Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-21 / 92. szám

» 79. ápriils ★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * Különleges segélyszolgálat Ä Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának határozata alapján megyénkben meg­született az elhatározás tár­sadalmi elsősegélynyújtó ügyelet megszervezésére a Mátrában. A Mátra ugyanis sok turistát vonz, amely megnöveli a balesetek szá­mát. A gyöngyösi mentőszolgá. latnak komoly gondot jelen­tett. a hétvégeken jelentkező hagy létszámú sérült elszál­lítása és ellátása. A megyei vezetőség és a területileg illetékes városi vezetőség már dolgozott a segélyszol­gálat kialakításán, amikor az országos végrehajtó bizottság határozatot hozott a külön­leges elsősegélynyújtó szol­gálatok működési elveire és tevékenységére. Helyszíni szemle eredmé­nyeként határoztunk úgy, hogy a segélyszolgálatot Mátraházára kell telepíteni a sípálya végén, ahol a bal­esetek előfordulása gyako­ribb volt. A mátraházai SZOT Üdü­lési Igazgatóság készségesen segítette elképzeléseink meg. valósulását. A szolgálat mű­ködéséhez ideális helyisége­ket biztosított térítés nélkül. A gyöngyösi városi vezető­ség, tekintettel az elmúlt évben előforduló balesetek súlyossági fokaira, a legkép­zettebb aktivistáit, önkéntes ápolónőket kért fel az ügye­leti szolgálatban való közre­működésre. Szeretnénk, ha az ügyeleti szolgálatba a polgári véde­lem egészségügyi szakszol­gálata erőiből is lenne je­lentkező. így a polgári véde­lemnél tanultakat hnost béke időszakban is hasznosan tudnák alkalmazni, másrészt szakismereteiket tovább tud­nák bővíteni. E nagyon szép feladat szükségszerűségét nem kell bizonygatni, mert szinte va­lamennyien ismerjük a hét­végeken jelentkező gondo­kat. Az ügyeleti szolgálat helyi, ségérek berendezését 10 000 Ft felhasználásával oldottuk meg. A dologi felszerelése­ket a gyöngyösi Bugát Pál Kórháztól vettük át eszmei áron, jó állapotban. A tevékenység így 1979. január 27-én megindult és jelenleg is folyamatosan mű. ködik. Az ügyeletet jelenleg hu­szonötén látják el, további 10 aktivista bevonását ter­vezzük az év végéig. A 8 órás ügyeletben ketten tel­jesítenek szolgálatot hétvé­geken,' november 1-től ápri­lis 1-ig. Nyári időszakban — szükség esetén — szak­emberek számára rendelke­zésre áll a felszerelés első­segélynyújtáshoz. Eddigi tapasztalatunk, az előfordult balesetek száma bizonyítja, hogy szükséges volt a különleges elsősegély- nyújtó szolgálat megszerve­zése. Tarr József né, Gyöngyös város VK-titkár „Nyugalmunk érdekében” Polgári védőiem nemzetközi hadijogban A polgári védelmi tevé­kenység rendeltetésszerű el­látása érdekében feltétlenül nagy jelentőségűnek _ kell nyilvánítani azokat a jegy­zőkönyvben foglalt rendelke­zéseket, amelyek a fegyveres összeütközésben részt vevő felek polgári védelmi szer. vei, illetőleg ezek személyi állománya, épületei és egyéb eszközei megkülönböztetését (azonosíthatóságát) szolgál­ják. A fegyveres konfliktus­ban részt vevő valamennyi félnek arra kell törekednie, hogy olyan módszereket és eljárásokat fogadjon el, il­letőleg alkalmazzon, ame­lyek lehetővé teszik ezek­nek a polgári menedékhe­lyeknek, polgári védelmi személyzetnek, épületeknek és anyagoknak az azonosítá­sát, amelyek viselik a polgá­ri védelem nemzetközileg el- ‘ ismert megkülönböztető je­lét. Kétségtelen ugyanis, hogy a polgári védelmi szer­vezetek a fegyveres tevé­kenység idején — azért, hogy a katonai csapatok harci te­vékenységüket ne terjesszék ki rájuk — különösképpen ráutaltak a nemzetközi jogi védelemre és ennek a véde­lemnek a fennállását, illető­leg tiszteletben tartását meg­felelő megkülönböztető jel szemléltethetővé, illetőleg könnyen felismerhetővé tud­ja tenni. Ez a kérdés pedig elvezet a polgári védelmi szervezetek és azok szemé­lyi állománya, épületei, fel­szerelései valamilyen külön­leges, egyezményes, nemzet­közileg elismert „jel”-lel va­ló megkülönböztetéséhez. E vonatkozásban alapvető elv, hogy olyan emblémát kell választani, amely más jellel nem téveszthető össze, az nem lehet azonos egyetlen olyan nemzetközi jellel sem, amely jelenleg használatban van. A jelinek könnyen fel- ismerhetőnek kell lennie — bizonyos távolságból. A kü­lönböző egyenruhákon és épületeken, . létesítményeken, felszereléseken egyaránt al- kalmazhatónak kell lennie. Ezenkívül a jel lehetőleg le­gyen egyszerű geometriai formájú (egyszerű idom), és két színnél ne tartalmazzon többet. Szempont volt továb­bá az is, hogy éjjel is jól felismerhető legyen, ennek megfelelően az alkalmazott színek lehetőleg kontrasztot alkossanak és világos szín szerepeljen sötét alapon. E szempontok alapján született meg az a jegyzőköryvben foglalt döntés (66. cikkhely), amely szerint a polgári vé­delmi személyzet, épülete^, óvóhelyek és eszközök' védel­mének elősegítésére, a „pol­gári védelem nemzetközi megkülönböztető jelzése”- ként, narancssárga alapon egyenlő oldalú, világoskék háromszög jelet rendszeresít. A polgári védelem személy­zetét — a polgári védelem nemzetközi jelén felül — e státusuk igazolására sze­mélyazonossági lappal (iga­zolvánnyal) kell ellátni. Mivel a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jeléhez nemzetközi jogi kö­vetkezmények fűződnek, a jegyzőkönyv nagy gondot fordít a jel jogszerű alkal­mazására, jogszerű alkalma­zásának ellenőrzésére és az esetleges visszaélések megelőzésére, illetőleg meg­torlására. A fegyveres erők tagjai és a katonai egységek alkalma­zása a polgári védelemben Az eddigiekből kitűnően — de a jegyzőkönyv kifejezett rendelkezése (66. cikkely) alapján is — a polgári véde­lemben alkalmazhatók a fegyveres erők tagjai és a katonai egységek is. E vo­natkozásban azonban a jegy­zőkönyv bizonyos megszorí­tásokat tartalmaz, nevezete­sen kimondja, hogy ezek a szervezetek a fegyveres ösz- szeütközés időszakában más feladattal (pl. fegyveres harccal) nem bízhatók meg, másrészről, hogy ezeknek a foglalkoztatása kizárólagosan a jegyzőkönyv 61. cikkelyé­ben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátása érdekében történhet. Előírja továbbá a jegyzőkönyv azt is, hogy ennek a személyi állománynak kellőképpen meg kell különböztetnie ma­gát a fegyveres erők tag­jaitól, vagyis viselnie kell — megfelelő nagyságban — a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelét, és rendelkezni kell sajátos stá­tusát igazoló megfelelő azo- nosságú okmánnyal. A jegy­zőkönyv tehát messzemenően biztosítani kívánja azt, hogy ez a személyi állomány ne vegyen részt a fegyveres te­vékenységben, és ne hajtson végre a polgári védelmi fel­adatokon kívül olyan tevé­kenységet, amely az ellen­ségre nézve ártalmas. Az említett szabályokat egészíti ki e vonatkozásban á jegyzőkönyvnek az a to­vábbi rendelkezése, hogy az a katonai állomány, amely a polgári védelmi szerveze­tekben teljesít szolgálatot, ha az ellenséges fél hatal­mába kerül, hadifogollyá vá­lik. címmel Eger város Polgári Védelmi Parancsnoksága ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére pol­gári védelmi kiállítást ren­dezett, melyet dr. Varjú Vilmos nyitott meg. A kiállítás megrendezé­sének célja a polgári véde­lem életének. eszközeinek és a védekezés helyes mód­jainak a bemutatása volt. A parancsnokság a kiállítás megtekintésére mozgósította az üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozóit, továb­bá az iskolai tanulókat. A parancsnokság úgy véli, hogy a kiállítás célját elér­te, mivel a látogatottság nagy számú volt. A ven­dégkönyvbe a látogatók több a tanulóifjúság polgári vé­delmi felkészítéséhez. A parancsnokság ezúton mond köszönetét minden vállalátnak, üzemnek, ame­lyek a kiállítás megrende­zéséhez segítséget nyújtot­tak. Külön köszönet illeti a Városi Tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzeme gazdasági és pártvezetését,.. Polgári védelmi nap Atkáron A lakosság és a . tanulóif­júság honvédelmi és polgári védelmi felkészítésének se­gítése immár hagyomány március 15-én. Minden évben más és más községben ren­dezi meg a Gyöngyösi járási Polgári Védelmi Parancs­nokság. . Ebben az évben Atkár községben — a nagyon, lelkes és hálás — tanulóifjúság kö­rében került sor a polgári védelmi nap megrendezésére. Hogyan látta egy tanuló a polgári védelmi nap esemé­nyeit: „Arról írok, hogyan ünnepeltük meg március 15- ét, amely csapatunknál egy­beesett a polgári védelmi nappal. Március 15-én taní­tás nélküli munkanap volt. A pajtások ünneplőben jöt­tek az iskolába. Kilenc óra­kor a Petőfi-szobor elé vo­nultunk, ahol az énekkar adott műsort. A Nemzeti dalt egy ötödikes pajtás mondta el. Ezután került sor a koszorúzásra, majd a pol­gári védelmi nap eseményei következtek. Az előadó bemutatta a különféle műszereket és vé­dőruhákat. Megismerked­tünk használatukkal és aki akart, be is öltözhetett. Be­szélt az előadó az atom pusz. tító erejéről és a visszama­radt anyagok hatásáról. Há­rom filmet is vetítettek szá­munkra. Az egyikben az első és második világháború pusztításairól láttunk ■ rész­leteket. Láttuk azt, hogy mennyi áldozatot' követelt a háború. A másik film egy katonai hadgyakorlatot mu­tatott be, majd a harmadik < filmben katonai eskünek le­hettünk tanúi. Az oktatás után a szom­széd teremben levő kiállí­tást néztük meg. Ott sok ér­dekeset lájtunk: voltak gép­pisztolyok, ködgyertyák, gáz. álarcok, kézigránát-makett. Az ott levő katonák elma­gyarázták, mi hogyan műkö­dik. Ezután 16 kérdésből álló TOTÓ-t töltöttünk ki — osz­tályonként — közösen. Nagy örömömre én is kaptam ju­talomként könyvet („Angéla Davis pere” címűt), amely a kaliforniai egyetem filozófia, tanára ellen indított pert ■ írja le. Befejezésül a kato­nák a pályán bemutatták a ködgyertyákat működés közben. Felejthetetlen él- ' ményt nyújtott számunkra ez a nap! Tóth László,- I 8. o. tanuló esetben is bejegyezték elis­merésüket, és köszönetüket fejezték ki a színvonalas ki­állításért. amely sok segít­séget adott a lakosság, de mert helyet biztosítottak a kiállítás részére. Horváth Gusztáv őrnagy, városi törzsparancsnok Bonnban tárgyalták A bonni szövetségi kor­mány egy több mint 20 esz­tendeje elhanyagolt problé­ma megoldását most tűzte napirendre. Nevezetesen a polgári lakosság háború, vagy katasztrófa idején va­ló védelméről van szó. Jóllehet, a polgári véde­lem a fegyveres védelem szerves része, de . eddig egyetlen szövetségi kormány sem fordított erre a kérdés­re kellő figyelmet.. Ezt mu­tatja például. hogy az NSZK 62 millió lakosának nincs elegendő óvóhelye — 100 lakosból 3 számára van óvóhely — de a lakosság megfelelő képzettsége hi­ányzik. A tapasztalat azt mutat­ja. hogy a polgári védelem 1945 után népszerűtlen fe’- adat maradt. A kormánv véleménye szerint a ka tasztrófavédelem aktivizálá­sára és modernizálására ki­dolgozott menetrend feltéte­leivel a jövőben elsősorban a szövetségi tartományok ülésein kell foglalkozni. Az új építmények belső kialakítása során ’ az óvóhe­lyek két alaptípusának ki­dolgozását várják. Egyik típus, amely a küső tűzha- tásoktól, a hagyományos fegyverek ellen, a rádioak- tív csapadék ellen és a ve­gyi harcanyagoktól véd. Ezenkívül kisebb. 25 fős óvóhelyeket javasolnak épí­teni. A jelenleg' meglevő 1,3 millió férőhelyes óvóhely­rendszer kiépítése az állam­nak 625 millió márkájába került. . Ennek sokszorosát kell tervezni a közeljövő­ben. Ez azt jelenti, hogv évtizedekig jelentős állami támogatást kell biztosítani. A kataszrófavédelem szükséges még akkor is. ha a béke jelenleg nem veszé­lyeztetett, mert a háborún kívül a polgári védelmi fel­adatok megoldása bármilven természeti vagy ipari ka­tasztrófa esetén is nélkülöz­hetetlen. Az azonosítás III. rész (Fotó: Pálos László)

Next

/
Thumbnails
Contents