Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
Czrízíng Lajos fotóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban. Képünkön a salgótarjáni lakótelep. A felnőtt, mint gyerek a moziban Naponta különböző félelmeknek vagyunk kitéve, de még kikapcsolódásunk és szórakozásunk egyik formája is a kellemes borzongás lett Ez rendszerint már a gyerekkorban elkezdődik, mivel a kicsiket már ember, emlékezet óta olyan borzasz. tó mesékkel rémít.ik. amelyektől égnek áll a hajuk. Mégis igénylik ezeket a meséket A Piroskák, a vasorrú bábák, a boszorkányok és a repülő sárkányok — mindez nem más mint a gyerekek lassú hozzászoktatása a kedvelt horrorhoz, a felnőttkor szórakozásához! Ismeretes, hogy a felnőtteknek ugyanúgy szükségük van a mesékre. mint a gyerekeknek- A mozi feltalálása hozzásegített e szükséglet kielégítéséhez. Régen a Tarzan-his- tóriák jelentettek szenzációt, később Tarzant Zorro váltotta fel. azután jöttek a kedveit kísértetek, vámpírok, démonok. Az utóbbi években a nyugati mozi a ször- ny esi tett természettel szerette ijesztgetni a nézőket 12 méteres hangyák, pókok, őrült dinoszauruszok, vérivó pulykák megvadult darazsak — ó. milyen jó is azz.al a tudattal borzongani a félelemtől. hogy a moziból kimenet rovarral, madárral és állattal azok normális méreteiben találkozhatunk! Most a kozmosz uralkodik. Ha szörnyek szerepelnek a filmekben, akkor azok a kozmoszból érkeztek, ha félelmetes háborúról van sző, akkor az a távoli galaktikákból érkezett jő és rassz között folyik Ha félünk, akkor a nagy ismeretlentől félünk, amely az űrből érkezik hozzánk, földöntúli repülő jármüvek formáiéban. A m ozinézó szereti az olyan hőst, aki teljesen megsemmisíthetetlen. aki teljesen minden veszéllyel, szembeszáll és mindenkit legyőz, miközben remek külseje és kedves mosolya semmit nem változik. Ilyen volt James Bond korábban pedig a vadnyugat hősei. A szuperkémek és a nemes marhapásztorok azonban kimentek a divatból. James Bond után űr támadt, de ezt most kitöltötte a Superman, az emberfeletti ember. A Superman érkezése, amint a nyugati sajtó írja, történelmi szükségszerűség.' A nyugati világot izgalomban tartó filmsorozat hőse. Superman, repülő hős. Mi repül ott, madár vagy repülőgép? — tesszük fel a kérdést, amikor meglátjuk a város felett úszó ovális figurát. De nem, ez Superman, aki a szeretett nő segítségére siet. Ez az új filmbálvánv a Kripton bolygóról származik, ahonnan szülei küldték el a gyereket a Földre, még mielőtt bekövetkezett a galaktikájukat elpusztító katasztrófa. A gyereket jó farmerek találták meg. magukhoz vették és,, ami kor felserdült. termé. szetfeletti tulajdonságokkal megáldott Ifjú lett belőle. Superman tenyerével tartóztatja fel a bombákat, pillantásával siklatja ki a vonatokat és az agya jobban dolgozik, mint a legpontosabb komputer. Segít a rendőröknek, üldözi a banditákat. és elintézi, hogy a jog és az igazságosság győzedelmeskedjék. A moziban a nézők visz- szatartják a lélegzetüket. Superman teljesíti a mai ember álmát.. Teljesen érdek nélküli hős.. . A mai. fáradt nézőnek szüksége van arra, hogy hihessen a jó győzelmében. mégha ez a hit csak két órán át tart is... Gondolatok Aszal dicsekszik, hogy milyen kitartóan repül és közben elfelejti azt, hogy egyik repülőtér sem akarta öt fogadni. □ Sikere van: sikerült neki potyautasként feljutnia a süllyedő hajóra. □ f Sikerült megkapnia a kivétel státusát, de csak akkor, amikor a szabály már megszűnt kötelező lenni. □ Egyesek a múlt epilógusának tartják alkotásukat, mások a jövő prológusának, ö viszoyt saját alkotásáról önhitien azt állítja, hogy a jövő epilógusa. □ Nem egy analfabéta folyékonyan tud' olvasni a sorok között. Humorszolgálat — Mit mondott neked a papa, amikor megkérted a kezem? — Semmit A nyakamba esett és sírt és sírt... ★ Kút barátnő beszélget: — Szereted öt? — Nehéz lenne megmondani Még nem tudom, hogy mennyit keres. ★ — Kisasszony, mit mondana, ha megkérném a kezét? — Még nem tudom, de semmi esetre sem utasítaná m eL ★ — Igaz. hogy két szerelmed van? — Nem igaz. Az egyik a férjem. BEZ7EG JÁNOS: ZALÁN TIBOR: Hirtelen jött Csodákért fájdalmunkból azt a kölyköt most újra összeraknád szétszabdalt évek elhullaitntt álmok . rengetegéből kikeresve összeszedegetned mozdulatait a tekintetét elkószáU szavait sorba raknád kiszöktetned a régi házból s eljátszanád azt a játékot ami még nem ismert törvényt átszállna fejed felett minden hógolyó — mert túl-hirtelen jött az ellenlökés kivédeni nem volt se szó se kés csak azt a képet hívnád most elő s tán arcot is cserélnél vele te nagyhajú pedig csak beüvégezni jő már végképp lakhatatlan de menedéknek önmagad elől semmiképp se (Barátom kisfiának, akit sohasem láttunk meg) lm az út a csodakortbo csillagokkal van kiverve Madár ha száll — ezüstlepke deres ágra telepedne Itt a szánkó égig szánkázz szabadítsd meg a szivárványt 11a felülnél a lovamra tán a föld is meghasadna Hogy vártuk hogy megszülessél első sírással nevessél Te csak mentél esodakertbe szivünk fölött énekelve Kisfiú ki elhagy mindent rádteríteni legszebb ingem érted iszom legjobb borom vasalt árnyú hajnalokon — A szomszédom egy különc. .. — Miért? — A konyhában tartja a szobanövényeket! ★ Az r-gesztus • — Mivel szolgálhatok? — kérdezte látogatójától udvariasan a bankigazgató. — Megengedi? — azzal felkattintotta az öngyújtóját és szivarra gyújtott. A látogató pisztolyt húzott elő zsebéből. — Nem szívesen háborgatom — mond. ta udvariasan —, de kénytelen vagyok némi pénzt kérni öntől. És arra kérem, ne csapjon lármát, ha lehet, mert ilyen kis távolságról lehetetlen elhibázni — ha mégannyira szeretné is az ember. Ebben a pillanatban valami zizegés hallatszott a hivatalszobában. egy másodpercre sötét lett, de nyomban kigyulladt a villany. — Mi történt?! — kiáltott fel a látogató, és csodálkozva nézett körül — Semmi vész — felelte az igazgató, majd hátradőlt karosszékében, és élvezettel fújt ki egy jókora füstgomolyt. — Csuván észrevétlenül megnyomtam a vészjelző gom bját az asztal alatt. Az ajtókat és az ablakokat egy szémpillantás alap lutomatikusan zárr éllemez takar. ta ei Csapdába került. kedves kezdő gengszter barátom! A látogató üggyel- bajjal elfojtotta az egész Inst&t rázó reszketést, és így szólt: A feleség mondja a férjnek: — Születésnapi meglepetést akarok neked készíteni. Mondd meg. hogy milyen nyakkendöszin tetszik ne. ked a legjobban? Egy részeg férfi így sóhajt fel: — Miért van a világon annyi pénz? Miért? És ha már van, akkor miért nincs? — Doktor úr, semmit ne titkoljon előttem! Tud-e még á férjem — ilyen bonyolult kéztörés után edényt mosogatni? — Jankó, játsszunk iskolást. — Jó. Én hiányozni fogok. Dallos Jenő: Vasarely-lakótelep.,, HENRY LUDWIG: A tökéletes csapda — Nálam viszont pisztoly van. ' Élve úgysem távozhat innen! » — Nagyon is lehetséges, de abban egyáltalán nem vagyok bizonyos, hogy meg. éri-e. Gyilkosságért ugyanis villamosszékbe kerül, erre mérget vehet — különben pedig egy-két évvel megúszhatja. Válasszon. Akar egy szivart? — Köszönöm, majd később. Tudja, nagyon nehéz szivarra gyújtani. miködben az ember egy bankigazgatóra céloz. Micsoda helyzet... Egy kis pénzt akartam kérni, és lám. milyen csapdába kerültem. .. — Nem közönséges csapda ez. hanem zseniális csapda! A Brown és Társai’’ rég eszelte ki. Bonkunk hetvenötezer dollár? fizetett érte. Nem kis összeg, ismerte el. de jobb tőkebefektetést so_ hasem eszközöltünk, ez biztos. Az aszta, lom fiókin bon most is kis híján féím’t. lió dollár í'an Kérem, adja csak ide. — Szívesen — nevetett az igazgató. — Itt van, fogja. Megszámolhatja, ha egy. általán tud számolni, miközben pisztolyt szorongat. De gondol, jón arra, hogy azonnal itt lesz a rendőrség. Igaz is. majdnem elfelejtettem figyelmeztetni: egész beszélgetésünk autó. matikusan magnó, szalagra kerül. A látogató a pénz egy részét a zsebébe gyűrte. — Tehát a szerkezet jól működik? — kérdezte. — Efelől aztán nyugodt lehet. A „Brown és Társai” cég gyártmányai kitűnőek — mosolygott az igazgató. — Örömmel hallom — jegyezte meg ■ látogató, és pisztolyát hanyag mozdulattal az asztalra dobta. Az igazgató azonnal felkapta és vendégére szegezte. Az pedig eközben kivett egy szivart. — Ezzel a revol- j perrel ugyan nem lehet tüzelni — közöl-! te. — öngyújtó, és j most már tüzet ad. j hat nekem. Továbbá < nyomja meg az asz. \ tál bal oldalán levő. világoskék gombot,! hogy kimehessünk. < mert valahogy kissé j fülledt itt a levegő.! — Árulja el. mit akar? — kérdezte csodálkozva az igaz- j gató. — Pofonegyszerű i az egész. Én a ] „Brown és Társai" cég képviselője va- \ gyök. azé a cégé. amelynek a számláját ön már harma-J dik hónapja sehogy < sem akarja kiegyen- í liteni. Folyton azt ál. \ Htja, hogy a felszerelésünk rosszul működik. Mi persze sej- < tettük, hogy ez nem < igaz. most pedig öní megerősítette e gya- \ núnkat. Eayúttal él. fém az alkalommal, hogy előleget vények í fel öntől a légkon- j dicionáló berende- j zisre. amely szintén < o ml gyártmányunk. < Ismerte el vmm. itt roíóhon ’-’sséfül-l ledt a levegő... Fordította: Gellért György A cím olvastán és hallat-: tán sokan bizonVos kifejező mozdulatokra gondolnak elsősorban. Itt nem erről van szó. Hogy miről,' a/.t maid bemutatott és elemzett példáink nyomán világosan megláthatjuk. A magyar r hang a nyelv hegyével pergetett mássalhangzó.' Minősége és hangzása a per- döletek számától is függ: erősebb pergetésre pl. külön sajátos szerepet vállal. Beszédjelenségként igen kifejező jelelem lehet. A felfokozott érzelmek hangos’ kifejezésére szolgál: kiemel, fokoz, szemrehányást, vádat. csodálkozást, kétségbeesést, keserű panaszt, megdöbbenést és haragot fogalmaz meg számunkra. Ilyen értelemben bészél a szak- irodalom az r-gesztusról. Hogy az érzelem ki fe jező szándéknak megfelelően milyen beszédhelyzetekben tölti be külön kifejező, közlő szerepét, arról ezek a példák bizonykodnak: ..Két r-rel kell megmondanom, hogy rrosszul dolgoztunk’1, (Egy felszólalásból). — „Pozzzdorrrjává törik a panoptikumot.... pozzzdorrrjává — ropogtatta a szót, bőségesen hintáztatva haragos indulatait a „z” és „r” hangok hintáján” (Go- da Gábor: Az új panoptikum). A sértő gesztus és szánJ dék hordozója a sok perdü- lettel ejtett r hang Gárdo-’ nyi öreg színésznőjének ajkáról felhangzó rrripacs sző elején is. Férje méltán sértődött meg felesége dühödt megnyilatkozása hallatán. Az r hang szabályos ejtése a környezet festésének céljából változik meg a cirku-' szí kikiáltó ajkán: „Ez itt a cirkusz. Hölgyek és urak. / ki ezt megnézi, rrremekül mulat” (Simor András: Kikiáltó). Az r-gesztus egészen sajátos típusával állunk szemben akkor, amikor nem á nyelv hegyének, hanem a nyelvcsapnak a pergetésével képzett raccsolt r kap a nyelven túli jellemzőkre is utaló szerepet Volt időj amikor az arisztokrácia státusszimbóluma volt az erős raccsolás. Heltai i's erre utal ebben a versrészletben: „Nagy sporbarát a gróf.../, s rraccsolva szörrnyen. fennen hirrdeti" (Heltai Jenőj Ebül szerzett). A fitogati előkelőség jellemzésére is felhasználták íróink a raccsoló beszédmodort. s szinte közhellyé vált ez a beszédtordulat: Kehiek alássan. A neurotiuus személyek szájába is gyakran a raccsolt r hangot ad ír az irodalmi ieilem ábrázolás. Dr. Bakos József ] — Vagij úgy dünnyögte elgondol kodva a látogató — ennyi pénzűk van?
