Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

A Coca-Cola John Pemberton csodaszere A sötét színű szénsavas Italt már akkor ismertük, amikor még a hazai boltok­ban nem jelent meg a sajá­tos formájú üveg. Moldova György egyik novellájában írja: egy hajdanvolt főisko­lai könyvtárosnő szerint He­mingway hősei „coca-cola mámorban fetrengenek”. Ak­kor — jegyzi meg Moldova — úgy gondolták, hogy a kóla „erős pálinka, mint a rosztopcsin vagy a benyov- ka”. Azóta persze nálunk is megismerték ezt az üdítő italt, vannak hívei, talán szenvedélyes fogyasztói is, de kevesen gondolnak arra, hogy amikor jegelt kólát isznak, egy amerikai óriás- monopólium termékét fo­gyasztják. Cola + Coca = „7X” A habzó ital csaknem száz- esztendős. Egy John Pem- berton nevű atlantai gyógy­szerész 1886-ban állította elő — fejfájás és szédülés ellen. Az alapanyagok között sze­repelt az afrikai cola-dió és a dél-amerikai coca-növény is. ezek lettek a Pemberton- féle csodaszer névadói. Az eredeti recept, a „7X” azóta sem változott, a coca-cola szirupjának összetétele szi­gorúan őrzött titok. Állító­lag csupán két mérnök is­meri, s a leírást egy atlantai bank páncélszekrényében ^őrzik. A hasonló italok meg­jelenése azonban arról árul­kodik, hogy a konkurrencia közel jutott a titok megfej­téséhez. Valószínűnek tart­ják, hogy az élénkítő hatást a cola és a coca fejti ki, a sajátos íz pedig vanília-cu- kor-levendula és citrom ke­verékének köszönhető. A Coca-Cola Company székhe­lye ma is a georgiai Atlan­ta. A jellegzetes formájú pa­lackot 1916-ban tervezték meg, azóta a coca-cola rek­lámok millióit helyezték el az Egyesült Államokban és -a világ 140 országában. A cég maga csupán a gyár­tási előírásokat, a coca-cola sűrítményt bocsátja a helyi gyárak rendelkezésére. Az italt természetesen a helyi kereskedelem forgalmazza, az atlantai központ viszont hozzájárul a kezdeti beru­házásokhoz. A Coca-Cola Company és a koncesszió­sok szerződései — írta a pá­rizsi Le Monde — az állam­közi megállapodásokra em­lékeztetnek, Hosszú időre — 10—20 évre — kötik őket, s a koncessziósok kötelezettsé­get vállalnak, hogy nem dolT goznak a versenytársak szá­mára, és szigorúan betartják a gyártási szabályokat. Ügynökök— egyenruhában A reklámszakma egyete­mein alaptantárgynak számít A polgári légi közlekedés visszavonhatatlanul tömeg- közlekedéssé vált, a szak­emberek ezt az 1978-as év utazási statisztikái alapján állapították meg: ebben az évben rekordforgalmat bo­nyolítottak le a világ légi- társaságai. Ez a tény leg­alább akkora forradalmi változást jelent, mint ami­lyen a sugárhajtóműves re­pülőgépek bevezetése volt. A légitársaságoknak prob­lémát jelent, hogy alkal­mazkodniuk kell a tömeg- közlekedési eszközök új sze­repéhez, és újfajta gépekkel kell szállítaniuk az utasok nagy tömegét. A sugárhaj­tású korszak régi gépei kez­denek kiöregedni. A tőkés országok légitársaságainak óvatos becslése szerint 1993- ig legalább 4600 új repülő­gépre lesz szükségük, össze­sen 133 milliárd dollár ér­tékben. Az új igényeket az amerikai és európai repülő- gépgyárak új típusú, nagy hasi vékony szárnyú sugár­hajtású gépekkel igyekez­nek kielégíteni, amelyek sok utas szállítására alkalmasak, és jóval kevesebb üzem­anyagot fogyasztanak, mint a mostaiii gépek. De az új repülőgépek olyan drágák (darabja 20—30 millió dol­a cég eladási stratégiája. A Coca-Cola ugyanis elsősor­ban ennek köszönheti sike­rét. Nem csupán egyszerű hirdetési fogásokhoz folya­modtak. A második világhá­ború alatt az atlantai központ felismerte a nagy lehetősé­get, s a cég akkori elnöke úgy döntött: minden GI bár­mely hadszíntéren legyen is, 10 centért hozzájuthat az üdítő léhez; s gondoskodtak is arról, hogy az amerikai katonák valóban részesülhes­senek a kóla élvezetéből. Egyenruhába öltözött Coca- Cola ügynökök kísérték a csapatokat és 64 tábori töl­tőüzemet hoztak létre. Az eredmény: a világban kiala­kult a kép; az amerikai olyan ember, aki rágógumit rág és coca-colát iszik. A háború utáni években a Coca-Cola Company mind az öt kontinensre kiterjesztette tevékenységét. 1977-ben a cég forgalma 3,7 milliárd dollár volt, s ennek 44 szá­zaléka külföldről szárma­zott. A 35 ezer alkalmazott nagyobb része is az USA-n kívül dolgozik, ezek főleg a „7X”-t gyártják. A cég ma már nem csupán a barna Italt állítja elő; nagy citrus- ültetvényei vannak, mű­anyaggyárai, s foglalkoznak tea- és kávéforgalmazással is. Az utóbbi időben — írta a minap a nyugatnémet Handelsblatt — felvásárol­ták a Taylor Wine Com- pany-t, s teljes reklámap­parátusukat az olcsó kalifor­niai konzumborok népszerű­sítésének szolgálatába állí­tották. Nem éppen az eredeti üzletággal kapcsolatos, hogy a cég 1970 óta egy tengervíz- sótalanító berendezéseket üzemeltető hálózatot is fenn­tart. Ekkor vásárolták meg ugyanis az Aqua Chem-céget amely ma 35 országban van jelen. Cukor és Pepsi Persze nem felhőtlen a Coca-Cola ege sem. A hú­szas évek óta zavaró tényező a legnagyobb konkurrens: a Pepsi. • A nagy versenytárs sajátos stratégiája: engedi, hogy a Coca-Cola előkészít­se a terepet, s amikor elter­jed az adott országban a kó­lafogyasztás, behatol a piac­ra, s elhódítja annak 20— 30 százalékát. Egy másik ak­tuális problémája a cégnek a cukor. Két okból is gond ez az atlantai központnak. Először is azért, mert a fogy­ni vágyók milliói feladták az üdítő ital fogyasztását, s közben erősen ingadozott is a cukor ára. A Coca-Cola megpróbálkozott a szachari- nos készítményekkel. Ezt az édesítőt azonban az USA-ban betiltották. Jelenleg nagy kutatói apparátust foglalkoz­lár), hogy a légitársaságok csak alapos megfontolás után vásárolhatják meg őket. Az új típusú utasszállító gépek gyártásában Európa nagy vetélytársa az ameri­kai repülőgépiparnak. A francia—német—spanyol konzorcium által gyártott ,légibusz” a világ első széles törzsű, kétmotoros sugárhaj­tású gépe, amely 310 utast szállíthat majdnem fele ak­kora költséggel, mint a ha­sonló meghajtású, módosí­tott Boening—727. A legna­gyobb megrendelése egyelő­re mégiscsak a Boeningnek van: 1,6 milliárd dolláros megrendelése az United Airlinestől. Az utasok száma a szak­emberek szerjnt nem növe­kedhet a jövőben is olyan gyorsan, mint 1978-ban (23 százalékkal). A következő évekre 6—10 százalékos nö­vekedést várnak, hiszen az eddigi sokéves átlag 6 szá­zalék volt. A japán légitársaságok legújabban új szolgáltatást vezettek be: interkontinen­tális járataikon a Boening— 747 típusú gépen ágyakat helyeznék el az első osztás lvon. amelyek külön díj el­lenében vehetők igénybe.. tat a cég az édesítő-problé­ma megoldására, több mint 12 millió dollárt fordítva e célra. Természetesen ezekkel a gondokkal bajlódik a Pepsi is. Éppen ezért a két cég kö­zötti küzdelem áttevődött az új piacokért folytatott harc­ra. A Pepsi-Cola-cég a het­venes évek elején ' jelentős területeket hódított meg, s elsőként tört be egy olyan óriási piacra, mint a Szov­jetunió. Ebben nem utolsó­sorban az . segítette, hogy el­ső számú ügynökéül szegő­dött Richard - Nikon akkori elnök, akit a cég jelentős pénzeszközökkel segített vá­lasztási " hadjárataiban. Ugyanakkor a Pepsi hajlan- 'dó volt arra, hogy a szov­jetekké! kompenzációs üzle­tet kössön, azaz a két töltő­üzemért és a gyártási eljá­rásért cserébe vállalta a márkás orosz vodkák észak- amerikai forgalmazását. Az utóbbi két évben azon­ban ismét a Coca-Cola tört előre. ' Talán nem véletlen, hogy a georgiai származású Jimmy Carter igen szoros kapcsolatban van Paul Aus­tinnal, a cég főnökével, aki Georgia székvárosából, At­lantából irányítja birodal­mát. ‘A Coca-Cola Company nem csupán, anyagiakkal já­rult hozzá a volt georgiai kormányzó megválasztásá­hoz, de segítséget nyújtott neki a választási reklám- hadjáratban is. Carter ko­rábbi külföldi utazásait is a cég helyi ügynökei szervez­ték meg. A hála nem ma­radt el: a Fehér Házban Carterék beköltöztével a Pepsi-automatákat Coca- Cola-forrásokra cserélték. Sokan úgy vélik: e magas kapcsolatnak (és persze az újsütetű Peking—Washing­ton barátságnak) köszönheti a Coca-Cola Company, hogy betörhetett a világ legna­gyobb piacára, Kínába. At­lantában azonban józanul számolnak, s úgy vélik: a Coca-Cola Company számá­ra nagyobb hasznot hozhat a moszkvai üzlet; a céget felkérték, hogy legyen az 1980-as olimpiai játékok hi­vatalos szállítója. Miklós Gábor A szolgáltatóműhelyben Bors Balázs művezető rész­legéhez hat szerelő tarto­zott. A hat szerelő közül azon a reggelen az egyik szabad­ságra ment, a másik beteget jelentett, a harmadik kilé­pett, a negyedik munkába jövet elkallódott valahol. A megmaradt két szerelő­nek Bors Balázs rövid ha­bozás után a huszonhárom sürgős és a hetvenhét ke­vésbé sürgős munkalap kö­zül kiadta az óvodai csőre­pedést. A két szerelő összepakol­ta a szerszámait, s már ép­pen indulni akart, mikor az alagsori műhelybe lerohant a főnök titkárnője személye­sen, s miközben saját kezű­leg visszahúzta az ajtóból a szerelőket, valamit súgott a művezető fülébe. Bors Balázs dörzsölgette a tarkóját, morgott a fogai kö­zött, aztán odaszólt az egyik szerelőnek, hogy az óvoda előtt lépjen be Angyali Bi- rike művésznőhöz, de igye­kezzék. A másik szerelő ad­dig is... Ekkor szólt a teléfón Bors fölvette a kagylót, s a tg­A repiiiés—tömegkizlekedés A Földközi-tenger tragédiája Genf ben véget ért 18 me­diterrán ország tanácskozása közös tengerük tisztán tartá­sáról. A részt vevők elhatá­rozták, hogy a következő két évben 3,2 millió dollárt ad­nak össze e célra: az ENSZ környezetvédelmi szervezete 1,6 millió dollárral járul hozzá, egyéb ENSZ-szerve- zetek 1,6 millió dollárral tá­mogatják a tervet. Albánia nem vett részt a tanácskozáson, de a ráeső összeget be kell fizetnie. A tengerszennyeződés ko­runk egyik nagy problémá­pasztalt másik szerelő egye­lőre nem indult el az óvo­dába. Aztán elindult a főköny­velő barátjához. Bors Balázs pedig telefo­nált az óvodába, a türelmü­ket kérte, és miután mély­séges részvéttel meghallgat­ta, hogy a kicsik az ágyu­kon kuporognak, az óvónők pedig felkötötték a szoknyá­jukat — sej-haj — térdig, hogy járni tudjanak a víz­ben, megígérte, hogy oldal­kocsis motorkerékpárján mát- ga viszi oda fél órán belül a szerelőket. A művezető valóban el is robogott a szerelőiért, s kér­lelhetetlenül félbehagyatta velük a munkát mind a mű­vésznő, mind a főkönyvelői barát lakásán, és elvitte őket. Mégpedig az egyiket Hajrá Bélához, az élsporto­lóhoz, a másikat dr. Igaz Péter ügyvéd úrhoz, mert így utasította őt a Kisköz­pontja. Azután elmotorozott az óvodába, ahol a kicsinyek vigásztalására papírhajókat készített. A gyerekek nagy­szerűen szórakoztak, és az óvónők szerencsére tudtak úszni. Bors Balázs azonban — lé­vén mag is apa — nem lát­ta túl megnyugtatónak a helyzetet. Elhatározta, hogy elviszi a szerelőket az óvo­dába. Valóban — alig húsz perc múlva — vitte is a szerelő­ket. Mégpedig az egyiket Mohos főorvos úrhoz, aki a ncayközponti főmérnök úr­ból tavaly kiszedte az epe­köveket, a másikat viszont — a főmérnök titkárnőjének fodrászához. Ezután a lelkiismeretes művezető ismét elrobogott az óvodába ahol tanú ja volt annak a vidám. vtgi parádé­nak, amit a gyerekek a fól­ia. A Földközi-tenger is — elsősorban a francia és olasz partokon — komoly veszély­be került, amely a tenger élővilágának rohamos pusz­tulásában, a biológiai egyen­súly kezdődő felbomlásában ölt testet. Térképünk a Földközi­tenger egyik legsúlyosabban veszélyeztetett részét — az olasz tengerpartot mutatja be, amelyből rögtön kiderül, hogy miért is es,gtt vissza oly nagy mértékben az ide­genforgalom Olaszországban. —TERRA— fordított asztalokkal tuta- jozva rendeztek. Bors Balázsnak fölgerjedt apai szíve, s szentül megfo­gadta magában, hogy — ha ' megpukkad is a Kis- és Nagyközpont minden fejese — azonnal elviszi a szerelő­it az óvodába, mert szakér­tői megítélése szerint a víz egy órán belül kicsurog a játszóteremből, s félő, hogy az ablakokat kinyomva a tu- tajozó gyerekeket az autók elé sodorja. Elhatározását perceken belül tett követte, azaz vit­te is mindkét szerelőjét a Zoborics-lakásba, mert Zo- boricsné, a Felettes Szerv nagyfőnökének a kis felesé­ge szólt le személyesen. Bors Balázs ekkor megtért irodájába, és magába ros- kadt. Hosszú percekig tartó kábultságából a telefon csö­römpölése ébresztette föl. Csak sokára értette meg, hogy valami fejes hordja le őt, de egészen le a sárga földig —, amiért minden mást előbbrevalónak tart, mint az óvodát. — Bocsánatot kérek, de úgy utasítottak... — Ha maga az atyaúris­ten utasítja, akkor is az óvoda az első! — dörögte el­lentmondást nem túróén a hang. — Különben is ön ál­lapítja meg minden esetben a sorrendet, és ha emiatt bántják, forduljon hozzám! — Bocsánatot kérek, de kivel beszélek tulajdonkép­pen? — kérdezte hebegve a művezető. — Zoborícs vagyok a Fe­lettes Szervtől. Bors Balázs alig tíz perc múlva vitte a két szerelőt az óvodába, és közben pró­bálta elképzelni, hogy mi­lyen családi botrány lesz az este Zoboricséknál. Solyóm László KOSSUTH 8(27 És ha azt mondom... 8.57 A koldusdiák. 9.44 A harcias kisegér. 10.05 MR 10—14. 10.35 Nép^alkóru- sok. 10.54 Pergolesi: Az úr­hatnám szolgáló. 11.40 Ma­ros menti ének. 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 Hangver­seny délidőben. 13.50 Nó­tacsokor. 14.40 Néhány egyszerű szó. 15.10 Nem­zetiség és népzene. 15.29 Nyitnikék. 16.05' Lehár- operettdalok. 16.30 Men- deLssohn kamarazenéjéből. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Madrigálok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Népzenei han­gos újság. 19.59 Háttérbe­szélgetés. 20.29 A zeneiro­dalom remekműve. 21.37 Operalemezeinkből. 22.30 Népi zene. 22.50 Meditáció. 23.00 Századunk zenéjéből. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög, 12.33 Melódiakoktél. 13.21 Növény kedvelőknek. 13.26 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettő­től hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Népi zene. 18.51 Űj lemezeinkből. 19.20 Tudósok a forradalomban. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Pénelopé férje. 21.03 Örökzöld dallamok. 21.59 Halló, Berlin! Halló, Buda­pest! 23.15 New York szé­pe. 23.30 Bródy Tamás szerzeményeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója — Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Az igazságügy fóruma — A lakásépítő szövetkezet Dr. Timár László arról beszél, hogy a lakásszövetkezeteknek az a célja és feladata, hogy ke­retei között az állampolgá­rok közös összefogással, személyes közreműködé­sükkel és anyagi hozzájá­rulásukkal létesítsenek és tartsanak fenn lakásszük­ségletük kielégítésére al­kalmas épületeket, vala­mint az ezek rendeltetés- szerű használatát szolgáló egyéb létesítményeket — 18.00 Észak-magyarországi krónika: Megyei nőnapi ünnepség — Energiagazdál­kodás. Energiatakarékosság címmel előadás a MTESZ- ben — Beniamino Gigli énekel — Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes... Tsa 9.40 Tévétorna. 9.45 Isko­latévé. 15.00 Iskolatévé (Ism.). 16.35 Mikrobák és emberek (Angol filmsoro­zat). 17.30 Mindenki iskolá­ja. 18.3 5 Sivatag és viz. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv­híradó. 20.00 Az Onedin család (Angol tévéfilm). 20.50 Filmszem. 21.40 Az igazi baloldal (Riportfilm). 22.35 Tv-híradá 3. 22.45 Tv-tükör. 2. MŰSOR 20.01 Mendelssohn-hang- verseny. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Sakk-matt. 21.45 Ca­sanova ifjúkora (Olasz té­véfilm). 1973. március G„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents