Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

3.6 millió éves lábnyomok

Mary Leakey közismert antropológusnő két előember

3.6 millió éves, 23 méter hosszan elnyúló lábnyomainak felfedezését jelentette be március 21-én Washingtonban. Dr. Leakey véleménye szerint a lábnyomfüzér a legrégebbi ismert homini- dáktól származik, mely faj két egyede valamikor hihetetlenül régen, a mai északtanzániai Laetolik közelében friss vulkáni hamu rétegén ment végig.

A leletre 1978 nyarán bukkantak rá. és csak az ásatási időszak lejárta miatt hagyták abba a nyomok követését, és természetesen kiásását szeptemberben.

„A terep jellege arra a feltételezésre enged következtetni, hogy a nyomok dél felé érintetlenül megmaradtak a fedőréteg alatt” — mondotta Mary Leakey a National Geographie folyóirat áprilisi kiadása számára nyilatkozva. Az ember közvetlen elődének tartott homini- dák két egyede felegyenesedve járt, bár nem egészen emberszerűen. „A lábfejük azonban pontosan olyan volt, mint a miénk” — mondotta az antropológusnő. i

A nyomokat dr. Paul Abbéi, a Rhode Island-i egyetem tanára egy rinocérosz- lábnyom feltárása közben vette észre, egy alig észlelhető saroíklemyomat formájában.

A két előember közül az egyik kisebb, feltehetően nőstény volt. „Az egyik helyen — mondotta Mary Leakey — ez a nőnemű ősünk megállt, és egy kicsit balra fordult, hogy szemügyre vegyen egy számára veszélyesnek. vagy érdekesnek tűnő dolgot. Ez a mozdulat időtlenül emberi volt. 3 millió 600 ezer évvel ezelőtt, egy távoli ősünk — akár csak ön vagy én — a habozás egy pillanatát élte át” — fejezte be nyilatkozatát az ismert antropológusai

f

Czínder Antal:

ÉRME

Afganisztáni csodagyerek

Szaid Dzsalal, az élénk, mozgékony, nyolcéves kabuli kisfiú, aki társaihoz hasonlóan igen szeret focizni, másfél év alatt elvégezte a középiskolát, leérettségizett (a bizonyítványt az oktatási miniszter adta át személyesen), most egyetemre készül.

Amikor a kisfiú ötéves volt, megkérte apját, aki akkor a kabuli pedagógiai főiskola matematika karának hallgatója volt, hogy mutassa meg neki a számjegyeket. A papa leírt tíz számjegyet, 1-től 10-ig, és azt mondta fiának, hogy ne zavarja addig, amíg meg nem tanulta. Mekkora volt a meglepetése, amikor a kisfiú néhány perc múlva visszatért és új feladatot kért.

Négy óra múlva Szaid el tudott igazodni a számsoron 0-tól milliárdig, majd kétnapi foglalkozás után elsajátította a négy matematikai alapműveletet. Egy évig az apa maga foglalkozott fiával, majd szakemberekhez vitte, hogy felmérjék képességeit. A tudós bizottság több mint 80 meglehetősen összetett kérdést tett fel a hatéves fiúnak, aki mindegyikre helyesen felelt. A vizsgái-ól a Kabul Times című lap is beszámolt, amikor is a kabuli egyetem előadói magukhoz vették a kis matematikust és másfél év alatt átvették vele az egész középiskolai tananyagot

Illem

talált célba

Kari Pomper asztrológus igen népszerű a nyugatnémet lakosok körében. Még egy komputert is beszerzett, hogy figyelni tudja azoknak a kérdéseit, akik ismerni akarják sorsukat. Mindazonáltal, közli a Stern, az asztrológus saját jövőjét illetően célt tévesztett. Sikeres évet jósolt magának, a bűnügyi rendőrség azonban illegális fegyverkereskedésért letartóztatta. Két közvetítője már a rács mögött figyeli a csillagok állását.

IHorsrasBcl Kcaplo Csoóri Sándor esszékötetéről

A jelenkori magyar szellemi élet egyik legizgalmasabb egyénisége Csoóri Sándor. Kiváló költő, esszéíró, a filmművészet kitűnő szakembere. Gyűjteményes kötetnek nevezhető a Nomád Napló, hiszen a korábbi kisprózakötetekből (A költő és a majompofa, Faltól falig, Utazás, félálomban) válogatta egy részét, de kiemelkedően szép és jelentős új esszéciklussal is kiegészítette.

Gondolati feszültség, bravúros fogalmazási, formálási készség jellemzi a Radnóti szülőháza című írást. Áz emléktáblával megjelölt szülőház szürkesége eltűnt, beragyogta szülöttének, a mártírhalált halt antifasiszta költőnek sugárzó példája. Az emléktábla már nem annyira a halottaknak, mint inkább az élőknek szól. A halállal hitelesített eszményképekre, mércére az élőknek van szükségük. Radnóti életműve csak a lehetőséget tekintve töredék, hatásában teljes, mert az erkölcsi nagyság oszthatatlan. Költészetének a halál adott teljességet, távlatot. Az ember által idomított halál veszélytudata, a félelem iszonyú szorítása emberi méltóságtudatot alakított ki benne. A háború iszonyatáról szóló, Radnóti-versek is őrzik a földi lét szépségét, az emberi harmóniavágyat, a tárgyiasult világ esztétikai értékeit. A vers menedék, óvóhely volt a számára. Radnóti nem politikai értelemben, hanem hatásában politikai költő: az antifasiszta világlíra állócsillaga. Utolsó versei is tárgyszerűek, érzékletesek. Ezer kötődést tépett szét i az erőszakos halál. Nemet intésbe szelídült lázadással a sír szélén sem tudta elfogadni a „lealjasult élet legvégső absztrakcióját: a halált”.

Jeszenyint, József Attilát és Garcia Lorcát a század hármas költőikreinek nevezi Csoóri Sándor. Nem találkoz-. hatott egymással a költőtriász: a létezés idejében nem valósult meg egy csodálatos világirodalmi pillanat. Az élet dantei, goethei, kafkai pillanata után a jeszenyini, lorcai és József Attila-i pillanat is önmagában ragyog tér-időben mind fényesebben.

A nyírfasuhogású, tómélységű Jeszenyint Isadora Dun- can úgy „szüli újjá”, mint Adyt Léda. Izmusok rakétáit repíti magasba a kor, amikor Jeszenyin nem a formát, a tartalmat újítja meg lírateremtő tehetséggel., A népköltészet újító ereje hasonló szerepet kap, mint a reneszánszban a görögség lángelméjű kultúrája. A falu tékozló, az orosz föld szerelmetes fiának eredendően költői létét nem a tudás, a belátás, politikai szándék, hanem az ihletett- ség működteti. Világról szóló versei külön világot, léterejű élményt jelentenek. A Majakovszkij és Jeszenyin kettősét az emberi lét egyensúlyi kényszere hozta létre. Haláluk nem a távlatot, közelségüket mutatta meg.

Kosztolányi, Illyés, Nagy László, Veres Péter egyénisége és műve éppúgy gondolatteremtő hatású, mint Szer- vátiusz Tibor szobrai Sopronban. Az egyik legszebb írást Németh László halála váltotta ki Csoóriból. A magyarság egyik legnagyobb „tűzcsiholóját”, a gondolkodás és tanulmányírás Adyját tiszteli Némethben, aki „Adyhoz hasonlóan nemcsak keseregte a magyarságot, hanem alkotta is”.

Csoóri Sándor erkölcsi igényessége, gondolati tisztánlátása, a tisztánlátás vágya hatja át az esszékötet írásait. Életutat magyarázó és értelmező jelentőségű a Tenger és diólevél. A gondolkodó előtörténetét a jelenkorig vezeti, vallomásos őszinteséggel tárja fel. Stílusa belső, szuverén autonómia kifejezője: az anyanyelvvel való legszebb találkozások bensőséges élményét adja az olvasónak.

(Magvető, 1978.) CS. VARGA ISTVÁN

JT np Agyrém és ötlethiány RT újító gyáregységének irodájában nagy volt a sürgés-forgás. Rendkívüli értekezletet hívtak ösz- sze. „A főnöknek van valami elképzelése” — súgtak össze a választás útján kinevezett vezetők.

— Uraim és elvtársak — kezdte dr. Terített Bethlen igazgató. — Kérem, nézzenek ki az ablakon! Mit látnak?

Mindnyájan az ablak felé fordultak, ám a szóban forgó rés vakablak volt A valósággal való kapcsolat teljes hiányát az ablakokon csipkés vasfüggönyök biztosították, egy asztalra helyezett magnóról pedig szünet nélkül vastaps szólt, hogy a dolgozók drága munkaidejéből egy percet se raboljon el a tapsolás.

— Nézzék meg ott szemközt a Vaktöltény és Csütörtök KTSZ-t! — folytatta az igazgató. — Nemcsak a tervüket teljesítették, de még új uszodát is építettek dolgozóiknak. Tanműhelyüknek saját színháza van, és a vállalat ötven alkalmazottját föld alatti különre- pülőgép hozza a munkahelyére. Értik már mire gondolok?

Az Agyrém és ötlethiány RT kinevezés útján választott vezetői lázasan gondolkodni kezdtek, de — eltekintve egyikük hőemelkedésétől — más nem történt

— Követnünk kell a Vaktöltény és Csütörtök KTSZ-t — mondta dr. Terített Bethlen- — Tavaly két dolgozójuk hosszában átúszta a Dunát, van öt távgyaloglójuk, egyik betanított munkásuk pedig a szájába tudja venni az öklét. Értik már mire gondolok?

Kezdték érteni. A főnök azt szeretné, ha az Agyrém és ötlethiány RT újra régi fényében tündökölne.

— Kidolgozom a javaslatot — mondta az igazgató. — Mivel nincs arra pénzünk, hogy lakásokat vagy vállalati teniszpályát építsünk, úgy határozott a vezetőség, hogy egy — később kijelölésre kerülő — dolgozónk elejt egy hatalmas farkast a közeli begyekben.

Hangos moraj zúgott át a termen. Az Agyrém és ötlethiány RT

megalakulása óta az Alföldön volt, a dolgozók eladhatatlan készleteket kívül más hegyet még nem láttak.

— Szóval lesz egy saját farka- ■ sunk — foglalta össze az igazgató —, és egy arra politikailag, szakmailag és emberileg egyaránt alkalmas dolgozónk leteríti majd a veszélyes fenevadat Ehhez kérem az önök segítségét. ,

állást töltött be az Agyrém és ötlethiány RT-nél: a vállalati krétákat festette fehérre. A vállalat anyagbeszerzői ugyanis néhány hónappal korábban fekete krétákat vettek, és az ugyanilyen színű táblákra nem lehetett ezekkel írni. Karantén néni nem volt ugyan kitűnő céllövő — puskát csak a rádióban látott —, ám Marx ismert művének a címét majdnem pontosan tudta idézni.

Jt z értekezlet után lázas muníi ka kezdődött. A dolgozók átérezték a feladat jelentőségét. Jelszavak születtek: „Előre a farkasért”,. „Nem félünk a farkastól”, „Egységben az erő, kétségben a farkas” — és ehhez hasonlók.

A farkas leterítésére alkalmas dolgozót azonban a vártnál nehezebb volt megtalálni. Pelenka bácsi ugyan kilencvennégy éves kora ellenére kitűnő céllövő volt, ám múltjában voltak homályos foltok: állítólag, még az első világháború előtt egy gyáros lányával látták táncolni, más szavahihető tanúk szerint ennél több is történt. Házi Nyúlné pedig számtanból volt gyenge, emellett a nagybetűk közül is csak azokat ismerje, amelyek szimpatikusak voltak neki. Mindössze négy ilyen betűt, talált az ábécében, ezek sorrendben a következők ■ voltak, P,É,N,Z. Világos volt, hogy rá nem lehet bízni a veszélyes fenevad ártalmatlanná tételét.

Végül is Karantén nénire esett a választás. Karantén néni bizalmi

Vt zt követően — egy újabb ér** tekezlet hatására — felgyorsult a munka. A vállalat negyvenhét szakértője utazott hat hétre New Yorkba, az ottani fegyvereket tanulmányozni, egy másik csoport pedig beköltözött az Állat- kertbe, hogy ily módon ismerkedjék a farkasok lélektanával. Sajnos, a farkasok ketrecébe nem jutottak be, ott ugyanis már hónapok óta egy kínai tudóscsoport folytatott elmélyült kutatásokat, s később ,„A kapitalizmus farkas- törvényeinek utóhatásai a keleteurópai rendszerekben” címmel tették közzé megfigyeléseiket. így az Agyrém és ötlethiány RT biológusai csak a Madárházba kaptak belépőt. A problémák áthidalása végett — hamar rájöttek, hogy a madarak legtöbbje jobban repül, mint egyes farkasok — tele- xeztek a vállalati agytrösztnek: küldjenek egy matematikust, aki a madarak viselkedéséből képes lesz extrapolálni a farkasok tulajdonságait.

Másnapra meg is érkezett Vas Trezor matematikus, és hatalmas lendülettel munkához látott. A ma.

, darakat először vallásuk, majd foglalkozásuk szerint osztályozta, s főként az izompacsirták körében végzett megfigyelései váltak később

korszakaikotóvá.

rrgy tűnt, minden adva van a

w veszélyes fenevad leterítésé- hez, már csak a később oly félelmetessé váló ragadozót kellett volna előkeríteni. Ám itt némi megtorpanás mutatkozott. A szakirodalom alapos tanulmányozása után kiderült, hogy Magyarország az egy főre eső farkasokat tekintve az európai mezőny vége felé kullog, így azután az Agyrém és Ötlethiány RT vezetői a Magyar Nemzeti Bankhoz fordultak, importfarkas beszerzése ügyében. A hitelt ugyan elefántra kérték — úgy okoskodtak, hogy az jobban megnyeri az illetékesek tetszését —, s végül is jól gondolták.

Egy szép napos reggelen a Karantén néniből és Vas Trezorból álló farkaskutató küldöttség (rövidítve: FAKUKÜ) átrepült az óceánon, hogy több megvételre ajánlott farkast megtekintsen. Állandó kapcsolatban álltak a vállalati agytröszttel, akik a nagy esemény itthoni előkészítéséről gondoskodtak. Fellobogózták az Agyrém és Ötlethiány RT valameny- nyi helyiségét, az ebédlő falait pedig piros-fehér-zöldre festették. A vállalati esztéta ugyan meglehetősen moréidnak és ízléstelennek tartotta az ötletet ám amikor megmondták neki, hogy ez a magyar zászló, ő sem ellenkezett. A környék iskoláiban tanítási szünetet rendeltek el, a Piroska nevű lánygyermekeket pedig gyorsan új névre keresztelték.

A repülőgépből elsőként Karantén néni szállt ki, őt Vas Trezor követte frissen vásárolt farmer nadrágjában. Mindketten megviseltek voltak, ám arcukon elégedettség ült: teljesítették a feladatot, a legmegfelelőbb farkast hozták haza.

A farkas szolid, szürke öltönyt viselt, nyakkendője a legújabb divat szerint volt megkötve. Egyik kezében hatalmas bőröndöt tartott — Róma, London, Párizs, Arhan- gelszk stb. címkékkel —, vállán Adidas táska és egy fényképező- .gép lógott.. Kicsit fázósan húzta össze a szemét, miközben végighallgatta a környékbeli gyárakból kivezényelt KISZ-esek hetek óta gyakorolt spontán beszédét.

Csak később, a vállalat különtermében megtartott fogadáson oldódott fel némileg. Bészélt az amerikai légkör szennyezettségéről, arról, hogy Amerika milyen

nagy ország, s éppen ezért ott jobban elvész az ember. Sok szépet hallott már Magyarországról: Puskás, Czibör, gulyás, csikós, Omega együttes. A vállalati dolgozók megnyugodva vették tudomásul, hogy igen kedves és megnyerő modorú farkast látnak vendégül.

M

ásnap kezdetét vette a komoly munka. Az Agyrém és Ötlethiány RT történetét és tevékenységét ismertető tabló megtekintése után a farkas felkereste a vállalati bűnbarlangot, mely egykor szakszervezeti üdülőnek épült, de a fizikai állományú dolgozóknak elfelejtették megmondani, hogy hol van. Négy napot töltött itt, a farkas, golfoztak és vitorláztak, esténként pedig Kapp Bea, dr. Terített Bethlen igazgató jobb keze szolgált számára kellemes meglepetésekkel.

A tárgyalások jó ütemben haladtak, már a lelövés idejét is kitűzték. Karatén néni — hogy ne jöjjön ki a soha meg nem szerzett gyakorlatból — felfújható gumifarkasokra lövöldözött, Vas Trezor matematikus pedig a röppálya ívéből vont le fontos következtetéseket népünk életszínvonalának jövőbeni alakulásáról.

A nagy nap reggelén azonban váratlan esemény árnyékolta be az olajozottan csikorgó gépezet mindennapjait. A farkas — akit időközben annyira megkedveltek a helybeliek, hogy Bucinak kezdték becézni — szőrén-szálán eltűnt. Szobájának átkutatása után kiderült, hogy csak iratait vitte magával. A nyomozás sokáig nem járt semmilyen eredménnyel: a

farkast nem találták meg egyik szálloda bárjában sem, de ugyanígy hiába keresték a FÉSZEK-ben és a Fiatal Művészek Klubjában is. \

KJ uci tetemét csak h ón apók- •D kai később fedezte fel egy tizenkét éves fiú. A farkas az erdőben feküdt, szíve fölött puskagolyó ütötte seb volt. Rövidesen a teljes igazságra is fény derült: Buci, aki unta már a protokollt, sétálni indult az erdőbe. Ekkor egy helybéli vadász — aki még életében nem hallott az Agyrém és Ötlethiány RT-ről, s ily módon egyáltalán nem volt kiképezve majdan veszélyessé váló fenevadak korszerű elejtésére — - egyszerűen lepuffantotta a vigyázatlan állatot.

Föld S. Péter