Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Díszünnepség az egri Gárdonyi Géza Színházban (Folytatás az 1. oldalról) megszállás és a háború sú­lyos viszonyai között is élt, dolgozott, a baloldali szociál­demokráciával, a függet­lenségért harcoló demokra­tikus erőkkel együttműköd­ve küzdött a békéért, az or­szág megmentéséért, a de­mokratikus átalakulásért. A kommunisták pártja volt az egyetlen erő, amely kivezető utat tudott mutatni a nemzet számára, bátorí­tást adott minden antifa­siszta erőnek. Különösen megnövekedett politikai be­folyása a II. világháború idején, amikor kezdeménye­zésére és vezetésével széles antifasiszta nemzeti függet­lenségi front alakult. A de­mokratikus erők és pártok 1944-ben a kommunista párt által kidolgozott program alapján tömörültek a Nem­zeti Függetlenségi Frontba, és az ország felszabadulása után e programot vállalva kerültek hatalomra A kommunista párt, amelynek gyökerei mélyen nyúltak a magyar valóság­ba, a háború utolsó idősza­kában, a felszabadulás új viszonyai között rövid he­tek, hónapok alatt nagy, százezres tömegpárttá fejlő­dött. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi győzelme, majd a nemzetközi erővi­szonyok megváltozása új távlatokat nyitott, és nagy segítséget, jobb feltételeket teremtett a haladó erők har­cához. Pártunk, élve a lehe­tőséggel, a nemzet haladó erőinek élén, harcba vezette népünket a háborúban mér­hetetlen károkat szenvedett . ország újjáépítéséért, a de­mokratikus reformokért, a népi demokratikus állam megteremtéséért. E harc eredményeként népünk lé­nyegében három év alatt megvalósította a népi demokratikus forradalom célkitűzéseit, és békés úton megteremtette a munkás- osztály hatalmát. Ismét győzött a proletár- diktatúra. Ennek politikai feltétele, s egyben a győzelem biztosí­téka — 1919-hez hasonlóan — a munkásegység létreho­zása, a két munkáspárt egyesülése, a dolgozó osztá­lyok és rétegek túlnyomó többségének megnyerése volt A hatalom ismét a nép kezében A hatalom megragadásá­val egyidejűleg megkezdő­dött a szocializmus alapjai­nak lerakása, a bankok és bányák, majd az ipari üze­mek államosítása. Lépéseket tettünk a szocializmus poli­tikai rendszerének kialakí­tására, létrejött a tanácsok rendszere. A fiatal munkás­hatalom mindent elkövetett a nép anyagi, kulturális el­látottságának javításáért. A szocialista építőmunka eredményeit nem semmisí­tették meg, de a fejlődést akadályozták a győzelem után kialakult és mind sú­lyosabb formát öltő szektás hibák, politikai torzulások, 1953 júniusától pedig a re­vizionista elemek egyre fo­kozódó fellépései. A párt­egység megbomlása, a belső és külső osztályellenség tá­madása 1956 októberében végveszélybe sodorta a szo­cializmus vívmáhyait. A szocializmus ügyének tisztán látó, áldozatos hívei kiálltak a munkás-paraszt hatalom védelmében, és a Szovjetunió testvéri segítsé­gével, a nemzetközi kommu­nista mozgalom támogatá­sával leküzdötték az ellen- forradalmat. A munkásosztály politikai hatalmának megszilárdulá­sával végbement az orszár gazdasági konszolidációja. Röviddel az ellenforrada lom után megvalósult a me­zőgazdaság szocialista át szervezése Pártunk felsza badulás utáni történetébei az egyik legnagyobb erő­próba volt ez. A nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása történelmi lépést jelentett a szocialista nemzeti egység megteremtésének útján is. Létrejött az osztályok kö­zötti együttműködés tartós, objektív alapja, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását ha­zánkban. Nőtt a nép életszínvonala, kibontakozott a szocialista kulturális forradalom, és a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába lép­tünk. A megtett út nem volt könnyű. Győzelmek és át­meneti kudarcok váltogat­ták egymást a nehéz küzde­lemben. A legújabb kori ma­gyar történelem olyan ese­ményei, mint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kivívása, a Horthy-fasiszta rendszer negyedszázados, két világháború közti uralma, a munkáshatalom másodszori győzelme hazánk felszaba­dulása után, majd az 1956- os ellenforradalom, s annak felszámolása bizonyítják: hazánkban az osztályharc a történelem kerekét vissza­felé forgatni akaró reakciós erők támadása miatt nem­egyszer végsőkig kiélezett formát öltött, s ezért sok fontos elméleti és politikai tanulsággal szolgál Ma hazánkban a marxiba —leninista eszmék a köz- gondolkodás meghatározó té­nyezői. Erősödött népünk szocialista világnézete, emel­kedett műveltségének szín­vonala. Társadalmunk túl­nyomó többsége elutasítja a szocialista elvekkel nem egyező magatartás különbö­ző megnyilvánulásait, s egy­re, inkább magáévá teszi szocialista értékrendünket. A börténelemformáló erő maga a nép. A nép, a mun­kásosztály hozta létre a pár­tot, amely a legalapvetőbb kötelességének a nép érde­keinek szolgálatát tartja. Társadalmunk a gyökeres változások nyomán a mun­kásosztály és a termelőszö­vetkezeti parasztság, s a ve­lük egyenrangú társként munkálkodó értelmiség — tehát a baráti, testvéri osz­tályok és rétegek — nagy alkotó közössége lett. Társadalmunkat a nép együttes munkája, a párt­tagok és pártonkívüliek, a különböző nemzetiségiek, minden nemzedék, hívők és nem hívők összefogása él­teti, viszi előre a közös célok felé. A hat évtized egyik nagy tanulsága számunkra, hogy a szövetségi politika, a tö­megkapcsolatok szüntelen erősítése a párt számára so­hasem lehet taktikai, ha­nem mindig alapvető elvi, politikai kérdés. A magyar munkásosztály az elmúlt hat évtized alatt kétszer került hatalomra: 1919-ben és a felszabadulás után. Mindkét alkalommal — bár különböző történelmi körülmények között — lehe­tővé vált a hatalom békés úton történő megragadása. Ugyanakkor tény és egyút­tal nagy tanulság volt szá­munkra, hogy' a politikai eszközökkel kivívott hatal­mat mind a két esetben fegyveres harcban is védel­meznünk kellett a szocialis­ta rendre támadó osztályel­lenséggel szemben­A hatalom — amelyben a munkásosztály meghatározó szerepe mellett a szövetsé­ges dolgozó osztályok és ré­tegek is részesedtek — be­töltötte és betölti a prole­tárdiktatúra funkcióit, tevé­kenységének legfőbb célja a szocialista társadalom meg­teremtése lett. Hazánkban a proletárdiktatúra , törté­nelmi szükségszerűségként jött létrei és szocialista ál­lamiságunk lényegét képezi ma is. A proletárdiktatúra olyan hatalmat jelent, amely az össznépi állam felé ha­lad. Hazánkban szilárd a munkáshatalom. Az elmúlt két évtized folyamán a ha­talomnak olyan rendszere alakult ki. amely megfelel az ország társadalmi szer­kezetében végbement nagy változásoknak, a párt szö­vetségi politikájának. A szo­cialista viszonyok uralkodó­vá válásával, a dolgozó osz­tályok és rétegek érdekkö­zösségének kialakulásával társadalmunk jelenlegi struk­túrájának a széles népfront­mozgalom felel meg. A népi hatalomnak, tár­sadalmi rendszerünknek lé­nyegi vonása a szocialista demokrácia. Szocialista államunk min­den más társadalmi rend­szernél szélesebb körben biztosít jogokat állampol­gárai számára. Ezzel párhuzamosan a dolgozók egyre inkább fel­ismerik, hogy a jogok kite- rebélyesedésének együtt kell járnia a társadalom iránti kötelességek mind színvona­lasabb teljesítésével. Nemzeti függetlenségünk megőrzésének, szocialista építőmunkánk folytatásának legfontosabb biztosítéka együvé tartozásunk, együtt­működésünk a szocialista országok közösségével. Tör­ténelmi múltunk lényeges tanulsága, hogy népünk leg­jobbjainak szabadságküz­delme igaz barátok, hű szö­vetségesek nélkül a nagy véráldozatok ellenére mindig elbukott. Történelmi tény, hogy a proletár internaci­onalizmus a burzsoázia nem­zetközi összefogása ellené­ben, a munkásmozgalom fejlődése során, az osztály­harc tanulságai alapján ala­kult ki. Olyan elevenen ha­tó eszme, amely a mozgalom előrehaladásával együtt gaz­dagodik anélkül, hogy lé­nyege változna. A proletár internaciona­lizmus a cselekvés vezérlő eszméjeként elvi alapokon nyugvó szolidaritást és ak­tív együttműködést jelent a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagá­val és minden haladó moz­galommal, amelynek erejét gyengíti a nacionalizmus, bárhol és bármilyen formá­ban jelentkezzék is. A nacionalizmus leleple­zésének és kritikájának is együtt kell járnia azzal, hogy propagáljuk és kifejt­jük a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség min­den nép sajátos és egyben közös érdekeit kifejező tar­talmát. Csakis a szocialista haza­fiság talaján állva lehet megérteni és megértetni nemzetközi elkötelezettsé­günket, és csakis a proletár internacionalizmus alapján fejleszthető tovább hazafisá-.. gunk. Pártunk politikájának helyességét a gyakorlat igazolja Kedves elvtársak! Hazánk belpolitikai hely­zete jó. Népünk elfogadja, támogatja a párt program- nyilatkozatában megfogal­mazott politikai célokat, s megvalósításukon munkál­kodik. A XI. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtása az élet minden területén eredményes. Magas fokú a társadalom tagjainak ese­A díszünnepség résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Szántó György) lekvőkészsége, közéleti akti­vitása, politikai érdeklődése. Ebben kifejezésre jut, hogy pártunk politikájának he­lyességét a gyakorlat iga­zolja. Az államélet fejlesztése, a szocialista demokrácia ki- teljesedése a társadalmi ha­ladásnak, a fejlett szocialis­ta társadalom építésének alapvető feltétele. Az állam szerepe tovább növekszik a gazdaság fejlesztésében, a társadalmi' szükségletek ki­elégítésében, a tudatformá­lásban, a művelődésben, az egészségügy és a szociális ellátás területén. Tovább növeljük a dolgo­zó tömegek részvételét fon­tos állami döntések előké­szítésében, a törvényalkotó munkában és a konkrét gaz-, dasági-társadalmi folyama­tok irányításában. Haszno­sítjuk mindazt a tenni aka­rást, őszinte segítő szándé­kot, amelyet céljaink valóra váltása iránt a széles töme­gek között nap mint nap tapasztalunk. A párt külö­nösen nagy jelentőséget tu­lajdonít az üzemi és mun­kahelyi demokráciának, amely elősegíti a vállalati gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését, a közügyék érdemi eldöntését, a munka alkotó jellegének növelését, és fokozza az emberek fe­lelősségérzetét. Politikánk alapvetően biz­tosítja a társadalmi csoport és egyéni érdekek összhang­ját. Célkitűzéseink valóra váltása minden osztály és réteg érdekeit kifejezi. Ezen az alapon a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más rétegek olyan szö­vetsége bontakozik ki, amely elmélyíti a népi, nemzeti egységet, mert valóságos tartalma a szocialista társa­dalom építésében való kö­zös érdekeltség. Az érdekek összhangját azonban nem­csak általában, országos méretekben kell biztosítani, hanem a vállalati, intézmé­nyi tervek kidolgozásában, elbírálásában, a gazdasági munka ellenőrzésében, a jo­gokkal való élés és a köte­lességek teljesítésében is. . Távlati céljainkkal össz­hangban, a gazdasági építő­munka külső és belső felté­teleit fokozottabban figye­lembe véve biztosítjuk a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlesztését. Alapvető követelmény, hogy a gazda­sági hatékonyság dinamikus növelésével érjük el a la­kosság életkörülményeinek, életszínvonalának rendszeres javítását. A termelés és a gazdálkodás gyorsan változó külső és belső feltételeihez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági munka kialakítá­sára törekszünk. A fejlett szocializmus épír lésének nagy feladataival összhangban tovább növekszik együtt­működésünk jelentősége a szocialista országokkal, ami biztonságos előrehaladá­sunk legfőbb feltétele. Arra törekszünk, hogy szélesítsük a termelési együttműködést, a kooperá­Az est további részében a miskolci—egri színház dísz­előadására került sor. A tár­sulat tagjai Orbán Tibor rendezésében bemutatták Nagy Lajos Űj vendég érke­zett (1919. május 1) című egyfelvonásos színművét. 1979- március 22., csütörtök ciót, a szakosodást, a tudo­mányos és technikai együtt­működést, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Nem­zeti érdekeinknek megfele­lően részt veszünk nyers­anyagok és alapanyagok ki­termelésében, közös gazdasá­gi létesítmények, szerveze­tek kialakításában. A kölcsönös előnyök alap­ján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tő­kés országokkal. Itt is az együttműködés tartósabb for­máinak kialakítására törek­szünk. Ugyanezt tesszük a gyar­mati sorból felszabadult or­szágokkal. A kölcsönös elő­nyök mellett erőnkhöz mér­ten segítjük társadalmi-gaz­dasági fejlődésüket. Amikor számba vesszük szocialista építőmunkánk eredményeit, elégedetten szólhatunk a társadalom szellemi életében tapasztal­ható jelentős fejlődésről is. , Ez vonatkozik a tudományos munka, a közoktatás, a mű­velődé^, az irodalom, a mű­vészetek fő területeire. Ér­telmiségünk a szocializmus ügye mellett áll. Jelentős szerepe van abban, hogy a marxista—leninista eszmék ma már a közgondolkodás meghatározó tényezői. Ered­ményeink értékét növeli, hogy a fejlődést az ideoló­giai vita és a propaganda­harc nemzetközi méretek­ben kiéleződött feltételei kö­zött értük el. Szocialista társadalmunk elsőrendű kötelessége a fel­növekvő nemzedék nevelé­se, az, hogy a fiatalok elsa­játítsák a korszerű, művelt­ség és tudományos világné­zetünk alapjait, a közösségi élet, a szocialista erkölcs normáit, felkészüljenek a munkára, állampolgári kö­telességeik teljesítésére. Eh­hez nélkülözhetetlen a pe­dagógusok, az ifjúsági szer­vezet és a szülők összehan­golt tevékenysége, egész tár­sadalmunk fokozottabb pél­damutatása és felelősségvál­lalása. Arra törekszünk, hogy a szocialista közgondolkodás, a közösségi tudat a ko­rábbinál erőteljesebben fej­lődjék­Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédet mond A továbbiakban a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről beszélt Vaskó Mi­hály, majd így folytatta. Külpolitikánk alapvető tö­rekvése a Szovjetunióval és a szocialista közösség orszá­gaival való együttműködés és barátság elmélyítése. Ez megfelel népeink érdekei­nek, és következetesen szol­gálja nemzeti törekvéseinket. Elhatározott szándékunk, hogy a jövőben is támogatjuk a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek harcát. Szolidárisak vagyunk azok­kal az erőkkel, amelyek fellépnek az imperializmus új próbálkozásaival szem­ben. Tisztelt elvtársak! /' A magyarországi Tamács- ' köztársaság kikiáltásának 60.' évfordulóján tisztelettel em­lékezünk meg mindazokról, akik az első proletárdikta­túra megalkotói és védelme­zői voltak: a népbiztosságok tagjairól és vezetőiről, a Forradal m i Korm a n.y zot a -­nács tagjairól és vezetőiről, a direktóriumok tagjairól es vezetőiről, a Vörös Hadse­reg katonáiról és parancs­nokairól. Tisztelettel emlé­kezünk meg a párt alapítói- . rói, a fasizmus elleni harc hőseiről, a munkásmozga­lom mártírjairól, a szocia­lizmus honalapítóiról, a fel- szabadulás utáni küzdelmek részeseiről. Meg vagyunk győződve arról, hogy nagy­szerű magatartásuk örök példakép marad, és éltető forrás lesz a felnövekvő új nemzedék számára. A költő soraival zárom mondanivalómat: „Időben tőle egyre távolahb, lélekben hozzá egyre köze­lebb. emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő!’’,— fejezte be nagy tapssal fogadott beszé­dét Vaskó Mihály. Az ünnepi megemlékezés után kedves- percek követ­keztek: a résztvevők tapsa közepette Pjotr Andrejevics Csicsikin. az SZKP Csuvas Területi Bizottságának má­sodtitkára, a szovjet dele­gáció vezetője egy díszzász- ' ót adott át Vaskó Mihálv- ngk. a megyei pártbizottság első titkárának és Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének. Todorka Grosevszka, a BKP Targo- viste megyei Bizottságának titkára pedig egy Dimitrov arcképét ábrázoló gobelint nyújtott át. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 69. évfor­dulója alkalmából rendezett, díszünnepség első része Schmidt Rezső zárszavával, illetve az Internacionálé hangjaival fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents