Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
/ Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése Először látogatott el Moszkvába annak a Thai- íöLdnek a kormányfője, amely mind ez ideig a nyugati érdekövezetbe tartozott, s amely korábban egy imperialista katonai szervezet tagja volt. Milyen irányban fejlődhet a szovjet—thaiföldi viszony? — sokakban felvetődik ez a kérdés. Már csak helyenként hallatszik fegyverropogás a vietnami—kínai határon, Hanoiban (és Pekingben is) tárgyalásokról esik szó. Miről, mikor, hogyan tárgyalhat Vietnam és Kína egymással? Ismét páratlanul izgalmasmozgalmas volt a hét Iránban. Míg láthatóan folyik a hatalmi harc a síita vallási vezetők és polgári politikusok között az iráni problémák új síkon is jelentkeznek — a nemzetiségek követeléseivel. Mi történik Kurdisztánban, mi állhat a kurd igények mögött? Milyen irányban fejlőd- - hét a szovjet—thaiföldi viszony? Thaiföld nevét az idősebb nemzedék Sziámnak ismerheti. A délkelet-ázsiai ország területére nézve ötször nagyobb, lakosságát tekintve négyszer népesebb hazánknál, s főként földrajzi helyzeténél fogva roppant nagy a stratégiai jelentősége. Ezért is volt — ameddig fennállott ez az imperialista katonai koalíció — a SEATO székhelye a thai főváros: Bangkok. Thaiföld keleti irányban Laosszal és Kambodzsával határos, s ezzel világossá válik. hogy napjainkban mekkora jelentősége lehet a bangkoki kormány magatartásának. Ha semleges marad az indokínai térség problémáival szemben és például a kínai—vietnami vitában, akkor mérséklőleg tud hatni a konfliktusokra. De ha ellenkező álláspontra helyezkedik, s például megengedi, hogy területéről élelmiszer-, hadianyag- és emberutánpótlás jusson el a kambodzsai hegyek közé visszahúzódott néhány csoporthoz, a megbuktatott Pol-Pot rendszer maradványaihoz, akkor nyilvánvalóan csak tovább szítja a tüzet... Thaiföld az amerikaiak vietnami háborúja idején a SEATO-beli szövetségesnek, azaz az Egyesült Államoknak támaszpontokat és repülőtereket bocsátott rendelkezésére: a vietnami városokat bombázó amerikai gépek innen indultak bevetésre. A SEATO felbomlása óta Thaiföld az ASEAN-nak, a délkelet-ázsiai országok szövetségének a tagja. Az 1977- ben hatalomra jutott, most 60 éves tábornok, Kriang- szak miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy kormánya az ideológiai különbségeket félretéve baráti kapcsolatokra törekszik minden országgal. Kriangszak Csa- manand volt már Kínában, az USA-ban és Japánban is. Moszkvai útját thaiföldi politikai körökben is „sorsdöntőnek” mondják. A kétoldalú, szovjet—thai kapcsolatok kérdésén túlmenően Leonyid Brezsnyev azt hangsúlyozta a thaiföldi vendéggel folytatott megbeszélésén, hogy most új kapcsolatok fejlesztésére nyílik lehetőség Indokína minden országa között Brezsnyev nyomatékkai rámutatott, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja a szocialista Vietnamot, amely békében akar élni Thaifölddel és minden délkelet-ázsiai szomszédjával. Miről, mikor, hogyan tárgyalhat Vietnam és Kína egymással? Már a kínai agresszió kezdetén, a betolakodó kínai katonák visszavonásának követelésével együtt tárgyalásokat ajánlott Vietnam kormánya. Kezdetben Peking erről hallani sem akart, csak azt hajtogatta, hogy „meg akarja büntetni”, „meg Nagy József A munkásmozgalom kiemelkedő harcosát, az egykori magyar internacionalistát, aki életének 83. évében Budapesten tett látogatása során szívroham következtében elhunyt, végső akaratához híven, szülőfalujában, a Hajdú- Bihar megyei Bárándon március 27-én, kedden délután 1 órakor helyezik örök nyugalomra. RAW ALPIN Dl: A pakisztáni legfelsőbb bíróság szombaton elutasította a halálra ítélt Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök védőjének perújrafelvételi indítványát. Hírügynökségi jelentések rámutatnak arra, hogy ezután már csak a pakisztáni katonai kormányzat vezetőjének, Mohammed Ziaul Hak ‘ tábornoknak a kegyelmi döntése mentheti meg Buttót az ellene hozott halálos ítélet végrehajtásától. TOKIO: A japán sajtó szombaton vezető helyen számol be arról, hogy az amerikai szenátus katonai bizottságának úgynevezett csendes-óceáni tanulmányi csoportja nyíltan a fegyverkezés fokozására, a hadikiadások növelésére szólította fel a szigetországot. Azt ajánlják, hogy az Egyesült Államok nyújtson az eddiginél nagyobb segítséget a japán katonai rendtí9. március 25., vasárnap szer jelentős mértékű „minőségi javításához” s ennek érdekében részesítse Japánt a NATO-országokkal azonos elbírálásban a haditechnika és a katonai szabadalmak átadását illetően. CARACAS Erős földrengés volt pénteken Venezuelában. Cara- casban a földmozgás a Rich- ter-féle skála szerint elérte az 5,5 erősséget, és földrengést észleltek a Dominikai Köztársaságban is. ÜJ DELHI Több, mint hatvan ember halt meg Észak-Indiában, ahol Jammu és Kasmír államok egy részét lavinák vágták el a külvilágtól. A természeti csapás következtében megszakadt a közúti közlekedés, elnémultak a távíró- és telefonvonalak. A hóréteg vastagsága néhol eléri a három métert is, a lakosságot helikopterek segítségével látják el élelmiszerrel és gyógyszerekkel. DACCA Kolerajárvány tört ki Banglades egyes vidékein. Eddig mintegy kétszáz megbetegedést észleltek, a halálos áldozatok száma 23. akarja leckéztetni” Vietnamot. Amikor a hadihelyzet alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a kínai támadók nem tudnak aláereszkedni a határvidék hegyeiből, s így a részleges betörés után előbb-utóbb vissza kell vo- nulniok, egyszeriben a kínai fővárosban is hangoztatni kezdtek bizonyos tárgyalási készséget. Ügy tűnt, hogy március utolsó hetében elkezdődhetnek a tárgyalások, persze, látnivaló volt, hogy a tárgyalási gépezet megindulása előtt a fogaskerekek közé a kínaiak bármikor képesek bedugni a maguk botját... Ilyen „botnak,” számított az elején az, hogy. p tárgyalás helyének meghatározásakor csak és kizárólag Pekinget voltak hajlandók elfogadni, míg a vietnami fél azt javasolta, hogy felváltva tárgyaljanak a két fővárosban, vagy akár a határ közelében. (Megjegyzendő, hogy a két fővárosban való tárgyalás annál is inkább elképzelhető és megvalósítható, mivel a diplomáciai kapcsolat a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköz- társaság között a kínai agresszió idején sem szakadt meg, a nagykövetségek működtek, a diplomaták a helyükön maradtak.) A tárgyalásokon számtalan probléma kíván megoldást: kezdve a nagy elvi kérdéseken, például az erőszakról való lemondás esetleges kinyilatkoztatásán, folytatva a kínai agresszió okozta kórok jóvátételén, egészen a határ megerősítésének dolgáig. A jelek szerint a határkérdés előtérbe kerül. Vietnami részről a történelmi határokról tesznek ismét és ismét említést, azokról a határokról, amelyeket a két fél 1957-ben és 1958-ban megvont, s amelyeket két évtizeden át tiszteletben tartott. Most viszont egyrészt az figyelhető meg, hogy a kínaiak áthelyezik \a határköveket, s egy új, az ő érdekeik szerinti határt igyekeznek meghúzni, másrészt az is, hogy az agresszióban részt vett katonai egységeket csak e mögé a módosított határvonal mögé hajlandók visszavonni. Hanoiban közölték, hogy Pekingé a felelősség, amiért nem kezdődtek meg a tárgyalások eddig. A kínaiak ugyanis, nagyhangú nyilatkozataik ellenére még mindig nem tértek vissza a határ mögé, sőt fokozták provokációikat a térségben. Mi történik Kurdisztánban, mi állhat a kurd igények mögött? A hozzávetőleg 15—17 millió kurd több országban él, nincs saját hazájuk. A legtöbb kurdot Törökország keleti végében találni, nyomban utána azonban az iráni Kurdisztán népe következik: 5—5 és fél millióval! Az iráni kurdok évtizedek óta követelnek önkormányzatot, sürgetik földjük gazdasági fejlesztését. Eddig hiába tették. A sah rendszere elnyomta őket, mint ahogy 1947-ben Reza Pah- lavi katonái fojtották vérbe a háború végén kikiáltott kurd köztársaságot. A kur- dokről azt is tudni kell, hogy szunnita mohamedánok, tehát vallási ellentét is szembeállítja őket a síitákkal, akiknek a vallása eddig is államvallás volt Iránban, most pedig Kho- meini ajatollah roppant befolyása révén még inkább megerősödött a siiták helyzete. Nem vitás, hogy a kurdok igényei jogosak. De néhány évtized történelmi tapasztalata mutatja, hogy a kurdok gyakran váltak — akaratuk ellenére — nagyhatalmi törekvések kiszolgálóivá. Barzani, a kurdok legendás hírű vezére, aki nemrég halt meg, s akit már a sah bukása után kísértek utolsó útjára óriási tömegek, nos, ez a Barzani élete végén az amerikaiak oldalára állott. Nincs kizárva, hogy egyesek a kurdok követeléseit a teheráni kormánnyal szembeni fellépésre használják fel, az iráni bizonytalanságot akarják ezzel továbbra is fenntartani. Pálfy József MARTTI LAKNI (FINNORSZÁG): Interjú, géppisztollyal Pinochino tábornok az íróasztalánál ült és a fényképében gyönyörködött, amely a Springer címlapját díszítette. Nem tudott idegen nyelven, ám szótár segítségével megértette a kép alatti szöveget, amelyben „népe bátor és igazságos vezérének” titulálták. Néhány évvel ezelőtt a tábornok a golyószórók szavazatával választatta magát az ország elnökévé. Egyidejűleg eltávolította a volt elnököt — szintén a golyószórók hangja mellett. Ezért teljes mértékben népe bátor és igazságos vezérének lehet tartani, aki a Nagy Adolf és Benjamino Musca által kijelölt úton halad. Pompás dolgozószobájában álló íróasztalát bizonyos nyugati diplomaták és rézbánya-tulajdonosok a béke szimbólumaként tartják számon. Mikor a tábornok leül az íróasztalához, tekintete bármely pillanatban megpihenhet a keze ügyében levő elegáns géppisztolyon. Az asztalon, közvetlenül a ba> kezénél művészien fon* gyü- mölcskosár. Igaz, nem alma narancs vagy banán van benne, hanem egy tucat kézigránát. Minden eshetőségre. Micsoda örömöt és lelki gyönyört okozott a tábornoknak az ismert folyóirat címlapja! Mintha dicsfénnyel a feje körül látta volna önmagát, ezért önkéntelenül is leeresztett vetett. Áhítatát egy fiatal ezredes megjelenése törte meg, aki jelentette: — Excelleneiád megígérte, hogy fogadja a Springer tudósítóját. Megengedi, hogy belépjen? — Kikutatta a zsebeit? — Igen, kegyelmes uram. Ezenkívül háromszor le is fotóztuk és ujjlenyomatot vettünk tőle. — Rendben van. Hívja be. Két perccel később a fiatalos külsejű újságíró engedélyt kapott, hogy leüljön a tábornokkal szemben és elkezdje az interjút. — Mire kíváncsi? — kérdezte a tábornok. — Tíz percem van önre. — Nagyon kedves, tábor- *ok úr — kezdte a riportéi-. — Engedje meg. hogy legelőször az egészsége felől érdeklődjem. — Kitünően érzem maA hét eseményei képekben A vietnami hatóságok nemzetközi sajtókonferencián számoltak be a kínai csapatok visszaveréséről és a támadóknak okozott veszteségekről. Képünkön: a tájékoztatón a külföldi újságírók kínai hadifoglyokkal is találkozhattak. A hírek szerint sok áldozatot követeltek az iráni Kur- disztánban kirobbant harcok. Képünkön kurd fegyveresek Szanandadzsban. (Fotó — AP—MT1—KS) gam, különösen amióta az ellenségeim lehiggadtak. — Agyonlőtték őket vagy börtönben vannak ? — Sem az egyik, sem a másik. Én humanista vagyok és a béke híve. Ellenzem az £i‘ ÜöZcLtv O U — Bizonyos lapok azt állítják, hogy az ön által vezetett országban terror uralkodik. — Nem tudom, mit jelent ez a szó... Még mire kíváncsi? — Ezek az újságok azt is írják, hogy az ön országában üldözik a demokratikus gondolkodású embereket. Ezenkívül néhány ártalmas újság állandóan azt hangoztatja, hogy az ön. országának börtöneiben ártatlanok ezrei sínylődnek, akiket válogatott kínzásoknak vetnek alá. — Hazugság! — kiáltott föl a tábornok és gépiesen a géppisztoly után nyúlt.. — Országomban nem börtönöz- nek be ártatlanokat. Vagy talán ártatlanoknak keli tartani azokat, akik bűnös módon mindent egyenlően akarnak szétosztani és olyasmit követelnek a nép számára, ami nem a népé? Ezek talán nem gonosztevők? — De igen, tábornok úr. Ök a demokrácia ellenségei. — Mire kiváncsi még” — Hallottam olyan mendemondákat, hogy az ön kormánya speciális büntetőosztagokat szervezett, arrre- iyek felkutatják a külföldön rejtőzködő ellenséget. — Ezek nem büntetőkommandók. hanem az állam biztonsági szervek katonái, a béke erőinek igazi védelmezői. És ha időnként erőszakhoz kell folyamodniuk, ezt önvédelemből teszik. Kormányzásom alatt egyszer sem fordult elő, hogy ártatlan ember erőszak áldozata lett volna. v — És az ön elődje? ö is bűnös volt? — Ha arra gondol, aki országunk legkitűnőbb fiaitól és külföldi barátainktól elvette a magántulajdonban levő földeket és gyárakat; úgy ő volt az ország történelmének legszőrnyűbb gonosztevője. — Nekem is ez a Véleményem, tábornok úr. Ennek ellenére azonban még vannak bizonyos országok, amelyek az ön elődjének védelmében lépnek fel. — Ennek semmi jelentősége, mivel az általam elképzelt demokráciát megfelelő módon értékelte több ország és kormány. Ahhoz mit szól, hogy Ázsia leghatalmasabb, legnagyobb lélekszámú és legdemokratikusabb állama kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben helyesli tevékenységemet? Engem az a gondolat vezérel, hogy általános béke csupán akkor lehetséges a földön, ha a szegények szegények maradnak, a gazdagok meg gazdagok. Es örökké a béke eme eszméjének jegyében fogok harcolni. — Nagyon köszönöm, tábornok úr, ezt a rövid, ám értékes interjút. Végezetül még egy kérdést szeretnék feltenni. — Tessék! — Tábornok úr. mi a leghőbb kívánsága? — Nem titkolom, abban reménykedem, hogy jövőre a Nobel-békedíj odaítélésekor gondolni fognak rám .. (Zahemszky László fordítása) A
