Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Rohanó világunkban nap mint nap újabb és újabb vív­mányokkal jelentkezik a technika. Forradalmi változások korát éljük a műszaki tudományokban és az eredmények, az ember munkáját könnyítik. Mai színes összeállításunk az újabb technikai eredményekbe nyújt bepillantást ol­vasóinknak. Népszerű nyomdatechnika Az NDK nagy hagyományokkal rendelkező nyomdagép­iparának legújabb, ZIRKON 66/11. típusú ofszet rotációs nyomógépe. A gép helyszükséglete lényegesen kisebb, mint az előző típusoké, teljesítménye viszont jóval nagyobb a szokásosnál: óránkénti 28 000 hengerfordulattal dolgozik. A nyomdai termékek száradási idejét a géphez tartozó, ibolyántúli sugarakkal működő egységgel csökkentik. (KS) Az ofszetnyomtatás -világ­szerte egyre növekvő nép­szerűségnek örvend. E nyom' dai eljárás alapelve azonos a kőnyomáséval. A vízzel nedvesített nyomófonna „zsírszerető” helyei az olajos festéket felveszik és átadják, a „vízszerető” felü­letek pedig nem veszik fel. Az ofszetnyomás a gyakor­latban abban tér el a kő­nyomástól. hogy a festéket a nyomóforma nem közvet­lenül adia át, hanem közve­tett módon: egy gumikendő emeli le és rétegezi a papír­ra. Az egész folyamat forgó hengereken játszódik le: a formahengeren. Az of­szetnyomtatáshoz jól enyve­zett érdes vagy gyengén simítot' nyomópapír szük­séges. A korszerű nyomógé­peknél igen nagy a papír haladási sebessége, íves nyomtatásnál eléri az órán­kénti 10 000 ívet, tekercs­nyomtatásnál pedig a 25 000 fordulat/óra értéket. Az ofszeteljárásnál a fes­téket és a vizet egyidejűleg alkalmazzák. A nehézségek is ebből erednek, a festék­víz egyensúlyi állapot beál­lítás ugyanis még a legkorsze­rűbb ofszet-nyomdagépeknél is kizárólag a kezelők szub­jektív megítélésétől függ. Mivel a teljes műszerezett­ség elfogadhatatlanul meg­drágítaná az ofszet nyomó­gépeket, a szakemberek részben gépészeti változtatá­sokkal, részben technológiai módosításokkal próbálkoz­nak, hogy automatizálhassák a teljes nyomtatási folya­matot. Á kutatás része a villám Különféle energetikai objektumokon a villámcsapások helyének lefényképezésére képes készüléket hoztak létre a Szovjetunióban. Mivel a készülék a teljes terhelési idő­szakban a helyszínen, önállóan működik, kezelőre nincs szükség. Mindössze időnkénti ellenőrzést, és filmcserét igényel. Ha a film elfogyott, a gép automatikusan kikap­csol, és jelt ad. A villámokról készült fényképek alapján megállapítha­tó a villámcsapás sújtotta távvezeték-állomás, vagy an­tenna meghibásodásának konkrét helye, pontosabban tele­píthetők a villámhárítók, és vizsgálhatják a magas épületek villámveszélyeztetettségének különleges vonásait is. A műszer kutatómunkában is használható, ha a villámkisüíés mechanizmusával kapcsolatos problémákról van szó. „Mindentudó" mikroszkóp Angol gyártmányú „mindentudó”, igen egyszerűen kezelhető fénymikroszkóp, amely a legkülönfélébb objektumok vi zsgálatára használható (KS) Az utóbbi években mind­jobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibo­lyántúli sugárzóval felsze­relt és így különlegesen jól áttekinthető színes k^pet mutató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők legye­nek az egyes preparátumok, tárgyak, hanem azok bioló­giai fejlődése, változása, ol­vadása vagy dermedése fo­tográfiai úton is követhető és rögzíthető legyen. Ez alapvetően elősegíti a vizs­gált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel, eljárá­sokkal való objektív össze­hasonlítását. A természetes világítás a Papírhegyek helyett A mikrofilmről sok szó esik mostanában. Hazánk­ban e korszerű információ- hordozó szélesebb területen való felhasználása most van elterjedőben. Iratokat, nyomtatványokat, rajzokat, általában mindenfajta do­kumentumot biztonságosan és nagy helymegtakarítással őrizhetnek meg, ha fototech­nikai úton filmanyagra vi­szik rá azok megfelelően le­kicsinyített képét. A későb­biek során azután az így tárolt dokumentumok köny- nyen hozzáférhetők és fel- használhatók. A mikrofilm talán legnagyobb előnye az óriási térmegtakarítás. Al­kalmazásával az eredeti do­kumentumokat tartalmazó irattár helyének csupán öt­tíz százalékára van szükség. Hivatalok, vállalatok, terve­zőirodák, könyvtárak, irat­tárak és dokumentációs köz­pontok, a tudományok jó­formán valamennyi ága ér­dekelt az új információtárolá­si technika bevezetésében. A jelenlegi mikrofilmtech­nikai eljárásokkal általában húsz-harmincszorosan kicsi­nyítik le a dokumentumokat, mert a különféle optikai rendszerek és filmanyagok feloldóképessége e mértékig alkalmazható a legkisebb hi­baszázalékkal. A kicsinyítést arány és a hibaszázalék ugyanis a tapasztalatok sze­rint fordított arányban áll egymással. Minél parányibb­ra kicsinyítenek például egy nyomatott könyvoldalt, an­nál nagyobb a valószínűsé­ge, hogy néhány sora olvas­hatatlanná válik a szabad szemmel láthatatlan filmhi­bák miatt. Arra is gondolni kell persze a kicsinyítésig arány megválasztásakor, hogy a mikrofilm egyes koc­káiról — megfelelő vissza- nagyítás révén — bármikor papírmásolatot kell tudni készíteni. mikroszkópi .felvételek ké­szítéséhez elégtelen. Az iz­zólámpás megvilágítás kon­centrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejleszte­nek, amely káros a prepa­rátumra. Mindamellett mind a természetes, mind az iz­zólámpás világítással vi­szonylag hosszú expozíciós időre volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta életlenségét vonta maga után. E nehézségeken azál­tal lettek úrrá, hogy olyan kis méretű villanófény-be­rendezést konstruáltak, amely a mikroszkópba be­építhető, és fényét az opti­kai útba beillesztve sugároz­za a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” készülékkel A kvarc kemény, rugal­mas és rendkívül stabil anyag. Van azonban még egy jó tulajdonsága, az, hogy — egykristályos alak­jában — elektromos erők hatására deformálódik, vagy fordítva, deformáció hatá­sára elektromos feszültség ébred benne. Ezt az érdekes folyamatot hívják piezo­elektromos jelenségnek. A kvarckristálynak az időmé­rés szolgálatában felhasznált rezgéseit a piezoelektromos hatás váltja ki. E célból a kristály megfelelő pontjain fémlapkákat helyeznek el. Ezek az elektródák igen vékony és jól tapadó fémré­tegek, amelyeket vákuum­ban való rágőzöléssel visz­nek fel a kvarc felületére. Minthogy a kvarc rendkívül kemény anyag, s a belőle készült rezgő tárgy felületé­nek minőségével kapcsolatos követelmények igen szigo­rúak, azért — a technológiai szempontokra tekintettel — a rezonátorokat többnyire már megoldható a mikrovi­lágban élő és mozgó tárgyak, kristályok növekedésének, átalakulásának tetszés sze­rinti . mozgásszakaszokban való lefényképezése. A be­épített villanófény megvilá­gítási ideje kb. 1 ezred má­sodperc, ami elegendő ah­hoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részleteket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes felvételek is — kb. 3 má­sodpercenként követhetik egymást. Ennél nagyobb fel­bontóképességet nem is vár­nak el a fénymikroszkópok­tól, annál inkább a más el­ven működő elektronmik­roszkópoktól. egyszerű rúd vagy lemez alakúra készítik. A kvarc a természetben gyakran fordul elő egykris­tályos alakban (hegyi kris­tály), a természetes kristá­lyok azonban nem egyönte­tűek (homogének), szennye­ződéseket tartalmaznak, alakjuk gyakran szabályta­lan, ezért ipari feldogozásuk nehézkes. Nem csoda tehát, ha inkább a szintetikus kvarcot részesítik előnyben, amelynek tulajdonságai azo­nosak a hegyi kristályéival, azonban az anyag maga teljesen homogén. Előállítá­sa úgy történik, hogy apró kvarc ructacskákat vagy -le­mezkéket szilikát oldatba merítenek. Ezek körül az­után nagyméretű kristályok fejlődnek ki. A műveletet autoklávban végzik, nagy nyomáson és magas hőmér­sékleten. Néhány hét eltelté- , vei szabályos szerkezetű tömböket nyernek, amelyek súlya eleri az 1 kilogram­mot is. MAI műsorok: ríoid KOSSUTH 8.27 Közkívánatra. 9.44 Ze­nevár. 10.05 Dominó. 10.35 Falusi mulatságok minden évszakban. 10.49 Népi ze­ne. 11.39 Engedjétek hoz­zám jönni a szavakat. 12.35 Orvos az iskolában. 12.50 Zenemúzeum. 14.18 Sza­badpolc. 14.48 A Budapes­ti Leánykar énekel. 15.10 Népdalok. 15.31 A titkolód­zó fiú és az ő kardja. 16.05 Őszi rózsa — piros rózsa. 17.07 írott malaszt? 17.32 Első csengetés. 18.15. Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Ma­gyar operaénekesek. 20.05 Lemezmúzium. 20.50 A ze­ne nem isimer határokat. 21.40 A Dunánál. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Hangverseny. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 11.30 Csak fia­taloknak! 12.33 Nemzetisé­geink zenéjéből. 12.55 Kap­csolás a győri stúdióba. 13.25 Gyermekek könyves­polca. 13.30 Zenekari mu­zsika. 14.00 Színe-java. 16.00 Népi zene. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Népdalok. 23.15 A tambúrmajor lánya (Ope- rettrészl.). SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája: Három tavasz... Szerkesztőripor­ter: Dobog Béla — Beat- kedvelőknek — Párbeszéd az üzemben. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizott­sága — Bolgár komszomol- bizottság érkezett Kazinc­barcikára — Olasz filmda­lok — Hírek, lupelőze- tes.... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 9.20 Óvodások film­műsora. 9.40 Kuckó. 14.20 Iskolatévé (Ism.). 16.4 5 Irány a sziget. 17.15 Tízen túliak társasága. 18.05 Te­lesport. 18.30 Szépen, jót magyarul. 18.40 összeköt­tetés 750 kilovolt feszült­ségszinten. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Fó­rum. 21.30 BSE—Crvena Zvezda Beográd női kosár­labda BEK-döntő mérkő­zés, 22.50 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.40 Élővilág. 19.00 En francais. 19.15 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.0Ö Kis­filmek a nagyvilágból. 21.35 Tv-híradó 2. 21.55 Szemle. 1979. március 29., csulonok Nagy szélerőmü terve A jelek szerint a szélerőművek, szélgépek fejlesztése terén folyamatban van a második generáció kifejlesztése. A tervezők szakítanak a hagyományos horizontális tenge­lyen forgó holland szélmalom-rendszerrel, és fokozatosan áttérnek a függőleges tengelyen forgó szélkerekekre. Ez nem új elv, hiszen az ókori Perzsiában már alkalmaztak ilyen rendszerű szélkerekeket vízemelésre. Az ókori rend­szert 1925-ben a francia Darrieus szabadalmaztatta modern változatra átformálva. Ilyen rendszerű szélgépekkel kísér­leteznek most több országban. A német (NSZK) légi- és űrközlekedési kutató- és kí­sérleti intézet nagy szélenergia-berendezése a GROWIAN. Segítségével 2—3 megawatt villamos áramot lehet majd termelni. Az elővizsgálatok eredményei alapján 120 m át­mérőig terjedő forgőszárnyat kell kialakítani és felszerelni egy 80—130 méter magas toronyra. Az óriási méretek miatt szilárdsági és rezgésproblémák lépnek fel, de ezeket a gyártás folyamán meg fogják oldani. A forgószárnynál a tervek szerint rostszálas műanyagokat fognak használni. Á kvarcórák „lelke"

Next

/
Thumbnails
Contents