Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
A tavasz első néhány melegebb napja a kerti munkák kezdetét is jelenti, összeállításunkban ezúttal új nö- vénynemesítési eljárásokról, a növénytermesztés tudományos kísérleteiről számolunk be. A BESSEMER- KÖRTE — A NÖVÉNYEK LÉLEGZÉSE — FURCSA ÚJSÁGOK — GYŰJTÖGYERTYA — EGY FÁRADHATATLAN FELFEDEZŐ — CSODÁLATOS VIADUKT — Henry Bessemer, a világhírű angol kohász 115 évvel ezelőtt, 1864-ben szabadalmaztatta az új acél- öntési eljárását. Ennek lényege az volt, hogy a tűzálló anyaggal bélelt, buk- tathatóan felszerelt „Besse- mer-körté"-ben (konverterben) megolvasztották a nyersvasat, és eközben alulról hideg levegőt fújtattak rajta keresztül (..szélfrissítő eljárás”). A levegő ily módon elégette a vas szén-, mangán- és szilíciumtartal- mát, és átalakult acéllá. A múlt század ipari forradalmának e nagy jelentőségű találmánya ma már háttérbe szorul, mert ehhez az eljáráshoz csak jó minőségű (foszforszegény) nyersvasat lehet gazdaságosa n felhasználni. — 200 esztendeje, 1779- ben fedezte fel Jan Ingen- hous (1730—1799) holland orvos és természettudós a növények lélegzését. Először ő mutatta ki aizt, hogy a növények a levegőből széndioxidot vesznek fel és oxi- géní'választa.nak ki. ★ — Ugyancsak 200 éve annak, hogy Diario Ordina- rio címen Rómában megA Bessemer-konverter (Fotó: Scince Museum, London) Jelent a világ legkisebb újságja, 9X6 oentiméter méretben, Egv hrü&szeli kiállításon egyébként bemutatták Európa első újságjának, az 1618—1622 között megjelent De Nieuwe Tydnlngen-nek mintegy 30 példányát. Eddig a legnagyobb méretű lap az 1841 évi Boston Nation című volt, amelynek oldalmérete 1,65X1,20 méter. ★ — A címünkben felvett gyújtógyertya nem a robbanómotorokba van beszerelve. A „turini gyertyá"-t L. Peyla olasz fizikus találta fel. Lényege az volt, hogy egy üvegcsőben viaszgyertyát helyezett el, valamint foszfort és ként. Az üvegcső összetörésekor behatoló levegő hatására a gyertya meggyulladt. Mint feljegyezték. nem valami praktikus találmány lehetett, mert tűzveszélyes, bűzös és drága volt. ★ — A XIX. század közepén az egyik legfontosabb földrajzi feladat volt Kö- zép-Ázsia felkutatása. A rendkívül nehéz viszonyok között dolgozó expedíciók közül Nyikolaj Szevercov emlékét idézzük: az Orosz Tudományos Akadémia az Aral-tó és a Szir-Darja felkutatásával bízta meg. 1857- től járta a kietlen tájakat, út közben zoológiái gyűjtést és térképfelvételt végzett. Útja közben megtámadták, koponyáját be*örték. fogságba került. 115 évvel ezelőtt. 1864- ben indult a vázlatunkon jelzett útjára Alma-Atából. átkelt a Csu folyón, elérte Dzsambul városát, felkutatta több folyó medencéjét és a Karatu-hegységet. Elsőnek állapította meg a Csu és a Szir-Darja közti hegységek összefüggését, bebizonyítva ezzel, hogy a Karatu a Tien-San hegységhez tarto— Ugyancsak 115 éve, 1864. február 6-án nyitották meg a Valparaiso és Santiago közti vasútvonalat. Képünkön e vasútvonal Maquis nevű viaduktja, amiről a korabeli The Illustrated London News így ír: „Ez egy 126 láb magas és 600 láb hosszú vasszerkezet. amely 600 láb rádiusszal fordul, ami miatt a külső szeaélve 14 lábbal magasabb.-mint a belső... Ez a viadukt az egyedüli Dél- Amérikában. Kováig Andor Kereskedelem a kertgazdaságokért Kedden délelőtt az egri vásárcsarnok mellett megnyílt a Kereskedelem a kertgazdaságokért című kiállítás és vásár, amelyet március 31-ig kereshetnek fel az érdeklődők. Már az első nap sok kiskcrttula.jdonos jött el megnézni a stílszerűen fóliasátorban rendezett kiállítást, amelyen a különféle, házikertekben használatos mezőgazdasági gépeket, szerszámokat mutattak be. Nagy érdeklődést váltott ki az MG—6. típusú kézi vetőgép, a Terra rotációs kapa. a többféle szivattyúberendezés és terménydaráló. Nagy keletjük volt a megnyitás napján a vetőmagoknak, növényvédő szereknek és a fóliáknak is. (Fotó: Tóth Gizella) A tudomány termelőerővé válik Energiatakarékos növénytermesztés Az egyre gyakrabban emlegetett energiagondokkal kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül a mezőgazdaság sajátos szerepe sem. Vitathatatlan, hogy a mező- gazdaság is közvetlenül termel energiát, és a számára sem nélkülözhető és felhasználásra kerülő energia hasznosítása tekintetében a különösen jól hasznosító ágazatok közé tartozik. A növénytermesztésben például a hektáronként 4300 kilowattóra energia igénybevételével megtermelt növényi anyag 17 550 kilowattórát képvisel, tehát valamely növény termesztéséhez felhasznált energia általában jóval kevesebb, mint a termésben megtestesülő. Elfogadható megállapítás az is, hogy több energiát használnak fel üzemeken kívül, mint magában a mezőgazdasági termelésben. Mindezek nem menthetik fel azonban a mezőgazdaságot sem az energiatakarékossággal kapcsolatban, mivel mégsem csak a nap szolgáltatja a mezőgazdasági termeléshez szükséges energi-' át, a napenergián kívül az elektromos energia, a kőolaj, a fa, a növényi olajok és a biogáz is kisebb-nagyobb mértékben energiaforrásai. Érthetőek tehát azok az újabban egyre nagyobb intenzitással folyó vizsgálatok, amelyek célja elsősorban az egyes növények optimális fény- és hőmérsékleti igényeinek a meghatározásai, mérve ehhez a gyökerek, hajtások és más részek nappali, illetve éjszakai hőmérsékletét. Az éjjeli kevesebb fűtő- energia-felhasználás lehetőségét keresve foglalkoznak egyes növények hidegtűrésével. Még átfogóbbak azok a genetikai vizsgálatok, amelyek arra irányulnak, hogy kevesebb fényt, hőt igénylő és ugyanakkor jól termő fajtákat sikerüljön előállítani. Egy új fájta kialakításához, még inkább az elterjesztéséhez legalább egy évtized szükséges, a gazdálkodás körülményei azonban ennél gyorsabban változnak, és az általánossá vált törekvés, hogy minden lehetséges megoldást fel kell kutatni az állandóan növekvő energiahiány ellensúlyozására, szintén sürgeti a növénytermesztéssel foglalkozókat más, gyorsabban ható megoldások kidolgozására. Ennek, vagyis az energiatakarékosságnak a jegyében ajánlják újra szemügyre venni a több menetes növény- ápolást, tehát az agrotechnikai műveletek számának csökkentését, munkaműveletek és gépek kapcsolásával, sőt a forgatás nélküli talaj- művelés és a vegyszeres kezelések kombinációját is. Ha kisebb mértékben is, de kétségtelenül energia takarítható meg, mégpedig minden különösebb feltételek, előzetes ráfordítások nélkül, az ésszerűbb trágyázással, növényvédelemmel, öntözéssel és ahol lehet, az időben, gondosan végzett szelektálással. Uj növény: a paragonya A paradicsomból és burgonyából létrehozott paragonya > (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A világsajtó nemrégiben közölte a hírt, hogy a német Georg Melchers és az angol Anthony Holder tudósok az egyik legjobban felszerelt dán laboratóriumban a paradicsomból és a burgonyából űj növényt állítottak elő, a paragonyát. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy az új növényt génmanipulációval hozták létre, és több szakember ezt tartja a gén- manipuláció legjelentősebb eredményének. Mit értünk génmanipuláció alatt? A klasszikus genetika szerint a gének a sejtekben az öröklődés hordozói és minden sejtben rendkívül nagy számban megtalálhatók. Később tisztázódott, hogy a gének a sejtmagban levő de- zoxiribonukleinsav (DNS) nevű vegvület egv-egy részletének felelnek meg. A genetikai manipuláció ennek megfelelően lényegében három műveletből áll. Először is izolálni kell a megfelelő gént. tehát a hosszú DNS molekulának a megfelelő szakaszát eltávolítani, majd ezt hozzákapcsolni valamilyen hordozóanyaghoz (ez lehet vírus, bakteriofág, vagv nlazmid.) A hordozóanyaghoz tanadt génnel ezután megfertőznek egv gazdasejtet. A hordozóanvagot a génnel egvébként kúriában ideig szaporítani tudják. Az első génósszekapcsolást Paul Berg amerikai tudós végezte 1972-ben, de kísérleteit abbahagyta, mert ráébredt, hogy a nem kellő elővigyázatossággal végzett génmanipulációs kísérlet végzetesen veszélyes lehet. Később nemzetközi konferencia tisztázta, hogy milyen védekezési feltételek mellett milyen kísérleteket lehet végezni. Azóta ismét világszerte folynak a kísérletek, ezek egyik eredménye a „paragonya” növény, de más irányú kísérletet is végeznek, elsősorban a gyógyszergyártás területén. HADID KOSSUTH 8.27 Fúvószene. 8.45 Széé- pentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika mesél. 10.05 Dominó. 10.35 Nótacsokor. 11.25 Két országgyűlés között. 11.40 Maros menti ének. 12.35 Kodolányi János: Vízöntő. 12.45 Zenemúzeum. 14.27 Analízis... 15.10 András Béla féld.: Mónár Anna. 15.28 Csiribiri. 16.05 Nemzetiség és népzene. 16.26 Francia muzsika. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Kórusművek. 17.55 Külföldről érkezett... 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Dokumentum- műsor. 20.15 Fidello (operarészletek). 20.49 A repedés (rádiójáték). 21.21 Népi zene. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Operettdalok. 10.00 Zené- délelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Hegedűmuzsika. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 „A nő hétszer”. 22.15 A tegnap slágereiből. 23.15 Rádióoperettekből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC * 1 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok... Ünnepi köszöntő a nemzetközi nőnap alkalmából. Szerkeszti: Jakab Mária. '— 18.00 Észak-magyarországi krónika — A miskolci megyei városi vb tárgyalta — Ülésezett az egri városi tanács vb — Zsoldos Imre játszik — Lap- és műsorelőzetes... Tea 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.35 Iskolatévé (ism.). IS.40 Indián szeretnék lenni! 17.15 Közművelődés — közelről. 17.55 A növények orvosa (portré). 18.20 Telesport. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kilenc hónap (magyar film). 21.30 Dzsesszparlan- do. 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Az Iskolatelevízió az oktatásban. 18.45 Múló falevél. 18.55 En francais. 19.10 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 BSE— Sesto San Giovanni. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Volt három nőtlen fiatalember... . Hémswifö 1979. március 8.. csütörtök
