Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
temető maradványai állandó lakosságról, római helyőrségről tudósítanak. A XI. századi királyi oklevelekben Nyulak-szigete néven szerepel. A tatárjárás után IV. Béla Margit lánya élt a domonkoskerti zárdában ... + Az 1700-as évek végén már Pest egyik jelentős sétányaként, üdülőhelyeként gyógyulni, üdülni vágyókat a szigetre. (Az újlakhpart- tól pedig. Óbudáról, révész legényék hajtották át szapora csapásokkal a ladikot.) Víz után kutatva 1866. december 21-én kezdtek itt a fúráshoz, s 1867. május 31-én 118,5 méter mélyről feltört a meleg, kénes, csodatevő víz, s már 1869-re állt Ybl aranyozott kupolájú fürdőpalotája, a A gyermekeké lett a sziget (kép a Magyar Tanácsköztársaság idejéből). nepe” — írták a lapok. „Az októberi forradalom — Die- nes László kommunista népbiztos így szólt az ünnepen — eltörölte a négy- filléres hídpénzt, a márciusi forradalom beljebb hatol: elment a híd közepéig, és megnyitotta a proletárok számára a szigetet... A Margitsziget már nem a kiváltságosoké, a dolgozó népé annak pázsitja, fája és jó levegője.” A gyerekeké a sziget! Krúdy Gyula az Érdekes Üjságban így számol be erről a honfoglalásról: „A sziget közepén állt egy sárga. kopott varjúfészek, hideg és rozsdás udvarház, amelyet még manapság is Kastélynak neveznek, mert egykor benne lakott egv öregember, amikor még hercegek voltak a Margitszigeten. Ezen a tavaszon kinyílt a pókhálós ablak az udvarházon, meghökkent a kapu, a varjúkárogástól életunt kémény felfigyelt, a vijjogó vércse riadtan menekült, még tán a romfal is nagyot nézett, pedig sok mindent látott ezer esztendő alatt... : víg gyermekcsapat özönlötte el az udvarház környékét. Minden nap vígabb, bátrabb, hangosabb gyerekek nőttek ki itt a fűből. valamely varázslat történt itt; a meséskönyv megelevenedett. Pajkos, rongyos kisfiúk egy délután méhRomkert. kast hoztak kis kézikocsin az életunt szigetre és hangos hajrával felborították a vidáman zümmögő kast...” ★ A Nyulak-szigete nevét — joggal a két háború közt „Urak szigetének” tekintették. A szigeti belépődíj 1940-ben felnőtteknek 30. gyerekeknek 10 fillér, ünnepnapokon 50 fillér volt. Ez idő tájt egy férfimunkás átlagos órabére 55. a női munkásé 34 fillér volt. A Margitsziget újbóli meghódítása. visszafoglalása nem egy csapásra, nem a felszabadulással jött el. tét.” Ezen a napon átadták az újjáépített Margit-hidat. Megszűnt a szigeti belépődíj. + Aki ma az Árpád-híd felől érkezik a Margitszigetre — autón. tudvalévőén, amúgy is csak* innen lehet behajtani — egy idő után új panorámát lát. Jókora, erőteljesen tagolt, modern épület emelkedik a régi Nagyszálló szomszédságában a platánok között, bár nem ágaskodik ki koronáik közül. A március 30-án megnyitott 368 ágyas gyógyszálló egy hagyomány folytatója és a Margitsziget éri tékes gyógyforrásainak célszerű felhasználója. Három forrás négy, különböző hőfokú termák és súlyfürdő-medencét. valamint egy feszített víztükrű úszómedencét táplál. Kü-J lönleges kád-, szénsav-, és elektromosfürdők sorakoznak egymás után. az orvosi rendelők, a röntgen és a laboratórium szomszédságában. További fürdőhelyi“' ségek következnek, a nagy színes kádakban víz alatti masszázs és víz alatti torna végezhető. A mozgásukban végezhető. Inhalálószoba,1 iszapkezelő és masszírozó előtt vezet az út az ivókúra-,,/ terembe és a pihenőkhöz. Egy szinttel följebb elektroterápia. fogászat. A kezeléseket és kúrákat fél tucat orvos és 60 főnyi egészségügyi személyzet, ellenőrzi és segíti. Az .,indikáció”, azaz az orvosi javaslat a többi között a reumatikus, izületi, ideg- és izorribán- talmakat. vérkeringés! zavarokat. valamint légúti betegségek gyógyítását tartalmazza, továbbá a testsúly-szabályozást és időskori regenerációt. Közben a szaunát el is felejtettük említeni, bár igaz. az nem éppen a betegnek való. Csaknem egymilliárd forint költséggel épült az intézmény. Igaz. a bevételi terv sem szerény értékének például a fele már az idén visszatérül. Bíztató, hogy i a vendégek nyomban birtok-' ba vették a szállodát. Kőbányai Gy.—Balogh J. Margit-fürdő, hozzá az ivócsarnokok. a fürdő mögött a zöldzsalus kis szálló, a vendéglő. 1873-ban pedig a Nagyszálló. (Aluszik még a sziget, hát regéljünk. A sziget irodalomtörténetünk, színháztörténetünk egy-egy fejezete lehetne. „Arany úr a második emelet 271-,es szobában lakott” — írja a kis szálló öreg portása évszázaddal ezelőtti emlékezésében. Tizenkét forintot fizetett Arany úr minden hónapban a szobáért. A kiszolgálásért meg 1 forint 40 krajcárt.” Néhány évvel ezelőtt járt ide egy nyugalmazott hajóshapitány. A sziget csoda: propelleren volt kapitány, szigeti járaton. Már nyomon van, mesélte, hogy 165 évvel ezelőtt Sándor cár kivel táncolt itt Pesten. Mert József nádor a margitszigeti szőlőjében egyszerre három királyt is vendégül látott szüretre: Ferenc császárt. Sándor cárt és III. Frigyes porosz királyt. Magyar ruhás lányok szedték a szőlőt, énekeltek és szórakoztatták a királyokat. Bál is volt. a cár is táncolt az egyik lánnyal.) ■ir „Budapest ékessége” — így nevezték a birtokba vett szigetet 1919-ben — hatvan eszendővel ezelőtt lett először a népé. A napját is tudjuk: április 14-én törölték el a belépődíjakat. ekkor lett szabaddá mindenki előtt a sziget. „A Margitsziget proletárünA Zsolnai-ipőkút a Termál előcsarnokában. Tavaszi napsütésben séta a tavak mentén. Háttérben a zenélő kút. Ladikkal kéne most észrevétlenül hozzáállni. Hogy álmát ne zavarjuk, hisz néhány óra csak, s csendjét, pihenését felveri a tavaszt köszöntő sereg — addig mondjuk el múltját, történeteit. Egyidős a várossal. Kövei bizonyítanak: a III. és IV. századból előkerült római mák csónakoztatása”. Az első regatta-versenyt 1843. március 19-én rendezte Széchenyi. Béla nevű jachtján, Clark Ádám nyerte meg. Ybl álma: nemzetközi gyógyfürdőhellyé fejleszteni a szigetet. Még híd nélkül tervezte, akkor csak két kisgőzös szállította a A második honfoglalás ideje: 1948. augusztus elseje. Hídavatás. Vasárnap délután volt, „a Magyar Köztársaság átadta a főváros népének a MargitszigeA centenáriumi emlékoszlop a sziget bejáratánál. Füstöl a sziget. A források fehér gőzoszlopa, a koratavasz hajnali párája: a füstölgő nagy hajó itt, a híd előtt, a nyár felé — álomvízen — úszó sziget. ismerik. József nádor nagyszabású tervet dolgozott ki. A ferences templom közelében nyári rezidenciát építtetett és parkosította a szigetet. Az ország legszebb angolkertjévé alakította a hajdani Nyulak-szigetét. Széchenyi kezdeményezésére megkezdődött a „dáBudapest ékessége — az ország legszebb szigete A fiáker a margitszigeti Nagyszálló előtt a századforduló hangulatát idézi. A margitszigeti Termál Gyógyszálló. (MTI — Fényes Tamás és Balassa Ferenc felvételei — KS.)
