Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , Mpn fijsäg AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 81. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. április 7., szombat Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — aki Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására Moszkvában tartózkodott — pénteken hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Műszaki, Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Magyar Tagozatának elnöke. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Já- nosné, könnyűipari miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Lázár György és Alekszej Koszigin találkozójáról Moszkvában közleményt adtak ki, amely kiemeli, hogy a szívélyes, baráti légkörben megtartott tárgyaláson megvitatták a két ország gazdasági kapcsolatai minden módon történő elmélyítésének kérdéseit. A gazdasági kapcsolatok elmélyítése fontos tényezője annak, hogy sikeresen oldják meg a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építésének feladatait, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozott meg. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogyan valósítsák meg azokat a megállapodásokat, amelyek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének ez év márciusi találkozóján jöttek létre a mindenoldalú magyar—szovjet együttműködés továbbfejlesztéséről. Áttekintették a kétoldalú és több oldalú termelésszakosításnak és -kooperációnak, , valamint a KGST tagországai hosszú távú együttműködési célprogramjai megvalósításának egyes kérdéseit. Lázár György és Alekszej Koszigin megbeszélése megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának nézetei minden megtárgyalt kérdésben megegyeznek, a két kormány egyaránt arra törekszik, hogy minden módon fejlessze és elmélyítse a két ország testvéri viszonyát, amely a marxizmus—leniniz- mus és szocialista internacionalizmus elvein alapul. Alekszej Koszigin pénteken villásreggelit adott Lázár György tiszteletére. A villásreggelin részt vettek a magyar küldöttség tagjai és más magyar hivatalos személyiségek, szovjet részről a tárgyaló küldöttségen kívül jelen voltak Iván Arhipov, Vlagyimir Kirillin, Nyikolaj. Martinon, Zija Nu- rijev miniszterelnök-helyettesek, valamint más hivatalos személyiségek. A szívélyes, baráti légkörű villásreggelin Alekszej Koszigin és Lázár György rövid beszédet mondott. (MTI) Tanácskozott az Országos közlekedésbiztonsági Tanács Tavaly 2018-an vesztették életüket a közúti balesetek áldozataiként, 11,9 százalékkal többen, mint 1977-ben. A tragédiák — az okok további alapos elemzésére és átgondolt cselekvésre intenek — állapították meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács pénteki tanácskozásán. A Belügyminisztérium Központi Klubjában megrendezett tanácskozáson — amelyen Benkei András belügyminiszter, az OKBT elnöke elnökölt — Ladvánsz- ky Károly rendőr vezérőrnagy, belügyminiszterhelyettes tartott beszámolót. Kiemelte: népgazdaságunk egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a közúti közlekedés. A személygépkocsik száma 10 év alatt csaknem 700 ezerrel növekedett, és 1978 végére meghaladta a 830 ezret. Az ország útjain jelenleg 2 és félszer több árut szállítanak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A kétségtelen gondok sem indokolják azonban a közúti balesetek számának emelkedését. Munkatársaink telefonjelentései: Új utakon az idegennyelv-oktatás Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban Pénteken délelőtt az Oktatási Minisztériumban dr. Knopp András miniszterhelyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit annak a minisztertanácsi határozatnak a részleteiről, amelynek alapvető célja az iskolai és az azonkívüli idegen nyelvi oktatás közép- és hosszú távú fejlesztése. Bevezetőben utalt arra, hogy a többi országhoz viszonyítva e téren meglehetősen lemaradtunk. Becslések szerint hazánk lakosságának mintegy 15 százaléka beszél valamilyen fokon egy idegen nyelvet. Ausztriában ez az arány például 40 százalékos. Az is tény — s ez évtizedek óta így van , hogy a fiatalok sem az általános, sem a középiskolákban, sem a főiskolákon és az egyetemeken nem kapnak annyi útravalót, amely- lyel minden különösebb nehézség nélkül boldogulhatnának. Mindez pedig igen fontos lenne, hiszen a külföldi szakirodalommal lépést kell tartani, s országunk bővülő külgazdasági kapcsolatai is egyre szélesebb körű tájékozottságot kivannak. Ezt követően a folyamatosan bevezetendő intézkedésekről szólt. Jelezte: az eddig elért eredményekre alapozva lehet és kell tovább haladni. Jó módszer lesz az. hogy a tanulócsoportokat fokozatosan felezik, s így a diákok sokkal köny- nyebben sajátíthatják el az anyagot. Ráadásul a korábbinál jóval többet gyakorolhatnak. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a fakultáció adta lehetőségeket kell hatékonyan kihasználni. Mindez a pedagóguslétszám jelentős növelését jelenti. 1986-ig például 1500 nyelvtanárt kell képezni. Munkatársunk az alábbiakat kérdezte dr. Knopp Andrástól : — örvendetes, hogy megszületett a határozat. Mégis miért nem korábban, legalább az új tantervekkel egyidőben látott napvilágot? Véleménye szerint mi az oka a késedelemnek?. — A felnőttoktatási intézmények gondja gyarapszik. Képesek-e teljesíteni a magasabb szintű követelményeket? Ennek érdekében milyen új módszereket vetnek majd hadba? — Sok angol szakos dolgozik más területen azért, Pénteken délelőtt a Parlamentben a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt tartotta tájékoztatóját dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ez az érdeklődés is jelzi, hogy a magyar mezőgazdaság nem csupán szigorú értelemben vett hazai ügy, hiszen élelmiszeripari termékeink a világ nagyon sok tájára jutnak el. Jelzi ezt az a szám is, hogy a népgazdasági exportból tavaly a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar részesedése mintegy 22 százalék volt — mondotta a miniszter. Van olyan mezőgazdasági ágazat, amely 60—80 százalékban közvetlenül exportra termel. 'Így tehát egyre fontosabb, hogy hazai agrártermelésünk összhangban legyen a piaci igényekkel, és a korábbinál magasabb szinten feleljen mert a túlképzés miatt nem juthatott katedrához. A jövőben számít-e rájuk a minisztérium? A miniszterhelyettes válaszai : —« A nyelvoktatás kérdése a tantervi vitákban sajnos háttérbe szorult. A legtöbben inkább a humán és a reál ismeretek óraszámának gyarapításáért szálltak síkra. A kérdés társadalmi jelentő- gét igen sokan késve fedezték fel, holott a cselekvés sürgető. Ezért megnyugtató, hogy végre eljutottunk a tennivalók meghatározásához, s a feladatok menetrendjének megszabásához. — Kétségkívül nehéz erőpróba előtt állunk, de felkémeg az exportmegrendeléseknek. Igen biztató, hogy mezőgazdasági üzemeink előreléptek, a munka termelékenysége az elmúlt 10 év alatt három- négyszeresére növekedett. Ugyanakkor nem kis gondot jelent, hogy minden egyszázalékos bruttó termelési értéknövekedéshez 5—6 százalékos ráfordításnövekedés szükséges. Az állami élelmiszeripar az elmúlt esztendőben csaknem 80 milliárd forint értékű terméket adott át a nagy- és kiskereskedelemnek, s ezzel forgalmát egy év alatt két és fél százalékkal fokozta. Nem csupán a mezőgazdaság, de az egész ország érdeke. hog’ az eddiginél sokkal jobban becsüljük meg a rendelkezésre álló termőföldet. Egyik legnagyobb kincsünk ugyanis a művelésre szültünk rá. A főiskoláknak és az egyetemeknek emelni kell a képzés színvonalát. A korszerű szemléltetőeszközök gazdag tárházából válogathatnak. Az egyetemi konzervativizmust fel kell számolni, s az oktatást — a nyelvtörténeti anyag csökkentésével — gyakorlati jellegűvé szükséges formálni. — Visszavárjuk a katedrát .nem talált angol szakosokat. Reméljük, megértik az ügy társadalmi jelentőségét, felébred bennük a hivatásérzet: belőlük is to- borzódik a helyes törekvéseknek érvényt szerző nyelvtanári gárda: Pécsi István alkalmas föld, rohamosan fogy. Így például 1976-ban 13 ezer, 1977-ben 28 ezer és 1978-ban 31 ezer hektár termőföld veszett el a mező- gazdasági művelés számára. Ez három esztendő alatt 72 ezer hektár. Tavaszi búza átlagterméssel számolva ezen a földterületen kereken 200 ezer tonna gabonát lehetne megtermelni. A miniszter ezután arról beszélt, hogy az idén valamivel nehezebb körülmények között rajtolt a mezőgazdaság, a tél komoly károkat okozott a vetésekben. * így például búzából csaknem háromszor annyi a gyengének minősíthető terület, mint tavaly ilyenkor volt. Romány Pál ismertette a sajtó képviselőivel a tervidőszak főbb célkitűzéseit, majd válaszol az újságírók kérdéseire. Szigetby András Mezőgazdaságunkról a Parlamentben Egészségügyi világnap, 1979 '•aaBBBBBBBRRBBBaaaaBBaaaaaBaBaBaBaBBaaaaBaaaaaBBBBiaaaBaaaBBBaB*t Gyermekeink (Fotó: Szabó Sándor) jB gy alkalommal felkerestem a község fiatal orvosát, m aki rendelés után meghívott: töltsék pár órát családja körében. Lakása modern berendezésű volt. A kerámiák, textil faliképek kellemesen harmonizáltak a bútorokkal, egy festmény azonban feltűnően kivált a derűs környezetből. A képen: szegényes szoba, a kopott takarójú ágyon szőke kislány fekszik. Arca, karja márványfehéren világít a komorbarna félhomályban. Élettelenül lecsüngő kezéből földre hullott a hajasbaba. A szoba egyetlen székén idős szakállas férfi ül, görnyedt vállal. Az orvos arcán a legyőzött emberek keserű fájdalma. Vendéglátóm — mint kiderült —, a nagyapjától örökölte a századforduló elején készült képet, amikor még a torokgyík szedte áldozatait, s az orvosok tehetet- nül álltak a betegséggel szemben. A diftéria réme a múlté... A tbc és a gyermekbénulás riasztó félelmét ma már nem élik át a fiatal anyák, nem kell rettegniük, mert gyermeküket a védőoltások biztonságában tudhatják. Az elmúlt évtizedekben világszerte sokat fejlődött az egészségügy. Ha csak a csecsemőhalandóság statisztikáját nézzük: Európa legtöbb nagyvárosában a századforduló körül a ' csecsemők 200—300 ezreléke — hazánkban 226 ezrelék — nem maradt életben. A fejlődő országokban még ma is igen magas ez a szám: 100 ezrelék felett van. Hazánkban — tavalyi adatok alapján — 24,3 ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozás. Köszönhető a tudomány haladásának, társadalmunk szociális változásainak és a gyermekek jobb egészségügyi ellátásának. A szocialista életmód formálásában elengedhetetlen az egészséges családi életre nevelés, mely megalapozza a jövő nemzedék életét is. Az ENSZ által meghirdetett nemzetközi gyermekév céljával összhangban rendezik meg az idén — április 7-én — az egészségügyi világnapot, mely az ifjúság egészséges életmódra nevelését határozta meg programjául. „Egészséges gyermek — biztos jövő" — a világnap jelszava egyben figyelmeztet bennünket arra is, hogy bár hazánkban a gyermekegészségügy felbecsülhetetlen eredményeket ért el az elmúlt három évtizedben, ettől függetlenül sok még a tennivaló. Gyermekkorban kötelezőek a rendszeres orvosi vizsgálatok, hogy időben megelőzhetők legyenek a krónikussá válható vagy mozgás- szervi, értelmi fogyatékosságot előidéző betegségek. Sajnos az iskolaorvosi ellátás még nem mondható kielégítőnek, sem a fővárosban, sem vidéken. Ennek megoldása az egészségügy és az oktatásügy közös feladata. Gyermékeink egészségének védelme, megőrzése elsősorban a megelőzésen múlik: a helyes táplálkozás, a testhigiéne, a szokásrend kialakítása megannyi feltétele az egészséges életmódnak, melyet elsősorban a szülőtől tanulhat meg a gyerek. Természetesen a bölcsődében, óvodában, iskolában is fontos, hogy megfelelő fizikai és szellemi egészségnevelésben részesüljön. Általános megállapítás, hogy keveset alszanak gyermekeink, pedig a 6 éveseknek napi 12 óra, a 10 éveseknek napi 11 óra alvásra van szükségük. 14 éves korig 5—3 órát kellene a szabadban, friss levegőn tölteniük. Kellene! Valójában gyermekeink mozgásszegénysége elszomorító. Bár egészségesek, de testük gyenge, magasságuk és súlyuk aránytalan, törzsizomzatuk elégtelen. Az öszehasonlító adatok azt mutatják, hogy a felnövekvő nemzedék az üvegházi növényekhez hasonló: a 18 évesek 30 százaléka alkalmatlan a katonai szolgálatra. Evrőt évre visszatérő téma, s mindenki tudja, hogy gyermekkorban kell keresni az okát. M ondhatnánk: az egészség .otthon kezdődik, vagyis a szülőé a felelősség. De a gyermekek egészséges fejlődése a holnap, a jövő társadalmának biztosítéka. S ez már egészségpolitika. H. A. Keresztyén békekonferencia A keresztyén békekonfe- ■encia munkabizottsága pén- '.eken befejezte a mozgalom Önökének, dr. Tóth Károly lüspöknek a vezetésével Helsinkiben megtartott ülését. A munkabizottság ülésén ■állást foglaltak a béke és biztonság ügye mellett, és elítélték Kína Vietnam elleni agresszióját és a mozgalom szolidaritásáról biztosította a vietnami népet.
