Lada 1200 típ. szgk. ut. k Vásárlási ut (1000 Ft) A gyorslista közvetlenül a 5 391 185 h 5 399 839 j 5 404 166 j 5 408 493 k 5 412 820 k 5 417 147 k 5 421 474 k 5 425 801 k 5 430 128 k 5 443 109 k 5 447 436 k 5 451 763 k 5 460 417 k 5 464 744 k 5 469 071 k 5 477 725 k 5 482 052 k 5 436 379 k 5 400 706 k 5 405 033 k 5 503 687 k 5 508 014 k 5 512 341 k zummentességről szóló egyezj mény. A TRADÍCIÓ, a földrajzi közelség, valamint az alap­vető és kölcsönös érdekeltség ösztönzi a gazdasági együtt­működés bővítését. Az el­múlt tíz évben ötszörösére nőtt a kétoldalú árucsere­forgalmunk, s 1978-ban már 587 millió dollárnyi értéket mutatott. A forgalom azón- ban Magyarország számára kiegyensúlyozatlan, expor­tunk összetétele pedig ked­vezőtlen, hiszen magas az anyagok és a kevésbé feldol­gozott termékek kiviteli ará­nya. "Exportunkat ráadásul esetenként különböző admi­nisztratív intézkedések mel­lett a vámhátrányunk is ne­hezíti. Pedig Magyarország a 80 működő termelési koope­rációban — mindenekelőtt a vegyiparban és a gépiparban —, az osztrák állami iparnak több nagy hazai építkezésé­nél már nyújtott, valamint tervezett munkalehetőséggel egyértelműerj tanúbizonysá. got tesz jó szándékáról, együttműködési készségéről. Érthető tehát, hogy nyugati partnerétől is a kölcsönös érdeket jobban figyelembe vevő, s az eddiginél lénye­gesen kiegyensúlyozottabb árucsere-forgalmat szolgáló intézkedéseket vár. Az újabb magas szintű találkozó, s a közvetlen irányítással foglal­kozó szakemberek eszmecse­réi remélhetően ezen a terü­leten is eredményeket hoz­nak. (MTI) sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem . vállalunk. Gyorslistánk a Miskolc kör­zetében vásárolt, nyertes szelvények számait tartal­mazza. 5 520 905 k 5 771 961 k 5 529 649 k 5 780 269 k 5 577 246 k 5 793 59 j k 5 581 573 k 5 806 in k 5 590 227 k 5 82r­212 k 5 603 208 k 5 832 539 h 5 611 862 k 5 836 866 h 5 624 843 e 5 841 193 i 5 629 170 h 5 849 847 j 5 646 473 h 5 854 174 k 5 655 132 i 5 858 501 k 5 659 459 j 5 867 155 k 5 663 786 k 5 8?i 434 k 5 676 767 k 5 871 482 k 5 694 075 k 5 880 136 k 5 698 402 k 5 884 352 k 5 707 056 k 5 893 117 k 5 711 383 k 5 897 444 k 5 733 018 k 5 906 098 k 5 737 345 k 5 036 387 k 5 750 326 k 5 940 714 k 5 758 980 k 5 945 041 e Gyorslista az 1979. május 23-án megtartott nemzetközi Olimpiai Sport­lottó jutalomsorsolásról. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk:

Next

/
Thumbnails
Contents