Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

T e c h n í a ... - • < Mai összeállításunkat a technika történetének szenteljük. * Ezentúl havonta találkozhat rovatunkban az olvasó me- i gyénk tudományos-technikai fejlődését fém jelző kiemel­ik kedö személyiségek portréjával: ezúttal Fazola Henrik j életútját mutatjuk be. A technika történetéből A víz elektrolízise — Légfék a vasúton Gözkerékpar A diósgyőri vasgyár alapítója: Fazola Henrik 190 évvel ezelőtt, 1789- ben Jan Oeimán és Paets Van Troostwijk holland tu­dósok először kísérleteztek a víz elektrolízisével, azaz elek­tromos árammal a víznek elemeire való felbontásával. Erre a célra készített „vil- lanyozó gép’-jüket ma a lei- deni múzeumban őrzik. ★ Philippe Lebon (1767— 1304) francia mérnök 1799- ben szabadalmaztatta a „Thermolámpá-"na.k nevezett eljárását, melynek során a fa száraz desztillációjával nyert gázt csövekbe vezette és világításra használta. A gáz alkalmazhatóságát vilá­gításra. sőt fűtésre is 1801. októberében Párizsban nyil­vánosság előtt is bemutatta. A több hónapig tartó bemu­tató bebizonyította a gáz ilyen irányú gyakorlati hasz­nálhatóságát. . ~k Az amerikai Sylvester Ro- per 110 évvel ezelőtt, 1869- ben gőzkerékpárt szerkesz­tett.. ami az akkor divatban lévő európai velocipMét for­mázta, csak a meghajtásra alkalmas hátsó kerék c. gőz­tartály elhelyezhetősége mi­att sokkal nagyobb lett. ★ Ugyancsak ebben az év­ben, április 13-án szabadal­maztatta George Westing­house (1846—1914) amerikai feltaláló a vasúton alkalma­zott légféket. Addig a moz­donyon kéziféket használtak, majd minden kocsit. külön kellett egy-egy fékezővei el­látni. 1856-ban Heberlein folytatólagosan sűrlódó és a mozdonytól az utolsó kocsiig kifeszített drótkötelet hasz­nált. Ezeket helyettesítette az új találmány, melynél a mozdonyra szerelt légsűrítő sűrített levegőt termelt és ez a fékvezetéken keresztül áramlott az egyes kocsik fékpofáihoz. Ez- a szerkezet még nem volt kielégítő, mert a kocsik fékhengerei csak egymás után töltődtek fel, így a szerelvény végén levő kocsihoz későn jutott el a fékhatás. Westinghouse 1872-ben aztán megszerkesz­tette az első önműködő, kor­mányszelepes fékberendezé­sét is, és ezzel megteremtet­te a mai vasúti fékrendszer alapját. 1779. ÁPRILIS 18-AN, 200 éve halt meg Fazola Henrik vasműves, a diósgyőri vas­gyár alapítója. A ő munkás­ságát, portréját elevenítjük fel e rövid összefoglalásban. Aki Fazola Henrik élet­rajzának kutatásával foglal­kozik, nehéz helyzetben van, hiszen születésének az ‘évét sem tudjuk. A hámori His­tória Domusban annyit je­gyeztek fel róla: Heinrich Fazola Herbipolitánus, vagy­is würzburgi születésű. Szü­letési adatairól azért sem tudhatunk meg többet, mert az eredeti würzburgi anya­könyvet 1945-ben légitáma­dás pusztította el. Az eddigi kutatás csak annyit derített ki, hogy 1730 körül született Würzburgban. Családneve, amely olaszosan hangzik (Fassola, Fassole) német közfőnév, s zöldbabot jelent, nem támasztja alá egymagában olasz származá­sát, mert erre semmi bizo­nyíték nincsen. A Fazola névalakot öccse, Lénárd kezdte használni, mivel Egerben ebben az alakban ejtették ki nevüket. A Fazola családban Hen­rik harmadik gyermek, két lány után. Idősebb leány­testvérei: Anna-Mária 1719- beh, Éva-Margit 1720-ban született, öccse, Lénárd 1737- ben. Édesapjuk kovács és lakatosmester volt. így lett az első fiú és a második is lakatos, majd toronyóraké­szítő. Würzburgban az 1740-es években nagyszabású építke­zések folytak. A lakatos mesterséget Henrik és Lé­nárd itt tanulta, a híres dél­német vasrácskészítő iskolá­ban. Henrik kiváló mestere Johann Georg Oegg volt. Fazola Henrik vándoréveit stájer és karintiai vasmű­vekben töltötte. 1758-ban hívta Egerbe gróf Barkóczy Ferenc püspök-főispán. Az Egerben székelő Bar­kóczy püspök egyidőben több komoly építkezésbe kezd: a felsőtárkányi Gyönyör-völgy­ben a Fuorcontrasti kastélyt, Harsányban ugyancsak kas­télyt, Egerben a vármegye­házat építteti, míg ugyan­csak itt a püspöki palota bővítését is végezteti. E reprezentatív építkezések­nél elkészítendő vasmunkák kivitelezésére hívja Fazolát a városba. Az egri vármegyeház két kovácsolt vaskapuja Magyar- ország legszebb rokokó ko­vácsoltvas munkái közé so­rolható. Fazola Egerben 2—3 év alatt elismert és igen jól kereső iparos lett. Jövedel­me elérte a főispánét (évi 15 000 arany). A városban félholdasra bővítette gazda­gon felszerelt műhelyét, mely a mai Hibay Károly utcá­ban volt, a Kossuth Lajos út és a Fazola Henrik út közötti területen. Házakat vásárolt, köztük 1762-ben egy egyemeletes bérházat, a mai Bródy Sándor utca Számos ország kutatóit foglalkoztatja ma is a vi­kingek története. Az erede­tileg Skandináviában, és a mai Dániában élt észak­germán törzsek, a norvégek, svédek és dánok őseit tu­lajdonképpen mormannok- nak nevezték, és a vezéreik voltak az ún. vikingek. Ere­detileg pásztorkodással, ha­lászattal és vadászattal fog­lalkoztak. A VIII—TX. század folyamán — az ősközösségi társadalom felborulásával — vagyoni különbségek jöttek létre, kialakult az arisztok­rácia és ők további vagyon­szerzés céljából távoli ten­geri rablóportyákat szervez­tek, ezz.el veszélyeztetve az európai népeket. Kalóz por­tyáik céllá a fosztogatás és rabszolgák szerzése volt, aki­ket értékesítettek az európai és ázsiai rabszolgapiacokon. Pusztító támadások soroza­tát intézték Anglia, Skócia, Írország, Izland ellen, de portyázásaik során eljutottak Grönlsndra és Észak-Ame- rikába is. • <~. számú épületet. Gazdagsá­gát jelzi, hogy borpincéje és szőlői is voltak Egerben. Ba­ráti társaságához tartoztak: Gerl Mátyás építész, Fellner Jakab építész, Kracker Já­nos festőművész és Schnatt- mann Rupert szobrász. Kö­zéjük érkezett Nagy váradról a természettudós­orvos, Markhót Ferenc. NÉHÁNY ÉV UTÁN a püspök gazdag megrendelé­se és Fazola számára a jó lehetőségek kimerültek. így kénytelen volt átállni a bo- roshordó-abroncsok, vas­kályhák és kandallórácsok, téglanyomó dúcok, vasszer­számok, ■ épületkötővasak gyártására. Barkóczy már nem adott új munkát, mert Egerből az esztergomi prí- mási szék elnyerésére pályá­zott. Hívta Fazolát is, de ő itt maradt. Még 1760-ban Egerbe költöztette édesany­ját és két nővérét. 1762- től az egri püspöki székbe gróf Eszterházy Ká­roly püspök került, akitől eleinte kisebb jelentőségű feladatokat kapott. 1763- ban Markhót Ferenc, a szenvedélyes természetku- tató-orvos melegvíz-forrá­sokat keresve bejárta egész Heves megyét. Részben az ő hatására Fazolából is ki­tört a geológus szenvedély. 1765—1769 között négy évig járta a Bükk és a Mát­ra hegyeit, közben egészsé­ge is megromlott. A kutatá­sok, a tárók nyitása a re­ménybeli vasércbányákhoz fölemésztették jövedelmét. E kutatások azonban lényeges eredményekhez vezettek. Vé­gül is Fazola Henrik fedez­te fel az almár-völgyi (egerbaktai) kőszenet 1767- ben, a felsőtárkányi tetőfe­dő palakövet, az upponyi és tapolcsányi vörösvasérőet, a diósgyőri kőszenet, a pará- di timsós forrást, valamint Gyöngyös környékén egy- egy ólom- és ezüstbányát és a recski rézércet. A felkutatott érc- és szén­előfordulások, valamint az a körülmény, hogy a hevesi és borsodi vasiparosok vas­szükségleteiket nagy fuvar- költséggel szerezték be a messze fekvő gömöri vidék­ről, arra az elhatározásra késztették, hogy a Garadna völgyében, Szentlélekpusztán (ma Ómassa) vasgyárat ala­pítson. Amíg a bányászati kutatá­sokat végezte, egri műhelye már-már alig végzett ér­demleges munkát. Mégis szerette volna, ha az Eger­ben jpnevű Fazola család kezén marad az egyetemi építkezések (Líceum) laka­tosmunkája. Ezért 1768-ban Egerbe hívta öccsét, Lénár- dot. Bár őbenne kevesebb az eredetiség, a bátyja nyomá­ban ő is művészi értékű vasműveket alkotott. Az upponyi vasércbánya kiaknázására a bécsi bánya­kincstárral és négy bécsi ka­marai tisztviselővel közös bányatársulatot hozott létre. Újabban amerikai kuta­tók azt bizonyították, hogy a vikingek nemcsak Ameri­ka északkeleti párjáig, ha­nem mélyen a földrész bel­sejébe is eljutottak. A másik új felfedezés a vikingekkel kapcsolatban egy híd maradványa, amelyet Dániában a Vejle-patak völ­gyében találtak. A hidat 980-ban Canut király nagy­apja, Héráid Bluétooth épí­Fazola kérésére Mária Teré­zia királynő 1770. július 28- án kelt rendeletében engedé­lyezte a diósgyőri vasgyár alapítását. A diósgyőri ura­dalom területén stájer szak­értők bevonásával, irányítá- tásával 1771 szeptemberétől 1772. végéig felépítette az ómassai nagyolvasztót és a hámori 1. és 2. hámort. A vasolvasztás 1772. március 12-én indult meg. A „Diósgyőri cs. kir. és magán társulati vasgyárnak” ő lett az első igazgatója, az Ömassa és Hámor nevű gyá­ri települések alapítója. E tevékenységével a Bükk és a Mátra iparosításában úttö­rőmunkát végzett. A vasgyár alapítása Fazola legkiemel­kedőbb tette, a magyar ipar szempontjából jelentős ese­mény volt, mivel ebből a vasgyárból alakult ki a ha­zai vaskohászat egyik leg­nagyobb vasipari telepe, a diósgyőri vasgyár, a mai Lenin Kohászati Művek. Fazola .Henrik gyárvezető­vé történt kinevezése után felszámolta egri lakatosmű­helyét és 1771-ben átköltö­zött a gyártelepre. Felesége, L inczin Mária hímzőnő Egerben maradt. 1769-ben meghalt Fazola édesanyja, majd három év múlva, 1772- ben felesége is. Még ugyan­ezen évben másodszor is megházasodott. Második fe­lesége Kari Tekla, a Borsod megyében állomásozó Esz- terházy-ezred katonai sebé­szének 18 éves leánya. A gyár mint kincstári és társulati vasmű indult, mely­nek vezetője, „faktora” Fa­zola Henrik volt. A kincstár érdekeit pedig a mellé be­osztott sáfár és számadó képviselte. Fazola nagy ne­hézségekkel küzdve kezdte el munkásságát, amit az ál­landó pénzhiány, a kedvezőt­len viszonyok csak fokoztak. E nehézségek azonban nem vették el a kedvét. Az üzem fejlesztését, a piac meg­szervezését több éven át teljesen egyedül végezte. A gyár vezetését 1776-ban a kincstár saját kezelésébe vette, ettől az időponttól ön­álló tevékenységét erősen korlátozták. Részvényei egy részét a kincstár tartozásai fejében lefoglalta, s így az anyagi csőd is bekövetkezett. A fáradságos, küzdelmes élet lassan felőrölte egészsé­gét, 1778-ban kénytelen volt a gyárigazgatói állástól meg­válni, és 1779-ben aránylag fiatalon, 49 éves korában meghalt. Úttörő munkáját egyik fia, Fazola Frigyes (1774—1848) folytatta. SÍRJÁT NEM ISMERI az utókor, valahol a hámori te­metőben nyugszik jeltelenül. Művészi munkásságának emlékét azonban őrzik Eger­ben és Miskolcon máig fenn­maradt remekművei. tette. A híd 6 méter széles és 1000 méter hosszú volt. A katonai célra épített híd 5 tonna súlyt is elbírt, és a becslések szerint 50—60 évig használhatták. A Dán Nem­zeti Múzeum igazgatója sze­rint, aki 32 éve tanulmá­nyozza a vikingeket, ilyen viking-technológiát még se­hol sem találtak. Hajóik és vázáik is azt mutatják, hogv a vikingeknek jó érzékük volt az építkezéshez. MAI ívfÜSOROK Bílll KOSSUTH Kb. 8.20 A mai nap kul­turális programjából. 8.27 Slágermúzeum. 9.20 Iro­dalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Domi­nó. 10:35 Ravel: A pász­toróra. 11.25 Javítás — hálótervvel. 11.44 Enged­jétek hozzám jönni a sza­vakat. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 A nőhódító Casanova — Fellini szemével. j.2.50 Zenemúzeum. 14.22 Népek meséi. 14.47 Népdalok. 15.28 Visszapillantó. 15.58 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Útközben. 16.05 Gyer­gyai Albert: Falutól váro­sig. 16.15 Borgulya András kórusműveiből. 16.30 Ast­rid Várnay operaáriákat énekel. 17.07 Olvastam va­lahol... 17.27 Hartwig: Premier — nyitány. 17.34 Délutáni Rádiószínház. Az autókereskedő. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.28 Hallgatóink figyelmébe. 18.30 Esti magazin. 19.15 Űj zenei felvételeinkből. 19.35 Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. Kb. 21.35 Elisabeth Schwarz­kopf operettdalokat énekel. 22.15 Sporthírek. 22.20 Kí­na 30 éve. 22.30 Jon Vi­ckers operaáriákat énekel. 22.50 Meditáció. 23.00 Haydn és Beethoven kamarazené­jéből. PETŐFI 8.05 Népi muzsika. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nap­közben. 10.33 Zemedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 A népművészet mes­tereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25 Ifjúsági köny­vespolc. 13.30 Gyermek­dalok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Offen- bach-operettfinálék. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Ember­mesék. 21.34 Volt egyszer egy Hollywood. 22.00 Nóta­muzsika. 23.15 A Magyar Rádió' észt rád zenekara ját­S2lk’ MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — La­kótelepi gyerekek. G. Tóth Ferec riportja. Az Ózdi Hagymácskák együttes fel­vételeiből. — Egyensúly, biztonság... Ónodvári Mik­lós jegyzete. — 20 éves a kelet-szlovákiai vasmű. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. Az LKM kombi­nált acélművének államtit­kári és miniszterhelyettesi szemléje — Miskolc me­gyei város tanácsa vb ülé­séről — Lap- és műsor­előzetes. TQ 8.04 Műsorismertetés. 8.05 Idősebbeis elkezdhetik. 8.10—10.10 Iskolatévé. 10.15 —12.40 Szünidei matiné. 16.43 Műsorismertetés. 16.45 Hírek. 16.50 Csak gyere­keknek! 17.30 A negyedik dimenzió. Bolgár filmsoro­zat. 18.05 Telesport. 18.30 Szegkovácsok. Dokumen­tumfilm. 10.00 Reklám. 19.10 Esti mese. 19.20 Idő­sebbek is elkezdhetik... (tv-torna). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 II. Előadóm.űvész Fesztivál. Kb. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.33 Műsorismertetés. 18.35 Élővilág. 18.55 En fran- cáis. 19.10 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Broddi. NDK tévéfilmsoro­zat. 111/1. Az asztaltárs. 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Reldám. 21.35 Tudósklub. smmm 1979. aprnis 12., csütoltuk Itoper sőzkerékpárja Westinghouse légfekjenek működési elve (Fotó — Smithsonian lntitution, Washington) 4. Uj felfedezések a vikingekről A hídpillérek cölöpéi előkerülnek az ásatás során (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Csiffáry Gergely történész múzeológus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents