Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

Szabadíts meg a gonosztól Hajsza a becsület avagy egy kabát után Magyarországon a Bolsoj-balett ­Beatrice szerepében Ljudmilta Vlaszova, a Sok hűhó semmiért című balettben A ruhatárból eltűnik egy kabát. A kabátot muszáj megkeresni... A sztori mindössze eny- nyi. Legfeljebb még annyit lehet hozzátenni, hogy a keresők között ott a Mama, lánya Zsuzsi, a fia Andris, a lány vőlegénye a katona, na és persze a mama só­gora is... Vagy legföljebb még annyit, hogy a helyszín egy kopott tánciskola, mál­ló falú bérházak töve, szo­morú sikátorok, borongás kapualjak öle és talán még, hogy a „cselekmény” ideje 1944 vége. Sándor Pál új filmjét, amelynek címe Szabadíts meg a gonosztól, szavakkal szinte lehetetLen visszaad­ni. Annak ellenére, hogy egy színmű — . Mándy Iván Mélyvíz című írása — alap­ján készült. Mert igazi filmes film. Képekben, hangulatokban, színekből, helyzetekből épít­kező. És mert sokrétűségé­vel mindenkinek saját maga számára másként felfej the- t tő. A vászon előtt ülőt ugyan­is egy darabig leköti és el­szórakoztatja szellemességé­vel. csavaros ötleteivel, a burleszkbe hajló „nagy ül­dözés”. majd a „nagy me­nekülés”. az álkrimi, a gro­teszk halk göccenései, az arcvonások változásainak, a Már hagyomány az, hogy Eger városa ad otthont a szakmunkástanulók számára megrendezett közismereti tantárgyi tanulmányi ver­seny országos döntőjének. A pénteki versengésre 28 fiatal érkezett. A fővárosban és a megyeszékhelyen ők let­tek az -első helyezettek, s ezért képviselhették szűkebb pátriájuk színeit. Először gonddal összeválo­gatott írásbeli kérdésekre válaszoltak, a bíráló bizott­ság ennek alapján felmér­hette tájékozottságukat. A ; 1979. március 10>. szombat szemek rebbenésének ritmu­sai. Aztán a néző egyszer csak elkezd a hátborzonga­tóan mosolygós (ugye 44- ben vagyunk) epizódok mö­gé figyelni. Mondjuk arra, hogy mit jelent a szó, be­csület, meddig érdemes an­nak maradni, és minek és hógyan érdemes annak ma­radni, esetleg arra, hogy mi az, hogy történelem, vagy sors, netán passzivitás és cselekvés. Látunk egy sze­retkezni vágyó kamaszt, aki hogy megvehesse áz utca­lányt, kabátot lop. Egy anyát, aki a tisztesség ér­dekében indít hajszát, de aki nem . akarja tudomásul venni fia tolvaj voltát, S aztán ott van Zsuzsi, aki „rendes lány”, de hát mert kell a pénz időnként még az utcára is kiáll... És lá­tunk halott betörőt . bőgő­tokban, jó bunyót és kup­lerájt, vőlegénnyé előlépte­tett szabadségos bakát... Ám a kicsinyes, mulatságos de érdektelen sztorik segít­ségévei — éppen azért, mert mindez a nagy igazságok Idejére helyeztetett — fo­galmak sora értékelődik át. Mint már a régi idők fo­cijában is a rendező — egv kicsit FeMinire emlékeztető módon — ezúttal Is azt a megoldást, alkalmazza, hoav úgy beszél a lényegesről, hogy a lényegtelent állítja végleges sorrend történe­lemből országos első lett Holló Ervin, az egri 212. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulója. A második helyet Havas Ernő (407. sz. szakmunkásképző Intézet, Zalaegerszeg); a harmadikat Styevka János (140. számú szakmunkáskép­ző intézet, Nyírbátor) sze­rezte meg. Az első helyezett kül-, a második belföldi utazásban részesül, s ezen­kívül pénzjutalmat is kap, a harmadik helytállását 800 fo­rinttal méltatják. A tanulók a díjakat már­cius 30-án veszik át Buda­pesten, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központ­ban megrendezendő ünnep­ségen. Ekkor ismérik el a (elkészülésüket segítő peda­gógusok munkáját i*. a gyújtópontba. Mert 1944 telén bombázások, letartóz­tatások, nyilasterror, éhezés és halál közepette ugyan kit is érdekel egy vacak ka- báitlopás? A Szabadíts meg a go­nosztól remeik alkotás. Ebben persze benne van Mándy, aki szinte filmre termi műveit. Mert valahogy úgy ír, hogy néhány kulcs­szót ad, néhány mondattö­redéket, pár odavetett ra­got és képzőt — aztán tes­sék, dolgozz olvasói fantá­zia, Illetve rendező. Része van a forgatókönyv-íránaik, Tóth Zsuzsának, aki a film számára átfogalmazta a mű­vet. Na és persze a kitűnő szereplőknek. Kútvölgyi Er­zsébet, Andor Péter, Kern András s Major Tamás mellett elsősorban Garas Dezsőnek és Psota Irénnek, akiknek játéka minden bi­zonnyal sokáig felejthetet­len lesz. A film operatőrének. Ra­gályi Elemérnek a munkája megérne egy külön tanul­mányt. Fényképeinek néme­lyikéből akár kilóilít-ást le­hetne rendezni, ám ezzel együtt sem tolakszik öncé­lúan mondandó elébe, így válik méltó alkotótárssá. ja, a Nagy Miklós által ösz- szegyűjtött Heves megyei népballadákat tartalmazó kö­tet kiadásának lehetőségét. A beszámoló után a tagság dr. Nagy Sándort választotta meg ügyvezető elnöknek az elkövetkezendő három évre. A vezetőség tagjai pedig Do­bóné dr. Berencsi Margit, dr. Bán Péter és Lisztóczky Lász­ló lettek. A társaság titkára továbbra Is Orosz Bertalan­2. — Mi az, hogy hogyan kezdjenek hozzá? Mit tudom én? Itt a szakember, kijárta az egyetemet, egy-két osz­tályt is az- élet iskolájából. Próbáljátok meg. Vállalkoz­zatokI Azt mindenki tudja, hogy itt most valami nincs rendjén: a marhák koszosak, a takarmányozás pontatlan, a keverék nem megfelelő. Itt az új vezető, a többi má­tól kezdve őrá tartozik. Még a tehenészet előtt «1- búcaúzUk, mert az elnök­A világon mindenütt így nevezik a Moszkvai Nagy Színház balett-társulatát — amelyet most március 8-tól hazánkban Budapesten és Győrött láthatunk vendégül. Két új művet mutatnak be — Espaj Angaráját és Hrennyikov Sok hűhó sem­miért című balettjét. Espaj Angarája mai téíhájú alko­tás. Címében az Angara fo­lyót idézi, amely aktív sze­replője a balettnak. A folyó­val szorosan összefügg a hő­sök élete, szerelmük, mun­kájuk, haláluk. A szöveg­könyv némi változtatással Arbuzov drámáját, az Ir- kutszki történetet követi. Hrennyikov már évtizedek­kel ezelőtt foglalkozott a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-vígjátekkal. Az érett mester most igazi víg­játékot, balettkomédiát írt a Shakespeare műre. A két balettet most Buda­pesten, az Operaházban lát­hatja a közönség. Győrött március 16. és 17-én lép fel a társulat a Hattyúk tava, a Don Quihote és a Spartacus című balettek részleteivel. A moszkvai balett méltán híres az egész világon. Lo- puhov, a legrégibb szovjet balettmester írta könyvében, hogy a1' moszkvai balettben az orosz nemzeti jellem ere­je, az orosz színpadi művé­szet nagysága nyilvánul meg. S valóban, a 203. éva­Az egri városi tanács már több olyan kiadványt jelen­tetett meg, amelyek a me­gyeszékhely építésföldtani feltérképezésével foglalkoz­nak. Ezek elsősorban a szak­emberek számára kínáltak számos újdonságot, A leg-., utóbbi vaskos könyv azon- r bán a barokk várost szerető lokálpatrióták jóval széle­seb körének is szól. Az Eger múltja a jelenben című mun­ka szerzője az a dr. Kieb Béla geológus, aki a helyi pincerendszer-kutatást vé­gezte. Nagy feladatra vállalko­zott, hiszen anyaggyűjtés és írás közben jól felkészült amatőrként ellátta a törté­nész, az építész és a népraj­zos teendőit is. Mintegy ma­ga mentségeként említi Arisztotelész egy magvas mondását Az ókori filozófus így fogalmaz: „Csak az látja jól a dolgokat, aki kezdet­től látja azok alakuló, nö­vekvő fejlődését.” Nagyon is jogosan, hiszen eredetileg a város alatti üregek kelet­kezésével, pusztulásával, om­lásával, rhegszüntetésével kapcsolatos kérdéseket óhaj­totta elemezni. Később azon­ban rájött, hogy ez csak akkor sikerülhet viszonylag maradéktalanul, ha a múlt­nek sürgősen mennie kellett. — Szerződés, vagy vala­milyen papír, elnök elvtárs? — kérdezte a fiú. Az elnök szúrósan a szemébe nézett: — Ide csapj, a tenyerembe, ha vállalkozol! Aztán a pa­pírt majd megírják azok, akik jobban ráérnek.,, A járásnál már várták az elnököt. — Nem szoktál késni. — Vendégem volt. Felvet­tem egy szakembert a tehe­nészétbe. A vezeték egjrwtásra néz­tak, majd alsókra: dát töltő Moszkvai Nagy Színház történelmi jelentő­ségű balettegyüttest mond­hat magáénak. A balett-tár­sulat ereje abban rejlik, hogy nemcsak megőrzi, de megújítja és tovább fejlesz­ti hagyományait. Történel­mének két évszázada alatt 170 balettet vittek színre a Nagy Színházban. S olyan nagy balettművészeket adott e színház a világnak, mint ba is visszapillantva felidé­zi a régi korok históriáját, társadalmi viszonyait. Épp ezért nemcsak ötlete­ket, tanácsokat kért mások­tól, hanem szenvedélyesen búvárkodott a levéltárakban. —Méghozzá irigylendő türe- Mefhhíél' és szorgalommal. Megérte, mert annyi isme­retre tett szert, hogy a szak­avatottak vitájához is hoz­zászólhatott. Ezt tette pél­dául a kettős honfoglalás, valamint az első pincék lét­rejöttének témakörében. Műve hiánypótló és össze­foglaló jellegű. Aki sok min­dent akar tudni Eger histó­riájáról, annak érdemes tü­zetesen áttanulmányozni minden fejezetét. Olvashat a népvándorlás korának lele­teiről, a honfoglalás emlé­keiről, a szőlőművelés kez­deteiről, a püspökség alapí­tásáról, a város csíráiról, a várépítés szakaszairól, az egyházi terjeszkedés állo­másairól, a törökkor ese­ményeiről, a kései feudaliz­mus és kapitalizmus helyi jellemzőiről. Igaz, ezek az egységek több mint felét te­szik ki a könyvnek. Ez az aránytalanság mégsem bán­tó, mert az előadásmód él­vezetes, a stílus gördülé­— Biztosan komoly, idő­sebb, gyakorlott szakember! Az elnökből kitört a neve­tés. — Egy fészkes fenét! Fia­tal. tapasztalatlan és nincs önbizalma. — Megőrültél! Nem volt elég bajod már eddig is? Az elnök megemelte a hangját: — Részlegvezető lesz öt­ezerért! Bedobtam a mély vízbe, hadd ússzék: Mi már annyi kipróbált, jó szakem­berrel próbálkoztunk és ma­radtunk mindig a béka fe­nekénél ... Kint megint sűrűn havaz­ni kezdett, és a magas iro­daházból csak a házak teher tetejét lehetett látni. —- Mégis, mi a garancia? — A huszonhat éve, meg az egyeteme — csapott visz- sza az elnök, és az asztalon levő üvegkancsóból csor­dultig töltötte magának a pohárét valódi artézi víz- Mtl (Vége) M. Szemjonova, G. UlanováJ A. Messzerer. Aki Moszkvában jár, » Nagy Színházba is el akar menni. Ez természetes, hi­szen a színház híre, neve, művészi élményt adó előadá­sai vonzzák a moszkvaiakat és a külföldieket egyaránt. Most néhány estére hozzánk is elhozták ezt a színházt varázst. (kádár) | kény, szerencsére nélkülözi a tudományos fontoskodás minden sallangját Legalább ennyire érdekes az építésföldtani problémák: taglalása, a műszeres ku­tatás, a bányászati feltárás, a geodéziai felmérés, a pin­cemegerősítés taglalása isi Az külön érdem, hogy a hasznosításra is jó néhány ígéretes tippet' ad, s ezek bármikor kamatoztathatók. Kieb Béla nem egri, de Gárdonyival együtt vallja ■— ezt tanúsítja elismerésre méltó alkotása: nem születhetik mindenki Eger­ben, de mindenki lehet eg­rivé." Pécsi István 1 Gyermek a családban A nemzetközi gyermekév ad időszerűséget a Házi Jogtanácsadó idei első, ösz- szevont füzetének, melyet a gyermekek büntetőjogi vé­delme ismertetésének szán­tak a népszerű jogismertető füzetsorozat szerzői. A fü­zetben ismertetik a gyerme­kek jogi helyzetét a család­ban, s nem csupán az elvi állásfoglalásokat közük a vi­tás esetekkel kapcsolatban, hanem bemutatják a-bölcső­dék, óvodák, iskolák felada­tait Is. Leszögezi a tájékoztató, hogy a gyermek védelma közös érdekünk, s részlete­sen foglalkozik a veszélyez­tetett gyermekekkel kapcsod latos teendőkkel, lehetősé-’ gekkel. Hasznos segítséget nyújt á pályaválasztás időszakára is. Nem kevésbé tarthat száá mot a közérdeklődésre a fü­zet másik témája, a magán­erőből történő lakásépítéssel kapcsolatos rendelkezések, teendők, lehetőségek. Ha­zánkban szinte minden csa­ládot személyesen érint aa építési törvény, hiszen család di házak, üdülőépületek épí-J tésével kapcsolatos taná­csokról van szó. Az egyra népszerűbbé váló házi jog­tanácsadónak jelentős sze­repe van jogpropagandánk továbbjavftáaában. , Németi Zsuzsa r Uj vezetőséget választott a Gárdonyi Géza Társaság Csütörtökön este tartotta évi rendes közgyűlését a Gár­donyi Géza Társaság Eger­ben, a Megyei Könyvtárban. Az ügyvezető elnök Kovács Béla beszámolt az elmúlt esztendőben végzett munká­ról. Elmondotta többek közt, hogy jó néhány előadást tar­tottak; így például a koroná­zási jelvényekről, vagy az Ady-kutatás legújabb ered­ményedről. Méltán emlékez­tek meg a Krúdy-évforduló- ról és Vitkovits Mihály szü­letésének 200 éves jubileu­máról, de az immár hagyo­mányos szépprózamoindó ver­senyt is érdeklődés kísérte. Vendégül láttak szlovákiai magvar írókat, és megterem­tették a társaság egyik tag­Hz első helyezett: Holló Ervin egri szakmunkástanuló Országos tanulmányi verseny Egerben T Könyv ü pincerendszerről Eger múltja a jelenben

Next

/
Thumbnails
Contents