Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

SUAG PROLETAFJAL EGYESÜLJETEK! Kádár János cikke a Pravdában Kádár ' Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának négyhasábos cikkét közli a Magyar Ta­nácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulója alkalmából a Pravda, az SZKP KB köz­ponti lapja. A lap első oldalán közli annak az üdvözlő táviratnak a szövegét, amelyet a szovjet párt- és állami vezetők küld­tek Kádár Jánosnak, Loson- czi Pálnak és Lázár György­nek az évforduló alkalmából. Ugyancsak közli a Pravda a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének rendeletét a Csepel Vas- és Fémművek szovjet kitüntetéséről. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 68. szám ARA: 1,20 FORINT 1979' március 22., csütörtök 133 nap: egy emberöltönyitörténelem Díszünnepség az egri Gárdony! Géza Színházban ■" A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján, március 21-én este az MSZMP Heves megyei és Eger városi Bi­zottsága, Heves megye Tanácsa, a Szakszer- vezetek Heves megyei Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága díszünnepséget rendezett az egri Gárdonyi Géza Színházban. A magyar Himnusz el­hangzása után M. Szilágyi Lajos, a miskolci —egri színház művésze szavalta el Tóth Ár­pád Az új Isten című versét, majd Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a díszelnökség tagjait — a megye és Eger város párt- és állami veze­tőit, a munkásmozgalom veteránjait, a tö­megszervezetek és tömegmozgalmak, a fegy- peres testületek képviselőit, az élenjáró szo­cialista brigádok vezetőit, szűkebb hazánk Állami-díjas dolgozóit —, s az ünnepség va­lamennyi résztvevőjét. Külön köszöntötte a jubileum alkalmából megyénkben tartózko­dó csuvas és bolgár pártdelegációt és veze­tőit, Pjotr Andrejevics Csicsikint, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának másodtitkárát és Todorka Grosevszkát, a Bolgár Kommu­nista Párt Targoviste megyei Bizottságának titkárát, Mihail Jakimovicsot, a Lenini Kom- szomol Csuvas Területi Bizottságának első titkárát, akik tolmácsolták a csuvas és a bolgár nép testvéri üdvözletét és jókívánsá­gait a jubileumi ünnep alkalmából. A köszöntő szavak után Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. ' . ____ V askő Mihály beszéde A csuvas és bolgár pártdelejáció látogatása a megyei pártbizottságon Vendégeink a Szilvásváradi Állam Gazdaságban Vendégeink a szilvásváradi lovasmúzeumban 1 Tisztelt elvtársak! A magyar nép történel­mének kiemelkedő esemé­nyére emlékezünk a mai na­pon. 1919. március 21-én, 60 évvél ezelőtt kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A Magyar Tanácsköztársaság megteremtése, fennállásának 133 napos időszaka népünk évezredes történelmének ki- ; magasló időszaka. Létrejöt- I tében, vívmányaiban értel­met kapott minden áldozat, amit évszázadokon át a ma­gyar haladás hívei hoztak. A századfordulót követő­en, az első világháború évei­ben a magyar forradalmi erők jelentősen megerősöd­tek. Az uralkodó osztályok válsága elmélyült. A Habs­burg-monarchia felbomlott, Magyarország négy évszá- j zados küzdelme után vissza- | nyerte függetlenségét. A Nagy Október győzelmének hatására 1913. őszén győzött a pol­gári demokratikus forrada- j lom. Az őszirózsás forrada­lom győzelme egybeesett a világszerte kibontakozó for­radalmi fellendüléssel. A magyar forradalmi erők fej­lődésére különösen nagy ha­tással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme, a Lenin vezette bol­sevik párt példája. A magyarországi forradal- j mi fejlődés törvényszerű ve- i lejárója volt a Kommunis- j ták Magyarországi Pártjá- ’ nak a megalakulása, amely szervesen kapcsolódott a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi szárnyához, a ki­alakuló kommunista világ­mozgalomhoz. A fiatal kommunista párt első történelmi vívmánya: a Magyar Tanácsköztársa­ság megteremtése. A Tanácsköztársaságért ví­vott harcokban váltak ki­emelkedő kommunista ve­zetőkké olyan elvtársak, mint Landler Jenő, Ham­burger Jenő, Bokányi De­zső. Nyisztor György és má­sok. A Tanácsköztársaság Ma­gyarországon teljessé tette, befejezte a polgári átalaku­lás művét, és egyben döntő lépést jelentett a szocializ­mushoz vezető úton. A mun­káshatalom köztulajdonba vette a legfőbb termelőesz­közöket, az állam irányítá­sát és a közügyek intézését magára a népre bízta, hatá­rozott lépéseket tett azért, hogy a i kultúra közkinccsé váljék. ' Mindez, amit a munkásha­talom fennállásának néhány hónapja alatt, belső és külső nehézségek közepette meg­alkotott, egy emberöltőnyi történelemnek is dicsőségére válhat. A Tanácsköztársaság 133 napja bizonyította a magyar munkásosztály ál­lamalkotó, államépítő erejét, elhivatottságát a nemzet ve­zetésére, a társadalom meg­újítására. A Tanácsköztár­saság útja a szocializmus volt Kedves elvtársak! A Tanácsköztársaság cél­ja a szocializmus megvaló­sítása volit. A proletárdikta­túra gazdasági és politikai intézkedéssorozata — mai fogalommal' — a szocializ­mus alapjainak lerakásával volt egyenlő. Vagyis a ta­nácshatalom alkotómunkája egyfelől a szocializmus ha­ladéktalan megvalósításának koncepciójára, másfelől a honvédelem és az új gazda­sági rendszer létrehozásából fakadó feladatokra épült. A munkáshatalom súlyos örökséget kapott gazdasági téren. A csaknem ötéves há­borús rablógazdálkodás kö­vetkeztében a készletek ki­merültek, a termelés jelen­tősen visszaesett. A terme­lés emelése érdekében az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt a Forradalmi Kor­mányzótanács számos intéz­kedést hozott: intézkedések történtek az üzemek államo­sítására, a nagybirtokrend­szer szétzúzására, a termelés beindításának megszervezé­sére, a termelés irányításá­nak szervezeti kiépítésére. Nehezítette a helyzetet a külföldi gazdasági blokád is. A munkáshatalom számos intézkedést hozott a dolgo­zó tömegek szociális hely­zetének javítására, a mű­velődés közkinccsé tételé­ben. Igen nehéz körülmények között biztosította a mun­kásság, az alkalmazottak el­látását. Bevezette a 8 órás munkaidőt. Intézkedett a baleset- és betegségi bizto­sítás kiterjesztésében, a 60 éves kortól járó általános nyugdíj bevezetésére. Hoz­zákezdett az óvodáktól az egyetemig terjedő oktatási és nevelési reform kidolgo-; zásához. megvalósításához. A munkáshatalom ember- központú szociális terveinek teljes körű megvalósítására a 133 nap kevésnek bizo­nyult. Emellett a tanácsha­talom erejének, energiájá­nak, erőforrásainak jelentős részét lekötötték a katonai feladatok. A magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom úgy érté­kelte, mint a szocialista for­radalom Világméretű kibon­takozásának fontos állomá­sát. A proletárdiktatúra kikiál­tásának nemzetközi jelen­tőségét a kommunista moz­galom és az antant poli­tikusai egyaránt világosan felismerték. Győzelem volt a nemzet­közi tőke ellen vívott csa­tában azért is, mert elvonta az antant katonai erejének egy részét a szovjetellenes intervenciótól és zavarta po­litikai terveit. Emellett for- radalmasítóan hatott a kör­nyező államokra, Európa né­peire. A Magyar Tanácsköztársa­ság létrehozása szükségsze­rűen következett akkori bel­ső társadalmi viszonyaink­ból, s azt munkásosztályunk, népünk forradalmisága hívta életre. Ugyanakkor az első ma­gyar proletárdiktatúrát a nemzetközi imperializmus — a francia, a cseh és a román burzsoázia — fegyveres ere­jével verte le. A magyaror­szági Tanácsköztársaságot a belső hibák és gyengeségek ellenére a külső katonai túl­erő döntötte meg. A munkáshatalom küzdelme nem volt hiábavaló Ezzel lényegében elbukott a polgári demokratikus for­radalom minden lényeges eredménye is. A nagyobb történelmi távlat fényénél azonban a magyar munkás­hatalom küzdelme nem volt hiábavaló. Létrejött a ma­gyar munkásmozgalom él­csapata, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja és a for­radalmi harcban felnőtt el­ső, nagy tettekre képes nem­zedéke. v A Tanácsköztársaság győ­zelmével, fennállásával először törte szét a ma­gyar nép életében a ki­zsákmányolás uralmát, elő­ször mutatta meg, mire képes a munkásosztály tt hatalom birtokában, milyen sikereket érhet el a szo­cialista társadalom megte­remtésében. A magyar proletariátus el­sőként követte orosz mun­kástestvéreit a szocialista forradalom útján és ezzel a nemzetközi proletariátus győzelméért is küzdött. _ ..^ A magyarországi Tanács­köztársaság története azt is bizonyítja, hogy a tanács- rendszer nem orosz sajátos­ság; hogy a munkásosztály viszonylag békés úton, fegy­veres küzdelem elkerülésé­vel is megragadhatja a ha­talmat. ---------­A magyarországi Tanács- köztársaság fennállásának 133'napja alatt új típusú ál­lamhatalmat hozott létre, amely a munkásosztály és a parasztság szövetségére épült, egyesítette a törvény­hozó és végrehajtó hatal­mat, a lehetőségekhez mér­ten nagyszabású gazdasági­szervező, kulturális munkát végzett, forradalmi harcban védte a proletárdiktatúrát a külső és belső ellenséggel szemben, kisajátította a ter­melőeszközöket, megkezdte széles körű szociális és kul­turális programjának meg­valósítását. A munkásmozgalom tör­ténete egyértelműen feltár­ta, hogy a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekei számos vonatkozásban azonosak, a proletariátus hazafisága és nemzetközisége elválaszt­hatatlanul egybefonódik. Kedves elvtársit!c7 ' A Tanácsköztársaság bu­kása után a bosszúálló bur­zsoázia és nagybirtokosság fehérterrorja ezrével ölte meg és tízezrével üldözte ki hazájából a haladó öntuda­tos magyar munkásokat, pa­rasztokat, értelmiségieket. A Horthy-féle ellenforradalom leszámolt a munkásmozga­lom legjobbjaival, de a kommunista eszmét, a kom­munista mozgalmat nem tud­ta megsemmisíteni./A Kom­munisták Magyarországi Pártja a negyedszázadon át fennálló ellenforradalmi rendszer időszakában súlyos áldozatok árán, föld alá kényszerítve a magyar fa­sizmus, később a hitleri (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulója alkalmából me­gyénkben tartózkodó csuvas és bolgár pártdelegáció tag­jai szerdán délelőtt a me­gyei pártbizottságra látogat­tak. A kedves vendégeket Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatta He­ves megye kommunistáinak munkájáról, az alapszerve­zetek tevékenységéről. Szólt továbbá azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a megye dolgozói, szocialista brigád­jai, munkahelyi kollektívái értek el az utóbbi években. Tájékoztatta a két delegá­ció tagjait a megye tervei­ről, a gazdaságépítő munká­ról, szőkébb hazánk jövőjé­ről. Ezt követően Vaskó Mi­hály egy-egy, Kun Bélát áb­rázoló mellszobrot ajándé­kozott a két delegáció veze- ' tőjének, Pjotr Andrejevics Csicsikinnek, az SZKP Csu­vas Területi Bizottsága má- sodtitkárának és Todorka Grosevszkának, a Bolgár Kommunista Párt Targovis- te megyei Bizottsága titká­rának. A csuvas és a bolgár pártdelegáció pártbizottsági látogatásakor jelen voltak a megyei pártbizottság titká­rai, a megye és Eger város vezetői'. Vendégeink a nap továb­bi részét Szilvásváradon töltötték. Ütjukra elkísérte őket dr. Sipos István, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára is. Az állami gazdaság központja előtt Habéra László, az MSZMP Egri járási Bizott­ságának első titkára, Farnik László, a gazdaság közgaz­dasági és dr. Szabó Péter termelési igazgatóhelyettese köszöntötte vendégeinket. Először Habéra László adott tájékoztatást Heves megye legnagyobb járásá­nak, a 70 ezer lakosú egri járásnak életéről, gazdasági tevékenységéről, az ipari és a mezőgazdasági üzemek munkájáról. Ezután Farnik László igazgatóhelyettes mu­tatta be az ország legkisebb állami gazdaságát csuvas és bolgár barátainknak. A tájékoztatás után csu­vas és bolgár vendégeink kérdések sorozatát tették fel a járás, illetve az állanrü gazdaság vezetőinek. Pjotr Andrejevics Csicsikin, az SZKP Csuvas Területi Bi­zottságának másodtitkára például a lótenyésztés mód­szereire, illetve az exportte­vékenységre kért választ. Todorka Grosevszka, a Bol­gár Kommunista Párt Tar- goviste megyei Bizottságá­nak titkára pedig az állami gazdaságban dolgozók élet- és munkakörülményeiről, valamint a juhászairól ér­deklődött. Megtudta, hogy a dolgozók csaknem fele fia­tal. A gazdaság a gyapjú- értékesítésben harmadik az országban. A kölcsönös tájékoztatás után a szilvásváradiak aján­dékokkal kedveskedtek csu­vas és bolgár vendégeink­nek. Ezt követően útjuk a lovasmúzeumba vezetett, ahol Mátyus Viktor, az ál­lami gazdaság lótenyésze­tének vezetője kalauzolta végig barátainkat a lipicai lótenyésztés történetét be­mutató kiállításon. Vendé­geink érdeklődéssel tekin­tették meg a gazdaság ba­romfitelepét is, majd a dél­utáni órákban tértek vissza a megyeszékhelyre. ! 5?askó Mihály a csuvas és a bolgár vendégeknek Kun Béla szobrát ajándékozza , esex , . ■ ivótól Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents