Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
Egy „Vidám" úttörőraj otthonában Csuvas főiskolások Egerben Ábarátság küldöttei — Nincs sok különbség népeink szokásai, életmódja között — már amennyire ezt három hét alatt meg lehet állapítani —, hiszen csaknem azonos körülmények között dolgozunk, tanulunk, társadalmi rendszerünk és életkörülményeink is hasonlóak — mondta Sigatova tíalida. aki tagia annak a 18 tagú csuvas főiskolás küldöttségnek, amely három hetet tölt cseregyakorlaton hazánkban és Heves megyében. Öt tanárjelölttel beszélgettünk az egri tanárképző főiskola orosz intézetében: Anyiszimova Irina Mihajlovával. aki a csoport Kom- szomol-titkára. Olga Sigaba- tulinával, Nyikandrova Je- lizavetával. Lvova Irina Mi- hajlovnával. aki ,.magánemberként” költő, sok verse jelent már meg rangos szovjet folyóiratokban és az előbb idézett Sigatova Hali- dával. — Csebokszári. a mi fővárosunk és Eger között nagy a különbség- ám hamar megszoktuk ezt a hangulatos kisvárost — mondták. — Ezt ne udvariasságnak vedd — hangsúlyozta Anvi- szimova. — Nálunk nincsenek jelentős történelmi hagyományok, ezért nagyon szépnek és vonzónak találtuk a rengeteg műemléket, a barokk és a klasszicista épületeket, az egri várat, a képtárat. Szóba került egy pincelátogatás is. hiszen ez is a megyeszékhely jellegéhez tartozik. — Tüzesek a borok és fűszeresek az ételek — fogalmazta meg a közös véleményüket Sigabatulina. Kis kitérő követte ezt a magyar és csuvas ételkülönlegessé- gekrőL A lányok részletes recepteket közöltek úgy. hogy még tolmácsunk, Lengyel Zoltán az orosz intézet tanára is alig tudta követni őket. Közben megérkezett a csoport két kísérője, Birju- kova Ljudmilla Petrovna. a nyelvészeti fakultás vezetője. és Abaseva Diana Vla- gyimirova dékánhelyettes. A két főiskola munkájáról beszéltek. A hallgatók többször is bele-beleszóltak kiegészítették tapasztalataikkal a két tanárnő mondandóját. — Főleg a nyelvtanításban akadnak különbségek az intézményeink között — mondta Abaseva Diana Vla- gyimirova —. de hát ez érthető is. Nálunk a filológia, a tudományos munka a? elsődleges, míg itt főként az orosz élőbeszédet gyakorolják a hallgatók. Csebokszá- riban természetesen kötelező tanulni a nemzeti anyanyelvűnket, a csuvast is. — Milyen a kapcsolatotok a magyar hallgatókkal? — kérdeztem Anyiszimovától, aki mint ifjúkommunista- vezető elsődlegesen érdekelt a barátság ápolásában. — Nagyon jó. Kedvesek, szívélyesek, vendégszeretők. — Rengeteg címet kaptunk és kértünk — egészíti ki Sigatova. — És sok barátot találtunk — teszi hozzá Nyikandrova. Előkerülnek a fényképek: az aggteleki cseppkőbarlangban tett kirándulásról, ahol a csodálatos természeti jelenség mellett a fényjáték tetszett a legjobban, Budapestről. amely szerintük valószínűen a világ egyik legszebb városa. — Mégis Egert érezzük az „otthonnak” — mondta Sigatova, de a többiek is bizonygatták, hogy milyen kellemes volt itt. olyan rövid idő három hét. — Hazaérve a Nemzetközi barátság klubunkban számolunk be az itteni élményeinkről. Ebben a kub- ban gyakran megfordulnak az ott tanuló magyar barátaink is. Bizonyára ők is kíváncsiak lesznek rá, hogy mi újság otthon. Egerben... — Viszontlátásra — búcsúztunk. — Viszontlátásra — mondták kedvesen törve nyelvünket. baráti mosollyal az arcukon. Látszott, hogy így is érzik, gondolják. Káló Béla Azt mondják, a szem a lélek tükre. A gyermekszem még inkább az, nem rejti, nem tudja elrejteni érzéseit, gondolatait. 1979 a gyermekek éve, s alkalmat kell teremteni arra, hogy az ünneplésen, a társadalmi, gazdasági segítségadáson, az óvodák, bölcsődék, sportpályák építésén és a felnőttek pátoszszavain kívül belenézzünk ezekbe a szemekbe és megpróbáljunk olvasni belőlük. A gyermekek nyelvén értők nagyon sokat kiolvashatnak a sokszor durcás, síró, nevető, de sohasem közömbös szemekből. Talán azt is, hogy mit szeretnének. Talán azt mondják, játékot szeretnénk, de nemcsak szép játékot, hanem jót is. „Engedjétek, hadd csináljuk mi magunk. Lehet, hogy nem lesz olyan hibátlan, de mégis a legkedvesebb”. — Az élmény a legfontosabb a gyermekek számára — mondja Timkó Gyuláné, a hatvani I. számú Általános Iskola 7/C osztályának osztályfőnöke. — A mi — mondhatom: kiváló — eredményeinket elsősorban nem annak köszönhetjük, hogy a diákjaink jó képességűek, hanem annak, hogy játékosan, lelkesedéssel nagyon „sok vidámságot, romantikát be- levíve végezzük a munkánkat. De a többit mondják el maguk a gyerekek. — Rajunkat Vidámság rajnak neveztük el, ami azt hiszem, jellemző is ránk — kezdi Ignácz Ildikó rajtitkár, akin első látásra észrevenni, hogy komolyan veszi munkáját. Azért az élmények elmesélésekor néhányszor ő is elneveti magát. — A legfrissebb élmény még él bennünk, ez pedig: április elseje. Köztudomású, hogy a diákok minden alkalmat felhasználnak arra, hogy ne kelljen tanulni, ne tartsanak órát. Mi minden április elsejét „megünnepeltünk” valamilyen tréfával. Felfordítottuk az osztályt, „Behajtani tilos” táblát tettünk az ajtóra, s hasonló csínyeket csináltunk. Tanáraink egy része megpróbálta még ezt az alkalmat is a tanulásra felhasználni, s ez valójában sikerült is. Amikor például a táskákat eldugtuk, az oroszórán, tagozatos osztály lévén, idegen nyelven kellett kérdés-felelet alapján megkeresni azokat. — Azért meg kell mondani, hogy nem vagyunk mi afféle hétördögök, hiszen a tanulmányi átlagunk 4,6 — Ezt már Grapka Erika mondja, aki nagyon szépen ösz- szegyűjtötte az osztály adatait, s részletesen elmeséli, milyen eredményeket értek el az idén, hogyan élnek, mit csinálnál? a tanuláson kívül. — Most találtunk ki egy új szakkört, melynek neve: „Barátunk, a film”. Diafilmvetítő szakkör lenne ez, itt az iskola egyik termében összejövünk néhányszor, s mindenki, akinek van otthon filmje, elhozza legkedvesebbet, aztán, amikor azokat már mindnyájan láttuk, új filmeket hozunk. Mindez arra is jó, hogy a kötelező olvasmányok témájával ilyen módon is megismerkedhetünk. A gyerekek egymást bök. dösik, egymás szavába vágnak. Ki mesélje el, hogyan is volt az a kirándulás, sok minden csak most jut eszükbe. Felelevenedik a „Ki hogyan olvas” vetélkedő meghirdetése, melynek iskolai döntőjén majd művészeti, sport, történelmi, műszaki kérdéscsoportokra kell vála. szólniuk. Az író-olvasó találkozók, vagy éppen a hulladékgyűjtés, (amelyben mellesleg iskolai elsők lettek). A társadalmi munkán keresett összeget pedig felajánlották a gyermekintézmények fejlesztésére. — Na és a tombola! — kiált föl egyikük. — Rendeztünk egy iskolai tombolát. Mindenki behozott otthonról valamilyen csecsebecsét, vagy amit saját maga készített, s ezeket betettük a közösbe. Tombolajegyeket árultunk, s amikor már jó sok pénz összegyűlt, megkezdődött a sorsolás. Mindenki izgatottan várta, hogy mit nyer. A pénzt pedig fölajánlottuk a nemzetközi gyér. mekév szolidaritási alapjára. A házi Ki mit tud, a farsang, a sportversenyek mellett jeleskednek a zánkai emlékek is. — A Pajtás-fesztiválon voltunk, igazi majális jellegű napon, ahol sok „ismerőssel” találkozhattak az úttörők. Én Bérczy Istvánra, Müller Katalinra, Levente Péterre emlékszem. Ennek folytatásaként Egerben az úttörőházban is ankétot tartottak a Pajtás szerkesztőségével ahol a vetélkedő után Dargay Attila mesélt az általa tervezett rajzfigurákról és filmet is vetítettek. A kirándulási élményekről már nem sikerült részletesen beszámolni, mert felhangzott a minden diák szívét megdobogtató csengőszó. kezdődik a fizikaóra. Mire* kiérünk a folyosóra, elcsendesedik az épület, néhány teremből már a magyarázat is kihallatszik. Végigmegyek a folyosón, s most veszem csak észre, milyen régi és komor ez az iskolaépület. Vajon mi tette mégis olyan vidámmá félórával ezelőtt.. ? Tóth Márta MAI műsorok: Megyei Itiú Gárda Eövészverseny Füzesabonyban Az egri csapat kapitánya a győztesnek járó serleggel. (Fotó: Koczka István) A festői környezetben elterülő füzesabonyi fedett lőtéren rendezték meg az if- júgárdisták megyei szintű kispuska- és légpisztoly- lövészversenyét. A négy járás és három város képviseletében megjelent versenyzőket Kalina József, a füzesabonyi járási KlSZ-bi- zottság titkára és Vincze Ferenc, a KISZ megyei bizottságának tagja köszöntötte, s méltatták ennek a hagyományos versenysorozatnak a jelentőségét... A kispuskalövészet csapatversenyében színvonalas, jó középátlagú teljesítmények alapján dőlt el az érmes helyezések sorsa. Ebben a fegyvernemben Nagy' Mária. a füzesabonyi járás versenyzője érte el a légi óbb egyéni eredményt, 91 körös kitűnő teljesítménnyel. A légpisztolyos kategóriában az egri Takács László voU a legjobb, aki 80 kört lőtt. Eredmények. Kispuska: 17 Hevesi járás 647, 2. Eger 639. 3. Füzesabonyi járás 630. 4. Gyöngyösi jíjrás 609. 5. Egri járás 560, 6. Hatvan 391. 7. Gyöngyös 365 körrel. Légpisztoly: 1. Eger 247, 2. Füzesabonyi járás 228, 3. Hevesi járás 220, 4. Gyöngyösi járás 176. 5. Gyöngyös 145. 6. Egri járás 134, 7. Hatvan 83 körrel. A két fegyverszám eredményeinek összesítése alapján a megyei KISZ-bizott- ság és az MHSZ vezetősége által felajánlott serleget Eger város csapata nyerte. A díjakat Végh Attila, a megyei Ifjú Gárda parancsnoka adta át. (szigetváry) Tornából felmentve Valamikor afféle polgári sikk volt. Éshát persze mint megannyi polgári micsoda szépen áthúzódott a magunk elképzelései szerint kialakítandó világba. Áthúzódott és kísért, ha nem is olyan mértékben, mint annak előtte. Életben tartói természetesen a csemetéiket szélfúvástól is óvó szülők, akik kifogyhatatlanok az érvekből ha álláspontjaikat védeni kényszerülnek. Leginkább amiatt aggályoskodnak, hogy „a torna hátráltatja a gyereket tanulmányaiban”. Holott — elvileg — ma már egy gyerek is tudja, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Az egészséges életmód, a fizikai teherbíróképesség fejlesztése közvetlenül is hozzájárul a tanulmányi előmenetel javulásához. Mégis: se szeri, se száma napjainkban a testnevelésből felmentetteknek. Jóllehet a torna éppen olyan főtantárgy — heti három órában —, mint bármi más. csak éppenséggel az utolsó helyen szerepel a bizonyítványokban. S ez a hely bizony minősít: próbálja meg a rendkívüli összeköttetésekkel rendelkező apuka az egyezem fiát felmenteni mondjuk matematikából, vagy fizikából Ami természetesen elképzelhetetlen — ahogy az is bizonyos, hogy a tornaórát lyukas óraként tudomásul vevők közül számosán egészségi okokból nem lehet, nek ott társaik között. Számosán, ám távolról sem mindenki, aki végül is nem kap télévről félévre érdemjegyet testnevelésből általános iskolában vagy középiskolában, így aztán kettészakad a mezőny. A spiccen azok vannak, akik megcsinálják a Krisztust gyűrűn, tíz személyiből tízet értékesítenek, s persze a „torinóban” is mindenki nekik passzolja a labdát. A gyengébbek, az ügyetlenebbek mind jobban elbizonytalankodnak, s a jóságos testnevelő tanár — ha éppen van — egyetértve az iskolaorvossal — „hadd hulljon a férgese” alapon — kimondja a felmentésre a boldogító igent. Látszólag jótett, ám a látszat torzít. Mert miről van szó? Matematikában adottak az erőviszonyok, senki nem csodálkozik azon, hogy a jó tanuló lekörözi a kullogókat, akik azért mégis csak „beemelnek” annyit, hogy átmenjenek az érettségin s ahogy mondani szokás: ne lehessen őket eladni. A tornából gyenge tanuló azonban, ha ismételt kudarc éri, lévén a menők mindig az ő kárára brillíroznak, szép lassan még azt sem produkálja. amire egyébként képes lenne. Úgyhogy a felmentés számára — legalábbis eleinte — kifejezetten sikernek számít. Hogyne lenne az, hiszen nem cukkolják, mikor nekililulva mászik fel a kötélen, s nem buzdítják röhögve, teli torokkal, mikor messze leszakadva, lekörözve, utolsónak halad át a célvonalon. Pedig a lényeg mégis csak az, hogy áthalad! Hogy erejét megfeszítve leküzd egy akadályt, s ezáltal önmagát is újra meg újra. Akárhogy Is nézem: a felmentés bukás. Annak is, akire vonatkozik, s annak is, aki nagykegyesen hozzásegíti. Bukás — egyszer és mindenkorra. Nem afféle átmeneti daci. amit röhögve ki lehet javítani év végére, s ha akkor sém sikerült — „na bumm” —, legfeljebb jövőre. A kisebb, szerényebb képesség semmi esetre sem képtelenség. A rokkantaknak ma már több sportegyesületük van, s*az ott sportolók közül senki sem azon töri a fejét, hogy neki ilyesmit nem szabadna csinálnia. Egyikük, aki a rokkantak olimpiáján képviselte hazánk színeit, elmondta, hogy versenyeiket a párizsi televízió főműsoridőben, egyenes adásban sugározta. Múltkoriban egy csapatorvos nyilatkozott a televízióban a sorkötelesekről. Szemre jól megtermett legények voltak valamennyien, mégis, mint kiderült, közülük minden második fizikai erőnléte nem elégséges az alaki kiképzés követelményeihez. Az újoncok többsége csak nehezen futja végig a 400 métert. a 800 méter meg egyenesen maratoni távnak tűnik a szemükben. Szinte mindenkin van súlyfelesleg, s nehéz olyan „harcost” találni, aki nem erős dohányos. „Gatyába lesznek rázva persze rendesen”, s két év elteltével a zöm 1:^—15 perc között repeszti végig a 3000 métert, s jócskán lead a pocakjából. Kétségbevonhatat- lanul azért, mert, a „sereg- hen” — apuka ide. apuka oda — nincs mód felmenteni senkit sem tornából. Kertész Péter KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Kamarazene. 9.52 Tarka mese, kis mese. 10.05 Születésnapi ajándék. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Dvorzsák: f-moll zongoratrió. 11.30 Operett- és daljátékok. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14 22 A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből. 15.10 Liszt: Les Préludes — szimfonikus költemény. 15.28 MR 10-14. 16.09 Kritikusok fóruma. 16.19 Kóruspódium. 16.49 Operettek. 17.07 Ébresztő. 17.32 Népi zene. 17.55 Holnap közvetítjük... 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.15 Népi zene. 20.39 Delly Rózsi. 21.29 Külpolitikai klub. 22.30 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. PETŐFI 8.20 Világtörténelem. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Népdalok. 10.00 Zene- délelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Egy kis figyelmet kérek! 13.30 Színes szőttes. 14 00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Egészségünkért! 16.40 Sanzonok. 17.00 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. 17.55 Hapci. 18.33 Barátság slágerex- pressz. 19.09 Barangolás ré. gi hanglemezek között. 19.25 Képviselők és táncosnők. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Szín-játék. 21.00 Sulisajtó. 21.25 Népzeneikedvelőknek. 21.95 Angol asszony lánya. 22.30 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-töl, 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Hatékonyság... Szerkesztő-riporter: Tolnai Attila. — Talpalá- való. A Muzsikás együttes felvételeiből — Tíz perc mezőgazdaság — Utolsó na. pok a tavaszi vetésben. Szerkesztő-riporter: Borso. di Gyula — Slágerponopti- kum — Sport — 18.00 Észak-magyarországi króni. ka — Kiváló vállalat címet kapta a Borsodi Szénbányák Vállalat — Megyei képviselőcsoport-ülés Eger. ben a megye építőiparának helyzetéről és Heves megye közbiztonságáról tárgyal — Kereskedelmi tájértekezlet három megye részvételével a Bocsi Sörgyárban— Hírek, lapelőzetes... TE! 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.45 A hetedik kontinens ékszerei (NSZK filmsorozat). 10.10 Leopold, akit nagyon szeretnek (Francia tévéfilm). 11.50 Delta. 15.20 Iskolatévé. 16.35 A havannai Napóleon Múzeum (Rövidfilm). 16.45 Kuckó. 17.15 Kertészkor. 17.30 Szolgálat karszalaggal (Riportfilm). 18.15 „Sugárgyártás’’ Csillebércen. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Onedin család (Angol tévéfilmsorozat). 20.50 Nézőpont. 21.50 Telesport. Kb. 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Charles Aznavour műsora. 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Az utolsó milliárdos (Francia film). J/éwíswQ 1979. április 25.» szerda L
