Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
Ifjúságunk felelőssége Legyen? És lett zási munka eredményeként a tejtermelés fokozatosan növekedett! A termelésben való lemaradás fő oka, hogy a gazdaságok többségében még nem megfelelő az állatok szálas- és tömegtakarmány- ellátása. Sok helyen csupán a tehenek életfenntartó szükségletét biztosítják és a kevesebb tömegtakarmányt abrakkal kívánják pótolni, ami helytelen! Noha a szálas- és a tömegtakarmány-terme- léshez adott a terület, ennek ellenére a, gazdaságok egy része nem tudja megtermelni a szükséges mennyiséget. Az átlagtermések alacsonyak, például lucernából 36,6 mázsa a szénaérték, silókukoricából pedig 141 mázsa a hektárankénti hozam. Szarvasmarha-állományunk tömegtakarmány-ellátásának alapja a megyében levő 49 ezer hektár gyepterület, amely ma még nincs kellően kihasználva! Van mit javítani a tejtermelésben A verseny tovább folytatódik A nemzetközi tejnapon, kedden délután Egerben, a megyei tanács székházában ünnepélyes keretek között értékelték a tejtermelési verseny' múlt évi eredményeit. Papp Sándor, a Heves megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója mondott beszédet, majd Koós Viktor, Heves megye Tanácsának osztályvezetője adta át a díjakat és a jutalmakat a legjobb eredményt elért nagyüzemeknek, valamint a kistermelőknek. Tavaly harmadszor rendezték a versenyt, melyben 22 Heves megyei nagyüzem 5379 tehénnel vett részt. A kisüzemek közül 19 község 138 tehéntartója . csatlakozott a versenyhez. Az elmúlt három év tapasztalatai bizonyították, hogy ez a nemes vetélkedő nem a rövid életű rekordokra, hanem tartós eredmények elérésére ösztönzi a gazdaságokat. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ugyanis a tej- és tejtermékellátás javítására megerősíti azt az elhatározást, hogy a versenyt a következő években is folytatják. Különösen indokolt lesz ez a nyolcvanas években, hiszen hazánkban a fehérjefogyasztás mintegy 80 százaléka jelenleg még . a sertéshúsfélékre tevődik. A fejlett országokban azonban az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás jóval magasabb, mint nálunk! Van te~ hát mit tennünk országosan Ésszerűbb takarmányozás! Nagyon kevés a háromezer literes átlagot, vagy e fölött termelő gazdaságok száma. Ez az egyik oka annak, hogy Heves megye üzemei 4—5 százalékkal lemaradnak a tejmennyiség évről évre előirányzott növelésétől. Az állami gazdaságokon kívül mindössze tíz szövetkezet van, ahol a te nyésztési és ct takarmányoés Heves megyében is, hogy az arány javuljon. Megyénkben a szarvasmarha-tenyésztés tavaly elmaradt a várttól. A szövetkezetekben összességében csaknem 8 százalékkal kevesebb volt a gondozói létszám, mint amennyit terveztek, ennek ellenére a tehénállomány több mint 12 százalékkal növekedett. Gazdaságaink lemaradnak a tejtermelésben is, annak ellenére, hogy tavaly 1977-hez képest 3,3 százalékkal emelkedett a tejfelvásárlás. A termelés azonban még mindig alacsony, hiszen a megyei átlag alig haladja meg a 2800 litert. A szövetkezetekben 1978-ban az egy tehénre jutó tejmennyiség 2594, az állami gazdaságokban 3896 és a kistermelőknél 3200 liter volt. Még mindig nagy az eltérés az egyes gazdaságok között, hiszen 1500 litertől 6000 literig találunk üzemeket a megyében, a tejtermelésben. TÖBB MINT NYOLC- SZÁZEZER FIATAL szavát és véleményét, tetteinek súlyát és cselekvő jobbat akarását tükrözte az elmúlt hét szombat-vasárnapján megtartott országos KISZ- értekezlet. Ifjúságunk küldöttei azonban nemcsak a szövetség tagjainak nevében szóltak, hiszen akár a munkában vagy a tanulásban együtt vannak azokkal, akik még vagy már nem tagjai a szervezetnek. Az értekezletről szóló beszámolók már megjelentek, s az eltelt néhány nap szinte kínálja a lehetőséget: beszéljünk arról is, ami nem fér egy hagyományos tudósítás kereteibe. Elsők között a felelősséget kell megemlíteni. Ha talán tételesen egyetlen résztvevő sem jelentette ki, hogy valamennyi fiatallal szemben alapvető követelmény a szavak és a tettek egysége — az, hogy a megfogalmazott célok, s a végrehajtás mesz- szemenően fedjék egymást —. a felszólalások szelleme azt sugallta, hogy ifjúságunk saját ügyének tekinti a társadalmi haladás elősegítését és gazdasági céljaink megvalósítását. Félreértés ne essék, nemcsak arról van — illetve volt — szó, hogy ismét megfogalmazzák törekvéseinket, hanem immár napirendre került egy sor olyan tényező is, amely még jobban segítheti az elkötelezett végrehajtást. Megegyezett' a fiatalok véleménye például arról, hogy egyes közösségi munkaformákat még hatékonyabbá kell tenni, s hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a különféle termelési mozgalmakra, a politikai képzésre és többek között a sporttevékenység to_ vábbi szélesítésére is. A TEENDŐK AZONBAN most sem csak úgy általánosságban fogalmazódtak meg: pontosan címezte mondandóját. aki szót kért, s Mint valami mesebeli terülj, terülj asztalkám: szinte a semmiből és szinte varázsszóra lett meg. Az egyik tanácskozáson valaki megjegyezte: Jó volna, ha lenne Gyöngyösnek egy olyan igazán használható KRESZ- pa.kja, ami szinte mindenben másolja a valóságot. A tanácskozáson jelen voltak közül valaki, egyetlen ember, nem kezdett el hüm- mögni, fejet csóválni, hanem azt mondta magában: Ez jó ötlet, most már csak meg kell valósítani. Ennyi volt az egész. Csak ennyi? Ki mit szeretne? Nagyon sokan szerették Gyöngyösön a ligetes, csendes Béke teret. Főként a fiatalok fedezték fel gyorsan az előnyeit, majd nem sok idő kellett ahhoz, hogy a kamaszok is rájöjjenek, micsoda nagyszerű lehetőségeket kínál a különböző bulikra ez a környezetétől kissé elzárt terület. Lett is belőle „ramazuri”, olyannyira, hogy időnként a rendre ügyelőknek is dolguk akadt itt. .Kézenfekvőnek látszott tehát, hogy a Béke téren építsék meg a KRESZ-parkot, amit az is indokolt, hogy itt elegendő hely állt rendelkezésre a berendezések kialakítására. . 'De nagy hiba lett volna, ha az új létesítménnyel kizárták volna mindazokat a térről, akik szívesen kijártak a fák alá pihenni, beszélgetni és játszani, életkoruktól függően választva a lehetőségek között. Ebbe a hibába nem estek bele a tervezők. A tér megmaradt pihenőhelynek, amit bárki bármikor igénybe vehet — kapunyitástól kapuzárásig. Itt mindenki kedvére töltheti el szabad idejét ezután is, csak éppen azoknak táértette az is, akinek címezték. Miért fontos ez? Többek között azért is, mert azt a fogalmat igyekezett kiküszöbölni, ami a konkrét cselekvést és végrehajtást nehezíti esetenként: általában. Nincs „általában” dolgozó fiatal — hangzott el a KISZ- értekezleten —, ha tenni- cselekedni akarunk, programot adni és mércét állítani, mindig figyelembe kell venni a körülményeket és az adottságokat, s persze azt a kört, amelyre hatni akarunk, akiket mozgósítani kívánunk. Az okfejtés világos és nyilvánvaló, mert hiszen egy jól szervezett nagyüzem, ben tevékenykedő ifjúmunkás — aki gazdag munkás- mozgalmi hagyományok ismeretében — kér és kap fel. adatot, más elbírálási rend alá kell, hogy tartozzék, mint egy kis létszámú, a termelés technikai színvonalát tekintve a sor végén kullogó kisüzem dolgozója. A „testre szabott’ feladatok igényé azonban nemcsak az egyes ember tekintetében fontos. Vannak bizonyos munkaformák, amelyeknek Júniusra várják a személyi számok érkezését, hogy adatlap-egyeztetés után az állampolgárok igazolványába kerüljenek. A helyi tanács népességnyilvántartó cső. portja már készül a nagy munkára, s a számok szétosztásában budapesti ötletet kíván alkalmazni. A csoport munkatársai kimennek a gyárakba, üzemekbe, vállalatokhoz, összegyűjtik az ott dolgozók és családtagjaik személyi igazolványát, azogasabb odakint, akik csak „randalírozni” akarnak Mit tud a park? Nagyon „okos” park ez, mert szinte mindent tud, amit tudnia kell. Ahogy már említettük: enyhet is ad, játszási lehetőséget is, nem is keveset, és tud „közlekedtetni”. Méghozzá majdnem úgy, ahogy közlekedni kell Gyöngyösön a valóságban is. Például: a Pampuk-sarok, ami valamikor a legveszélyesebb útkereszteződése volt a városnak, ennek kicsinyített mása itt található a parkban. Ugyanazzal a forgalomirányító lámparendszerrel, amit évekkel ezelőtt a Pampuk-sarkon felszereltek. De nem hiányzik a mátra- füredi úton levő vasúti átjáró sem a hozzá tartozó éles kanyarral, ami szintén eléggé nehéz forgalmi helyzetet teremt autósoknak, motorosoknak és gyalogosoknak egyaránt. A körforgalomba való bekapcsolódás és az abban való közlekedés szintén gyakorolható a pálya egyik szakaszán. Ne folytassuk a felsorolást: summázva mondjuk úgy, hogy a park szinte „mindent tud”. Kik használhatják? Csetneki János rendőr alezredessel és Fritz Sándor rendőr századossal járjuk be a parkot. Megállunk a bejárati ajtó mellett levő épületnél, amelyben a gondnok irodája mellett az oktatóterem, a járművek elhelyezését biztosító helyiség és a mosdók találhatók. Ez a „parancsnoki állás”, ha úgy tetszik. — Kismotor és kerékpár várja itt a gyerekeket — mondja Fritz Sándor. — sajátos területei vannak. A felvetődött kérdések egyike volt például a szabad idő és a lakóterület kapcsolata. Nem csekély azoknak a száma, akik másutt élnek-lak- nak, s megint másutt dolgoznak. Gond. hogy hol „aktivizálják” őket, hova kössék és hol aknázzák ki a munkaidőn túli tenni- akarásukat. VALAMENNYI RÉSZTVEVŐT erősen foglalkoztatták az ötödik ötéves tervidőszak hátralevő esztendeinek feladatai. A hozzászólások nem kerülték meg ezt a kérdést, s hogy nem mondtak „újat” bizonyság arra: célkitűzéseink változatlanok, s a végrehajtás odaadást és nagy fegyelmet kíván a fiataloktól is. Jogos követemény, hogy a szervezett ifjúság, a KISZ- esek nyolc és félszáz ezres tábora példát mutasson. Nem avul a már híressé lett jelmondat: Ki-ki nyújtsa képességei szerint a legjobbat ... Sátrán István kat bent a tanácsnál egyeztetik az adatlapokkal, majd műszak végén a számokkal együtt visszaadják tulajdonosuknak. Mint elmondották, a városban 45 munkahelyet írtak össze, ahol eredménnyel alkalmazható ez a gyors és a termelő munkát nem akadályozó módszer. Egyébként ez Hatvan nagykorú állampolgárainak 70 százalékát jelenti. • Azt szeretnénk, ha valamiféle „kis vizsga” után kaphatná meg a fiú vagy a lány a járművet, hogy mégis bizonyos alapismeretek birtokában vegyen részt az itteni közlekedésben. Érthető ez a követelménynek aligha nevezhető igény. — Az iskolák csoportjait a gondnok fogadná, az előre megállapodott időpontban. Az oktatóteremben filmvetítéseket is tarthatnánk, előadásokat is, amelyek mind a közlekedésben való helyes magatartásra készítenék fel a gyerekeket. — És ha valaki „csak úgy” be akar jönni a KRESZ-parkba? — Bárki, bármikor, minden bejelentés nélkül jöhet, a kapu nyitva áll. Csak a csoportoknál kell valamiféle időrendet megállapítanunk, érthető okból. Hogyan jött létre? Azt mondják, minden feladat megtalálja a maga emberét. így volt ez most is. Fritz Sándor régi törekvése, hogy a gyerekek már az óvodás korban kezdjenek hozzá a közlekedésben való tudatos részvétel szabályainak elsajátításához. A maguk módján és életkoruknak megfelelően. Egyre-másra meg is épültek a miniatűr kis közlekedési pályácskák az óvodákban és később az általános iskolák környékén. Megalakultak a kismotoros klubok is. A középiskolások körében azt szeretné elérni, hogy az érettségi mellett,_ azzal majdnem egyidőben a fiatalok kézhez vehessék az autóvezetői jogosítványukat is, a szakközepesek pedig szakosított gépjárművezetői vizsgát tehessenek. Hogy miért jó ez annak, akit nem vesznek fel a felsőoktatási intézményekbe és miért jó ez a honvédségnek, aligha kell magyarázni. Ebbe a sorba illik bele ez a mostani KRESZ-pank is. Ami úgy jött létre, hogy a feladat megtalálta a maga emberét, aki éveken át, valamiféle „megszállottsággal” megtett mindent azért, hogy az ötletből valóság legyen. Kik építették? Több millió forintot ér a KRESZ-park. Csak bitumenes útjának hossza több mint ezer méter. A köziéi kedési lámparendszer is jelentős érték. És mindezt a gyöngyösi és a környékbeli üzemek teremtették meg és teremtették elő — társadalmi munkában, zokszó nélkül, „ugorva” az első kérésre. És most, hogy elkészült, ünnepélyes keretek között adják át a rendeltetésének május 25-én, mint a közlekedésbiztonsági tanács jó törekvéseinek szép bizonyítékát a városi tanács illetékeseinek — használatba. Adják át a gyöngyösi fiatalok ezreinek. Néhányukat említsük meg azoknak, akik sokat tettek a nagyszerű ötlet megvalósításáért. Németh Pál rendőr százados, a KBT titkára lelkesen sorolná mind a tizennyolc vállalat nevét, de ki győzné ezt elolvasni. Akik a legtöbbet tették: a MEZŐGÉP, a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz, a Gagarin erőmű, a gyöngyösoroszi ércbánya, a Thorez bánya, a Közútépítő Vállalat, a KPM szakaszmérnöksége, az ÉMÁSZ, a gyöngyösoroszi Február 24. Tsz, az állami építők, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, az Ingatlankezelő Vállalat és a Városgondozási Üzem. Önzetlen és értékes munkájuk végeredményében nemcsak ők lelik örömüket, hanem a. gyöngyösi gyerekek ezrei is. . Ha meggondoljuk: a nemzetközi gyermekévben vagyunk. .. G, Mólnál Ferenc A Magyar Hajó- cs Daru- gyár Óbudai Gyárában átadás előtti munkálatokat végzik a századik, szovjet exportra kerülő, „Szibéria” típusú folyami tolóhajón. . A kisüzemekben annak ellenére, hogy a tehénállományban visszaesés volt 1978-ban, a termelés mégis növekedett. Míg 1976-ban 2921 liter volt az egy tehénre jutó tejtermelés, 1977- ben ez már 3142 literre nőtt, tavaly pedig elérte a 3200 litert. A tervidőszak hátralevő részében a tejtermelés fokozása jelentős erőfeszítéseket igényel mind a nagy-, mind pedig a kisüzemi gazdaságoktól Heves megyében. Ahhoz, hogy a tavalyi 2800 literes tehenenként átlagot az idén háromezerre növeljék, sokat kell tenni a tenyésztői munka és a takarmányozás javításában. 0 győztesek Végül pedig példaként sorakozzanak fel a múlt évi tejtermelési verseny győztesei, akik eredményeikkel méltán érdemelték ki az elismerést. Kiemelt első díjban részesült a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet, amely magyar tarka és svéd lapály állományával elérte a tehenenként 4470 litert. Első díjat . kapott a Hevesi Állami Gazdaság Hungaro-friz tehénállományával, amely 4530 literes átlageredményt ért el. Első lett a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet Holstein-friz tenyészete 5976 literes eredménnyel. A megyei versenybizottság oklevelét kapta o gyöngyöshalászi, az egerszalóki és a verpeléti termelőszövetkezet. A második helyezett a Füzesabonyi Állami Gazdaság Hungaro-friz állománya. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejértékesítésben a legjobb eredményt a detki Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet érte el. A tejtermelés növelésében az előző évhez képest a legjobbnak a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet bizonyult. Ebben második lett az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet. A kistermelők közül Karlik István és Vasas István besenyőtelki, Csató Sándor és Szlanicsan István nagyúti, Bányai István átányi, Bartók Kálmán erki, Ádám Antal viszneki, Ficsor Béla káli és Tapolcsányi Károly gyöngyöspatai bizonyult a legjobbnak. Tóth Gyula felvétele 1979. május 23., A hatvaniak követik a jó példát Személyi szám kiadása 45 munkahelyen Mentusz Károly A századik tolóhajó (MTI fotó — ü tartósablj eredményekre
