Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

Autósélet Az autómotor űtia Eger városa megvásárolta a rác parókiát Az autó több mint 90 éves fejlődésén végigtekintve szembeötlik, hogy az alap- koncepció megtartása révén a főegységek szerkezeti el­rendezése állandósult és ma ] is jellegzetesnek és általá- | nosinak mondható. Eszerint ; a kocsi elején helyezkedik el a motor, amelynek hajtó- : nyomatéka tengelykapcsoló— sebességváltó—kardánten- | gely—differenciálmű sor- j rendű erőátviteli láncolaton i keresztül közvetítődik a hát- só hajtott kerekekhez. A ma is általánosan elter­jedt belsőégésű dugattyús motor a gázok összenyom- hatóságát, illetve hőhatásra fellépő terjeszkedési törek- 1 vesét hasznosítja, s ennek 1 kapcsán hőenergiát alakít át mechanikai munkává. Va­lamennyi fajtájú dugattyús Székesi László, Eger: Fényképésztanulónak az egri 212. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetben kell je­lentkezni. Korlátozott szám­ban vesznek fel évente ta­nulókat, — attól függően, hogy a Technolux Ktsz hány ipari tanulót tud szerződtet­ni. Egerhez legközelebb a gyöngyösi Vak B. János Ipari Szakközépiskolában van elektroműszerész és mecha­nikai műszerész tagozat. A kérdezett néven nincs szak- középiskola. Híradástechni­kai tagozat a Bebrits Lajos Közlekedési, Közlekedésgé­pészeti és Híradástechnikai Szakközépiskolában van. Cí­me: Szeged, Marx tér 14. A rádió- és tv-műszerészeket ugyancsak korlátozott szám­ban — a két tv- és rádiója­vítással foglalkozó vállalat, illetve szövetkezet igénye szerint — az egri szakmun­kástanuló-intézetben képez­nek. Az idén három érettsé­gizett fiú jelentkezésére van lehetőség. B. Miklósné, Kompolt: Kérésüket a helyi tanács­nak. a megyei tanács egész­ségügyi osztályához kell to­vábbítani. Ügyükben szemé­lyesen is felkeressük majd az illetékeseket. Az első lé­pés azonban az, hogy a he­lyi tanács továbbítsa a ké­rést. Kiss József né, Eger: Kérdésére a Társadalom- biztosítási Igazgatóság illeté­keseitől azt a választ kap­tuk, hogy a gyógyászati se­gédeszköz — ez esetben ci­pó — újabb kiadására akkor kerülhet sor, ha az elhaszná­lódik. Értelemszerűen tér motorra jellemző: az alap­vető elvi találmányok után a műszaki fejlődés azt a törekvést tükrözi, hogy mi­nél kisebb súlyú és térfoga­tú motorral minél nagyobb teljesítményt- lehessen elér­ni. Manapság azonban egy­re inkább előtérbe nyomul­nak a gazdaságosság szem­pontjai: a szerkezeti anya­gok és a tömeggyártási tech­nológia fejlesztése révén mi­nél olcsóbb, minél hosszabb élettartamot és tökéletes üzembiztonságot nyújtó mo­torok előállítása, amelyek amellett minimális ápolás- és szervizigényűek. Az utóbbi negyedszázad intenzív kísérleti munkája a dugattyús motor egyik ko­moly versenytársává fejlesz­tette ki a gázturbinát, mi­után az mint stabil hőerőgép elsősorban nagy teljesítmé­hát nem évente egy kapha­tó. Javasoljuk, keresse fel személyesen az igazgatóság segélyezési csoportját. B. Imre, Eger: Többször is foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel. A Munka Törvénykönyve úgy határozza meg a szabadság kiadásának idejét, hogy azt a dolgozó kérésének figye­lembevételével, a lehetőségek mérlegelésével kell kiadni. Nem szögezi le, hogy a sza­badság felével a dolgozó ren­delkezik. Elképzelhető, hogy a kérdéses időpontban csak­ugyan nem engedélyezhető vállalati érdekből a szabad­ság kivétele. Másik kérdésé­re is ez ad tulajdonképpen választ, s nem helyes, ha egyesek csak a nyári, egye­sek csak a téli időszakban kapják meg szabadságukat. Azt javasoljuk, ezzel az ész­revételével keresse fel a vállalat szakszervezeti bi­zottságát. „Vécsi kismama" jeligére: Semmiféle rendelkezés nem látott napvilágot azzal kap­csolatban, hogy az 1979-ben született gyermekek édes­anyja egyéves szülési sza­badságot kapna. Mint már írtuk, ebben az ügyben sem­mi sem indokolja, hogy eb­ben az évben — habár a nemzetközi gyermekévről van szó — a korábbiaktól el­térő kedvezményeket nyújt­sanak a szülő nőknek. V. Jánosné, Gyöngyös: Panaszát továbbítjuk, kér­jük a válaszig szíves türel­mét. Mivel panasza többe­ket érintő, a válaszról szer­kesztői üzenéteinkben tá­jékoztatjuk. nyű erőmunkagépek formá­jában már bevált. Az ener­giaátalakítási folyamat — a dugattyús motorral ellen­tétben — ütemszerű meg­szakítások nélkül, folyama­tosan megy végbe. A gáz­turbina egyszerű, kis fajla­gos súlyú, és a forgattyús mechanizmus elmozdulása folytán nyugodt járású. Nem igényel hűtőrendszert, haj­tóanyag tekintetében igény­telen. A belsőégésű motorok kö­zött sajátos konstrukciót képviselnek forgódugattyús rendszerek. Itt a dugattyú nem egyenes vonalban, ha­nem forgó, illetve keringve forgó mozgást végez. A for­gódugattyús vagy Wankel­motor átmenetnek fogható fel a dugattyús motor és a gázturbina között. Nehéz megjósolni, hogy az új próbálkozások megdön- tik-e és ha igen, akkor mi­kor a hagyományos dugaty- tyús motor hegemóniáját. Képünkön: ez évben hagy­ta el a gyárat az R—18 tí­pusú személygépkocsi. 1400 és 1000 köbcentis változat­ban készült. Elsőkerék-meg­hajtású, elöl tárcsás fékkel, hátul dobfékkel van felsze­relve, óránként 153—163 ki­lométer sebességű, 100 kilo­méterenként 6,4—10,5 liter benzint fogyaszt. (MTI Kül­földi Képszolgálat) Ennek az 1979. esztendő­nek egyik késő januári nap­ján megkondult a rác temp­lom harangja. A harangszó messzire hallatszik az Eger völgyében, hiszen hátára ve­szi a hangot a víz, de hát annyi toronyból annyi ha­rangszó hallatszik, ki ismeri ki magát közülük? Hanem a Kisasszony-te­mető felé lakó népek megis­merték és egymásra tekin­tettek, pedig hosszú ideje nem hallották a hangját. Utoljára talán akkor, amikor Alexovics Gyulánét temet­ték, a hatalmas testű pék feleségét, ö maga ugyan ke­resztény felekezethez tarto­zott, de hites ura mellett akart nyugodni. A harangszó felzengett a régi toronyban, a népek egy­másra tekintettek: tán me­gint halott van a rácoknál Ezt kérdezték öreg asszo­nyok és öreg emberek, ma­guk is készülőben, házastól, mert bontják a házsort a temetőtől lefelé az új út építése miatt. Egyszerű, szerény halott volt, akit ezen a napon te­mettek, mégis meg kell áll­ni egy pillanatra halálának ténye mellett. Ahogyan régi nemesi nemzetségek utolsó sarjának temetése után be­felé fordították a címert a családi sírbolt ajtaján, akképen fordították három­száz esztendő hajdan eleven történetének lapjait Ka- meniczky Dezsőné Alexovics Petronella sírja fölé. Nincs több, nincs tovább. Ö volt utolsó tagja az egri görög­keleti szerb egyháznak, vele megszűnt az egri szerb egy­házközség. Ö tett pontot az egykor gazdag és népes gyü­lekezet életének végére. A várost elfoglaló törökök között szerbek is akadtak, ittlétük tehát már 1596-tól keltezhető. Közülük sokan itt maradtak a török elvonu­lása után. 1690-ben negyven rác család volt Egerben, öt év múlva már 120 családot tüntetett fel a hivatalos ösz- szeírás. Számuk a XVIII. században tetőzött (4—500 család), ekkor építették nagy és díszes templomukat. Az évszázadok folyamán mace­dónok, bolgárok, horvátok is keveredtek közéjük, így ala­kult az elmúlt négyszáz év alatt a török, német, szerb, macedón, bolgár s várépítő olasz népekből a mai, ma­gyarul beszélő s magát ma­gyarnak valló egri „nemzet”. De ugyané négyszáz év alatt megkezdődött _ szétmor- zsolódásuk is. Hitelt érdem­lő források szerint a szá­zad végén és a XIX. század elején pusztító pestisjárvány soraikból szedte a legtöbb áldozatot, a házasodások, át­térések is megapasztották számukat. A magyarországi görög­keleti szerb egyház nagy tisztességgel búcsúzott az egri egyházközség utolsó tagjától. A szertartást Vujicsics Du­sán vikárius végezte (a re­pülőszerencsétlenség áldo­zataként meghalt Vujicsics Tihamér zeneszerző édesap­ja), s Alexovics Petronella elomló hamvait elhelyezték a templom mellé, amelyet ősei építettek püspökkel da­coló erősségnek a városfal mellett emelkedő dombon, közel a ráehóstyához, ahol tömegesen éltek a hívek. Az egyházközség kihalásá­val kapcsolatban feléledt Eger város régi terve a gö­rögkeleti parókia megvételé­re. A tárgyalások megkez­dődtek és a városnak sike­rült megegyeznie az egyház­zal, nyolcszázezer forintért megvásárolta a parókiát, va­lamint a fölötte elterülő tel­ket s a Vitkovics utca túlsó végén felhagyott rác teme­tőt. A telek nagyságára és a mai telekárakra tekintet­tel a város előnyös vétellel jutott a rác telektömb tulaj­donába, s kiegészültek a vá­rosrendezésre felhasználha­tó területek a városnak ezen a pontján is. Dr. Kapor Elemér EEZ33ZZ23ÜÚ Keresztrejtvény Szabadságharc finév. 50. Hajdan. 52. Dol­mányféle. 54. Időegység. 56. Község Losonc mellett. 57. Verje vissza (!) 58. Régi hosszmérték. 60. H'elyrag. 62. Kinek a tulajdona. 64. Kicsinyítő képző. 66. HS. r 2 3 □ 4 5 Ö 7 ' r" 9 10 ■h □ — • 13“ u" 9 í~ f; 15“ VT # w 9 w r 2Ö“ 21 9 TF m 23 □ 24“ • 25“ 26 9 9 27 w 29“ m ar 31 32' w 33" 3r 35 9 36“ • 5T 38“ 39 9 40“ 9 41 ír 43 9 VT 9 IV r~ 9 46“ 47 □ w 9 49“ 50 W 5T 9 52“ W 54 • 5r 56" 57 9 5S“ S9~ 60 9 6T □ 62 6T f ír I W" 9 ül 1 m­*** □ _ J Petőfi Sándor egyik — 1848. márciusában írott — költeményéből idézünk a függőleges 14., 1. és víz­szintes 4. sz. sorban. Vízszintes: 1. Tréfa, bohó­ság. 4. (Beküldendő.) 12. Fordított vonatkozó névmás. 13. Kosztol. 15. Bagolyfajta. 16. Fordított férfinév. 18. Eszmék, ötletek. 19. Nagy fájdalom, névelővel. 20. Sok­ba kerül. 22. Vígadó egyne­mű betűi. 23. ÉF. 24. Tok betűi. 25. Láb része. 27. Zöld németül. 28. Nyél kö­zepe. 30. Nagyon vigyáz (két szó). 33. Növény. 34. Ellenértéke. 36. Az én tu­lajdonom. 37. Iráni ex­uralkodó. 38. Megkülönböz­tető jegye. 40. Orvosi Mű­szerkereskedelmi Vállalat. 41. Naturalista francia író volt. 42. Névelős szülő. 44. Dossziéban van (!) 45. Lich- tenstein fővárosa. 46. Az egyik legjobbnak tartott labdarúgó. 48. Dohány, ar­gónyelven. 49. Erdő fele. 51. Fölém rakatja. 52. MN. 53. Masina. 55. Állati és nö­vényi szövetek festékanya­ga. 58. Csekkben van! 59. Vissza: madár nyelőcsövé­nek része. 61. Ráhulló. 62. Kívül. 63. Lehelyez. 65. Nár­cisz része! 66. Játszótér kedvelt szere. Függőleges: 1. (Bekülden­dő.) i. Nagy történelmi idő­szak. 3. Drágakövek méré­sének súlyegysége. 4. Fordí­tott esztendő. 5. Becézett Aladár. 6. Növényekben le­vő folyadék. 7. Bálványoz. 8. Részesrag. 9. DZ. 10. Alaszka nagy folyója. 11. Sóvárog. 14. (Beküldendő.) 17. Gallyai. 19. Névelős ér­zékszerv. 21. Moszat. 23. Ki­tüntetés, díj. -26. Dél- és közép-amerikai államok pénze. 27. Ritkás. 29. Érzé­kel. 31. Verne regényhőse. ' 32. Gyermekgondozási se­gély. 33. Kisebb település. 35. Fundamentum. 37. ]Sdes mártás. 39. Gyümölcs. 41. Fordított helyeslés. 43. Az ingovány. 45. Villamos tel­jesítmény mértékegysége (W—V). 47. Arab (mohame­dán) fejedelmi cím. 48. Fér­A március 2-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Durva zsarnok, jégszívű tél, Készülj-készülj a halálra!" A helyes megfejtést bekül­dők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Juhász Károly Átány, Dudela And­rás Rózsaszentmárton, Ma­jor Endréné Gyöngyös, Szu- csik Pét érné Kerecsend, Ti- haméri Krisztina Eger. A könyveket postán küldjük eL — M A] [ műsorok: RADIO KOSSUTH 8.37 Örökzöld dallamok. 9.33 Egyet termett mogyo­ró. 9.53 Lottósorsolás. 10.05 Hívogató. 10.35 Az induló már ébredez a dobban... 10.40 Operaáriák. 11.00 Gondolat. 11.45 Mai dalok. 12.35 Hétvégi panoráma. 13.57 Czövek Lajos: Hor­tobágyi képek. 14.07 Egy éj Velencében. 14.44 Ma­gyarán szólva... 15.10 Cor- teccia: Lakodalom a Me­dici udvarban. 15.28 Do­minó. 16.05 Népi zene. 16.28 Királyi lakás. 17.10 Két szimfonikus költe­mény. 17.35 Láttuk, hal­lottuk. 18.00 Tokody Ilona énekel. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 „Űj matekot” tanul a gyerek. 19.35 Mo­zart összes négykezes szo­nátái. 21.15 Régi magyar táncmuzsika. 21.30 Üzlet- központ Óbudán. 22.30 Lu- toslawski: Vonósnégyes. 22.57 A Venetói Szólisták Geminiani-műveket játsza­nak. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dió­héjban. 8.33 Népzenei han­gos újság. 9.13 Magyar szerzők fúvószenéjéből. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zenedélelőtt. '11.45 Táncze­nei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Nóta­muzsika. 13.15 Űj zenei felvételek. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Mindenki iskolája. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Nótafelvételek. 18.51 Új­donságainkból. 19.30 Ope­rettegyüttesek. 20.00 Félóra népzene. 20.33 Iránytű. 21.35 Magyar operaéneke­sek. 22.25 Olivér. 23.15 Dzsesszfelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-tg. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fegyveres erőink életéből. — Munkásportrék. Ripor­ter: Nagy István és Dobog Béla — A január havi egy­séggyűléseken sok fiatal munkás öltötte magára az egyenruháját. Így a ka­zincbarcikai járási alap­egységeknél is, amely az elmúlt esztendőben má­sodszor nyerte el a megyei parancsnokság „Legjobb önálló egysége” címet — Hangversenyek — Hová menjünk, mit csináljunk? Hétvégi programjavaslat — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Tisztavató ün­nepség a miskolci Volán Vállalatnál — Exporttervek a Parádsasvári Üveg­gyárban — A dzsessz ked­velőinek — Lap- és mű­sorelőzetes. .. 8.40 Tévétorna. 8.45 Isko­latévé. 14.05 Iskolatévé (ism.). 16.40 Élelmiszerter­melés — korszerűen. 16.55 „.. .felhangzik majd sza­vam”. 17.25 Játék a betűk­kel. 17.50 öt perc meteoro­lógia. 18.00 Pannon króni­ka. 18.30 Látókör. 19.20 Té­vétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Delta. 20.20 Küszö­bök. 21.15 Panoráma. 21.40 Fiatalok órája. 22.40 tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 „Mást fogunk most énekelni”. 20.35 Öt perc meteorológia. 20.40 Mo­zart- és Donizetti-áriák. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Január. MktiüsBsfö 1979. március 9, punt*1­TEJ ¥ 4

Next

/
Thumbnails
Contents