Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

(Sport) politikai Jegyzet FOGALMAK. Arra aligha van szükség, hogy a sport közismert nemzetközi politi­kai tartalmát magyarázgas- suk, mi több: létét bizonyít­suk. A különböző nagysza­bású versenyeket kisérő boj­kottok, kollektív visszalépé­sek és nyíltan világpolitikai tartalmú megnyilvánulások mindezt teljesen egyértelmű­vé teszik. Azok előtt is, akik eddig esetleg nem tudták — vagy nem hittek volna ben­ne... Sokkal kevesebbszer em­legetjük viszont sportmoz­galmunk társadalmi, gazda­sági — s igen: politikai ösz- szefüggéseit, amelyek rejtet­tebbek ugyan, mégis mé­lyebben fonódnak össze éle­tünkkel és fontosabbak, mint az, hogy a kedvenc helyi középpályás éppen mejyik lábával kelt a mérkőzés nap­ján, vagy hogy mit pletykál­nak, mit nem a sportköri el­nök magánéletéről... A sportmozgalom politika — itthon is! BERUHÁZÁS. Hazánk több ezer sportegyesületi el­nökének a magánélete nyil­vánvalóan nem közömbös. Példamutatást, erkölcsi fedd­hetetlenséget, hozzáértést, sportszeretetet, s még ki tudja mennyi mindent vá­runk el tőlük. Sok mindent, de leginkább eredményessé­get. Eredményességet, hogy a létező — a lehetőségekkel rendelkező — szakosztályok jól fejlődjenek, és az elnök, az irányítók ne nyugodjanak bele, hogy sportágaik a „le­hetőségek hiánya miatt nem tudnak magasabb szintre jutni”. Amióta dr. Nagy Tamás, r— az OTSH elnökhelyettese — az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjeként az is­kolai sportéletről kimondott egy alapmondatot, érdemes sok mindenről a korábbinál másképp vélekedni. Az a bi­zonyos mondat szentségtö­résnek is beillett: „Többet ér egy jó testnevelő tanár egy iskolában, mint egy tor­naterem". Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy az ÖM „sportilletékese” nem kívánt minden iskolába tor­natermet ... De arról igenis szó van, hogy a magyar is­kolahálózat alapvető létesít­ménygondjait belátható időn belül nem tudja megoldani az ország — viszont társadal­mi igény, hogy edzettebb if­júságunk legyen! És ez a fel­adat nem várhat egy-két év­tizedig. Ami pedig tény: az edzettséget sem ma, sem holnap — nem egy tornate­rem puszta léte fogja meg­valósítani. Azokban a közelmúlt években, amikor hatalmas társadalmi erők mozdultak meg a tömegsport fejleszté­séért, sajátos jelenségeknek voltunk szemtanúi. Óriási lendületet vett az építkezés: tömegsporttelepek százai nőttek ki a földből, az ország minden pontján. Egy-egy üzem, vállalat gazdasági ve­zetője nem csupán a szüksé­ges anyagiakat teremtette elő, hanem gyakorta a pá­lyaépítés leglelkesebb kétkezi munkása is volt. Napjainkra már eljutottunk odáig, hogy a tömegsport fejlődése előtt alapvető létesítménygondok már nem állnak ... Napja­inkra egyben az is nyilván­valóvá vált — éppen ezért —, hogy tömegsportunk ki­bontakozásának sem elsősor­ban a létesítmény hiánya az oka!... Mert attól önmagá­ban nem bontakozott ki or­szágos méretű testedzési kedv, hogy bizonyos feltéte­lek létrejöttek! Az emlegetett fiktív sport­egyesületi elnöknek tehát az edzőket, a jó, lelkes szakem­bereket kell szeretni és tá­mogatni. Nem túlzás, ami­kor azt mondjuk, hogy vi­lágklasszis sportolók nevel­kedtek fel falusi szakosztá­lyokban, hiszen példák egész sorával napjainkban is talál­kozunk. Arra is találunk példát, hogy égy-egy — nincstelen szakosztály — eredményei elismerésekép­pen — kacsalábon forgó kas­télyt kapott, s még két-há- rom edzői státust... És mégis elindult lefelé, mert az az egy megszállott szak­ember nyugdíjba vonult, aki korábban pótolni tudott min­den hiányzó munkáskezet, s minden hiányzó tárgyi fel­tételt. LÉTSZÁM. Ha az ember, úgymond, feltörekvő szak­osztályok jelentésével vagy egyéb megnyilvánulásával ta­lálkozik, egészen biztosan számadatokba botlik első­ként. „Már több mint két­száz úszónk, két főfoglalko­zású és négy mellékállású edzőnk van” — mondja az egyik, és nagyon jó, hogy mindezt elmondhatja. De az eredményesség feltételeként néhány sorral lejjebb már körülbelül azt mondja, hogy kellene még vagy kétszáz gyerek, s legalább még egy főállású edző ... És akkor kezdődnek a gondok! Mert négyszáz gye­reknek aztán végképp kévés ugyanaz az uszoda, megold­hatatlan gondot jelent ilyen tömeg alapos szakmai irá­nyítása. A számok növekedé­sével minden gond hatvá- nyozódik. Mert — és koránt­sem egyedül az úszásról van szó — nincs meg a tudatos kiválasztás érdemi gondola­ta, mert nagy számok törvé­nye alapján várjuk a kiugró tehetséget, s nem a minősé­gi munka eredményeképpen. Nyilvánvaló, hogy egy- egy sportágnak meg kell ta­lálnia a maga szűkebb, mi­nőségi bgzisát, azzal kell korszerű módszerek révén világszínvonalra jutnia. Az edzőkből sem sokra van szükség, hanem jóra!... Ugyanakkor viszont ugyan­annak a sportágnak kaput is kell nyitnia a gyerekek ha­talmas tömege felé, hogy azt a mozgásélményt a felnövek. vő fiatalok birtokba vehes­sék. Azok is, akikből nem le­hetnek világbajnokok, de akiket csak a különböző sportágak révén lehet eljut­tatni a legfontosabb társa­dalmi feladat, a célját ne­vében foglaló Edzett ifjúsá­gért mozgalom minőségi meg" valósul ásához. GAZDÁLKODÁS. A tuda­tos kiválasztáshoz — ma már csaknem tíz esztendeje! — új oktatási forma is ren­delkezésre áll. Ez a testne­velés tagozatos iskolák, osz­tályok; hivatalos néven a testnevelési osztályok rend­szere. Az állam szinte csil­lagászati összegű támogatás­sal biztosítja a legtehetsége­sebb ifjú sportolók korszerű felkészülését, a napi kétsze­ri edzés lehetőségét, vala­mint a talán legnehezebbet: a tanulás és a magas szintű sporttevékenység összehan­golását. Hogy ez a nagyszerű lehe­tőségeket kínáló rendszer távolról sem tudja még be­tölteni hivatását, — éppen olyan szemléleti, emberi kér­déseken múlik, mint annyi minden, mondjuk a gazdasá­gi életben. A testnevelési osztályok értékét mi sem fejezi ki job­ban, mint hogy a felvételek­nél már ugyancsak dívik a protekcionizmus. A minden­napos testnevelés óra és mellette a mindennapos, rendszeres sportfoglalkozás talán a jövő iskolai testne­Birkózás [ Diósgyőrben rendezték meg öt megye területi szabaofo- gású birkózóversenyét ser­dülő korosztályban. A Gyön­gyösi Spartacus fiataljai a vártnál jobb eredményeket €bMflSjsm 11379. április 15., vasárnap értek el, hiszen tíz súlycso­portból négyben diadalmas­kodtak, s még további érmes helyezéseket is szereztek. A gyöngyösi versenyzők eredményei. 49 kg: 1. Ve­res Gyula. 67 kg: 1. Túri Csaba. 72 kg: Simon Tibor. Nehézsúlyban: 1. Bencsik Zsolt. 45 kff* 3. Grócz István, 78 kg: 3. Komjátó József. 53 kg: 3. vetésének modellje.' Egyszer esetleg majd minden iskolás ilyen igazán egészséges mó­don nevelkedhet... De ma még a közel kétszáz tagoza­tos iskolának, szerte az or­szágban, meghatározott, spe­ciális feladata van az él­sportban. Ezért hozta létre, ezért tartja fenn az oktatási tárca révén az állam... De ma még a magyar sport legeredményesebb ága­zatai, mint a vívás, a birkó­zás, a kajak-kenu, az ökölví­vás, s még néhány többi, tö­megbázis utánpótlás-nevelési gondokkal küszködnek. A testnevelő tagozat jórészt csakis értük jött létre, de abból még nem profitálnak kellően. Szakemberek egész sora figyeli éveken át az el­vileg legtehetségesebb fiata­lok fejlődését, ám amikor el­érkezik a sportágválasztás ideje, a gyerekek kísérteties módon mind — például — a helyi kosárlabdacsapatot — vagy focicsapatot — vá­lasztják, mind ebbe a sport­ba szerelmesek, mind ebben a sportágban tehetsége­sek ...! Van egy régi pedagógiai igazság: gyerekekkel — kí­sérlet révén — mindent be lehet biztonyítani. Nevezete­sen azt is, hogy egy adott körből csak és kizárólag te­hetséges kosárlabdázók ke­rülnek ki... Csakhogy ez egyszerre árulkodik a hoz­záértés és a felelősség hiá­nyáról és a különös kiska­pukról. MINŐSÉG. Napnál világo­sabb, hogy miként életünk minden területén, — a sport­ban is a minőségi munka az előrelépés egyedüli reális lehetősége. Ennek elérése a sportvezetők legfőbb célja. Szekeres István Vasárnapi sportműsor KÉZILABDA: Egri Finom- mechanika—Debreceni MTE NB U-es férfimérkőzés, Eger, Gép- és Műszeripari Szak- középiskola pályája, 11 óra. Megyei bajnokság, férfiak: E. Finommechanika II.— Gyöngyösi V. Izzó 9.30, Gyöngyössolymos—Füzes­abony, 16, Apc—Egri TK 10, Szihalom—Gyöngyösi Főis­kola 11. Nők: Gyöngyösi V. Izzó—Eger SE 11., 9, Hatvani Kinizsi—Recsk 10, Petőfibá- nya—Novaj, 10. ÖKÖLVÍVÁS: Heves me­gye—Pest megye serdülő vá­logatottak c sb-mérközése, Hatvan, MÁV HAC torna- csarnok, 11 óra. LABDARÚGÁS: Eger SE— Szarvasi FFSC NB U-es mérkőzés, Eger, városi sta­dion, 15.30, Lauber. Megyei bajnokság (kezdési idő 15.30)- Szűcsi—Hort, borsodi jv., H. Kinizsi—Egercsehi, nógrádi jv., Tárnáméra—Bélapát­falva, szolnoki jv., Recsk— Novaj, Montvai, Mátrade- recske—Besenyőtelek, Kóró- di. Egri járás, 1. osztály: Egerszalók—Makiár, Isten­mezeje—Tarnalelesz, Andor- naktálya—Bekölce, Verpelét —Felsőtárkány, Egerszólát— Egerbakta, PAKÜSE—Erdö- kövesd, Hevesaranyos—Mi- kófalva. Füzesabonyi járás: Füzesabony—Szihalom, Po­roszló—Mezőtárkány, Kom­polt—Sarud. Gyöngyösi já­rás, A. osztály: Márkáz— Ecséd, Gyöngyösoroszi— Gyöngyssolymos, Gyöngyös­halász —Adács, Karácsond— Rózsaszentmárton, Domoszló —Boldog, Atkár—Gyöngyös­pata, Nagyréde—Heréd. He­vesi járás: Pély—Erdőtelek, Tarnaszentmiklós—Átány, Boconád—Kisköre, Tenk— Kömlő, Heves 11.—Tarnaörs. Itthon hengerelhet az Eger SE A GYÖNGYÖS AZ MVSC VENDÉGE LESZ Lassan a hajrá szakaszába érkezik a labdarúgó NB II. mezőnye, hiszen a csapatok a mai mérkőzéssel a tavaszi idény második felét kezdik. A keleti csoportban — talán nem merészség a jóslat — úgy tűnik a lényegi kérdé­sekben tisztán látni már most: azaz a DVSC NB I-es feljutásához és a Kisvárda, Borsodi Bányász egyeneság­beli kieséséhez aligha férhet kétség. Mai hazai játékával az Eger SE erősítheti pozí­cióját, s akár — ehhez az NYVSSC jászberényi kisik­lása elég — a második hely­re ugorhat a tabellán a Szarvas legyőzésével. Sőt, a nyíregyháziak döntetlenje esetén és az ESE négygólos sikerénél is helyet cserél a két csapat a DVSC mögött. A Gyöngyösi Spartacus szá­mára idegenben éppen egy bennmaradásért harcoló ri­vális, az MVSC lesz ellenfe­le. A miskolci zöld-fehérek azonban nem legyőzhetetle- nek! Az ellenfelek bajnoki helyezései: 3. Eger 28 17 6 5 50-26 40 9. Szarvas 28 lí 7 10 35-29 29 16. MVSC 28 5 8 15 30-45 18 18. Gyöngyös 28 6 5 17 20-43 17 EGER SE A hangulat természetesen kitűnő a piros-kékek házatá- ján, ami a Kazincbarcika „megleckéztető”, idegenbeli legyőzése után érthető. Bán- kuti László edző öröme mégis akkor lenne teljes, ha valamennyi labdarúgóját számba vehetné a mai 90 percre is. Sajnálatos módon azonban több játékos a ma­ródiak listájára került a leg­utóbbi bajnoki és a hétközi, ceglédi előkészületi mérkőzés keményebb percei miatt. Hi­ányozni fog az utóbbi hetek sikersorozatát elérő 14-es ke­retből Ambrus és Csank. Nem épült még fel Zágonyi „Tiszta súlyban” Felkerül a habszivacs mellény, amelyen néha 120 km-es sebességű korongok akadnak meg. Egy jégkorong- kapus „anatómiája” Véget ért a jégko-rongbaj- nokság, helyére kerülnek a korongok, felszerelések. Most derül ki csak igazán, hogy a pályán játszó '„óriások” iga­zában milyen hús-vér em­berek. Képsorozatunkban az Ü. Dózsa kapusának — Eper­jesi Miklósnak — átváltozá­sát láthatjuk, amikor egy 65 kilós emberből 15 perc alatt — a szerelés felvétele után —, 30 kilós lesz, Edzés közben (MTI fotó — Danis Barna felvételei — KS) és a betegeskedő Pócstk sení rajtuk kívül Mártha csak könnyített edzésmunkát vég­zett a héten. Az együttes erősségét, Zsidóit az elmúlt napokban műtötték meg porccal, húsvétra már haza is engedik a középhátvédet A esélyek megítélésében közös véleményen voltunk az ESE szakvezetőjével, a nagy gólkülönbségű győzelemmel kapcsolatban azonban -Ififej­tette aggályait Bánkúti Lászlói — Amilyen rossz talajú a mi pályánk, azon a Szarvas­nál lényegesen gyengébb együttes ellen sem bíznék « gólzáporban. A hét utolsók napjain már tettek eröfeszi- .. téseket a játéktér valamicske javítása érdekében, de ettől függetlenül most még aligha lehet olyan a pálya, hogy engedelmesen hagyja a lá­bak feletti láburalmat. Ezt a tényt, kérem, a szurkolók is vegyék figyelembe. Az Eger SE szűkös fceeeté«í ben helyet kap, talán ját­szani is fog Berecz, a fiatal balhátvéd. A névsor: Kakas, Veigli, Antal, Fegyverneki, Lengyel, Berecz, Fitala, Pat- varos, Barta, Stark, Dudás, Jánosi, Horváth, Csathó, GYÖNGYÖSI SPARTACUS Lelkileg Is mélyponton vari a mátraalji gárda. A soroza­tos, idegőrlő hazai 0—1-ek, a kínálkozó helyzetek itthoni és idegenbeli kihagyása ma­gyarázza a csapat tavaszi gyenge szereplését, az őszi 15 ponthoz eddig gyűjtött soványka kettőt. Czimmermann Gyula edző egyébként sem irigylésre méltó helyzetét tovább ne­hezíti, hogy szinte nincs vá­logatási lehetősége: azt a ti­zenegyet küldheti pályára, akik egészségesek és 11-nél több zöld-fehér labdarúgó most is alig van Gyöngyö­sön. — Akiktől gólt várhatnék pillanatnyilag, csak Ferencz áll rendelkezésre, Bányai ta­lán injekciózással harcképes lesz, Ullmann, aki játszott legutóbb a Szolnoki MÁV el­len, behívták katonának Egerbe, ha elengedik, ját­szik. Miskolcra a következő játékosokat remélem ma­gammal tudom vinni: Ko­vács, Eisemann, Adonyi, Ács, Kelemen, Nagy Gy.. Király, Ferencz, Bányai, Galgóczi dr., Szilágyi, Farai, Deli, Keller. Hogy miben bízhat Mis­kolcon a Spartacus? Egyszer minden sorozat megszakad, még a rossz is! (budavári) Ä kerékpárpn közeleg Az Aranyjelvényesed az olimpiára tömegsportmozga­lom követelmény próbái kő. zül egy hét múlva három helyszínen, a megyei kerék­párpróbák távjainak vágnák neki a résztvevők. A férfi­aknak négy óra alatt 60 ki­lométert. a nőknek három óra alatt 40 kilométert kell lekerekezniük. Kerékpárhad­tól lesz népes április 22-én Füzésaboiny, Gyöngyös és Hatvan térsége. A útvonalak. Füzesabony­ból a Mátravidéki Fémmű­vek elől indulva: — Dór­mánd—Tenk—Átány—Köm­lő—Besenyőtelek—Mezötár- kány—Füzesabony. Gyön­gyösről'a Zalka pályáiról in­dulva: — Karácsond—Nagy- fügéd—Karácsond—Gyön­gyös. Hatvanból, a Vásártér­ről indulva: — Csány—At­kár—Vámosgyörk—Adács— —Vámosgyörk—Atkár— Csá ny—Hatvan. Mindhárom helyen nyolc és 8.50 között lehet jelent­kezni az indulási helyeken, a mezőnyök rajtja 9 órakor lesz. Egerben és Hatvanban a helyi Express irodáikban előre is elfogadják a neve­zéseket, és félwSlá eosításokaá adnak a r<. ^i A I

Next

/
Thumbnails
Contents