Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
Az űrhajózás a témaköre mai összeállításunknak. Szólunk az űrkutatás földi hasznosításáról és egy érdekes, ma még fantasztikusnak tűnő elképzelésről: a napsugarak által hajtott „űrsárkányok” kísérletéről. A technika történetéből AZ ELSŐ GYORSSAJTÓ — EDISON IZZÓLÁMPÁJA — A LÁNCHIDAK TÖRTÉNETE — CROOKES-CSÖ: KATÓDSUGÁRCSŐ — A VILLAMOS MOZDONY — Az újságnyomdászat különleges dátuma 1814. .szeptember 14-e: ekkor kezdték el gyorssajtón nyomni a londoni Timest! Az akkori vezércikk teltette a kérdést: Ki volt az a feltaláló, akit Sir Christopher Wrenhez, a Szt. Pál katedrális építőjéhez lehet hasonlítani? Meg is adja a választ: a gyorssajtó feltalálója, a szász Friedrich König (1774—1830) és a gépet szerkesztő Friedrich Bauer (1783—1860) mechanikus barátja, Stuttgartból. — Az izzólámpa története bonyolult, sok teltaláló neve szerepel benne, sorozatunkban is említettünk már néhányat. A világ meghódítására mégis Thomas Alva Edison (1847—1931) indította el. Tapasztalta, hog^ tartós világításra az addigi szénpálcikás izzó nem felel meg: 100 évvel ezelőtt, 1879. október 21-én bemutatta a fémszálas izzóját. Rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie: a fémszálat burába kellett forrasztani, megfelelő anyagú fém^t kellett találni, az üvegburából ki kellett szivattyúzni a levegőt és nem utolsósorban egy hatalmas dinamót kellett áramforrásként beállítani. Az izzólámoa története is igazolja: a találmányok nem véletlenül születnek, csupán Edison 200 jegyzőkönyvet rögzített az izzólámpával kapcsolatos kísérleteiről. A kontinens első lánchídja 155 éve, 1824-ben, Szentpé- tervárott épült. A Fontankát áthidaló „Panteleimonhíd” 36,5 m fesztávú volt és 5 kettős láncon függött. A lánchíd népszerűségére jellemző, hogy a XIX. században ezen- / kívül még ét épült e városban. A Széchenyi István kezdeményezésére, W. Clark tervei alapján készült budapesti Lánchíd (1842—1849) híd- pillérei klasszikus kiképzésével a világ legszebb függő- hídjai közé tartozott, az 1904-ben épült Erzsébet-híd pedig annak idején Európa legnagyobb fesztávolságú hídja volt (290 m). — 100 évvel ezelőtt. 1879- ben szerkesztette meg William Crookes (1832—1919) angol fizikus és kémikus, a róla elnevezett Crookes-csö- vet. Ebben a ritkított levegőjű csőben katódsugarak keletkeznek (nevüket onnan nyerték, hogy a negatív pólusról indulnak el). Ezek átjutnak a közbehelyezett alumínium lemezen, tehát átférnek az atomok közti roppant szűk közökön. A katód- sugárban olyan anyagi részecskék repülnek, amelyek tömege mintegy 2000-szer kisebb az addig ismert legkisebb anyagrészecskénél, a hidrogénatomnál, elektromos töltésük pedig, az addig megfigyelt legkisebb elektromos töltés: ezt a részecskét „elektrón”-nak nevezték el. Tehát a katódsugárban elektronok repülnek, a katódsu- gár: elektronsugár. — Ugyancsak 100 évvel ezelőtt, 1879. május 31-én mutatta be Werner Siemens a berlini ipari kiállításon az első villamos mozdonyt, amely 300 m hosszon, 7 km/óra sebességgel három, egyenként 6 személyes kicsit vontatott. Motorja percenként 600—700 fordulat mellett, 3 lóerő volt. Dinamó által termelt 150 voltos áramot a két sín között, az áramvezető sínről vezették a motorba, az áram visszavezetése pedig az egyik járósínen történt. A világ első közúti villamos- vasútját a Siemens—Halske cég Berlin és Lichterfelde között, 1891-ben építette meg. Edison izzólámnáia. Fémszál >zzott benne, légüres térben. A kísérleti néldány 45 óráig égett. (Fotó: Smithsonian Institution, Washington) Kozmikus geodézia Ma már egész Földünket behálózzák azok az észlelőállomások, amelyek feladata bizonyos mesterséges holdak megfigyelése, műszeres követése. A szputnyikok helyzetét egy adott időpontban meghatározni, mérni csak a földfelszínről lehetséges. Ezek a megfigyelő állomások megmérik a műhold pozícióját, a távolságát, a sebességét, s ebből kiszámítható a valóságos helyzete. Így viszont lehetőség adódik a földfelszínnek a pontosabb meghatározásához is. A mesterséges holdak felbocsátása előtt a Föld felszínén a helyek koordinátáinak (a szélességnek és a hosszúságnak) . a meghatározása földrajzi helymeghatározással történt. Ez nagy pontosságú csillagpozíció- meghatározásokat és időméréseket kívánó feladat. Már régebben megállapították, hogy a földfelszín pontjainak földrajzi szélessége időben változó. tehát ingadozik. Igaz, hogy ez az ingadozás rendkívül kicsiny és nagy pontosságú helymeghatározásokban már az ekkora értéket is figyelembe kell . venni. Hasonló pontatlanságot okoznak a földrajzi hosz- szúság meghatározásában Földünk forgásának egyenetlenségei. E pontatlanságok nagysága még a legkorszerűbb technikát alkalmazva is néhány méter. Mindenképpen szükség van tehát olyan eljárásokra, amelyekkel a régebbieknél pontosabban és megbízhatóbban mérhetjük a földfelszín pontjainak az egész Földhöz viszonyított, vagyis a világhálózatban elfoglalt helyzetét. A kozmikus geodézia hőskorának egyik első nagy eredménye az volt, hogy a hagyományos csillagászati eljárást meghaladó pontosságú globális helymeghatározást tett lehetővé, s ezzel például a világrészek távolságában tapasztalt pontatlanság egy csapásra néhány- szort tíz méterre csökkent. S ma már néhány centiméternyi eltéréssel ismerjük ezeket az adatokat. Pedig csupán 15—20 évvel ezelőtt még csaknem százméteres volt a bizonytalanság Európa és Észak-Amerika, vagy Afrika és Dél-Amerika távolságának az ismeretében. A Szovjetunióban már több ilyen megfigyelő állomás működik (hazánkban is Pencen), de számukat még növelik. Most kezdte meg működését az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia „Kászpi”' Tudományos Központjának szputnyikkövető állomása. Műholdról készült felvételek értékelése (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Vitorlásé rakéták? 1977. januárjában Honoluluban Csillagászati Kongresszust tartottak. Ezen az összejövetelen ismertették az amerikai űrvitorlázó tervet. Gyermekkorunk sárkányára hasonlít ez a szerkezet, amely megépítése után 800 x 800 méteres méretben bolygóközi utakat tehetne meg. Az űrvitorlázó Naprendszerünk távoli bolygóit is felkereshetné tervezője szerint. Igen nagy előnye, hogy haladásához nem kell üzemanyag, mert ázt a természet szolgáltatná, a napsugárzás nyomása formájában. (Ismeretes tény a fizikából. hogy amikor sima felületen a fény visszaverődik. ott nyomás, az aerodinamikai áramláshoz hasonló jelenség keletkezik.) Nincs új a nap alatt. Az amerikaiak is elismerik, hogy ez az ötlet még Cial- kovszkijtól a szovjet rakétakutatás nagy úttörőjétől származik: az említett energiát Cialkovszkij űrhajók hajtására gondolta felhasználni. Találmányát nem publikálták, ma is a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának archívumában őrzik. Abban az időben ez csak elmélet maradt, mert a napvitorlázó önerőből nem tudott felemelkedni a földről. Napjainkban azonban a nagyerejű tolórakéták és űrhajók korszakában már más a helyzet. Az amerikaiak az ötvenes években kezdtek — nyilván az orosz nyomdokokból kiindulva — foglalkozni az űrvitorlázó tervével. Az amerikaiak alumínium bevonatú műanyagból kívánják elkészíteni a szerkezetet. A NASA 5 millió dollárt irányzott elő a napvitorlázó kísérletekre. 1980-ra kellene elkészíteni a prototípus első próbarepülését. Amennyiben beválik ez a szerkezet, 1981-ben nagy vállalkozásba kezdenének az amerikai űrkutatók. A hatálmas sárkány, amelyet kisméretű saroklapátok irányítanának 1981-ben elindulna távoli bolygók felé. 1986-ra megközelítené a Halley üstököst. Az űrvitorlázó terve a franciák fantáziáját is megmozgatta. A franciák egy kisebb űrvitorlázót szeretnének gyártani 200 x 200 méteres méretben. A franciák ezzel a sárkánnyal a Merkur bolygó megközelítését és egy 198Í-es Éneke üstökösrandevút szeretnének végrehajtani. Lehetséges, hogy a Cialkovszkij megálmodta hap- fényhajtású sárkány a nyolcvanas években elindul a távoli bolygók felé. D.S. Európai űrlaboratóríum Az • amerikai tervezésű, építésű űrrepülőgép fogja magasba röpíteni a nyugat-európai „Spacelab” űrlaboratóriumot. 1973-ban határozta el a nyugat-európai országok űrkutatási szervezete által összehívott konferencia. Az orbitális repülőgép rakteré- ben nyer elhelyezést az űrlaboratórium, amely többször is felhasználható, és 10 év alatt 50 „bevetés” során, űrhajóskiképzésben nem részesült szakemberek számára is lehetővé teszi, hogy kutatómunkát végezzenek az űrben. A Brémában már épülő laboratórium 9 tonnányi kísérleti eszközt vihet* magával, 400 kilométerig terjedő mesterségeshold-pályára. A Spacelab két részből áll. Egy légmentesen zárt, s a tervek szerint változtatható nagyságú kabinból, amelyben akár négy kutató is dolgozhat, és különféle célú műszercsoportokat tartalmazó panelekből, amelyek a szabadban, a pilótafülkéből irányítva végzik méréseiket. Amikor ugyanis az űrrepülőgép mesterségeshold-pályára tér, felnyílnak a raktár palástszerű, hatalmas fedőlemezei, és a Spacelab közvetlen kapcsolatba kerül a bolygóközi térrel, amelynek vizsgálatára szerkesztették. KOSSUTH 8.27 9.36 9.44 Csajkovszkij művek Gagliano: Dafne, Brummadzag, a zenebohóc. 10.05. Tudod-e’ 10.35. Kamarazene. 11.25 Közelkép. 11.40.: Változa tok sötét húrra. 12.35: Simon István: Gyönyörű terhem. 12.45. Zenemúze um. 14.30: Mindenki könyvtára. 15.10: Dohná- n.yi Ernő saját műveiből zongorázik. 15.28: Csiribi ri. 16.05: Színes népi muzsika. 17.07: Háttérbeszélgetés. 17.37: A hegedű virtuózai. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.30: Esti magazin. 19.15: Operettek 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Kb. 21.30: Dzsesszfelvételek. 22.20: Kína 30 éve, 22.30: Pablo Casals gór donkázik. 22.45: Hová lesz nek szellemi értékeink? 23.05: Hunyadi László. PETŐFI 8.05: Nóták. 8.46: Örök zöld dallamok. 9.40: Egy család — egy brigád. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Vár a tábor. 14.00: Kettőtől fél ötig... 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Pelétől Cliff Richardig. 21.30: Volt egyszer egy Hollywood. 22.00. Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Szerkesztő riporter: Jakab Mária — Kettős szerepben — Régi híres énekesek műsorából — Dr. Varga Zoltán: Az evolúció elmélet. Riporter: Borsodi Gyula — A döntéstől a cselekvésig. Önodvári Miklós jegyzete — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Az ünnepi könyvhét Borsod megyei szervező t bizottságának ülésén — Az Észak-magyarországi Vegyiművek üzemegészségügyi és munkásvédelmi helyzete — Ülésezett Eger Város Tanácsának végrehajtó bizottsága — Hírek, lapelőzetes ... TEJ 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 14.45: Iskolatévé (Ism.). 16.30: Pihenés (Bolgár rövidfilm). 16.45: Perpetuum mobile. 17.30: Sza- halin (rövidfilm). 17.40: Telesport. 18.05: A szak- szervezeti jogsegélyszolgálatról. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Goldoni: Mirandolina (Komédia). 21.35: Panoráma. 22.00: Németh Éva szőnyegei (Portréfilm). 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.30: Fizika. 18.55: En francais. 19.10: Orosz nyelvtanfolyam. 19.30: Tv- híradó. 20.00: Autó-motorsport. 20.20: Sportfilmfesztivál, 1979. 21.10 Tv- híradó 2. 21. 35: Lidércfény (Angol film). A Brémában készülő nyugat-európai űrlaboratórium hosszmetszete (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Mtmwfö 1979. május 17., csütörtök
