Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

Lengyelország flz UNESCO műemlékváros­listáján Krakkót, Lengyelország építészeti emlékekben leg­gazdagabb városát, a közép­kori városépítészet alkotá­sait híven őrző ősi telepü­lést az UNESCO felvette a kulturális értékeket leghí­vebben őrző városok jegy­zékébe. A város 3500 építészeti műemléket őriz: templomok, középületek mellett a XII. —XIII. századból származó polgárházak százait. Ezenkí­vül több mint félmillió, a múlt művészetét idéző mű­tárgy található Krakkó mú­zeumaiban: festmények, fa­metszetek, kovácsoltvas és aranytárgyak, művészi szőt­tesek, gobelinek. Krakkó nem követte más műemlék váro­sok példáját, ahol a törté­nelmi városmag csupán tu­ristaattrakció, amelytől tá­vol zajlik a város é|ete. A krakkóiak a piacteret.^ kör­nyező utcákat életük színte­rének tekintik, ahol a vá­roslakók és vendégeik ta­lálkoznak egymással. Krakkót sok-sok generá­ció építette olyanná, ami­lyennek ma látjuk, és to­vábbi generációk munkája szükséges ahhoz, hogy régi fényében ragyogjon még századokon át. A városnak mindig szüksége lesz mun­kás és kézműves szívekre, s kezekre, amelyek nap mint nap érte dolgoznak... Kuba NDK Rekordtermés citrusfélékből D harmincéves falu Kubában befejeződött a citrusfélék betakarítása. Az ország nagy gazdaságaiból olyan jelentések is érkeznek, hogy teljesítették a gyü­mölcsfélék szüretelésére és export szállítására vonatko­zó terveket. A citrusfélék termelése a kubai mezőgazdaság egyik gyorsan fejlődő ága. Jelenleg mintegy 120 000 hektárt ül­tettek be ezekkel a növé­nyekkel — tízszer annyit, mint 1959-ben. Húsz évvel ezelőtt a szigetországban mintegy 60 000 tonna ' citrusfélét szüreteltek, ez a mennyiség 1971-ben már el­érte a 125 000 tonnát, 1978- ban pedig rekordtermés volt: több mint 280 000 tonna. Egyre több helyen nagy, szakosított gazdaságokat lé­tesítenek, ahol narancsot és citromot, illetve grape-frui- tot termelnek. Ugyanakkor megfelelő intézkedések tör­ténnek a talajművelés és a termés betakarítása fő fo­lyamatainak gépesítésére, az agrotechnikai módszerek ja­vítására is. Az ország felső­fokú tanintézeteiben citrus- termelő agronómusokat ké­peznek. Románia „Zöld gyárak" Románia területének 27 százalékát erdő borítja, s ez joggal nevezhető az ország legfőbb természeti kincsének. Ä Román Szocialista Köz­társaság gazdasági érdeke, hogy növelje a nemzeti ipar sok ágazata számára szüksé­ges faanyag-szállításait. A „zöld gyárak” munkásai a „Ha kivágtál egy fát, ül­tess kettőt!” jelszó jegyében dolgoznak. Az ország számos körzetében új erdők ültetése folyik. Csupán 1978-ban több mint 56 ezer hektárral növe­kedett az erdőségek területe. Csehszlovákia Az atomenergia-program eredménye X csehszlovák atomerő­művek teljesítménye 1985- re eléri a 4000, 1990-re pe­dig már meghaladja a 10 000 megawatt teljesítményt. A nagyarányú fejlődést előse­gíti, hogy az ország részese a KGST atomerőmű-prog­ramjának, az INTERATOMr ENERGO-nak. A program első szakaszában a szoci­alista országokat a Szov­jetunió látja el a szükséges felszereléssel, mégpedig a WWER típusú, 440 mega­watt teljesítményű erőmű­felszereléssel. Természete­sen a többi szocialista or­szág is részt vesz az atom­erőmű felszereléseinek ké­szítésében. Csehszlovákia az úgyneve­zett primer áramkörhöz szükséges berendezések gyártását vállalta. Az első szállítmányok 1976-ban in­dultak el a csehszlovák üzemekből a KGST-orszá- gokba. Az atomerőmű-be­rendezéseket, -felszerelé­seket exportáló csehszlo­vák vállalat, a Sigma 1980-ig előreláthatólag 2,3 milliárd cseh korona értékű atom­erőmű-felszerelést szállít a Szovjetunióba. A berendezések közül ket­tőt aranyéremmel tüntettek ki a bmói nemzetközi gép- vásáron. Ezek egyike az Jugoszlávia SPP-220-as szeparátor, más szóval gőztúlhevítő. Ez a felszerelés fokozza a turbi­na hatékonyságát és segíti élettartamának növelését. 1980-ig Csehszlovákia 60 szeparátort szállít a KGST- országok atomerőművei­hez. Az atomerőmű-berende­zések gyártásának a kiala­kítására, növelésére Cseh­szlovákia ebben a tervidő­szakban több mint 5 milli­árd koronát költ. A legje­lentősebb fejlesztésekre a Plzeni Skoda Művekben és az Osztravai Vítkovice Gyárban kerül sor. A Sko­da Művekben készítik az atomreaktorokat, amelyekből az elsőt, a WWER—440-es típusút a Paksi Atomerőmű­nek szállítják. A számítások szerint ebben az üzemben évente 4—5 reaktort készí­tenek. A Vítkovice Művekben 2 milliárd koronás beruházással három, egymással összekötött óriási üzemcsarnokot építe­nek a gőzgénerátorok és a hőtágulás-kiegyenlítő beren­dezések gyártására. Az Eu­rópa egyik legnagyobb ko­hászati és gépgyártó kombi­nátjának számító üzem e feladatokra különösen kor­szerű gyártósorokat, meg­munkáló gépeket kapott. Így az elmúlt év júliusában elkészült az első hőtágulás- kiegyenlítő berendezés, ame­lyet 1980-ig hét hasonló kö­vet. valamint újabb sorozat gyártására is előkészülnek. Itt állítják elő az atomerő­művek gőzgenerátorait is. Egy gőzgenerátor több mint 300 tonna tömegű gépóriás. A kombinát ebből a terméké­ből 1980-ig 12 darabot szállít a KGST-program céljaira. Két polgármester találko­zott nemrégiben az NDK- beli Freileben faluban. Rég­óta ismerik egymást, sokáig együtt dolgoztak. Az egyik, Ernst Sachse már régen el­költözött innfen: nyugdíjas­ként Thüringiában él. ö volt a Cottbus megyei község első polgármestere. A másik Ernst Hoferichter, ma ő in­tézi a 362 főt számláló falu ügyeit. A község most ün­nepli alapításának 30. év­fordulóját. 1945-ben, amikor Sachse ideérkezett, a vidék a hábo­rú nyomait viselte: az erdők leégtek, mindenütt lövészár­kok maradványai. Az er­dészház kihalt. Sachse fel­adata az volt, hogy az ott­honukat vesztett áttelepülők számára új hazát teremtsen. Elhatározták, hogy az egy­kori ..Vadászpihenő” helyén mintafalut hoznak létre. Az odaérkezőket így jellemzi a krónika: „Nem volt másuk, mint a két kezük, amivel hozzáfogtak a munkához. Kiásták az elszenesedett gyökereket és termővé tették a földet”. A telepesek ba­rakkokat építettek maguk­nak, mások beköltöztek az egykori földesúr házába. Az első új lakóház alapkövét 1946. október 1-én helyezték el. A telepesek szövetkezetét hoztak létre, minden közös volt. mindenki segített a másiknak. A szövetkezet el­ső „leltára” — 2 ló és 1 szekér volt. Nem sakkal később egyik elhagyott állomáson két kiégett vonatot találtak. Kijavították és segítségükkel megkezdték az építőanyag odaszállítását. A szövetkeze­ti dohányföld első termésé­nek árából traktort vásárol­tak. 1948-ban a település önálló községgé vált. Pon­tosan egy évvel az NDK megalakulása előtt, október 7-én megszületett a kor­mányhatározat, amely a fa­lunak — stílszerűen — a „Freileben” (Szabad élet) ne­vet adományozta. Egy év múltán ’ már 29 új házba költöztek be a lakók, 31 to­vábbi pedig épülőben volt. Állt a szövetkezeti sertés- és tehénistálló és az új gyü­mölcsös. 5000 fával. Az FDJ, az ifjúsági szövetség tagjai tánc- és színjátszó csoportot hoztak létre. A harmincadik évfordulóra összejöttek az alapítók, s büszkén tekintettek körül. A faluban azóta minden meg­változott. A házak megfia­talodtak. csinosodtak. Több mint húsz épületben köz­ponti fűtés van. Széles ab­lakok, virággal pompázó verandák mindenütt. Tarka kerítések, ápolt növények, egy sor garázskapu!,' A la­kásokban fürdőszobák. A járdákat a _múlt évben asz­faltozták. A régi kocsmá­ból klub-étterem lett. Az egykori „Vadászpihenő” er­dészházából Franke főerdész gondoskodik a környező szépséges erdők ápolásáról. KNDK A kanszeni acél A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban ma 4 millió tonna acélt termelitek évente. Ez teljes egészében fedezi a hazai szükséglete­ket, s jut belőle exportra is. amelynek nagy része ötvözött acél és szerszámacél. A ko­reai kohászok vállalták, hogy a hétéves terv végére, 1984- re megkétszerezik az ország acéltermelését. A vállalás teljesítésében fontos szerepe van a kan­szeni acélműveknek, amely különleges . acélfajtákat gyárt. - A nagyüzem, amit az 1950—53 évi koreai h áború idején szinte teljesen szét­bombázták, ma 8000 dolgo­zót foglalkoztat. Annak ide­jén óriási ütemben folyt a helyreállítása és a termelés fokozása, s a fejlesztés gyors ütemét a kanszeniek azóta is tartják. A vállalat ma egyetlen nap alatt állít elő annyi acélt, amennyit a ja­pán megszállás idején egy évben termelt. A kohászok többsége sa­ját nevelésű dolgozó, akiket az üzem irányítása alatt mű­ködő tanintézetekben képez­tek ki. Tekintélyes részük technikumot, technológiai fő­iskolát végzett szakember. A kanszeni üzem főiskolája már majd húszéves múltra tekint vissza. Szakmai tago­zatain a dolgozók százai ta­nulnak anélkül, hogy elsza­kadnának a termelőmunká­tól. Bulgária Százéves főváros Szófia az egyik legrégibb város Európában, helyén már 5000 évvel ezelőtt is település volt — állapították meg az archeológusok. A rómaiaktól a Szerdika, a szlováktól a Szredec, a bi­zánciaktól a Triadica ne­vet kapta. Szófiává a XIV. században lett. a még az V—VI. században épült Szt. Szófia templom nyomain. A város a XIV. században török uralom alá került, Szovjetunió Fából faragott mesék Építők és earuk —■ külföldre Jugoszláv építővállalatok a világ számos országában épí­tenek különféle jelentős lé­tesítményeket. Az elmúlt év­ben a szocialista országokban 189,3 millió, a fejlett tőkés országokban 213,2 millió, a fejlődő országokban pedig 848 millió dollár értékű épít- kezést végeztek. Tizenkilenc és fél ezer jugoszláv szakem­ber és építőmunkás dolgozol1 tavaly külföldön- — 11 afri­kai. 11 ázsiai. 14 európai és 3 latin-amerikai országban. Nemcsak a jugoszláv szakemberek keresettek a vi­lág legkülönbözőbb tája­in. hanem a jugoszláv ipar különféle termékei is. Ju­goszlávia és a fejlődő orszá­gok közti kereskedelmi vo­lumen megközelíti a kétbil- lió dollárt: az export értéke 1978 első kilenc hónapjában 796,5 millió dollár volt, 9 százalékkal több. mint az előző év azonos időszakában A jugoszláv cikkeket legin­kább az arab államok és egyes ázsiai országok vásá­rolják. Jakov Gyejkalo műhelyében (Fotó: A. Slihov felvétele APN—KS) Jakov Gyejkalo egész éle­tét a fa megmunkálásának szentelte. Nappal egy haba- rovszki bútorgyárban dolgo­zott. estéit pedig a fafaragás töltötte ki. Nemrég nyugdíj­ba vonult és azóta minden szabad idejét kedvenc fog­lalatosságának szenteli. Ajtaja mindig vendégsze retően tárva van a tanúim vágyó fiatalok előtt. A ha- barovsaki gyerekek gyakran felkeresik a fába faragott mesék varázslóját. Ámulva szemlélik meséik megeleve­nedett alakjait. ♦ A 72 éves mester több munkáját állították ki Ha barovszk. Kijev, Szuzdal és más szovjet városok múze­umaiban. ami csaknem fél évezrede: át- tartott. Az orosz ’ hadse reg _ 1878. január 4-én sza badította fel. A valamiko virágzó város ekkor 1500 lakost és 3000 házat szám Iáit. Egy évvel későbt 1879. április 3-án lett Szófi Bulgária fővárosa — az eg: rendkívül gyors fejlődé kezdetét jelentette. Eltűnte a keskeny, kacskaringós si kotorok, a régi faházak, el tűnt a török bazár és sok minaret (ma csak eg van), mindaz, ami keletie arculatot kölcsönzött a vá rosn-ak. Központjában szé; középületek, üzlet- és la kóházak emelkedtek: a pár lament (1884), a királyi pa lót a (most Nemzeti Galéria) az aranykupolás Nyevszki templom, amely a' felszaba dító orosz katonák emléké re, a nép által adományo zott pénzen épült (1911), . Szófia fokozatosan az or szag ipari központjává váll Centruma lett a munkás osztály harcának, amelyet : kapitalizmus és a fasizmu, ellen folytatott. A Bolgár Kommunist: Párt vezette fegyveres fel kelés — az előrenyomulás : szovjet hadseregtől támogat va — 1944. szeptember 9-éi teljes győzelmet aratott. A: ezt követő években Szófi, gyorsan helyreállította ; háború okozta károkat é: rohamos fejlődésnek indult Ma már milliós a bolgár fő­város, az országnak nem. csak gazdasági, hanem kul turális és tudományos köz­pontja is. Szófia ipari üze­mei Bulgária ipari termelé­sének csaknem 20 százalé­kát állítják elő. Tizenha egyeteme, 4 főiskolája, 101 tudományos kutatóintézet van. Körülbelül 100 állam könyvtár, 40 mozi, 8 dráma színház, opera- és operett­színház, s a múzeumot egész sgra áll a szófiaiaí ”o n d elkfezésére. Bulgária fővárosa virágzó korszerű városként ünnep­li fővárossá nyilvánításá­nak 1Ó0. évfordulóját. TOixiwéw!». • f ■.vr>’3>5íw’ *Mt!SSS< >■ v v . > jV. :.' •>> v Pillantás a 30 éve alapított Freileben fklura

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents