Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
Új minőségi követelmények A KB-liatározatok szellemében fejlődik megyénk gazdasága A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság elemezte a megye gazdaságának szerkezetét, s megvizsgálta, hogy miként lehetne tovább fejleszteni azt a Központi Bizottság 1977. október 20-i határozata szellemében. Bár a központi határozat óta alig több mint egy év telt el, a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az élet által követelt megyei határozatok egész sora, a gazdasági szervező munka iránya megegyezett a KB irányelveivel. Gyakorlatilag e központi határozat végrehajtását segítették a korábbi években a megye gazdaságának hosszú távú fejlesztési elképzelései. A szelektív iparpolitikai határozat, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó irányelvek és az exportfejlesztő beruházások ugyancsak ezt a célt szolgálták. MÉRCE: A GAZDASÁGOSSÁG ÉS A NÉPGAZDASÁG HASZNA A végrehajtó bizottság elemzésében rámutatott, hogy a megfelelő mennyiségi jellemzők mellett a termelés gazdaságosságának, minőségének színvonala — ahogyan a Népújság is szóvá tette már — még elmarad lehetőségeinktől. Jellemző, hogy vállalataink, szövetkezeteink nyereségében 1975 óta növekedett az állami támogatás • aránya. Ugyanakkor nem, vagy alig javult az eszközök és a munkaidő kihasználása, kevés hatékony intézkedés született a gyártmány-, illetve termelési szerkezet gazdaságosabbá tételére, a rugalmasabb, — piaci igényekhez alkalmazkodó — termelésszervezéshez. Ez évtől erőteljesebben érvényesül majd a szelekció, s csak a gazdaságos jövedelmező tevékenység számára nyílik zöld út, ezért az állami támogatásra alapozó gazdasági döntésekre is csak a legindokoltabb esetekben kerülhet sor. Mindez a belső tartalékok erőteljesebb, következetes mozgósítását, a szellemi tőke fokozottabb igénybevételét követeli. A MEGYE GAZDASÁGI SZERKEZETE Az elmúlj évek során az ipar a megye gazdaságának vezető ágazatává vált. Különösen jelentős a lignitbá- nyaszat és a villamosener- gia-termelés, néhány gépipari termék, az élelmiszer- iparban pedig a főzelékkon- zervek, cukor, vörösbor, cigaretta termelése. A nehézipar területén a Matraalji Szénbányák, tér- meli a megyében a villamosenergia-termeléshez szükséges lignitet. A vállalat fokozatosan felszámolta a piofiljába nem illeszthető tevékenységet, s bányá szalon kívüli termékei az ipar- ág ellátását szolgálják. A jelenlegi feltételek alapján nyolc-tíz évre biztosított >■ meg a Borsodi Szénbányák f Vállalat egercsehi aknaüzemének termelése, korszerűsítése azonban már gazdaságtalan volna, ezért hosz- szabb távon annak megszüntetésével kell számolni. A Gagarin Hőerőmű energiatermelését sem lehet fokozni a jelenlegi kapacitás mellett. Mint utóbb kiderült, a beruházási okmányban rögzített teljesítőképességet nem ludja^ az erőmű elérni. Az építőanyagiparban és az ásványbányászatban adottságainkat eddig csak részben használtuk ki. Áz elmúlt években korszerűsödött az ágazat, hisz Egerben és Mátraderecskén korszerű cserép- és téglagyárat adtak át. Jelentősen javítja majd a cementellátást a bélapátfalvi új gyár üzembe helyezése is. Stabilizálódott Selypen a nyomócsőgyártás, s termelésére még hosszú távon szükség lesz. Az ÍS vasipari Művek parádi fffWPanaK termelése teljes egészében exportálható. Igen heterogén gépipari üzemeink termékszerkezete Nehány kivételtől eltekintve a termékek műszaki színvonala elmarad a világpiaci igényektől, s exportálásuk javarészt csak állami támogatással lehetséges. Kedvező viszont, hogy számszerűen kevés, de az átlagosnál korszerűbb gyártmányok — félvezetők, vákuum- technikai gépek, gépjárműsebességváltók, kompresszorok, pneumatikus elemek, irányítástechnikai berendezések — is kikerülnek néhány üzemből. Ennek köszönhető, hogy a gépiparban működnek a leggazdaságosabb vállalatok is. I A gépipar műszaki fejlesztése személyi és tárgyi feltételei kedvezőtlenek, s gondok vannak a tevékenységgel kapcsolatos szemlélettel is. A könnyűipar szerepe a megyében szerény, zömét a bútor-, cipő- és textilipar termelése teszi ki. Az utóbbi időben a behozott termékek áremelkedése miatt az üzemek gazdaságossága jelentősen romlott. Ez,t a kedvezőtlen folyamatot még belső intézkedésekkel sem tudták ellensúlyozni. Épp- ezért valószínű, hogy néhány megyei egység termelésének és létszámának csökkentésére, illetve visz- ■ szafejlesztésére kerül sor. Nem fejlődött megfelelően a megyében az építőipari kapacitás minősége, és meny- nyisége sem. Különösen nagy a feszültség a mélyépítésben, hiszen például az útépítő kapacitást teljesen egyoldalúan, az aszfaltozási munkákra , fejlesztették fel. Az újonnan létesült, építőipari épületszerkezeteket, előre gyártott elemeket előállító üzemeli kihasználtsága alacsony, az új korszerű termékek térhódítása lassú, elsősorban azért, mert hiányzik az összehangolt fejlesztés és az együttműködés. Az élelmiszeripar a megye legnagyobb hagyományú agazata. Fejlődése azonban nem tartott lépést a mező- gazdasági termelés növekedésével, s további kapacitásbővítés csak a mezőgazdasági üzemek munkájával összhangban történhet. Főleg a zöldség- és gyümölcs- termelés hátterét kell figyelembe venni a fejlesztéseknél, ami hűtőipari beruházást alapozna meg. ..Változatos körülmények között dolgoznak a megye mezőgazdasági üzemei. Sajnos a termelési szerkezet sok helyütt még nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a gazdaságossági követelményekhez. A növénytermesztési ágazaton belül a zöldségtermelő terület aránya közelebb ke- rdlt^ a piac igényeihez. A szőlő- és gyümölcstelepítési rekonstrukciókat ugyanakkor a kívántnál lassabban hajtják végre a gazdaságok. A kékszőlő-telepítéseket az oltványhiány miatt nem lehet gyorsítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok a mezőgazdaság árutermelésének mintegy 35 százalékát adják. A mező- gazdasági nagyüzemek és felvásárló szervezetek intézkedései a termelés és felvásárlás biztonságát szolgálták. A megye erdősűrűsége az országban az egyik legnagyobb, mintegy 31 százalék. Ugyanakkor a kitermelhető fa mennyisége a faállomány kedvezőtlen kor- és fajta- összetétele miatt hullámzó. Az elsődleges faipar pedig nem képes a lehetőségek kihasználására, kapacitása alacsony. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság üzemeiben az utóbbi években kedvezően változott az export szerkezete, növekedett a tőkés kivitel részaránya. A további fejlődés érdekében eddig 33 megyei gazdálkodóegység csaknem 1,7 milliárd forint értékben exportbővítő fejlesztést indított. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy eddig a tervezett többletexportot még nem értük el. Sőt, várható, hogy néhány könnyű-, gép- és élelmiszeripari termék esetében romlanak a piaci feltételek, illetve az állami visszatérítések csökkenése nyomán mérséklődik a termelés, s az export egyaránt. KIEMELT FELADATOK Mindezek alapján szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság, hogy az illetékes állami szervek bevonásával ellenőrizzék a pártszervek az exportfejlesztő beruházások terv szerinti megvalósítását és gazdaságos kihasználását. Ugyanakkor nyújtsanak segítséget az export- termelés és a gazdaságosság tervszerű növeléséhez, az új gyártmányok és tevékenységek bevezetéséhez. Korszerűsíteni, bővíteni kell a jelenlegi információs rendszert — az új minőségi követelményeknek megfelelően — a területi pártszerveknél, hogy a termelés gazdaságosságáról, a termékek önköltségéről — különösen az importanyagok és energia felhasználásáról — megfelelő tájékoztató anyag álljon rendelkezésre. A végrehajtó bizottság ajánlotta a megyei tanácsnak, a népi ellenőrzésnek — a témát a megyei NEB is megvizsgálta már — és a TESZÖV-nek, hogy nyújtsanak nagyobb támogatást a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításához a mezőgazdaságban. Ezen belül a rét-, legelő-, valamint takarmánygazdálkodás, a juh- és exportképes kisállattenyésztés színvonalának növeléséhez, a zöldségtermeléshez, és a szőlő-gyümölcs telepítéshez. Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese Hz egymilSiőrd nyomában Hát nem sikerült. Az a semmi kis tizennégymilliócs- ka hiányzott az egymilliárd- hoz. Pedig milyen szép is lett volna: ha a múlt év májusában megfogant elhatározásuk teljesül, akkor a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói büszkén hangoztathatták volna, hogy ők már egymilliárdos cég lettek. A bűvös milliárd birtokosai. Ha az a tizennégy- millió... De hát mit számít ei a megye lakosságának, a fűszerüzletek, az ABC-áruhá- zak vevőinek? Nemcsak a vevőkön múlott Könnyű volna most mindent azzal magyarázni, ha a vevők többet vásároltak volna, ha az év végi ünnepi időszakban még nagyobb forgalmat lehetett volna elérni, ha a tervezett áru- mennyiséget mind el lehetett volna adni... De ez így nem igaz. Maradjunk a klasszikus bölcsességnél, amely szerint a pultnak is két oldala van. Tehát a másik oldalon levőkön is sok múlik. Nem is titkolja ezt a vállalat igazgatója, Csépány Ferenc sem. Éppen az egy- milliárdért folytatott erőfeszítéseknek azt a hasznát is magyarázza, hogy élesebben ugrottak ki a kritikus pontok. Például a központi apparátus már megszokott, de nem mindig elég rugalmas intézkedési mechanizmusa. Az információ áramlásának a szükségesnél lassúbb üteme. Gyakorlati példát is hallottunk. Megtörtént, hogy az egyik üzletben elég nagy mennyiségű készlet várt vevőre olyan áruból, amit egy másik üzletben hiába kerestek a vevők. Csak egy kis furgonnal szinte percek alatt lehetett volna mindent elrendezni. A tanulságot meg sem kell fogalmazni. Arra is számítottak annak idején, hogy néhány cikknél emelkedni fog a kereslet. így az úgynevezett kereten kívüli hentesáruk- nál. Tévedtek. Nem olyan mértékű volt a növekedés, mint gondolták. Másik példa: a kenyérből, kevesebb fogy, mint korábban és többen kérnek • zsemlét, valamint finomabb pékárut, mint amilyenek a kalács, és a különböző sülttészták. Arra is gondoltak, hogy a tömény szeszes italok árának emelkedése maga után vonja majd a bor iránti kereslet fokozódását. Nem ez történt. Kevesebb száraz áru fogyott, kevesebb zöldség- és gyümölcsfélét adtak el, mint ahogy számítottak rá. Mindez így együtt azt is jelzi, hogy a vásárlói magatartás is formálódik, alakul, amit éppen a kereslet változásai fejeznek ki a legerőteljesebben. Márpedig ennek csak egyetlen ,,ellenszege” van: a kiskereskedelem-, nek frissebbnek, rugalmasabbnak kell lennie, mint volt eddig. És még ez sem a teljes igazság így, mert ennek alapfeltétele az is, hogy a nagykereskedelmi partnerek ne csak készségesek legyenek, hanem mindig megfelelő választékkal is rendelkezzenek. Az elmúlt évben már jóval kevesebbszer kellett a megyén kívülről beszerezniük árut a boltosoknak. Mindez pedig így együtt megfelelő derűlátással tölthet el minden vásárlót. Három város, bárom választék? Szokták emlegetni, köny- nyű a gyöngyösieknek, mert olyan üzleteik ■ vannak, mint a Mérges utcai, az Olimpia utcai és a Fő téri bolt. Ott aztán minden van, ami szemnek és szájnak ingere. De könnyű a hatvaniaknak is, mert a Marsó-brigád, a kitüntetett üzlet... és még most is bővítik azt az üzletet. Hol van egy ezekhez hasonló áruda Egerben? Az ingerült hangú kérdés mögöttes része igaz, ha Eger belvárosi boltjait nézzük végig. Ezekben a kis üzletekben nem lehet olyan árubőséget varázsolni a szűk eladóterekbe, mint a korszerű, a négyszáz négyzetméter alapterületet meghaladó áruházakba. Igaz, de hát miért nem épít modern üzleteket a vállalat a megye székhelyén is? Nagyon kevesen gondolnak most arra, hogy ez nem csupán a vállalaton múlik. A pénzen túl a megfelelő helyre is szükség van. Ha a tanács nem tud ilyen területet biztosítani az építkezéshez, akkor hiába van pénz, hiába van szándék, korszerű üzlet nem lesz. A valamikori, maszekvilágból örökölt boltocskák a legkevésbé sem alkalmasak a szemet is vonzó, ízléses, arányaiban is mutatós áru- választék kínálására. A dolgok lényege itt van és nem a rangsorolásban. De még az is igaz, hogy a legmodernebb üzletek élére a legjobb kereskedők kerülnek, akik éppen azért kiemelkedő személyiségei a szakmának, mert nemcsak a sült galambra várnak. Rajtuk, fürgeségükön, üzleti kapcsolataikon is múlik, hogy mi az a több, amit ők az átlagon felül is előteremtenek és kínálnak. Olykor a reklám sem jó Ételkóstolóval egybekötött árubemutató. Ismerős kifejezés? Igen. Aztán eltelik a bemutató után két hónap, a vevő megy és szeretne újból vásárolni a megkedvelt áruból. Sajnos, nincs, elfogyott, tudja meg a kínosan mosolygó eladótól, ha egyáltalán van ereje az eladónak akárcsak kínosan is mosolyogni. A nagykerek általában nem adnak a kis üzleteknek az új cikkekből kóstolásra elegendő mennyiségű kis Szerszámoápek kooperációi!. L,-, A Szerszámgépipari Müvek Budapesti Köszörűgépgyára Nyugat-Európa egyik legismertebb szerszámgépgyárával, az NSZK-beli Gilde- meister-céggel közösen gyárt esztergagépeket. A gépek egyes alkatrészeit a külföldi cég szállítja, de a főbb egységek már Budapesten készülnek. A jobb minőségű alkatrészek készítése lehetővé teszi, hogy az idén már több mint kilencven százalékban saját gyártmányúnkat építhetnek be a gépekbe, így azok gyártása gazdaságosabbá válik. A képen: készülnek az esztergagépek. (MTI fotó — Fehér József felvétele — JCS> tételt. Azaz: nem törődne® azzal, hogy a kereskedőket megnyerjék az új gyárts mánynak. És az udvarias, nyájas el-* adó? Ez még mindig csak vágyálom ? — Ma már elfogadott megállapítás, hogy az élelmiszer kiskereskedelem nehéz fizikai munka — halljuk' a vállalat igazgatójától. — Még mindig nem tudtunk úgy korszerűsíteni, hogy a bolti eladóknak és a pénztárosoknak is ne kellene na-t ponta sok-sok mázsányi súlyokat megmozgatniuk. FáJ radtak a dolgozóink. Lehet,1 hogy furcsán hangzik, de a kisebb üzletek élére nem tudunk kapni fiatal vezetőket. Elriasztja őket mindaz a sok nehézség, ami ezzel a beosztással együtt jár: a szállítások időpontjának bizonytalansága, a rengeteg fi-j zikai munka. — Es a párttagok? —t — kérdezzük Molnár István párttitkártól. — A párttagok is emberek’ — érkezik a válasz. — Köztük is vannak esendők is, megtévedők is. De azt állíthatom, hogy az idősebb párttagok mindenben példát adnak a fiatalabbaknak és készséggel segítik is őket. Az elmúlt évben is így történt ez, amikor a célkitűzésünk eléréséért kellett erőfeszítéseket tennünk. Gazdaságosság és ellátás Majdnem félszáz olyan kis boltja van a vállalatnak, amelynek működése ráfizetéses. Évente mintegy négymillió forintot visz el a jövedelemből ez a körülbelül ötven üzlet. A természetes megoldás az lenne, ha ezeket a kis boltokat bezárnák, összesen három esetben került erre sor, de mindig úgy, hogy a helyi tanács egyetértésével döntöttek így. Már olyan megoldást. is keresnek, hogy bérbe adják ezeket a boltokat. Ahol lehet, ott a környék üzleteinek választékát rendezik, hogy a megfelelő készletet tudják biztosítani. Itt jut eszünkbe: időnként jelentős leltárhiányokról is hallani. Ennek aztán annyi következménye lesz, hogy legfeljebb az üzlet vezetőjét átteszik egy másik boltba — vezetőnek. Pillanatok alatt kiderül, hogy a szóbeszéd nélkülöz minden reális alapot. Legfeljebb az fordulhat elő, hogy akár még két-három leltárhiány után is ott marad valamelyik kis bolt élén az illető, mert egyszerűen nem találtak még a helyére másik személyt. De nem mentik meg, nem „kenik el” a hiányt, a felelősségre vonást sem. Van másik példájuk is. A nagyobb üzlet vezetője képtelen volt a' feladatait kifogás nélkül ellátni, ezért ki- • sebb üzletbe helyezték át. Ott viszont kitűnően helytáll. Ezekben az ügyekben is a lakosság ellátásának minél teljesebb biztosítása a döntő vezérlőelv, ahogy hangsúlyozza a vállalat igazgatója. Lehetne még számokat is sorolni akár a münkaver- seny hatékonyságáról is, az idei tervben rögzített feladatok dinamikus fejlődéséről, a munka termelékenységének fokozásáról, az átlagjövedelmek kedvező alakulásáról, mindez együtt azonban egyetlen számban testesül meg: az idén egy- milliárd-nyolcvanmillió forintot akarnak elérni. Ha arra a bizonyos tavalyi tizennégymilliócskára „ gondolunk; nem is olyan akármilyen szám ez a több mint egymilliárd. Reméljük. mi vásárlók látjuk majd ennek hasznát mindenekelőtt. G. Molnár Ferenc 1979. február lt„ vasárnap
