Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
Tavasz a Heves környéki kiskertekben 36 ezer négyzetméter fóliasátor Tavasz a gyümölcsösben A kertjét, földjét művelő ember saját tapasztalatból tudja, hogy tavasszal ugyancsak be kell osztania az idejét, ha a sokféle feladatot idejében kívánja elvégezni. A gyümölcsöskert is tavasz- szal igényli a legnagyobb szorgalmat, mert amit ilyenkor elmulasztunk, azt később már nincs lehetőségünk pótolni. NAGV SZAKÉRTELMET IGÉNYEL A METSZÉS A gyümölcsfák koronáját minden év tavaszán meg kell metszeni. Ez a munka megfelelő felkészültséget követel, de ha valaki néhány alapszabályt elsajátít, akkor a többit már saját tapasztalatból kiegészítheti. Mihelyt a fagymentes idő elkövetkezik, meg lehet kezdeni az idősebb, termő gyümölcsfák tisztogatását. A törzset először fakaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg a kéregpikkelyektől, és az alattuk meghúzódó kártevőktől. A kaparékot haladéktalanul gyűjtsük össze és égessük el. Ezután következik a koronaritkítás, amelynek során a sűrűn álló, elszáradt ágakat tőből metsszük ki. Ha az ágak végén több vessző csokrosan áll, akkor csak egyet — a legerősebbet — hagyjuk meg, a többit ugyancsak tőből eltávolítjuk. Fordítsunk gondot a faty- tyúhajtások kezelésére, mert ezek — ha megmaradnak — nyáron sok bosszúságot okoznak a kertészetnek. A sűrűn álló fattyúvesszőket ritkítsuk meg, de ne vágjuk le valamennyit. Az egymástól tenyérnyi távolságra levőket vágjuk vissza arasznyira; az ilyenek elágaznak, termőrüggyel berakodnak és a következő években már a fa koronájának értékes, termékeny részévé válnak. Az ősszel ültetett facsemeték koronáját vissza kell metszeni, mert különben a megroncsolt' gyökérzet nem lesz képes a föld feletti részt elegendő vízben oldott tápanyaggal elláthi. Mielőtt a sövények, termőkaros orsófák, hagyományos suda- ras koronájú facsemeték metszését megkezdenénk, ajánlatos szakember véleményét kérni, vagy szakkönyvben, folyóiratban utánanézni a legfontosabb tudnivalóknak. TAVASZI PERMETEZÉS Aki tavasszal gondosan, szakszerűen megpermetezi a házikert növényállományát, annak a nyár folyamán fele annyi gondja se lesz a növényvédelemmel. A gyümölcsfák és a gyümölcstermő bokrok rügyfa- kadása előtt, fagymentes napon minél előbb lássunk hozzá a permetezéshez. A legáltalánosabban használt szer a Neopol, amelyet 5 százalékos töménységben szükséges kipermetezni. Ezzel a szerrel a kert minden növényét lemosásszerűen lehet permetezni. Kivételt képeznek az örökzöld növények és bokrok; ezeket nem szabad Neopollal permetezni, mert megperzselődnek. A permetlé elkészítése némi időt vesz igénybe, de ezt ne sajnáljuk és pontosan hajtsuk végre a szer dobozán feltüntetett használati utasítás előírásait. Ahol lehetőség van rá, ott érdemes ismét a régen közkedvelt mészkénlevet használni, hatóanyaga, azonos a Neopoléval, tehát éppen úgy pusztítja a gombák áttelelő spóráit, és a kártevők tojásait, bábjáit, mint a gyári szer. A FÁKAT TÁPLÁLNI KELL A gyümölcsfák gyökerei nagy területet hálóznak be és ennek megfelelően széles kiterjedésű talajból veszik fel a tápanyagokat. Minthogy azőnban a fáknak sok tápanyagra van szükségük, ezért csak rendszeres táplálás mellett teremnek bőven és kiváló minőségű gyümölcsöt. A hajtás megindulásakor a fáknak és bokroknak elsősorban nitrogéntartalmú tápanyagra van szükségük, mert a lombosat kifejlesztéséhez, a virágok képzéséhez és a gyümölcs felneveléséhez sok nitrogént használnak fel. Ezt a tápanyagot a pétisó, a mészammonsalétrom és a mésznitrogén tartalmazza. Használhatunk természetesen vegyes műtrágyákat is, ezek közül azonban azokat részesítjük előnyben, amelyek több nitrogént és keve- seb kálit, illetve foszfátot tártalmaznak. Egy kifejlett gyümölcsfa alá, a lombkoronával megegyező területre 1,5—2,0 kg műtrágyát szórjunk ki és azonnal munkáljuk be a talajba. A ribiszke-, köszmétebokrok adagja 0,2—0,3 kg. Sok nitrogént kedvel a szamóca; a sorok közé négyzetméterenként 0,3—0,4 kg műtrágyát adagoljunk. SEGÍT AZ IRODALOM . * A gyümölcsöskertek művelőinek ajánljuk az Idejében- szólunk című könyvet (szerkesztette: Gévay János), amely az év 52 hetére bontja a kerti munkákat. Mező- gazdasági könyvhónapra jelent meg a Kertészek könyve (szerkesztői: Katona József és Oláh László.) A nö- vényvédelfem bonyolult kérdéseiben nyújt eligazodást a Balázs—Bodor—Lelkes: Kiskertek és házikertek növény- védelmi naptára című kézikönyv. Dr. Bálint György Időszerű munkák a szőlőben A' szőlőskertben most a legfontosabb munka a metszés. Mivel a télen a hőmérséklet jó néhányszor több helyen tartósan —20 fok alá csökkent, számítani lehet fagykárokra. Ezért a metszésre a" szokottnál nagyobb figyelmet fordítsunk, s mielőtt e munkához kezdenénk, feltétlenül végezzünk rügy- és vesszővizsgálatot. A rügyeket a szőlőskert különböző tőkéiről lemetszett, teljes hosszúságú vesszőkön és a rügyek sorrendjében ellenőrizzük. Gondoljunk a fajták eltérő fagyérzékenységére és fajtánként vizsgáljuk meg a rügyeket. Legérzékenyebb például a csemegeszőlők közül a Pannónia kincse, a Cardinal, a szőlőskertek királynője, az Afuz Ali, a borszőlők közül az ezerjó, a mézesfehér, a bánáti riz- ling. A rügyvizsgálatkor a rügyeket éles késsel vágjuk át hosszában és keresztben. Az egészséges, nem károsodott rügy belseje zöld és jól láthatók a fő- és mellékrügyek. A fagyott rügy főrügye barna vagy fekete. Jelentősebb fagykár esetén vizsgáljuk meg a diafragmát (a bélrekeszt), és a háncsot is. Ha barnak, a vesszőnek ezek a részei is károsodtak. A vesszők feldarabolásával a fagyott és az egészséges részek kitűnően felismerhetők. A metszést a károsodás szerint végezzük. Részleges fagykár esetén a metszéskor a kár mértékének megfelelően több rügyet hagyunk meg Ha a fagykár eléri a 40—50 GkŰMSM 1976. március 24., szombat százalékot, várjuk meg a szőlő fakadását és csak akkor metsszünk. Amennyiben minden rügy elfagyott, a tőkét rövidcsaposra (1—2 rü- gyesre) metsszük. Teljes fagykár esetén, amikor a vesszők, sőt az idősebb részek is károsodtak, a faka- dás után az elpusztult tőkerészeket, karokat az élő részig vágjuk vissza és majd az idős karrészekből, törzsből, tőből kitörő erős hajtásokkal próbáljuk újra nevelni a termőfelületet. A metszést a fagytűrőbb fajtákkal kezdjük, s a tőke erőssége, a fajta igénye, a trágyázás mértéke szerint végezzük. A magaskordon és a lugasművelésű szőlők metszését követően nyissuk ki a befedett hagyományos művelésű tőkéket és ezeket is metsszük meg. A nyitás előtt szórjuk ki a nitrogén műtrágyát, s ha nem adtunk volna szerves trágyát, most még pótolhatjuk. A metszéskor fordítsunk nagy figyelmet a tőketisztogatásra. A beteg, fertőzött, száraz csonkokat, csapokat vágjuk le, s távolítsuk el a felesleges nyakhajtásokat is. Az idősebb, elhanyagoltabb tőkéket, kordonkarokat drótkefével, esetleg kéregkaparó- val is tisztítsuk át, mert ezzel jól megsemmisítjük az áttelelő hernyókat és más kártevőket a búvóhelyeiken megtelepedett pajzstetveket. Ha idős tőkéket ifjítunk, a jobb és gyorsabb sebforradás céljából kenjük -be a metszfelületeket a gombaölő szert is tartalmazó Santar ^M sebkezelő pasztával. A termőszőlőben, a fiatal is új telepítésben egyaránt pótoljuk a tőkehiányokat. Ez azért fontos, mert ahány százalék hiánya van a szőlőnek, (Tudósítónktól) A hevesi áfósz minden évben jelentős támogatásokat ad a körzetéhez tartozó kertgazdaságok, kisállattenyésztők termelésének fejlesztéséhez. Ebben az évben tizenkét szakcsoport 1965 tagja készült fel a termelésre. A primőrtermelők mintegy 36 .ezer négyzetméteren állították fel fóliasátráíkat, hogy alatta időben elvégezzék a talajművelést és még a fagyos napokon megkezdjék a kiültetéseket. A 124 kistermelő eddig nem tapasztalt termelési kedvvel indította az új termelési évadot. . Az áfész 50 ezer fej salátára, 70 ezer hegyes paprikára, 20 ezer csomó retekre, 10 vagon uborkára, 5 vagpn paradicsomra kötött szerződést. A primőr áruk -mellett sokan foglalkoznak szántóföldi zöldségtermesztéssel is, amelyhez szintén biztos értékesítést teremt szerződése- sen a szövetkezet. Az átvétellel sem lesz baj az idén, mert a 15 felvásárlőtelepen előre biztosították a szükséges ládákat, szállító göngyölegeket.-A 'szakcsoportok mellett természetesen a kisgazdaságokból is átveszik a-megtermelt zöldség* és „gyümölcs- féléket. Az idén 130 vagon áru átvételére számítanak, amelyet részben saját ellátásra, másrészt a ZÖLDÉRT- nek adnak. A makiári Ragó István 700 négyzetméteren termel primőrárut fóliasátrak alatt. Az egyik nagy fűthető sátorban már átadásra' kész 3500 fej saláta, amelyet rövidesen az egri piacon áruinak a szövetkezeti üzletek. (Fotó: Szabó Lajos) A korai palántakiültetést segítik azzal, hogy az áfész 475 négyzetméteren palántanevelő telepet létesített. Innen látják el a szakcsoporttagokat megfelelő mennyiségű és minőségű palántával. Az igények alapján 35 ezer tápkockás paprikát és 25 ezer paradicsompalántát kapnak a kistermelők. Mindezek mellett mintegy 70 ezer szórt vetésű paradicsompalánta előállítását is elvégzik, amely a fóliás termelés mellett a szántóföldi kiültetéshez szükséges. A szakcsoporttagak egy része viszont maga állítja elő a termeléshez szükséges palántákat. A lakosság részére re forgalomba hoznak palántát, hogy a kiskertekben, a szakcsoportokon kívül termelőknek is segítséget nyújtsanak. Szabó Lajos Palántanevelés otthon A kertészkedők mär“ végzik a tavaszi munkákat. Egyik nagy gondjuk: honnan szerezhetik be a szükséges zöldség- és virágpalántákat. A gyakorlottabbak tudják, elsősorban azokat a növénye- • két érdemes palántáról nevelni, amelyek hosszú te- nyészidejűek. Akinek csak picinyke kertje, vagy csak néhány erkélyládája van, nem érdemes e gondosságot igénylő munkába kezdenie, célszerűbb a szükséges kevés palántát piacon, vagy kertészeknél megvásárolni. De akinek nagy a kertje, vagy nincs lehetősége olcsón pl. szakcsoporttól jó palántát vásárolni, otthon kell előállítania azokat. A jó,' megbízható magvak beszerzése á legelső tennivaló. Bizonytalan származású, ismeretlen fajtájú, régi, rossz csírázóképességű vetőmaggal ne kísérletezzünk. Nagy bosszúság, ha például korai hegyes paprikát szeretnénk, de a magból későn érő paradicsompaprika fejlődik.. A legnagyobb veszteség az, ha az elvetett mag rossz, nem csírázik. Az így elvesztegetett idő nem, vagy alig pótolható, „kifutunk” a többnyire annyival kevesebbet terem, ugyanakkor pedig a munka- és anyagráfordítás költségei annyit tesznek ki, mintha minden tőke meglenne. Most’ még talán jut rá időnk: írjuk össze, hogy a szőlő ápolásához, gondozásához milyen eszközökre, anyagokra, gépekre lehet szükségünk és a növényvédő szerekkel együtt mielőbb vásároljuk meg. Tervszerűen dolgozva munkánk eredményesebb és gazdaságosabb lesz. Szent-Miklóssy Ferenc kedvező palántanevelési időből. Csak megbízható helyről, zárt tasakban, magboltból, áfész-üzletekből vásároljunk. Azért hiba lenne a szomszéd, vagy más hozzáértő kertbarát bevált magvait visszautasítani — de mégis legbiztosabb a garantált, tasakos áru. A magvetésekhez megfelelő hely és eszközök szükségesek. Legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akiknek kis üveg-, vagy fóliaházuk, melegágyuk van. Ha viszont ilyen nincs, akkor megfelel egy-egy világos ablakpárkány, melege üvegezett veranda is. Á palántaneveléshez feltétlenül szükséges azonban: fenéklapjukon kilyuggatott. 5—6 ■ cm magas ládák, edények, laza, nem túl trágyás, vízáteresztő föld és üveglapok a vetés takarására. A vetéshez az edény aljára mindig 1 cm vastagságban darabosabb, durvább földet szórjunk, ez biztosítja a felesleges öntözővíz elvezetését. Erre öntjük és egyenletesén elterítjük az előkészített, a morzsalékos földet. Az edény szélein, sarkainál Egy vagon galamb háztájiból A hevesi áfész ebben az évben száz mázsa galamb átadására kötött szerződést a szakcsoport-tagokkal. Az átvett galambok nagy részét olasz exportra küldőik. Képünk Szabados István udvarában készült, ahonnan a múlt évben több mint ezer galambot vásárolt fel az áfész. (Fató: Szabó Lajos) kezünkkel kissé tömörítjük,' majd egy deszkadarabbal simára nyomkodjuk a földet. (Vigyázat, a földet nem szabad nagyon keményre tömöríteni!) A magvakat ekkor egyenletesen elszórjuk, vagy a nagyobbakat egyenletes sorokba vetjük. Finoman rostált földdel takarunk, általában elegendő a magok átmérőjével megegyező vastagságú takarás. Egyes, különlegesen apró magvakat (pl. Begónia semperflorens) nem szabad földdel betakarni. Langyos vízzel a vetést alaposan megöntözzük. (Nagyon finoman permetező öntözőrózsát használjunk, nehogy elmossuk a vetést.) Üveglappal takarjuk, esetleg még újságpapírt is borítsunk rá. A ládákat meleg, 25 °C-os helyre visszük, s ügyelünk, hogy soha se száradjon ki a föld. Minden ládát jeltáblával látunk el, feltüntetjük a fajtát és a vetés idejét. , A csírázás megindulásáig egyenletes meleg szükséges, világosság nem fontos. Amint azonban megjelennek az első csíranövények, levesszük a takaró papírt és üveget, s azonnal világos helyre visz- szük a vetést. A szükséges hőmérséklet most már valamivel alacsonyabb, +20 °C körüli. Nagyobb melegben megnyúlhatnak a palánták. Kétszikleveles korban áttűzdeljük a növényeket. Ehhez már egy kicsit tápdú- sabb földet használunk. A gyenge kis növényeket a gyökerek megsértése nélkül kiemeljük a ládából, óvatosan, hogy gyökerük az ültetőlyukban vissza ne görbüljön, eltűzdeljük. Értékesebb palántákat, — paradicsom, paprika, salvia, tátika, petúnia, begónia — cserépbe is tűzdelhetjük. Jó szolgálatot tesznek a kimosott, aljukon kilyuggatott tejfölös, vagy hasonló műanyag poharak.1 Az így nevelt palánták gyorsabban fejlődnek, s a kiültetést sem sínylik meg. A növekvő palántáknak sok fényre van szükségük, fokozatosan szoktassuk őket a szabad levegőhöz és külső hőmérséglethez is. Ezt az eljárást nevezik edzésnek. így nyerhetünk a kiültetés idejére erős, zömök, életerős palántákat. Horváth László A
