Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Gyöngyös is kiemelt Az ökölvívó-szövetség sajtótájékoztatója Budapesten sajtótájékoz­tatót tartott a nemrégiben újjáalakult Magyar ökölví­vó Szövetség. Varga Ferenc, a MÖSZ elnöke ismertette a sportág jelenlegi helyze­tét, és az elnökség elképze­léseit. Hangsúlyozta, hogy az ökölvívás meglevő alap­jaira kívánnak építeni, min­dent megőrizve a múltból, ami hasznosítható. Üj alapo­kat teremtenek viszont ab­ban az értelemben, hogy olyan szervezeti keretek jöj­jenek létre, melyek között egységes szemléletű gyakor­lati munka lehetséges. Pil­lanatnyilag nincsenek, nem 1 is lehetnek vérmes remé­nyeink a nemzetközi poron­don. Éppen ezért a szövetség elősorban a jövőre tekint. Tömegesíteni, népszerűsíteni kívánják az ökölvívást. En­nek szellemében alakítottak meg egy területi bizottságot is. Valamennyi megye veze­tőivel elnökségi tagok veszik fel a kapcsolatot. A megye- székhelyek mellett kiemelten kezelnek négy várost: Gyön­gyöst, Vácot, Ceglédet és Özdot. Az ökölvívás jelenlegi fel­tételeit jellemző néhány el­szomorító, lehangoló példa említése után arról szólt a szövetség elnöke, hogy az egyesületekben fokozattabb figyelemmel kísérik majd a szakmai munkát. Minősítik az edzők tevékenységét s ha szükséges, ha a végzett mun­ka nem kielégítő, az OTSH- tól szankciók alkalmazását is kérik. A szakvezetők kép­zésében tudományos, korsze­rű módszerek alkalmazását szorgalmazzák s nagyobb fi­gyelmet szentelnek a bírás­kodás tisztaságának. Papp László, a válogatott szakvezetője elmondta, hogy a közelgő Európa-bajnoksá­gon, sőt a moszkvai olimpi­án sem várhatunk még az eredményességben döntő for­dulatot. A meglevő öklözök közül lehet csak a váloga­tottat kialakítani, akiknek többsége számottevő nem­zetközi tapasztalattal sem rendelkezik. A kérdésekre, válaszokra elhangzott, hogy az idei ver­senynaptáron már nem vál­toztat a szövetség, de külön bizottság vizsgálja a jelen­legi rendszert, amely szep­tember 1-ig javaslatot ké­szít az esetleges változások­ról. A csapatbajnokság fel­tehetően úgy módosul, hogy megyék válogatottjai indul­hatnak felnőtt, ifjúsági és serdülő korosztályban. Fog­lalkoznak a téli versenyek, komolyabb meghívásos ver­senyek és válogatott talál­kozók rendezésének gondo­latával is. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy az egri Dobó István nemzetkö­zi versenyt milyen szinten tartják számon, Varga Fe­renc a következőket mond­ta: — Helyes arányokat aka­runk kialakítani Budapest és más városok között az ilyen események rendezésé­ben. A Dobó-emlékverseny feltételei az egri körcsarnok felépítésével, lényegesen ja­vultak. A nemzetközi verse­nyeken azt akarjuk elérni, hogy valóban rangos me­zőny gyűljön össze, ahol a legjobb magyar öklözök ne­ves külföldiekkel mérkőzhet­nek, nemzetközi tapasztala­tokat szerezhetnek. így tart­juk számon a Dobó-emlék- versenyt is és ebben a szél­iemben gondolunk e hagyo­mányos rendezvény további szervezésére. Virágb Tibor Fordulóról fordulóra A megyei labdarúgó-baj­nokság tavaszi második for­dulójában 34 gól született, ez héttel több az előző forduló góltermésénél és jobb az őszi idény gólátlagánál is. A ja­vulás kétségkívül a Bélapát­falva érdeme; az építők gár­dája egy tucat góllal terhel­te meg a középmezőnyhöz tartozó H. Gáspár SE kapu­ját. Feltűnő a kiesés ellen küzdő hevesiek eredményes­sége,/ akik a 18. forduló so­rán csupán 15 gólt lőttek, most pedig egyszerre négyet — méghozzá idegenben! A 34 gólon 26 labdarúgó osztozott, akik közül a bél­apátfalvi Patkós háromszor talált a kapuba, haton pedig dupláztak a góllöyésben. A gólparádét rendező apátfal­viak „átírták” a góllövőlista élmezőnyét. A lista élén álló Horváth Ferenc ismét ered­ményes volt, s a gólkirály címet védő Benke Ferenc­cel szemben megtartotta két­gólos előnyét. Az élmezőny állása: 15 gólos: Horváth (H. Kinizsi), 13 gólos: Benke (Bélapátfalva), 12 gólos: Fo­dor II. (Apc), Szilágyi (GYE­SE, átigazolt a Gy. Sparta- cusba), 11 gólos: Bencsok (Recsk), Cseh és Patkós (mindkettő Bélapátfalva), 10 gólos: Percze (Recsk). Tudósítóink ezúttal 50 lab­darúgó teljesítményét érté­kelték jónak, s hosszú idő után először fordult elő, hogy az osztályozókönyvünk alap­ján, másfél pontot jelentő „mezőny legjobbja” elisme­rést senki sem érdemelte ki. Sőt a Honvéd Gáspár SE és a Mátraderecske csapatában még jó teljesítmény sem for­dult elő. A 19. forduló válo­gatottja a következőképpen alakult: Tóth (Egercsehi) Patkó (Heves), Bóna (H. Ki­nizsi), Kovács (Apc), Bódi 1. (Recsk) Csikós (Heves), Duzs (Apc) Verebélyi (Novaj), Gu­lyás (H. Kinizsi), Patkós (Bélapátfalva), Szert (Bél­apátfalva). A forduló legnagyobb meg­lepetését a kiesés ellen küz­dő Heves szolgáltatta várat­lan selypi győzelmével, de senki sem számított arra, hogy a Bélapátfalva 12-szer talál be a H. Gáspár SE ka­pujába. A váratlan esemé­nyek sorába tartozik az utol­só előtti Egercsehi Recsken elért döntetlenje, az érmes helyre pályázó Siroki Vasas­sal szemben. Az otthon-ide­gen párharc a szerzett pon­tok alapján az előző forduló­hoz hasonlóan ismét döntet­lenül (9—9) végződött. Vi­szont a hazaiak 23 lőtt gól­jára csak tizeneggyel tudtak válaszolni a vendégek A legutóbbi két fordulóban hat labdarúgót állítottak ki a játékvezetők különböző szabálytalanságok miatt, ez­zel 51-re nőtt a kiállítottak száma. Az éppen dicsőséget nem jelentő lista élén a Hon­véd Gáspár SE áll kilenc kiállítással A kilenc mérkőzésre össze­sen 3850 néző volt kíváncsi, ez 400-zal több az élőző for­duló mérkőzéseinek a látoga­tottságánál. Szigetváry József Vízbe, gyerekek! Az igekötő fontossága NEM TUDOM MEGMON­DANI,' mikor tanultam meg úszni, és emiatt roppant szerencsésnek tartom ma­gam. Ugyanis tanulásom olyan koromban történhe­tett, amely időből még nin­csenek — vagy csak töredé­kesen vanna'k — emlékké­peim. Még az is lehet, hogy tanulni sem tanultam, ha­nem egyszer csak — tudtam; ami egy balatoni gyerektől nem is olyan meglepő. Az emberek többsége soha sem gondolkodik afelől, hogy miért tud járni, épp így van az úszással az, akinek a víz is természetes közege. Azt is gyanítom, hogy á legköny- nyebb úgy megtanulni vala­mit, hogy nem tanítják az embert. Néhány esztendeje ötéves fiamat meg akartam tanítani kerékpározni, de az istennek sem sikerült, — úgy véltem, talán korai még. Két nappal később kinéztem az ablakon: a srác már tu­dott biciklizni. Mindezt azért mondom, mert nem tartom lehetetlen­nek, hogy a mai gyerekek szerencsésebb része, akik „hivatalból” részesülnek úszásoktatásban, éppen a kötött formák miatt nem kedvelik igazán ezt a spor­tot. A testedzés áz életöröm egyik kifejezési formája, és sajnos erről még mindig sok pedagógus vall eltérő néze­teket. A sportban,, úgy , ér­zem, nem elég megtanulni valamit, hanem — légióként — meg is kell azt szeretni. Az utolsó néhány évben komoly erőfeszítések tör­téntek annak érdekében, hogy minél több fiatal ta­nuljon meg úszni. Minden iskola, amelynek erre lehe­tősége volt, igyekezett prog­ramjába iktatni az úszások­tatást: reggelente különbuszok szállítják a gyerekcsoporto­kat az iskola elöl a közeli (vagy sajnos gyakran nem is olyan közeli) uszodákba. Olvastam statisztikát arról, hogy hány gyerek ismerke­dik az úszás tudományával, arról azonban nem, hogy hányán szeretik meg, miután megtanulták. (Tudom, nem kevesen vannak, akik meg sem tanulják rendesen, hi­szen valóban: mire elég az a heti egy-egy alkalom? ..) Nem egy szakembert hallot­tam már panaszkodni, hogy — üresek az uszodák. Ami már csak azért is meglepő, mert hiszen állandóan arról olvashatunk, hogy kevés az uszoda, hogy több kellene, s pironkodva sütjük le sze­münket, ha külföldet járva magunkban összehasonlítjuk 'uszodahelyzetünket a máso­kéval. Ez a magyarországi tömeg­sport egyik sajátos ellent­mondása. Egyrészről igaz a megállapítás, hogy meglehe­tősen szűkösen — az érzé­kelhető fejlődés ellenére is — a sportolási, testedzési le­hetőségek, másrészről nem kevésbé igaz, hogy nem rit­kán még ezek a szűkös le­hetőségek sincsenek kihasz­nálva. Azt hiszem, a fejlődés Munkahelyi spartakiád A közelmúltban a gyön­gyösi városi sporttelepen bo­nyolították le a gyöngyösi városi munkahelyi sparta­kiád döntőit. Eredmények. Asztalitenisz, férfi egyéni (22 induló): 1. Kárpáti István (Kitérőgyár), 2. Mikolai (Vá­rosgondozás), 3. Tábori (Víz­társulat). Csapatban (9): 1. Víztársulat II., 2. Városgon­dozás, 3. Víztársulat I. Női egyéni (10): 1. Lukács Im- réné (Mátraalji Szénbá­nyák), 2. Bánfiné, 3. Gás- párné (mindkettő Városgon­dozás). Csapatban (4): 1. Vá­rosgondozás. Sakk. Férfi~ csapatban (4): 1. Mátraalji Szénbányák (Pribula, Bóna, Kertai). Női egyéniben (3): 1. Nagy Márta (Egyesült Izzó). Teke. Férficsapatban: 1. Izzó I. (Petes, Svába, György) 458, 2. Mátraalji Szénbányák (Ulrich, Barta, Mészáros) 377, 3. Izzó II. 373 fa. Női csapatban: 1. Mátraalji Szénbányák (Jek- kelné, Szekerkáné, Nagy né) 165 fa. Üzemek közötti pont­verseny állása a téli sport' ágak után: 1. Egyesült Izzó 80,5, 2. Mátraalji Szénbá­nyák 69, 3. Víztársulat 48,5 ponttal. Parádsasváron öt gyár 58 sportolójának részvételével az egri járási munkahelyi spartakiád döntőjét rendez­ték meg. A sportszerű kere­tek között lezajlott, színvo­nalas verseny dicséri a tö­megsportolók felkészültségét. Sakk. Férficsapatban: 1. Ércbánya Recsk (Csabai, Kovács, Czene), 2. Farádi Üveggyár, 3. Mátravidéki Fémművek. Asztalitenisz. Női csapatban: 1. Bélapát­falvi Cementgyár (Veres, Kudlák). Egyéniben: 1. Bo­ros Agnes, 2. Kudlák, 3. Ve­res (mindhárom Bélapát­falva). Férficsapatban: 1. Mátravidéki Fémművek, Si- rok (Feith, Tassy), 2. Bél­apátfalvi Cementgyár, 3. Pa- rádi Üveggyár. Egyéniben: 1. Feith Zoltán (Sirok), 2. Veres (Bélapátfalva), 3. Jur- sicsin (Aknamélyítő, Recsk). Teke. Női csapatban: 1. Pa- rádi Üveggyár (Nagy, Sós, Holló), 2. Afész, Pétervásá- ra. Egyéniben: 1. Nagy Te­rézia (Parádi Üveggyár), 2. Vezérné (Pétervására), 3. Sós (Párád). Férficsapatban: 1. Parádi Üveggyár (Stork, Boza, Gembiczki), 2. Akna­mélyítő, Recsk, 3. Áfész, Pé­tervására. Egyéniben: 1. Stork Attila (Párád), 2. Si­mon (Pétervására), 3. Boza (Párád). íbMimsm 1929. március 15., csütörtök Labdarúgó-tehetségkutató akció A Magyar Labdarúgó Szövetség, a Képes Sport szerkesztősége és a Magyar Rádió 1979-ben is meghir­dette labdarúgó-tehetség­kutató akcióját. Erről már lapunkban is beszámoltunk, mellékelve a jelentkezési lapot. A felhíváshoz kapcso­lódva Viczián Zoltán, a He­ves megyei Labdarúgó Szö­vetség utánpótlás-bizottságá­nak elnöke újabb ösztönző lehetőségekről számolt be. Mint monda, a járási, a városi tehetségkutató ak­ció legjobb teljesítményt nyújtó fiatalokból váloga­tott csapatokat állítanak össze. A válogatottak részére a megyei labdarúgó-szövet­ség tornát ír ki. A torna és a tehetségkutatók leg­jobbjai alkotják majd a me­gyei serdülőválogatott kere­tét, s ez a csapat 1980-ban — külföldön — nemzeti tornán képviseli Heves megye szí­neit és részt vesz a megyei válogatottak bajnokságában. A most következő esemény- sorozat új vonása az is, hogy az akciónapokon részt vett gyerekek egy-egy népszerű válogatott labdarúgó dedikált fényképét kapják emlékbe. Akik eljutnak a megyei kivá­lasztóra, az MLSZ szervezé­sében megtekintenek egy ké­sőbb sorra kerülő nemzetek közötti válogatott mérkőzést a Népstadionban. Természe­tesen a legeslegjobbak útja a tatai országos táborba, a ma­gyar serdülőválogatottba ve­zethet. A megyei labdarygó-szö- vetség a megyei művelődés­ügyi osztállyal és az úttörő- szövetséggel egyetértésben csatlakozik a felhíváshoz. Egyben felkéri mindazokat a sportot, labdarúgást szerető sporttársakat, iskolák tanári karát, a labdarúgó-szakosztá­lyok tagjait, hogy kutassák fel és mozgósítsák azokat a tehetségeket, sportágat szere­tő gyermekeket, akik a me­gye labdarúgó-utánpótlásának alapjait szélesíthetnék. A te­hetségkutató akcióra 1979. március 31-ig lehet jelentkez­ni a területileg illetékes já­rási, városi sportfelügyelősé­geknél, labdarúgó-szövetsé­geknél. Az akciónapok idő­pontjairól az események előtt ktpunkb.au hat adtmk. egyik kulcsa éppen az okok elemzése lenne. Ennek során rájöhetnénk arra, hogy a szervezéssel is baj van. Az üres pályák, uszodák egy­szersmind a testnevelők elé tartanak tükröt. ÜJABBAN SOK GYEREK TANUL ÚSZNI (a sok per­sze ebben az esetben is vi­szonylagos, s nyilván csak az előzménnyel hasonlítva igaz), de kevés tanul meg a tanulásnak abban az értel­mében, amely egyszerre je­lenti a besulykolt mozgás­mechanizmusok mellett a kedvet és az ösztönzést is. A nagy görög bölcselő, Platon állítólag egyszer megkérdezte: lehet-e olyan embert hivatalba iktatni, aki sem úszni, sem olvasni nem tud? Kérdésében benne volt a válasz. Ügy gondolom, napjainkban Magyarorszá­gon nehéz dolgunk lenne, ha e platoni követelmények szellemében kéne kiválogatni a hivatalba iktatandó sze­mélyeket. Már bocsánat, egyáltalán nem az olvasás­ra gondolok... Bár ha a szomorú nyári statisztikák jutnak az eszembe, mintha a körül is lenne némi baj, hiszen, jaj, mennyien nem tudják elolvasni a feltűnő helyen elhelyezett nagybe­tűs táblákat: „Mély víz. Csak úszóknak!” Meg azt, hogy: „Fürödni tilos és életveszé­lyes !” HA ERRE GONDOLUNK mégiscsak azt mondjuk: a legfontosabb, hogy — min­den gyerek megtanuljon úsz­ni. Hiszen az úszni tudás életmentés is. (Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy az úszás mindenekelőtt egészséges életörömet jelent.) Erre kell gondolnia minden oktatónak, amikor elkiáltja magát a medence partján: „Vízbe, gyerekek!...” Erre —» az igekötőre. Meg-taníta- ni. Meg-szerettetni. K. L. M. Labdarúgó NB I. A SZERDAI FORDULÓ EREDMÉNYEI: Vasas—Pé­csi MSC 3—1 (2—0), MTK- VM—Csepel 0—1 (0—1), Ta­tabánya—FTC 1—5 (0—4), Dunaújváros—Salgótarján 4—2 (2—0), Békéscsaba— Vasas Izzó 6—0 (1—0), DVTK—ZTE 4—0 (2—0), Haladás VSE—Bp. Honvéd 1—1 (0—0). Ü- Dózsa—MÁV Előre 3—0 (I—0), Videoton—Rába ETO 2—0 (0—0). Nyertek a főiskolás lányok A kosárlabda, NB II. újabb fordulójában megszerezte idei első győzelmét a kö­zépcsoportban játszó Egri Tanárképző női csapata is. Eredmények: Egri TK— Kertészeti Egyetem 74— 56 (30—29) Női mérkőzés, Budapesti V.: Varga, Kápolnás. ETK: Villám, Szekeres 27J Szabó 16, Hegedűs 12, Szép­hegyi 12. Cs.: Német 5, Var­ga Zs. 2, Zsidai, Miklós^ Varga K. Edző: Kovács Gyu­la. Az első félidő jő iramúi kiegyenlített játékot hozott A második félidőben a szo­ros emberfogásra áttért egri csapat nagyobb rutinjával és fegyelmezett játékával akár nagyobb arányú győzelmet is arathatott volna. A csa­pat valamennyi játékosa di­cséretet érdemel teljesítmé­nyéért. STC—Eger SE 75— 54 (34—26) Női mérkőzés, Eger. 100 néző. V.: Beíley, Pázsitka. ESE: Szakái, Nagy 4, SönJ perger 24, Bartus M. 7,' Vinczepap 2. Cs.: Lesó 15i Kosa 2, Mestyán, Molnár, Szűcsi. Edző: Galambos Já­A mérkőzés végére elfá­radó hazai csapat ellen biz­tosan nyert az NB II. egyik jelenlegi legjobb és legma­gasabb csapata, a Salgótar­ján. Kitűnt: Sönperger, Le- só. GEAC—Egri TK 97—73 (40—39) Férfimérkőzés, Gödöllő.' V.: Gidófalvy, Vitéz. ETK: Hubert 21, Kovács Gy. 11, Lavotha 2, Kovács P. 2, Szalay 18. Cs.: Né­meth 9, Szabó P. 8, Varga 2, Megyeri. Edző: Sipos Jó' zsef. Csak az első félidőben tudta tartani hazai ellenfe­lét a főiskolás férficsapat. Az ETK-ban Kovács Gy. és Szalay sérülten is vállal­ta a játékot. Kitűnt: Hu­bert. Rajt: március 18-án A hevesi járási labdarú­gó-bajnokság tavaszi fordu­lóinak sorsolása. I. forduló, március 18.: Tiszanána—Pély, Boconád— Tarnazsadány, Tenk—Erdő­telek, Heves II.—Átány, Kömlő—Kisköre, szabadna­pos : Tarnaszentmiklós és Tarnaőrs. II. forduló, március 25.: Kisköre—Tarnaőrs, Átány— Tenk, Erdőtelek—Boconád, Tarnazsadány—Tiszanána, Pély—Tarnaszentmiklós, szabadnapos: Kömlő és He­ves II. III. forduló, április 1.: Tarnaszentmiklós—Tarna­zsadány, Tiszanána—Erdő­telek, Boconád—Átány, He­ves II.—Kisköre, Tarnaőrs— Kömlő, szabadnapos: Pély és Tenk. IV. forduló, április 8.: Kömlő—Heves II., Kisköre— Tenk, Átány—Tiszanána, Erdőtelek—Tarnaszentmik­lós, Tarnazsadány—Pély, szabadnapos: Tarnaőrs és Boconád. V. forduló, április 15.: Pély—Erdőtelek, Tarnaszent­miklós—Átány, Boconád— Kisköre, Tenk—Kömlő, He­ves II.—Tarnaőrs, szabad­napos: Tarnazsadány és Ti­szanána. Ví. forduló, április 22.: Tarnaőrs—Tenk, Kömlő— Boconád, Kisköre—Tiszaná­na, Átány—Pély, Erdőtelek —Tarnazsadány, szabadna­pos: Heves II., Tarnaszent­miklós. VII. forduló, április 29.: tarnazsadány—Átán*, tar­naszentmiklós—Kisköre, Ti-' szanána—Kömlő, Boconád— Tarnaőrs, Tenk—Heves II., szabadnapos: Erdőtelek és Pély. Vili. forduló, május 6.: Heves II.—Boconád, Tarna­őrs—Tiszanána, Kömlő— Tarnaszentmiklós, Kisköre— Pély, Átány—Erdőtelek, sza­badnapos: Tenk és Tarna­zsadány. IX. forduló, május 13.: Tarnazsadány—Kisköre, Pély—Kömlő, Tarnaszent­miklós—Tarnaőrs, Tiszaná­na—Heves II., Boconád— Tenk, szabadnapos: Átány és Erdőtelek. X. forduló, május 20.: Tenk—Tiszanána, Heves II. —Tarnaszentmiklós, Tarna­őrs—Pély, Kömlő—Tarna­zsadány, Kisköre—Erdőtelek, szabadnapos: Átány és Bo­conád. XI. forduló, május 27.: Átány—Kisköre, Erdőtelek— Kömlő, Tarnazsadány—Tar­naőrs, Pély—Heves II., Tar­naszentmiklós—Tenk, Tisza­nána—Boconád. XII. forduló, június 3.: Boconád—Tarnaszentmiklós, Tenk—Pély, Heves II.—Tar­nazsadány, Tarnaőrs—Erdő­telek, Kömlő—Átány, sza­badnapos: Tiszanána és Kisköre. XIII. forduló, június 10.: Átány—Tarnaőrs, Erdőtelek —Heves II., Tarnazsadány— Tenk, Pély—Boconád, Tar­naszentmiklós—Tiszanána,. szabadnapos: Kisköre és Kömlő.

Next

/
Thumbnails
Contents