Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

r ÍJÜlí KOSSUTH A technika történetéből A MÉTER — UTCAI GÄZLÄMFA — HUMBOLT VISSZA­TÉR — AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE 180 éve, 1799. december 10-én hoztak törvényt Fran­ciaországban, hogy június óta a párizsi levéltárban őrzött platina rúd hosszát, a Föld délkörének 40 milliomod ré­szét fogadták el „méter” né­ven új hosszmértékegység­ként. 175 éve, 1804-ben szerelték fel az első utcai gázlámpá­kat Londonban. Ugyancsak a fenti évben tért vissza 1790-től tartó út­járól Alexander von Hum­boldt német természettudós, a Föld kutatásának egyik út­törője, aki Venezuelát, Ku­bát, Kolumbiát, Ecuadort, Közép-Amerikát és Mexikót utazta be. szerint felsorakoztatott ele­mek tulajdonságaiban bizo­nyos szakaszosság mutatko­zik. Rendszere csak a koráb­ban ismert 61 elemet tártál - mozta, de egyes helyeket üresen hagyott, mert az ele­mek hasonlósága szerint nyilvánvalónak tartotta, hogy még számos, ismeret­len elemnek kell lennie. Zsenialitására vall, hogy meg is tudta előre határozni ezen ismeretlen elemek főbb tu­lajdonságait a mellettük, alattuk és fölöttük levő ele­mekből interpellálva Rendszerét ma is felhasz­nálják, azzal a csekély elté­réssel, hogy az elemeket atomsúlyuk periódusos rend­számuk sorrendjében írják fel. A vízszintes sorok (a pe­riódusok) a legkülső elekt­ronhéjon egy elektront tar­talmazó alkáli fémekkel kezdődnek és az elektronok- tettet (nyolc elektron az atom legkülső elektronhéján) tar­talmazó nemesgázokkal zá­rulnak. A, függőleges sorok pedig olyan elemeket tartal- moznak, amelyek kémiai sa­játságai és legtöbb fizikai tu­lajdonsága nagymértékben egyezik. Ez a periódusos rendsze­rezés készítette elő az utat az atom szerkezetének meg­ismeréséhez, és a fizika, és kémia legnagyobb jelentősé­gű felfedezése volt 110 évvel ezelőtt, 1869-ben fedezte fel Dmitrij Mengye- lejev (1834—1907) orosz ké­mikus a kémiai elemek pe­riodikus törvényét ezeknek az atomsúlyuk sorrendjében oly módon való csoportosítá­sát, hogy egy-egy csoportba hasonló fizikai és kémiai tu­lajdonságú anyagok kerülje­nek. Mengyelejev arra jött rá, hogy a növekvő atomsúly Karakültenyésztés A Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban él a híres karakül juh, amelynek fiatal bárányairól lenyúzott bun­dája szép rajzolatú, gyönyörű prémet ad. A bunda keresett cikk a nemzetközi prémpiacon. E tájakon hatalmas félsi­vatagi puszták váltakoznak sivatagokkal. A vidék gyenge talajain gyér sótűrő növényzet nő, amely tavasszal gyor­san sarjad. Ilyenkor a több százas nyájakban őrzött kara­kul juhok kondíciója feljavul, így kibírják — tartalékaik­ból — o rekkenő nyarat, majd a kemény telet. A fajta értékét az újszülött — egynapos — korban levágott bárányok prémminősége határozza meg. Valami­kor arra is sor került, hogy a báránymagzatot négyhóna­pos korban kivették az anyjából, amikor a fedőszörök még csak selymes hullámokban rendeződtek; ezeket igen magas áron hozták forgalomba. A múlt században az- emelkedő prémárak eredménye­ként karakül kosokkal kezdték a közép-ázsiai területektől távolabb tenyésztett juhnyájakat is keresztezni, s gyorsan terjedt a tenyésztése a Kaukázustól északra és nyugatra elterülő síkságokon, sőt Dél-Oroszországban, Ukrajnában és Moldáviában is. Ma a Szovjetunión kívül Iránban, Indiá­ban, Pakisztánban, Afganisztánban, Romániában, Afrika északi partvidékén, az arab, országokban és Dél-Afrikában tenyésztik nagyobb mennyiségben, de növekszik e juhok száma Mongóliában, Kínában, Angolában is. A leningrádi, New York-i, londoni, frankfurti és lip­csei árverésekre évente kb. 10 millió kifogástalan, fajtiszta minőségű, egynapos korban nyúzott prém kerül. Egy női bundához 15—20 bárányprém szükséges, a kikészített pré­mek ára 15—30 dollár között változik. Ma világszerte gondot jelent, miként, lehetne a kara­kültenyésztés jövedelmezőségét növelni. Elsősorban az él­tetések sűrítésével igyekeznek nagyobb bárányszaporulat­hoz jutni. A legújabb lengyel gyártmányú mezőgazdasági repülőgép (MTI Külföldi Képszolgálat) A különféle rendeltetésű repülőgépek óriási családjá­nak kissé mostohán kezelt „robotos” tagja a mezőgazda- sági repülőgép. A repülő­géppel végzett munkákat két alapműveletre lehet vissza­vezetni: a szemcsés, illetve porszerű anyagok szórására, valamint a folyadékszórásra vagy permetezésre. A repülő­gépnek, mint mezőgazdasági munkaeszköznek fő előnye a gyorsasága, termelékenysége és gazdaságossága. Működé­se a talajtól független, tehát ún. tapo.sási kárt nem okoz. Víz félett, erdős és mocsaras területeken szinte pótolha­tatlan. A szélesebb nyilvánosság előtt alig ismert, hogy milyen nehéz a mezőgazdasági piló­ta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben a lassú mozgás a legveszélye­sebb. A mezőgazdasági gé­pekkel csak 05—100 kilomé­teres óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami a ve­szélyt növeli, a repülési ma­gasság legtöbbször csak 1,5— 4 méter. Pontosan tartania kell a vezetőnek az előírt kijelölt irányt, figyelnie kell a zavaró légáramlatokra, a felbukkanó akadályokra, fáikra, gémeskutakra, elekt­romos távvezetékekre, táv- írópóznákra stb. Természete­sen egyidejűleg állandóan ellenőrizni kell a motor mű­ködését,. a tüzelő- és kenő­anyag fogyását, a leszórt szemcse, illetve folyadéktar­tály ürülését. A szóróberen­dezést pontosan a kijelölt területsávban kell bekapcsol­nia, de a talaj teljes bete- rítésénél a szél hatását is már lehetőleg előre’ számítás­ba kell vennie. Rossz talajú, szükségkifutó-pályákon, me- csíkokon kell rövid, gyors, fel- és leszállásokat végez­nie, napjában sokszor ismét­lődően. A jó mezőgazdasági pilóta ért a mezőgazdaság­hoz, sőt néhány társtudo­mányban. pl. a rovartanban is van némi jártassága. A mezőgazdasági repülő­gépeknél olyan műszaki meg­oldásokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a rö­vid fel- és leszállási úthosz- szat az alkalmi, rossz tala­jú kifutópályán. Fontos kö­vetelmény, hogy a gép sárká­nya, és főleg futóműve jól ellenálljon a napközben sok­szor ismétlődő fel- és leszál­lásokból eredő igénybevétel­nek, ugyanakkor a szerkeze­ti részek könnyen ellenőriz­hetők és javíthatók legyenek. A gép hajtóművének külö­nösen munkabírónak és el­lenállónak kell lennie, hi­szen a talaj feletti repülések­nél a levegő a szokottnál erősebben szennyezett, a na­ponta sokszor végzett fel­szállás során ugyanakkor a motorból mindig -a maxi­mális startteljesítményt kell kivenni. A permetlét, illetve szemcsés anyagot magába foglaló tartályt a pilóta- üléstől elkülönítik, sőt, újabban a tartály konténer­rendszerű, tehát leszálláskor gyorsan cserélhető. Hol a termésnövelés határa? Programozott növényház Egy lengyelországi kutatólaboratóriumban a gabonater­mesztés intenzívebbé tételével foglalkoznak. A búza és a rizs keresztezéséből született gabona magvából nyert liszt dagasztás közbeni viselkedését az itt látható készülékkel, a farinográffal vizsgálják. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világgazdaság szakértő­inek számításai szerint a me­zőgazdasági termelés évi 4 százalékos növekedése tehet­né a világ élelmezési helyze­tét kiegyensúlyozottá, ponto­sabban nagyobb zavaroktól mentessé. Ez bizony nem cse­kély követelmény, tudva azt, hogy a föld mezőgazdasága — hosszú időre visszatekint­ve — évente még 3 százalék többlettermelést sem nyújt a világ népességének A sok­szor tragikus méretű élelmi­szerhiány különösen a fejlő­dő országokban észlelhető, de esetenként még a tehetősebb' ipari országok élelmezésében is keletkeznek átmeneti za­varok. Az elmaradott mezőgazda­ságú országokban már sok évvel ezelőtt meghirdették a ..zöld forradalmat”. Ennek lényege a nagy termőképes­ségű, új gabonafajták gyors elterjesztésében állt volna. A törekvés elesnie látványos sikereket hozott, az új gabo­nafajtákkal bevetett terüle­tek növekedtek, a hozamok emelkedtek, általában vala­melyest mérséklődött az élelmiszerhiány. 1970 után azonban a „zöld forradalom” lendülete megtört, s ma ott tartunk, hogy meglehetősen reménytelennek látszik a me­zőgazdasági termelés évi 4 százalékos növelésének bizto­sítása. Pedig az élelmiszertermelés biológiai lehetőségei még kö­zel sincsenek kihasználva. A tudósok azt vallják, hogv a hektáronkénti százmázsás búzatermés nem illúzió a je­lenlegi 50—80 mázsa helvett. A kukoricatermesztés fejlesz­tésében még ennél is na­gyobb lehetőségek vannak, megháromszorozható lenne a terméseredmény, ha hektá­ronként. sikerülne 200 má 7S9S átlagot élérni, ami a szakemberek szerint ééiyál- talán nem elképzelhetetlen. A Szimáni Egyetem (Ja­pán) mezőgazdasági kísérleti állomásán olyan — teljesen gépesített — növényházat építettek, amelyben a mun­kákat programozott automa­ta irányítja. A ház egy 800 négyzetméter alapterületű főépületből és egy hozzáépí­tett kétemeletes, 600 négy­zetméteres segédépületből áll. Az utóbbiban van a ve­zérlőközpont az elektronikus adatfeldolgozó berendezés­sel, a hűtő- és a raktárhelyi­ségekkel, valamint a fűtő- és hűtőberendezésekkel. A nö­vényház építési költségei el­érték a 200 millió yent. Az elektronikus adatfel­dolgozó berendezés segítsé­gével történik a természetes fény erősségének, a hőmér­sékletnek és a levegő páratar­talmának a mérése a házban, valamint a szélsebesség, a szélirány, és a csapadék- mennyiség mérése a házon kívül. A vezérlőközpont a programja szerint ezeknek az adatoknak megfelelően szabályozza a fényerősséget, az esőztető berendezéseket és a szellőztetést, az utóbbit az üvegház ablakainak a részleges kinyitásával. Ha például a szélsebesség má­sodpercenként 4 méter, ak­kor mind a 140 oldalablak félig nyitva van, és ha a szélsebesség másodpercen­ként 6 méterre nő, teljesen becsukódnak. A mért értékeket a ve­zérlőasztal tv-képernyői is mutatják, így a kezelő bár­mikor ellenőrizheti a prog­ram teljes végrehajtását. A talajmegmunkálást, az esőz- tetést a trágyázást, a per­metezést, stb. végző munka­gépeket egy percenként 33 méteres sebességgel mozgó híddarura kapcsolták. A da­ru is programozott, a rákap­csolt gépekkel automatiku­san végzi a különböző mun­kafolyamatokat. Télen a t<*b alatt elhelyezett légfűtök biztosítják a kellő hőmérsék­letet. A világgazdaság szakértőinek számítása szerint a mező- gazdasági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élelmezési helyezetét kiegyensúlyozottá, pontosab­ban nagyobb zavaroktól mentessé. Dehát vannak-e még tartalékok? összeállításunkban a mezőgazdaság néhány érdekességével igyekszünk választ adni erre is. MAI műsorok: 8.27 Népdalcsokor. 9.00 Ba­rokk versenyművek. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Pai- siello: Az úrhatnám szol­gáló. 11.24 Mit ér egy fe­hérpénz? 11.40 A menedék. 12.35 Baránszky-Jób Lász­ló: Élmény és gondolat. 12.45 Zenemúzeum. 14.16 Mindenki könyvtára. 14.46 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Hans Eisler-kórusok. 16.19 Bécsi klasszikus kamaraze­ne. 17.07 Operaáriák. 17.45 Népzenekedvelőknek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.40 Szimfonikus zene. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Kí­na 30 éve. 22.30 Operaötö­sök. 22.55 Bölöni Farkas Sándor „sóhajtásai”. 23.10 A Juilliard-vonósnégyes le­mezeiből. PETŐFI 8.45 Slágermúzeum. 9.40 Akkor senki nem emelt ki- fogásit ... 10.00 Zenedél­előtt. 11.30 Csak fiatalok­nak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13.25 Gyer­mekek könyvespolca. 13.30 Malomnóta. 14.00 Kettőtől fél ötig ... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belé­pés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hét végi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hív­ja a 33-43-22-es telefonszá­mot! 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Szimfonikus könnyű­zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Szak­körök nőknek... A városi és községi művelődési há­zak egyre több olyan szak­kört hoznak létre, ahová a dolgozó nők munkaidő után is szívesen elmennek. A klubokban és a különböző szakköri foglalkozásokon hasznos tanácsokat kapnak a gyermekneveléshez, a fő­zéshez és a divatossá vált kézimunkázáshoz. Szer­kesztő-riporter: Jakab Má­ria — Filmzene — A mun­kahely és a légkör ... Önodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika — Az orvos­szakszervezet a megyei kór­ház munkásvédelmi helyze­tet tárgyalja — Ülésezett Eger város Tanácsának végrehajtó bizottsága — Lap- és műsorelőzetes... TEJ 8.30 Tévétorna 8.35 Iskola­tévé. 15.30 Iskolatévé (ism.) 16.50 Alice Babs műsora. 17.45 A negyedik dimenzió. 18.15 Perpetuum mobile. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.50 Monitor. 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 16.50 En francais. 17.05 Orosz nyelv. 17.25 Jégko­rong-világbajnokság. 19.50 Kamerával hetedhét orszá­gon át. 20.00 Dosztojevsz­kij: Szegény emberek. 21.00 Tv-híradó 2. 22.50 Szemle. Mwsäafö 1979, aunhs UL» oswiactok Új mezőgazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents