Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

e c h n i k a Kutató és menedzser Beszélgetés Mészáros Zoltánnal A gyógyászat, a gyógyszerkutatás mai összeállításunk fő témája. A gyógyszerkutatás tudományában hazánk ki­emelkedő eredményekkel büszkélkedhet; erről szól a Chinoin kutatófőmérnökével készült beszélgetésünk is. A technika történetéből A morfium — Szuezi-esatorna — Cadolin felfedezése — Műtét és következményei A Pullman-kocsik története Az első növényi alkaloi­dét, a morfiumot, 175 évvel ezelőtt, 1804-ben F. W. Ser­türner német gyógyszerész állította elő. Ma is a legki­válóbb fájdalomcsillapító szer, hatását már 10 perc múlva kifejti. Emellett meg­nyugtatja a nyúlt agy velő­ben levő légzőközpontot, gá­tolja a gyomor- és bélmoz­gásokat, nedvelválasztást. Hátránya, hogy a szervezet megszokja és egyesek mor- finistává válhatnak, ami az összes szervek működésének csökkentéséhez, az erköcsi gátlások megszűnéséhez ve­zet ★ 110 évvel ezelőtt, 1869. au­gusztus 15-én fejezték be a Szuezi-esatorna építési mun­kálatait. Tíz évig épült Neg- relli osztrák mérnök tervei szerint, és az építést Fer­dinand Lesseps francia mér­nök vezette. A Port-Szaidtól Szuezig, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti csator­na 165 km hosszú, átlagosan 115 méter széles és 12 méter mély. A hajók csak konvo­jokban, félsebességgel ha­ladhatnak át, mert a hullá­mok rongálják a partsze­gélyt. Az átkelés 15—18 órá­ig tart, s naponta kb. 48 hajó halad át a csatornán. Megnyitójára írta Giuseppe Verdi Aida című operáját. 185 évvel ezelőtt, 1794-ben fedezte fel Gadolin finn ké­mikus a szójában az ittrium nevű, a ritka földfémek cso­portjába tartozó új kémiai elemet (a név a svédországi Ytterby város nevéből szár­mazik), melynek elemi oxid- ját 1843-ban Mosandernek si­került előállítania. Gadolin nevét őrzi az 1880-ban J. Ch. Marignac svájci kémikus ál­tal felfedezett gadolinium vű elem is. 170 évvel ezelőtt hajtotta /égre az USA-ban F.phraim VfC. Dovel amerikai orvos az első sikeres altesti mű­tétet, melynek során 14 font súlyú daganatmasszát távo- litott el a beteg hasüregéből. Kentucky feldühödött lakos­ságának bosszújától a seriff­nek kellett az orvost meg­mentenie ... 110 évvel ezélőtt, 1869-ben szerkesztette meg George Mortimer Pulimon (1831—< 1897) amerikai feltaláló a róla elnevezett forgózsámo- lyos, négytengelyes vasúti kocsit. Az 54. láb hosszú és 10 láb széles kocsik valami­vel nagyobbak voltak az ad­digiaknál (1 láb: 30,48 cm), ö alakított ki legelőször ét­kező- és hálókocsikat, ezeket az amerikai centenáris ki­állítása (1878), de Magyaror­szágon is a millenniumi ki­állításon mutatta be. A há­lókocsikról így ír a korabeli Baltimore Chronicle: „A ko­csiban Baltimore—Philadel­phia közti éjjeli utazásra 24 személy kaphátott helyet. Senki sem gondolhatott en­nél kényelmesebb utazásra. Charles Dickensnek más volt a .véleménye: „Hazugság len­ne azt mondani, hogy ezek az ágyak teljesen kényelme­sek.” Pullman gyárat alapí­tott a kocsik gyártására, te­lepe körül egész város fejlő­dött, a Pullman-City ma Chicago déli elővárosa. Kováts Andor Ha hinni lehet a prognosz­tikai vizsgálatoknak, akkor a világ egy főre eső gyógy­szerfogyasztása az 1968. évi 5 dollárról 1980-ra 10 dollár­ra nő. Egyre nagyobb szük­ség lesz tehát a gyógyszer- gyárakra. S az ott dolgozó kutatók előtt eddig sohasem látott távlatok nyílnak. Mindez együtt járt hatalmas gyógyszeripari vállalatok kialakulásával, amelyek csak akkor maradhatnak verseny- képesek, ha önálló kutató­gárdával rendelkeznek, és a kutatók munkáját jól kép­zett szakemberek szervezik neg. ' ' Magyarországon az egyik legnagyobb gyógyszergyár a Chinoin. Az utóbbi években — többek között — a prosz- taglandin-kutatással kapcso- ’atos eredményeivel szerzett hírnevet. A gyár kutatási igazgatója Mészáros Zoltán, Állami-díjas tudós ... — Kérem, ne használja ezt a kifejezést. Nem va­gyok tudós. Hagyjuk meg ezt a címet az elméleti ku­tatóknak. Én mindig a gya­korlathoz kötődtem. Az ér­dekelt, mit lehet hasznosí­tani az iparban. Ha már mindenáron skatulyába akar zárni, nevezzen kutatási me­nedzsernek — Hogyan került a gyógy­szeriparba? — Nem is tudtam volna mást elképzelni, minthogy kémikus legyek. Maga a gyógyszer már az egyetemen kezdett izgatni. Harmadéve­sen szerves kémiára szako­sodtam. Zemplén Géza pro­fesszor csoportjába kerültem. Ez adta meg az utolsó lö­kést. Elköteleztem magam a gyógyszerekkel, elsősorban a természetes anyagokkal. — Melyek voltak a kezdő lépései a szakmában? — Amikor 1952-ben vé­geztem az egyetemen, Ti­szavasvárit még Büdszentmi- hálynak nevezték. Ott volt munkalehetőség, elvállaltam. Sohasem bántam meg, hogy teljesen ismeretlen helyre, idegen emberek közé kerül­tem. Érdekes, izgalmas fel­adatokat kaptam. Azután egyik napról a másikra, hu­szonhárom évesen kineveztek főmérnöknek, üzemet bíztak rám. Ha elgondolom, hogy mg még a negyvenévest is fiatalnak, tapasztalatlannak tartják az igazgatói pozíció betöltésére... — A főmérnökségnek nincs sok köze a kutatómunká­hoz .... — Akkoriban, négy-öt év­vel az államosítás után nem a kutatást, hanem a terme­lőmunka megszervezését tar­tották a legfontosabbnak. — Éppen húsz éve dolgo­zik a Chinoiban ... — Egy idő után úgy érez­tem, hogy noha hallatlanul izgalmas a növénykémia, de nem ez a jövő. A növények egyre inkább a gyógyszer- ipar ötletadóivá válnak. A népgyógyászatban jól bevált növényi hatóanyagokat sok­kal célszerűbb szintetikus úton előállítani. Így hát huszonnyolc évesen — amint alkalom nyílt rá — felrúg­tam magam mögött mindent és megpróbáltam újrakezde­ni. Az első feladatom a Chinoin rekonstrukciójához kötődött, a papaverinüzem újjászervezése volt. — Ha jól tudom, a papa- verin tette világhírűvé a gyárat. — 1930-ban Földi Zoltán munkatársaival szintetikus úton előállították a mák egyik hatóanyagát, a papa- verint. — Később milyen felada­tokat kapott? — 68-ban főmérnök, 70- ben kutatási főmérnök, 72- ben kutatási igazgató let­tem. E dátumok közül a kö­zépsőt tartom a legfonto­sabbnak. Mégpedig azért, mert ekkor fordulat követ­kezett be a tudománypoliti­kában. Az önálló kutatási te­í vékenység került előtérbe. Fontossá vált, hogy a hosz- szú távlatú versenyképesség, érdekében a nagyvállalatok jól szervezett kutatógárdá­val rendelkezzenek. — Ha jól sejtem, egész életében arra törekedett, hogy a kutató és az ipari munkáját összehangolja. Ho­gyan jutott el az Állami-dí­jig? — 1974-ben a No-Spa elő­állításáért kaptam meg a dí­jat. Mégpedig előlegként. kkor még nem bizonyítot­tam jóformán semmit. A No-Spa csak az utóbbi idő­ben futott ennyire fel. Ne­kem sohasem volt laborató­riumom, nem tölthettem na­pokat a lombikok mellett. Ha eredményeket is értem el, elsősorban a munkatársa­imnak köszönhetem. Az új gyógyszer kidolgozása soha­sem egy ember munkája. A produkció a gyógyszerve­gyésztől kezdve a farmakoló­gusig, a legkülönfélébb szakemberek, laboránsok ösz- szehangolt tevékenységének eredménye. Jelenleg éppen a probon továbbfejlesztésével foglalkozunk. — Körülbelül 1970-ben kapcsolódtak be a prosztag- landin-kutatás ba. — Igen, méghozzá jó né­hány év késéssel. A gyógy­szeripar történetében első­ként mégis nekünk sikerült forgalomba hoznunk Enzap- rost néven. Állattenyésztési szinkronizáló anyagként használják, de alkalmazható a humán gyógyászatban is. — Mit tart most a legfon­tosabbnak? — A kutatásszervező mun­kámat. Azt, hogy a gyógy­szerkutatás, a tudományos munka lehetőségei olyanok legyenek, hogy a magyar Nobel-díjasok hazájukban el­ért munkájukért vehessék át a díjat... Soós Éva Szívműtét gyermekkorban A szívbetegek mintegy 2 százaléka veleszületett szív- fejlődési rendellenességben szenved. A gyermekgyógyá­szat legnagyobb problémá­ját ezért ma már a gyógy­szerekkel nem befolyásol­ható fejlődési rendellenessé­gek jelentik. A szívsebészet előrehaladása nagy segítsé­get jelentett a szívfejlődésá • rendellenességek kezelésé­ben. Szívfejlődési rendellenes­ségen a szív és a nagyerek szerkezeti rendellenességeit értjük. Ide tartoznak azok az elváltozások például, amelyekben az oxigéntartal­mú, artériás vért tartalma­A televíziózás egészségtana A mértéktelen televíziőnézéssel kapcsolatban nemré­giben több orvosi vélemény is napvilágot látott. Heidel- bergi orvosok például megfigyelték, hogy a magasvér- nyomású betegek szívműködése televíziózás közben (kü­lönösen krimik és egyéb izgalmas műsorszámok alatt) megváltozik: a percenkénti szívösszehúzódások száma meg­nő, és gyakran következik be „szívbotlás” is, amikor nem a megszokott időben, hanem annál korábban húzódik össze a szív, s ez a szabályos ritmust megzavarja. Volt olyan beteg, akiben televíziónézés közben 179 szívverést mér­tek percenként, jóllehet egy 800 méteres gyaloglás után mindössze 140-es pulzusa volt. Az orvoskutatók szerint a szívbeteg embernek nem jó az izgalmakat keresni, az ilyen műsorokat lehetőleg kerülniük kell. Másik orvosi csoport a tévénézők gyomorsavtermelé­sét vizsgálta. Megállapították, hogy minél izgalmasabb egy műsor, annál nagyobb a savkiválasztás. A mértékte­lenül sok tévénézés gyomorfekély kialakulását segítheti elő, és — tekintve, hogy a megnövekedett savtartalom éhséget okoz — elhízásra is vezethet, ha a néző éhsége csillapítására az adás alatt rendszeresen és sokat eszik. A televíziózás okozta szempanaszokkal kapcsolatban megállapították, hogy a gyakori kötőhártya-gyvlladást nem a tévé fénye, hanem elsősorban a szem túlerőltetése váltja ki. Akinek fényre érzékeny szeme van, az nap­szemüveggel védheti a szemét. De az egészséges szeműek- nek sem árt, ha tévézés közben pihentetik szemüket: egyrészt változtassák gyakran a pillantás irányát, más­részt a készülék bekapcsolása, illetve a kép megjelenése után egy-két másodpercig fouliUák el tekintetüket rövid időre a képernyőtől. . | ... r. , Műtét után zó, nagy nyomású bal szív­fél. valamint a vénás vért tartalmazó kisebb nyomású jobb szívfél között rendel­lenes összeköttetés vari. E hibákat műtéttel lehet kor­rigálni, ez azonban altkor igazán eredményes, ha idő ben kerül rá sor. Ha a mű ­tét időpontja késik, a szív , fejlődési rendellenessége!', káros következményei olyan mértékben fejlődhetnek kr amelyeken már nem segít n szívműtét. A korán elvég • zett műtét mindig hatásos és a beteg a műtét után - teljesen egészségessé válik, a beavatkozás veszélye pedig alig haladja meg egy sérv- vagv vakbélműtét veszé­lyességét. Alapvető orvosi feladat tehát a veleszületett szívhibák korai kórismézé- se, a diagnózis felállítása azonban nem mindig egy­szerű feladat. A kis csecse­mők, gyermekek gyakran panaszmentesek, vagy pana­szaik nem szívbetegségre utalnak. A veleszületett szívhibák káros működési következ­ményeit ezek a korai szív­műtétek előzhetik meg. A pitvari vagy kamrai sö­vényhiány korrigálása a szűkületek kiiktatása, a két. féle vér keveredésének a megakadályozása a mai se- l/észi technika mellett nem okoz különösebb nehézséget. Ha nagy a sövényhiány, a lyuk befoltozására a sebész műanyagokat is alkalmaz­hat MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Népdalcskor. 9.07 Fű- vószene. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 We­ber: Abu Hasszán (Opera). 11.30 Kórusművek. 11.41 Változatok sötét húrra. 12.35 A rendőr sétál az ut­cán. 12.50 Zenemúzeum. 14.26 Szabadpolc. 14.54 Népzene. 15.10 Népdalok. 15.28 Születésnapi ajándék. 16.05 Szász Imre: Háló nélkül. 16.15 Gioconda (Opera). 17.07 A rendezett Balatonért. 17.32 A Rádió­színház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.20 Esti magazin. 19.15 Most érkezett.. 19.35 Szimfonikus zene. Kb. 21.40 Csárdásmuzsika. 22.20 Kí­na 30 éve 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Mendelssohn: D-dúr vonósnégyes. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze­nedéiéi őtt. 11.30 Csak fia­taloknak! 12.33 Nemzeti­ségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stú­dióba. 13.25 * Gyermekek könyvespolca. 13.30 Decsé- nyi János gyrrnekkórusai- ból. 14.00 Sportvilág. 15.00 Két arckép a sport vilá­gából. 15.58 Tánczene. 16.33 Ütközben. 16.35 Dal­lamok. emlékek. 17.30 Ze­nei tükör. 18.00 Disiputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista 20.33 Ka­barécsütörtök. 21.33 Szoci­ológiái figyelő. 22.03 A bajadér. 23.15 Verbun­kosok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája. Gyöke­ret vertünk... — A mű­sor olyan fiatalokat mutat be, akiket hivatásuk szó­lított vidékre — Szerkesz­tő riporter: Dobog Béla — Beatkedvelőknek Olivia Newton és John Travolta énekel — Jól. vagy szépen élni... Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak­magyaros zági krónika — Ülésezett a Hazafias Nép­front Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei elnöksége — A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezetének tanácskozá­sa — Hírek, lapelőztes... TE! 8.30 Tévétoma. 8.35 Isko­latévé. 15.00 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Tízen túliak társasága. 17.15 A nyelv világa. 17J5 Tévébörze. 18.05 Telesport. 18.30 Gaz­daságos beruházások. 19.20 Tévétoma, 19.30 Tv-hír­adó. 20.00 A Karamazov testvérek (Szovjet filmso­rozat). 21.20 Panoráma. 21.45 Unokáink « látni fogják.., 22.30 Tv-hir ■ adó 3. 2. MŰSOR 18.30 Frenyó professzor műsora. 18.55 Én francais. 19.10 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Így játsz szák a ragtime -ot. 21.00 Kertészkor. 21.20 Tv-hir- adó 2. 21.40 Ördöghegy. MiwisänfSl 1979. április 26., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents