Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
r VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA r XXX. évfolyam, 85. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. április 12., csütörtök Készül a magyar is Todor Zsivkov üdvözlő távirata a közös űrrepülés alkalmából Az első bolgár űrhajós startja egész Bulgáriában óriási visszhangot keltett. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson Kubában tartózkodik, Havannából intézett táviratot Georgi Ivanov szüleihez és feleségéhez. A bolgár államfő táviratában hangsúlyozza, hogy Bulgária részvétele az űrhajózásban \ ékes bizonyítéka a szocializmust építő ország felemelkedésének, a bolgár—szovjet testvéri barátságnak, a szocialista személyiség erényeinek. A bolgár—szovjet páros űrrepülés kapcsán több bolgár közéleti személyiség méltatta a szocialista országok űrkutatási együttműködésének sikereit. A Bolgár Népköz- társaság felszabadulásának 35. évében vált a világ ha- ’ todik kozmikus országává és ez az egész szocialista építőmunka sikereinek csodálatos jelképe. j MOSZKVA [ — A Jurij Gagarin űrhajós kiképző központban már készül feladata teljesítésére a Magyar Népköztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság ! űrhajósjelöltje is — mondotta Vlagyimir Kovaljonok, i a világ eddigi leghosszabb időtartamú űrexpedíciójának parancsnoka azon az ünnepségen, amelyet szerdán délután tartottak Moszkvában, az űrhajósok napja alkalmából. A Szovjetunióban Jurij Gagarin világtörténelmi jelentőségű első útjának évfordulóján, április 12-én ünnepük az űrhajósok napját — ezúttal első ízben, hogy ezen a napon négy űrhajós tartózkodik a világűrben, köztük a szovjet—bolgár expedíció két tagja. Végső búcsú Zalka Máiétól Zalka Máté hamvainak elhelyezése a munkásmozgalmi pantheonban (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Szerdán a Mező Imre úti temetőben katonai díszpom- pával, sok ezer tiszteletadó mély részvétele mellett helyezték örök nyugovóra a spanyol polgárháború legendás hírű tábornoka, Zalka Máté hamvait. Ravatalánál fejet hajtottak a Közpoti Bizottság, a Minisztertanács, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazáfias Népfront, a Magyar Partizán Szövetség, az írószövetség, szülőföldje: Szabolcs-Szatmár megye képviselői, a Magyar Néphadsereg, s a társfegyveres testületek parancsnoki karának számos tábornoka és tisztje. Részt vettek a gyászszertartáson a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségének képviselői, valamint Zalka Máté lánya, Natalia Zalka és hozzátartozói is. Az MSZMP KB a kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter búcsúzott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosától, a magyar nép hűséges fiától, a kimagasló katonai vezetőtől, á forradalom ügye iránt elkötelezett Írótól. Zalka Máté koporsóját a Magyar Néphadsereg hat ezredese helyezte a vörös drapériával borított páncélautó vontatta ágyútalpra, majd ünnepélyes gyászzenével díszőrség kísérte végső nyughelyére, a munkásmozgalmi pantheon sírsétányához, ahol díszlövések közepette temették el. Sírját elborították a kegyelet, a megbecsülés és az emlékezés virágai. A ke- gyeletes esemény az Interna- cionálé hangjait követően a Zalka Máté emléke előtt tisztelgő díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be. iái az liirövezett L DISZ, Szerdán Kecskeméten, a megyei művelődési központban befejeződött az úttörővezetők VII. országos konferenciájának háromnapos tanácskozássorozata. A délelőtti plenáris ülésen, amelynek elnökségében foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint párt-, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége is, folytatták az országos tanács hétfőn elhangzott beszámolójának megvitatását. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára emlékeztetett arra, hogy államunk évente 33 milliárd forintot költ a gyermekekre, s ha ma még van is olyan iskola, amely napközigondokkal, tornateremhiánnyal küzd, a kormány azon fáradozik, hogy mielőbb megszűnjön az oktatási intézmények, a gyermekek nevelési feltételei közötti aránytalanság. A több mint egymillió pajtást tömörítő gyermek- szervezet munkájáról, feladatairól három napon át folytatott vitáiba százkiilencven- nyolcan kapcsolódtak be. Az elhangzottakra Szűcs Istvánná, a szövetség főtitkára válaszolt Vitazáirójában egyebek között rámutatott;' — A konferencia jóváhagyta hároméves munkánk mérlegét, megerősítette, hogy szövetségünk eredményesen dolgozott, betöltötte a gyermekek nevelésében vállalt feladatát. Jóleső érzés volt a konferencia valamennyi résztvevőjének, hogy munkájukat a közvélemény élénk figyelemmel kísérte. Az élénk, alkotó vita gerincét a gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok alkották. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy gyermekeinket értelemmel és érzelemmel kössük szocialista valóságunkhoz, r— ..........--------------------------— ----------------; n Finn Szakszervezetek iái Megátióia megyénkben Hogyan töltik el hasznosan szabad idejüket a magyar fiatalok, sportolnak-e, milyen kulturális programot kínálnak nekik az ifjúsági házak, klubok — ezekre a kérdésekre keresnek választ annak a finn szakszervezeti ifjúsági delegációnak a tagjai, akik a Szakszervezetek Országos Tanácsa vendégeiként tartózkodnak hazánkban. A Finn Szakszervezetek Központi Szervezetének küldöttsége szerdán Heves megyébe érkezett. A megyeszékhelyen az ifjúsági delegáció vezetőjét és tagjait — Timo Sandberget, a Finn Vasas Szakszervezet ifjúsági bizottságának titkárát, Kyosti Sorsát, a Finn Villamosipari Dolgozók Szakszervezete ifjúsági titkárát és Tapio Hell- stent, a Finn Rádiótársaság munkatársát' — dr. Jenes Pál, az SZMT titkára és Molnár János, az SZMT ifjúsági bizottságának titkára fogadta és tájékoztatta a vendégeket érdeklő Heves megyei vonatkozású kérdésekről. A finn vendégek ezután felkeresték a siroki Mátravidéki Fémműveket, ahol Molnár István vezér- igazgató és Buda Lászióné, a vállalati szb ifjúsági titkára kalauzolta őket programjuk'során: megismerkedtek a munkásfiatalok kulturális életével, majd ellátogattak a fémművek sport- és művelődési létesítményeibe, s elbeszélgettek a gyári fiatalok egy csoportjával. Délután az Egri Dohánygyár ifjúsági klubjában találkoztak munkásfiatalokkal, s a helyi ifjúsági szervezet képviselőivel. Itt is arról érdeklődtek, hogy ' miként szórakoznak, sportolnak, tanulnak szabad idejükben a fiatalok. A finn szakszervezeti ifjúsági delegáció tagjai ma a Szilvásváradi Állami Gazdaságban töltik az idejük egy részét, majd felkeresik a finnországi Pori várossal kapcsolatot tartó megyeszékhely tanácsának vezetőit. Később megismerkednek Eger nevezetességeivel, a városnéző séta után — Mészáros Györgynek, a SZOT ifjúsági bizottsága munkatársának kíséretében — visz- szautaznak a fővárosba. Áz űrhajózás napja Az elsők emléke Jurij Gagarin a start előtt II rséta, holdjáró, űrla** boratórium, szkafander, űrrakéta, holdkomp. .. Ma már a gyerekek számára is ismert fogalmak ezek. A mai tizenévesek számára magától értetődő tény: űrkorszakban élünk. A mostani évforduló mégis alkalmat nyújt arra, hogy világunk e — manapság könnyen természetesnek tekintett — csodájára emlékeztessünk: 1961. április 12-én bocsátották fel az első űrhajót emberrel a fedélzetén. Jurij Gagarin repülése olyan mérföldkő volt, amely csak Kolumbusz vagy az első léghajósok útjához hasonlítható. Éveken át szenzációnak számított az űrkutatás fejlődésének minden lépése — mára főleg csak az „elsők" neve és tette maradt fenn az emlékezet rostáján. Őket megjegyeztük: Valentyína Tyereskovát, az első — és mindmáig egyetlen — női kozmonautát. Az első páros, majd csoportos utazásokat. Leonov űrsétáját: a fekete semmiben lebegő ember képét. Az amerikai űrhajósok Hold-expedícióit,. Armstrongnak azt a bizonyos kis lépését, amely hatalmas ugrást jelentett az emberiség számára. Emlékszünk a Lunahodra, az önműködő szovjet Holdjárműre; a Földre visszahozott több száz millió éves kőzetmintákra; a politikailag is jelentős eseménynek számító Szojuz— Apolló űrrandevúra. Persze, az űrhajózás minden szereplőjének, hősének felsorolására ma már senki sem vállalkozna kapásból — ez érthető is, hiszen számuk jóval száz fölött jár. Pedig minden Visztok, Voszhod, Skylab, Gemini, vagy Szojuz—Szál jut legénysége hozzátett valamit ahhoz a tudáshoz, amivel az ember a csillagokat meghódíthatja. Nekik is köszönhető, hogy űrszondák ezrei kutatják a Földet és a naprendszert, rakéták közelítették meg a Napot, a Venust, a Marsot, a Jupitert és más égitesteket, s a tudósok ma már megvalósítható tervnek tartják a szomszédos bolygók felkeresésének gondolatát. Lezajlott közben egy másirányú folyamat is, amelynek révén az űrkutatás eredményei valóban mindennapi életünk részévé váltak — gondoljunk csak a meteorológiai előrejelzésekre, a tv-közvetíté- seket és telefonkapcsolatot biztosító műholdakra, a térképezést és ásványkincskeresést végző szondákra. A szakértők szerint a nyolcvanas években megkezdődik a világűrben az ipari kész- és félkész termékek gyártása: a súlytalanság állapotában előállított ötvözetek vagy gyógyszerek is az embert fogják szolgálni. A kozmosz kutatását sokáig kizárólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok végezte; egyedül ők rendelkeztek olyan szellemi és anyagi alappal, amelyet az űrhajózás megkövetelt. Ma már jó néhány ország csatlakozott hozzájuk — elsősorban közös kutatási tervek révén. A legsikeresebbnek kétségtelenül a szocialista országok űrkutatási I együttműködése tekinthető. Az lnterkoz- mosz-program keretében nemcsak közös tudományos munka, műszerek és eljárások kipróbálása folyik — immár több mint egy évtizede —, hanem a tagországok jelöltjeinek űhajós- képzése is. így jutottak el a világűrben az elmúlt évben csehszlovák, lengyel és NDK-beli kozmonauták, őket most a bolgár, majd magyar, mongol, román és kubai űrhajósok követik. G agarin történelmi útja 18 évvel ezelőtt mindössze egy és háromnegyed órát tartott. Teljesítményét azóta sokan túlszárnyalták, a kozmosz első meghódítójára mégis mindig emlékezni fogunk. Szegő Gábor Finn vendégek a dohánygyári fiatalok társaságában [lutazott Budapestről a CSKP KB Iára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 10 —11-én látogatást tett hazánkban Mikulás Benő, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, akit fogadott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Mikulás Benő szerdán elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Közhasznú tapasztalatcsere volt Iskolaigazgatók országos tanácskozása Mint arról már lapunkban hírt adtunk, három napra Eger városa adott otthont annak a tanácskozásnak, amelyen az ország köz- gazdasági szakközépiskoláinak, gyors- és gépíróiskoláinak igazgatói vettek részt. Szerdán délelőtt konzultációra került sor. Az érdeklődők kérdéseire Kóbor Zoltán, az Oktatási Minisztérium főmunkatársa, Kökény Sándor, az Oktatási Minisztérium főelőadója, valamint Nagy Lajosné dr., az Országos Pedagógiai Intézet közgazdasági osztályának vezetője válaszolt. A rendezvény értékelésére dr. Csicsai Józsefet, az egri Alpári Gyula Közgazda- sági Szakközépiskola igazgatóját kértük fel, aki így összegzett: • — ÄfcodeHteiaefe az 50M a véleménye, hogy tapasztalatok sorával gazdagodott. Ez érthető is, hiszen lehetőség adódott arra, hogy a kollégák tájékoztassák egymást eredményeikről, gondjaikról, elmondják a bevált módszereket. A két előadás — az egyiket dr. Komo- róczki Sándorné, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, a másikat dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tartotta — számos ötletet adott a középtávra szóló iskolai tervek összeállításához. A konzultáció lehetőséget nyújtott a vitatott, vagy tisztán nem látott kérdések megvilágítására. Így szerezhettek sokan hasznos ismereteket az 1979-ben bevezetendő új tantervvel kapcsolatos tennivalókról, az igazgatásai járó részfeladatok-: róL ' .
