Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 79. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. április 4., szerda Hazánkban szilárd a munkáshatalom, eredményesen folytatódik a fejlett szocializmus építése Felvonták az Állami Zászlót—Koszorúzás a Szabadság téri hősi emlékműnél—Huszár István ünnepi rádió- és tv-beszéde—Megyei díszünnepség Gyöngyösön Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából kedden reggel a Parlament előt­ti Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszegy- fcég és a zenekar díszmenetben vonult el a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaja előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak díszőrséget. Zászlófelvonási ünnepség volt kedd reggel a Gellérthegyen, a Felszabadulási emlékmű­nél is, ahol a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját yonták fel, szintén katonai tiszteletadással. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa április 4-e alkalmából ked­den délelőtt koszorúzási ünnepséget rende- eett a Szabadság téri hősi emlékműnél. Az ünnepségen megjelentek az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, a KEB elnöke, továbbá a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Tanács és a kor­mány számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális jólétünk vezető személyiségei. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akk­reditált diplomáciai képviseletek vezetői is. Hazánk felszabadulása évfordulójának bikaimából Huszár István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese április 3-án este rádió- és televózióbeszédet mondott, amelyben méltat­ta legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentősé­gét, szabadságunk születésének egykori ese­ményeit. Április 3-án, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója előestéjén a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Heves megyei és Gyöngyös városi Bizottsága díszünnepséget rendezett Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központ­ban. Az évfordulóhoz méltóan feldíszített színpadon Éljen április 4. felirat köszöntötte az ünnepet, a piros-fehér-zöld színű, vala­mint a munkásmozgalom vörös zászlaja egy stilizált Szabadság-szobrot ölelt körül. Pontosan este 6 órakor elfoglalta helyét a díszünnepség elnöksége, amelynek tagjait — Vaskó Mihályt, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Viktor Oroszt, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ta­nácsosát, Jevgenyij Georgievics ezredest, lvan Szavercel Potapovicsot, a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csa­patok egyik alakulatának parancsnokát, va­lamint Molnár Józsefet, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának munkatársát —, a megye és Gyöngyös város párt- és állami vezetőit, a munkásmozgalom veteránjait, a tömegszer­vezetek és tömegmozgalmak, a fegyveres testületek képviselőit, az élenjáró szocialista brigádok vezetőit, s az ünnepség valameny- nyi résztvevőjét Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. A magyar és a szovjet Himnusz elhang­zása után Erdélyi Eszter, a Mátra Művelő­dési Központ irodalmi színpadának tagja szavalta el Heltai Jenő Szabadság című ver­sét, majd a megnyitó szavak után Skultéti János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Izzó gyöngyösi gyárának igazgatója mondott ünnepi beszédet Skultéti János ünnepi beszéde Kedves elvtársak, elvtárs­nők ! Tisztelt vendégeink! Felszabadulásunk napjára, a magyar nép történelmé­nek fordulópontjára emlé­kezünk ma. 1945. április 4- én, 34 évvel ezelőtt űzte ki a szovjet hadsereg az utolsó ellenséges egységet Magyar- ország területéről és fejezte be hazánk felszabadítását a német fasiszták és magyar csatlósainak igája alól. Üj korszak kezdődött ekkor né­pünk történelmében: a ma­gyar nemzet hosszú évszá­zadok után visszanyerte nemzeti függetlenségét, meg­szabadult az osztrák—német félgyarmati függőségtől; a magyar munkásosztály és a dolgozó nép kitörhetett a feudálkapitalista rendszer kizsákmányoló osztályainak rabságából, szabaddá vált előtte az út a társadalmi haladás megvalósítására. A 34 éves fejlődés legdöntőbb eredménye, hogy kialakultak a szocialista társadalmi rend alapjai, eredményesen fo­lyik a fejlett szocialista tár­sadalom építése, a Magyar Népköztársaság a testvéri szocialista államok közössé­gében az emberi haladás él­vonalában foglal helyet. A munkásosztály kezében van a hatalom, a munkások és a szövetkezeti parasztok tulajdonában vannak a ter­melési eszközök, az anyagi erők és a szel­lemi kultúra minden vív­mánya a dolgozó nép ja­vát szolgálja. Április 4-e ennek a sorsfor­dulatnak, ennek a történel­mi-társadalmi felemelkedés­nek a kezdete, ezért ünne­peljük, mint legnagyobb nemzeti ünnepünket. A továbbiakban a Tanács- köztársaság jubileumi ün­nepségét felidézve arról a nehéz útról, sorsról szólt az előadó, mely az első prole­tárdiktatúrától a néphata­lom győzelméig vezetett, majd így folytatta. Hála a felszabadí­tóknak A Szovjetunió a második világháborúban aratott tör­ténelmi jelentőségű győzel­mével szétzúzta a hitleri Németországot és megmen­tette Európa népeit a fasiz­mus rabságától. A hitleri Németországgal együtt meg­semmisítette a magyar el­lenforradalmi, fasiszta rend­szert is. A történelem igaz­ságot szolgáltatott: a 25 éves ellenforradalmi rendszer, amely vérben és gyilokban fogant, megsemmisítő vere­séget szenvedett, és a ma­gyar társadalom forradalmi erői számára új távlatok nyíltak meg. Április 4-én hálával és ke­gyelettel gondolunk a hős szovjet katonákra, akik részt vettek hazánk felszabadítá­sáért vívott harcokban, és akik közül nagyon sokan pihennek magyar földben, életüket áldozták a szabad­ságunkért. Kegyelettel em­lékezünk a szovjet hősök mellett a bolgár és más né­pek hős fiaira is, akik részt vettek Magyarország felsza­badításában; s nem utolsó­sorban azokra a magyar kommunistákra, partizánok­ra, ellenállókra, akik életü­ket áldozva, kockáztatva já­rultak hozzá a nemzet be­csületének megmentéséhez. A Szovjetunió felszabadító szerepe és sokoldalú segít­sége, valamint a nemzet­közi erőviszonyok megvál­tozása kedvező feltételeket teremtett a haladó erők harcához. A haladó erők élén a kom­munista párt állt, amely 25 éven keresztül üldözött párt volt, s a föld alá kénysze­rítve hirdette az igazságot, és harcolt a munkásosztály, és a dolgozók felszabadítá­sáért. A felszabadulás ide­jén teljes erkölcsi tisztasá­gában léphetett az ország nyilvánossága elé, mert so­ha meg nem hátrált és meg nem alkudott az osztály­harcban. A kommunista párt volt az egyetlen erő, amely az ország újjáépítésének és de­mokratikus átalakításának kidolgozott programjával lé­pett fel, amelynek végre­hajtására — a demokratikus pártokkal koalícióban — mozgósította a munkásosz­tály, a dolgozó kisparaszt- ság, a haladó értelmiség és a kisemberek alkotó erejét. Ezután az újjáépítés lel­kes korszakát, küzdelmét vázolta fel Skultéti János, azokat a tetteket, intézkedé­seket, amelyek a szocializ­mus alapjainak lerakásához vezettek. A kedvező nemzetközi és hazai feltételek lehetővé tették, hogy a munkásosztály a párt vezetésével békés úton ki­fejlessze a szocialista for­radalmat, 1919 után má­sodszor is győzelemre vit­te a proletárdiktatúrát. (Folytatás a 3. oldalon) Kitüntetések felszabadulásunk 34. évfordulója alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 34. évfordu­lója alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Bittner Jánosné nyugdíjas megyei tanácsi osztályvezető­helyettesnek, Bozsik István­nak, az egri Finomszerel- vénygyár célgépgyártó cso­portvezetőjének, dr. Czirner Józsefnek, a Heves megyei Tanács Kórháza osztályveze­tő főorvosának, Csontos Istvánnak, a Volán 4-es számú egri vállalata autó­busz-vezetőjének, Gulyás Sán­dornak, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöké­nek, Kapaló Sándor nyugdí­jas vállalati igazgatónak, a Gyöngyösi városi Tanács tagjának, Papp Józsefnek, a Hatvani Konzervgyár igaz­gatójának és Varga István­nak, a Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemi pártbizottsága titkárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Babus Zol­tánt, a vámosgyörki Barát­ság Tsz elnökét, Berecz Ist­vánt, az Egri Közúti Igaz­gatóság vezetőjét, Csorba lstvánnét, a Mátravidéki Fémművek gépmunkását, dr. Holló Bélát, az Ipari Sző*- vetkezetek Heves megyéi Szövetsége elnökét, Holló Jó­zsefet, a detki Magyar— Bolgár Barátság Termelő- szövetkezet főagronómusát, Imre Sándort, a Hatvani Konzervgyár szakmunkását, Józsa Józsefnét, a hatvani áfész csányi szervezetének ügyvezetőjét, Maróti Sán­dort, a Heves megyei Ta­nács elnökhelyettesét, Mé­száros Imrét, a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­Koszorúzási ünnepséget tartottak az egri Felszabadulási emlékműnél . (Fotó: Szántó Gyürgy) lalat főépítés-vezetőjét, B. Nagy Károlyt, a MÁV Hat­vani Pályafenntartási Fő­nöksége vezetőjét, Puskás Józsefet, a Mátravidéki Cu­korgyárak csoportvezetőjét, Szabó Miklóst, a Kömlői Községi Tanács elnökét és dr. Varjú Vilmost, az Egri városi Tanács vb-titkárát. A Munka Érdemrend bronz fokozatának kitüntetésében részesítették Bagi Ferencet, a Volán 4-es számú egri vállalatának garázsmesterét, dr. Benyó Ágnest, az Egri Járási Hivatal osztályvezető­jét, Cselkó Antalt, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás füzes­abonyi járási növényvédelmi és agrokémiai főfelügyelőjét. Dudás Dezsőt, a Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalat 10- es számú egri gyárának mű­vezetőjét, Fejes Istvánt, a MEZŐGÉP Tröszt egri gyá­rának szerelő csoportvezető* jét, Felbinger Istvánt, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság üzemvezetőjét, Ferber Ferencet, az öntödei Vállalat egri vasöntödőjének mintakészítő faesztergályo­sát, Gál Lászlónét, a Mátra­vidéki Fémművek gépmun­kását, Harsányt Antalt, a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat kotrómesterét, Herczeg Endrénét, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat 2-es számú üzemének szak­munkását, Jánosi Sándort, az AGRIA Bútorgyár cso­portvezetőjét, Kiss lstvánnét, a szajlai Búzakalász Terme­lőszövetkezet növénytermesz­tőjét, Sz. Kovács Jánost, a Mezőtárkányi Községi Ta­nács elnökét. Körösi Sándort, a MÁV Hatvani Állomásfő­nöksége kocsimesterét, Ma- czák Józsefet, az egri Fi- nomszerelvénygyár gyárrész­legvezetőjét, Molnár Istvánt, a Vécsi Községi Tanács vb- titkárát, Molnár Lászlót, a gyöngyösi áfész boltvezető­jét, Oszlánczi Endrénét, a káli Tarnamente Ipari Szö­vetkezet főkönyvelőjét, Pal­kó Miklósáét, a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat árudavezető- jét, Rábaközi Lászlót, a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet traktorosát, Stupek Zsigmondot, a Hevesi Állami Gazdaság gépszere­lőjét, Szigili Mártonnét, a feldebrői Rákóczi Termelő- szövetkezet főkönyvelőjét, Szűcs Istvánt, a Mátraalji Szénbányák Vállalat lakatos ■ csoportvezetőjét és Túri Lász­lót, a gyöngyösi MEZŐGÉP Vállalat művezetőjét. Ünnepség a megyei tanácson Az évforduló alkalmából tegnap délután a Heves me­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents