Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

/ •saAaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaas PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: India vendége ALIGHA ADÓDOTT VOLNA alkalmasabb és idősze- ! rűbb pillanat a magas szintű szovjet—indiai eszmecse­rékre, mint a mostani. Alekszej Koszigin kormányfő pén- j teken kezdődött indiai látogatása több okból is a világ közvéleménye érdeklődésének a központjában áll. Moszkva és Űj-Delhi kapcsolatait hosszú idő óta az együttműködési készség, a szívélyesség, a kölcsönös ba­rátság jellemzi. A Szovjetunióban nagyra becsülik India el nem kötelezett politikáját és azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket az ázsiai béke és biztonság megőrzése, az enyhülés világméretű megszilárdulása érdekében tett. Indiában sorra épülnek a szovjet közreműködéssel meg­valósuló nehézipari üzemek, amelyek egyrészt az or­szág korszerű iparosodását, másrészt a munkanélküliség leküzdését szolgálják. A szovjet kormányfő mostani látogatása jó alkalmat kínál a gazdasági együttműködés további lépéseinek meghatározására. Várható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatoknál is jelentősebb hangsúlyt kapnak a kül­politikai témák. Mindenekelőtt Ázsia nyugtalanító prob­lémája, a pekingi vezetés föllépése kerül a szovjet és az indiai politikusok tárgyalásainak középpontjába. INDIA MAGA IS SZENVEDETT már a kínai ag­ressziótól. Üj-Delhi magatartására jellemző, hogy az in­diai külügyminiszter — aki a vietnami határok ellen in­dított kínai agresszió időpontjában Pekingben tárgyalt — megbeszéléseit felfüggesztve tüntetőén elutazott a kí­nai fővárosból. Az indiai kormány — mint azt több ve­zető személyiség nyilatkozatában olvashattuk — élesen szembehelyezkedett Kína kalandorpolitikájával, s válto­zatlanul nagy figyelemmel kíséri Peking hegemonista törekvéseinek újabb és újabb tanúbizonyságait. Bizonyos, hogy az iráni eseményekről is szó esik majd Koszigin és tárgyalópartnerei között. Az USA fon­tos katonai szövetségesét és jelentős bázisait vesztette el az iráni forradalmi események révén. Félő, hogy az In­diai-óceán térségében szeretné a Pentagon erősíteni po-1 zícióit, hogy ezzel kárpótolja magát Iránért. Indiában' már huzamosabb ideje nyugtalansággal fogadják a Diego Garcia szigetén és másutt berendezkedő amerikai erőket, amelyek sem a térség, sem a világ biztonsága szempontjából nem felelnek meg az indiai álláspontnak. ALEKSZEJ KOSZIGIN indiai tárgyalásain a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítésén kívül — mint arra Csaran Szingh miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter üzenetében utalt — Moszkva és Űj-Delhi külpolitikai vonalvezetésének közös pontjai is bizonyára megfogal­mazódnak. Ennek pedig mind az el nem kötelezettek mozgalma, mind pedig Ázsia békéje és biztonsága szem­pontjából rendkívül fontos a jelentősége. Cyapai Dénes Mit akar a NATO? Ursel Lorenzen asszony, a NATO főtitkársága végre­hajtó szervének felelős be­osztású munkatársa, aki a közelmúltban elhagyta brüsszeli munkahelyét és a hét elején Berlinbe érke­zett, az NDK televíziójában elhangzott nyilatkozatában kijelentté: „Amit az elmúlt években láttam és átéltem, ahogyan tapasztalhattam a háborús tervezés emberte­lenségét, ami csakis egy so­ron kővetkező háború kirob­bantását célozza, azt nem tudtam és nem tudom össze- hangba hozni humanista fel­fogásommal. Ezért vagyok ma itt”. A legutóbbi időszakban ráhárult feladatok közül Ur­sel Lorenzen kiemelte a NATO-gyakorlatok tervezé­sében, lebonyolításában és értékelésében való részvételét. E gyakorlatok — mutatott rá — az elmúlt években ki­fejezetten támadó jellegűek voltak. Tudomásom van ar­ról, hogy ma egyetlen olyan hadgyakorlatot sem szervez­nek, amelyben nem szerepel­ne atomfegyverek bevetése a szocialista országok ellen”. Hég mindig fél Pinochet A Pinochet-féle chilei jun­ta újabb hat hónapra meg­hosszabbította az országban 1973 szeptembere, a fasiszta puccs óta érvényben levő rendkívüli állapotot. A kor­mány azt követően hozta döntését, hogy a MIR elne­vezésű szélsőbaloldalinak mondott szervezet több me­rényletet követett el az or­szágban — jelentette be Sei- go Fernandez belügyminisz­ter. Helyszínt beszámoTS Barbár pusztítás a Vietnam- kínai határán Zalai István, az MTI tudósí­tója jelenti Hoang Lien Són tartományból: Lassú ütemben, szüntelen harcok közepette folyik a kínai agressziós egységek ki­vonulása Hoang Lien Són tartományból. Mint a hely­színen a tartományi népi bi­zottság elnöke tájékoztatta a külföldi újságírók egy cso­portját, köztük az MTI tudó­sítóját, a 700 ezer lakosú tartomány ellen a kínaiak 10 irányban indítottak táma­dást. Hét körzetben a viet­nami erők visszaverték őket. A tartományi székhelyet Hanoival összekötő 7. szá­mú főútvonal, a vasútvonal és a Vörös-folyó mentén a kínai egységek teret nyertek, 40—46 kilométer mélyen ha­toltak be vietnami földre. Miközben Pekingben már­cius 5-én már csapatkivo­násról beszéltek, Hoang Lien Són tartományban többnyire állóharc folyt. A kínai erők kisebb településeket igyekez­tek elfoglalni, fontosabb közlekedési pontokat ellen­őrzésük alá vonni. Ezeket a kísérleteket a vietnami egy­ségek meghiúsították és több helyen ellentámadásba men­tek át. Március 7-től 9-ig a kínai csapatok 14 kilomé­tert vonultak vissza a 7. szá­mú főúton Lao Cai felé, egészen Phon Hai települé­sig. Ott megálltak, s a tér­ségben tüzérségi párbaj bon­takozott ki. A kínai • invázió jelentős károkat okozott a tartomány gazdasági életében. A tá­madók elpusztították a Lao Cai környéki hőerőművet, a tartományi székhely gépgyá­rát, s az agresszorok célja volt a környékbeli apatitbá- nyák használhatatlanná té­tele is. Az általános mozgósítás értelmében a tartományi főútvonalon vietnami erősí­tések vonulnak észak felé. Újabb nemzetközi űrpáros indul? Karbantartó és javító mun­kálatokat végzett pénteken a Szaljut—6 műszerein és be­rendezésein Vlagyimir Lja- hov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok csütörtökön a vi­lágűrből köszöntötték a nem­zetközi nőnapon a lányokat és asszonyokat, pénteken pe­dig a Moszkva melletti re­pülésirányító központban megjelent családtagjaikkal beszélgettek. Az űrpáros a javító-szerelő munka sor.án ellenőrizte, /'AA/VWWVVWWW' 100 éve történt A város felé hömpölyög az ár! Szegeden, március 11-én megszólalnak a tanácsháza tornyában a harangok. Bronzzengésük emlékezve száll majd a város felett, emlékezve a száz esztendő­vel ezelőtti árvízre. (Szege­den az ünnepi tanácsülés idején is zúgnak a haran- ; gok, ugyanis a fogadalmi i templomban minden hajnali j fél 3-kor is megkongatják: | ekkor tört a városra és dön- j tötte az ország akkori má­sodik legnagyobb városát romba a gátakat szakító ára­dat. Az akkori szegedi új­ságíró, a fiatal Mikszáth, korabeli tudósításával szól­va: „Az a sötét szándék, amely a természetben na- ] pókkal elébb megfogam- zott, ma lett végrehajtva.”) Szeged már ősidők óta vé­dekezni kényszerült a Tisza és a Maros áradásai ellen. Két évszázaddal ezelőtt a Tisza még hazánk mai te­rületének mintegy egynegye- í dét rendszeresen elöntötte, mellékfolyóival együtt víz alatt tartotta. Nem vezette útját töltés; az áradások ide­jén szinte minden korlát ; nélkül elboríthatott ország- j részeket. A reformkorban Széchenyi kezdeményezésére. Vásárhelyi Pál tervei alap­ján megkezdték a Tisza sza­bályozását. Több száz kilo­méter hosszú egységes töl- tésrendszer szerepelt a terv­ben A folyó nagy kanyaru­latainak átvágásával segí­tették az árhullámok gyor sabb levonulását. Egyr» több területet hódította' ty.NwHsőj! 1979. március 10-, szombat vissza a víztől, de ennek ára volt: a töltések közé szorított Tisza árvízszintje rohamosan emelkedett. Szeged már a múlt század ötvenes éveiben töltéseinek magasításával szinte ver­senyt futott a Tisza növek­vő, rekordokat döntő árvíz­szintjével. Az 1772-es rekor­dot már 1845-ben 672 cen­timéterre „javította” a fo­lyó. s állandósultak a 650 centiméteres tetőzések. 1867: 722 centi, 1876: 786 centi, s már a következő évben 790 centi volt a legmagasabb vízállás Szegednél. Senki sem tudta, meddig fokozó­dik majd az emelkedés. Az árvízvédelem országos érdek! De ezt csak most tud­juk és valljuk. Az akl^ri, erősödő kapitalizmus szem­lélete így mondta: „Minden­ki védje meg saját magát, ahogy tudja”. Szeged városa hiába kilincselt a kormány­nál. Sem kölcsönt, sem se­gélyt ' nem kapott. Száz esztendővel ezelőtt a mai méretekhez képest igen gyen­gék voltak a város töltései. Nem is a magasságuk: tö­megük volt igazán kicsiny. 1876-ban és 1877-ben a felső szakasz gátszakadásai men­tették meg a várost. Száz évvel ezelőtt, márci­us 11-én este vihar tört ki. \ hullámok a töltés testét ostromolták, s március 12-én hajnali fél 3-kor száz méter hosszú szakaszon átszakadtak s gátak. A krónikás, Mik­száth így számol be e haj­nalról: ........egyszerre nagy • »bajjal szétvágódott a ta- icsterem szárnyasajtaja. >íagy János nevű fiatalem­ber rohant be_ lihegve, övig sárosán, vizesen. — Uraim! — kiáltá harsányan — a töl­tés átszakadt! Az ár nagy- tömegben hömpölyög a vá­ros felé. Minden elveszett.” Szeged 5723 házából 384 maradt épen, de a megma- radtakból 52 rövidesen ösz- szedőlt, 69 pedig lakhatat­lanná vált. Emberéletben a veszteség 151 fő. Több mint két hónapon át sok helyen három-négy méternél is mé­lyebb víz borította a várost. A Tisza csak 180 nap múl­va, augusztusban húzódott vissza medrébe. Az árvízveszedelem tanul­ságai nemcsak Szeged kor­szerű, nagyvárosi létét ala­pozták meg, hanem hozzáse­gítettek a Tisza-szabályozás eredményességéhez és a víz­ügyek hazai jelentőségének elismeréséhez. A Magyar Vízjelző Szolgá­lat a szegedi árvíz után ala­kult meg. Megkezdődött a Duna, a Rába, a Tisza és mellékfolyói mentén a töl­tések megerősítése. Több mint hatezer kilométer töl­tés épüit meg a régi Ma­gyarországon. (4200 kilomé­ter most a töltések hossza). A szegedi katasztrófa óta hasonló elöntés nem volt. A Tisza közben „magassági re­kordjait” állandóan javítja. 1913-ban 802 centiméterre, s 1970-ben már 962-re. Akkor, a hetvenes esztendő nagy áradásakor a város gátjai közt másodpercenként 4 ezer köbméter víz ömlött át. Nyár volt, a korzón, a Ká­rász utcában hullámzott a nép, a könyvheti sátrakat már felverték. A veszélyez­tetett szakasz a bakai gát majd hermetikusan lezárta a technológiai kísérleteknél ko­rábban gyakran használt zsi­lipkamrát. A nemzetközi űrkísérletek jelentőségéről nyilatkozott Borisz Petrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő interkozmosz tanács elnöke. Rámutatott, hogy a nemzet­közi űrpárosok felkészítésé­nek módszere kiválóan be­vált és meggyőződését fejez­te ki, hogy a bolgár, magyar, a kubai, a mongol és a ro­mán űrhajóssal végrehajtan­dó űrkísérletek a korábbiak­hoz hasonlóan eredményesek lesznek. . Fontos találkozó ltomban Amir Entezam tájékozta­tási ügyekkel foglalkozó mi­niszterelnök-helyettes pén­teken hivatalosan megerősí­tette, hogy Bazargan minisz­terelnök Qum városában megbeszéléseket folytatott Khomeini vallási vezetővel. Entezam kijelentette, hogy a két vezető találkozását nem lehet „rendkívüli” esemény­ként értékelni, és .közölté, hogy Bazargan és Knomeini ezentúl minden héten talál­kozik majd. Darius Foruhar, az ideigle­nes kormány szociális és munkaügyi minisztere, aki elkísérte a miniszterelnököt Qumba, elmondotta, hogy Khomeini és Bazargan pén­teken újabb megbeszéléseket folytatott egymással. A mi­niszter cáfolta azt a felté­telezést, hogy a találkozóra azért került volna sor, mert az ajatollah élesen bírálta Bazargan tevékenységét, és alaptalannak minősítette a miniszterelnök lemondásáról lábra kapott híreket. Teheránban ugyanakkor úgy vélik, hogy a mostani megbeszélések döntő fontos­ságúak lehetnek. Megfigye­lők szerint a tárgyalások két­féle eredménnyel végződhet­nek: vagy sikerül a minisz­terelnöknek megszereznie Khomeini támogatását, ami az iszlám forradalmi taná­csok feloszlatását, illetve a kormány ellenőrzése alá ren­delésüket jelenti, vagy ha eb­ben nem sikerül a két veze­tőnek megállapodásra jutnia, Bazargan esetleg bevált­ja fenyegetését és lemond Hírügynökségi jelentések szerint pénteken Teheránban kivégeztek három rendőr­tisztet, akiket gyilkosság és- kegyetlenség miatt ítélt ha­lálra egy forradalmi bíró­ság. A kivégzettek között van Teherán volt rendőrfő­nöke, Dzsafar Ghili Szadri tábornok, valamint Nasszer Ghavami őrnagy, aki a te- heráni központi bazárnegyed rendőrfőnöke volt 1978-ban, a legvéresebb összetűzések idején. volt, bárkákon érkezett a kő a szivárgó víz elfojtására. A homokzsákokat szállító ko­csikat frissen kaszált széna­boglyák kísérték. Az Orosz­lán utcában kaptam akkor szállást. Késő este, hazafelé tartva a part felől, a sza­badtéri színpad felől zúgást, zajt hallottam. Soha nem volt magasságban zúgott az ár. Talán csak nem a rak­part?! A siírtpad hátsó bejárata nyitva volt. Körfűrész zú­gott és a júniusi tiszta esté­ben a nyitott Dóm téri ud­varműhelyben egy kék köté­ny es férfi léceket szegeit. „Mester, mit csinál ilyenkor? „A trójai várromot!” Ár­víz ellen védekezett Szeged, de már készült az ünnepi hetekre. Szegedet a gátak ma már biztonságosan megvédik. Üj partfal épült 1500 méter hosszában. A régi téglafal volt, ez vasbetonból épült. A Tisza-parti sétány, a régi vasúti hídtól az egykori pénzügyi palotáig tart. A százéves évforduló al­kalmából dr. Vágás István­tól, a szegedi vízügyi igaz­gatóság osztályvezetőjétől kérdem: mi épül a Tiszán? „A tiszai vízlépcsőrendszer utolsó láncszeme — mondja —, a csongrádi vízlépcső. Munkára fogjuk a Tiszát. Csongrád és Bács-Kiskun megye öntözését látja majd el, s részben az ipari vízigé­nyeket. Megvalósulhat majd a tiszai hajózás is, még nyá­ron a kis vizeknél is: a Ti­szát is bekapcsolhatjuk az európai vízréndszerekbe. K Gy. CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK BÉLAPÁTFALVI GYARA pályázatot hirdet jogtanácsosi VAGY jogi előadói MUNKAKÖRBE. Jelentkezhetnek: jogi szakvizsgával, illetve állam- és jogtudományi diplomával rendelkezők. Jelentkezés a gyár személyzeti és oktatási osztályán. Címünk: Bélapátfalva, Pf.: 13. 3346 n verpeléti Dózsa Tsz AUTÓSZERVIZE az alábbi tipusú gépkocsik javítását végzi: Lada — 125-ös p. Fiat — Trabant — Wartburg — Skoda — Dácia — NYSA — ZUK I., II. szemlék elvégzése. Gumiszerelés, centírozás, futóművek optikai ellenőrzése beállítása, villamos munkák — fényszórók beállítása, fogyasztásbemérés, -beállítás, műszaki vizsgára felkészítés, vizsgáztatás, karambolos javítások elvégzése. AB-kárrendezés. Fényező munkák, szélvédőüveg-cserék, alváz- és üregvédclem, melyre június 1-től szeptember 1-lg io százalék munkakedvezményt adunk. Nyitva: 6,00—15,00-ig. Telefon: 9-es, Verpélét. ,'íxv.-. . »••. y NvK-:.......-..;v.v.:vX«<W$x-: 1879. szeged, Dugonics tér (Archiv fotó — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents