Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
Északi Kedvezőtlen adottság eredményes munka Mátraderecskén A Mátra északi felén nem épültek üdülőhelyek. Amióta a kirándulók felfedezték — márpedig elég régen volt —, mindig a délre néző, a naposabb fekvésű oldal vonzotta a kirándulókat. Az északi rész nagyon mostoha tud lenni Hogy valaha miért mégis itt választottak maguknak falut a letelepedők, azt már nehéz lenne kibogozni. Tény, hogy az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben már szerepel a falu, s az ősök kései, mai utódai bizony nem dicsérhetik a hajdani településválasz- tók döntését. Már ami a mezőgazdasági termelést illeti. Attól rosszabb, savanyúbb földet, kedvezőtlenebb, cudar időjárású helyet alig lehetett volna kikeresni a környéken, mint ahol a mai mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet földjei, táblái találhatók. A meglepő csupán az, hogy a téeszirodába belépő szeme önkéntelenül megakad azon a díszes rézdomborításon, amely a folyosó faláról néz a látogatóra. A tábla nem kevesebbet tudat a megérkezővei, mint azt, hogy a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet kiváló téesz. Tíz év munkája Amikor 1960. január 20-án megtartottuk a faluban az alakuló közgyűlést, aligha gondolhattak arra az úttörők, hogy ma ilyen zárszámadást tarthat a közös gazdaság. Akkoriban még olyan szólást jegyezhetett föl a krónikás, miszerint a derecskéi emberek úgy vélték, hogy még „az unokák számára is adósságot csináltunk.” Ebben a községben az egész országban jelentkező, általánosnak mondható, a téeszmozgalom kezdetével vele járó gondokat még az is nehezítette, hogy nem lehetett hozzáfogni a meglevő talajon komolyabb nagyüzemi gazdálkodásnak. Kerek tíz esztendő alatt tudta csak elvégezni a közös gazdaság azt a talajvédelmi, talajjavítási munkát, ami megalapozta, egyáltalán lehetővé tette a normális mezőgazdasági termelést. Pontosan kidolgozott terv szerint, egy évtizeden keresztül folyt a talaj szerkezet átalakítása, a föld termőbbé tétele. Az altalajlazitást, kémiai talajjavítás, meszezés követte. A szerves és szervetlen trágya megfelelő arányú kombinációja is hozzátartozott ahhoz a munkához, amely aztán végül is meghozta a várva várt sikert. A kedvezőtlen talajadottságú, rossz éghajlatú vidéken ma ugyanúgy termelnek, termesztenek gabonát, mint a járás területén bárhol. A mátraderecskei Rákóczi Termelő- szövetkezet két esztendő óta 39. mázsás hektárankénti átlag búzatermésével a járásban a második legeredményesebb termelőnek számít. Hosszú út Persze idáig nagyon hosz- szú; út vezetett. Az elaprózott táblák, az utak hiánya, mindmind megannyi gondot jelentett. Nem is beszélve arról, hogy folyamatosan kellett kivonni a növénytermesztésből a 17 százalékon felüli lejtésű földeket. Az ilyen domb- oiaaiaKon kénytelenek voltak felhagyni a kultúrnövények Hűtésével, hiszen a gépek számára nehezen hozzáférhető, vagy- egyszerűen bevethetet- len terepet jelentett a hegyoldal. Még a leggondosabb, legóvatosabb munka mellett is egészen 1970-ig, egyetlen olyan esztendő nem fordult elő a termelőszövetkezet történetében, hogy valamilyen gép fel ne borult volna valamelyik domboldalon! ~ / Eze.ket a területeket foko- zatosan, az emberi tevékenység, a téesztagok munkája nyomán beborította az erdő. Közel kétszáz hektárnyi területet ültettek be facsemetével a mátraderecskei gazdák, a 10 százalék fölötti lejvénytermesztést is. Hetven hektárnyi területen például alagcsövezték á rétet, s itt nem megy ritkaság számba a 400 mázsás hektárankénti zöldfűtermés sem. Az állatállomány számára csak a kukoricát kell vásárolni, minden más egyebet megtermel magának a termelőszövetkezet. A mostoha körülmények rendkívüli feladat, illetve új útkeresés elé állította az állattenyésztésben dolgozó szakembergárdát is. A meredek hegyes vidéket ugyanis a magyar tarka szarvasmarha nem bírta el. Az .időjárási feltételek is túl kedvezőtlenek voltak e fajta számára, így esett a választás a Li- mousinra, amellyel öt éve fajtaátalakitó tenyésztésben húsirányú szakosítást végeznek. A Mátra északi oldalán fekvő kis hegyi község szarvasmarha-tenyésztése, az itt folyó munka magas szakmai színvonala országos ellenül választotta a községet á húsirányú szakosodásról tartott szakmai konferencia színhelyéül. Gyakran látogatnak át a szomszédos Borsod megyéből is termelőszövetkezeti vezetők, s nem is titkolják, hogy mintának tekintik a mátraderecskei szarvasmarha-tenyésztést, s szeretnék átvenni, meghonosítani az itt szerzett kedvező tapasztalatokat. Mivel a környéken egyetlen termelőszövetkezet seni foglalkozik nagyüzemi sertés- tartással, a Rákóczi Tsz ötven anyakocát tart, hogy annak ezres szaporulatából minden esztendőben biztosítani tudja a háztáji gazdák igényét. Kapcsolat a melléküzemággal A mezőgazdasági alaptevékenységen kívül, melléküzemágak is találhatók a közös gazdaságban. így például á recski kőbánya kétmillió forintos termelési értékkel gazdagítja a közösséget, s ugyanennyi a szállítás, fuvarozás termelési értéke is. A földmunkagépsor, amely a Gagarin erőműnél négy kotrógéppel, két dózerrel Folyik a karbantartás. A gépeket a tavaszi munkákra készítik elő. tésű földeken pedig legelőtelepítést folytattak. így alakult ki a mai szerkezet. A több bűnt ezerhét- száz hektáros termelőszövetkezeti területből mindössze ötszáz hektárt tesz ki á szántó. Ezen a félezer hektáron viszont valóban gazdaságos és eredményes gazdálkodást folytat a termelőszövetkezet. Fontos szempont volt a vetésszerkezet kialakításánál, hogy kapás növényt lehetőleg nem szabad termeszteni. A kalászosok és a szálas takarmány adja a növénytermesztés gerincét. Fontos szempont, hogy a közös gazdaság állatállományát ellássák megfelelő mennyiségű és jó minőségű- takarmánnyal. 400 mázsa ismerést és figyelmet váltott ki. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség nem véletdömperekkel és IFA-tehef- gépkocsikkal végzi a pernye gátrendszerének építését, s Mivel az alaptevékenységen belül a fő profil a szarvasmarha-tenyésztés, így ehhez kelleti igazítani a nonaponta kétezer köbméter földet mozgat meg, 15 millió forintos termelési értéket képvisel.. A kedvezőtlen körűiméi nyék között gazdálkodó termelőszövetkezetnek szükségé is van a melléküzemágakra! amelyek mintegy a stabilizá- tor szerepét töltik be a kői zös gazdaság életében. A melléktevékenységből származó bevétel ugyanis átáramlik az alaptevékenységbe, s így magát a mezőgazdasági munkák minőségi javítását szolgálja. Csupán a talajszerkezet átalakítása, a meliorációs munka 19 millió forintba került. A helyes arányok kialakí-’ tása, a tudatos előrelátó munka meg is hozta gyümölcsét. Az alig háromszázas átlaglétszámot számláló termelőszövetkezetben 82 a harminc éven aluli fiatalok szái ma. A környék kínálja a jobb-- nál jobb munkaalkalmakat. Itt van az ércbánya, az aknamélyítő üzem, a Mátravi- déki Fémmüvek, a szomszédban a nógrádi szénbányák. A termelőszövetkezet mégsem szűkölködik munkaerőben. Ez annak köszönhető.,, hogy becsületes munkával mindenki megtalálja józan számítását a közös gazdaságban, ahol tavaly is 3700 forint volt az átlagbér. IX) -I A hegyvidék szarvasmarhája a Limousin. Jól bírja a kát és tűri az ide járás viszon tagságait. aostoha domborzati viszonyom
