Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
VILÁG PROLETABJäI, EGYESÜLJETEK! Eloltották a lángokat Zsanán AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam,"Tok szám ARA: 1,20 FORINT 1979. február 6., kedd r így dolgoztunk Sokféle részlet ismert volt már abból — napi tapasztalatok, az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülése, az országgyűlés téli ülésszaka nyomán —, amit most teljes, összefoglaló képként tárt elénk a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A népgazdaság 1978. évi tervének teljesítéséről nyújtott átfogó összegezés — amit a napilapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — arra ad módot, hogy tavalyi munkánk eredményeiről összeillesszük az önmagukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb részleteket; a tanulságok levonása, s hasznosításuk elkerülhetetlen. Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, vajon miként summázható a megtett út, azt felelhetjük, sikerrel legyűrt akadályok és elmaradt lépések bonyolult keveredéseként. Nem a haladás ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válasz arra is, megtorpanásról nem beszélhetünk. Arról azonban igen — mégpedig megkülönböztetett figyelmet sürgetve kell szólnunk róla —, hogy munkánknak egyre inkább a minőségi jellemzői kerülnek Előtérbe, s itt varrnak tetemes adósságaink. Mert hiszen igaz, a termelőágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fejlődtek, de éppen a minőségi, összetételbeli vonások háttérben maradása miatt a termelés egészének hatékonysága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem növekedése négy százalék a célul meghatározott öt számlákkal szemben. Amibe belejátszott, hogy a bruttó termelés sem emelkedett a számított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt annak, hogy az anyagi ráfordítások gyorsabban növekedtek, mint maga az árukibo- esátás. Ez utóbbi, ha egyetlen esztendőben föllelhető jelenségnek mutatkozna, nem okozna különösebb fejtörést. Tartós, hosszabb ideje meglevő folyamatról van azonban szó, amit — életszínvonalpolitikai, s gazdaságfejlesztési céljaink ismeretében egyaránt — nehéz teherként vállainkon nem hordhatunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beruházások tervezettet meghaladó mértéke, a készletfelhalmozás már-már akrobatamutatványokhoz illő emelkedése. Az ilyen és hasonló tényezők azután úgy válnak igazán testközelivé, hogy a behozatal túllép az ésszerű, az indokolt határokon, ugyanakkor a kivitelnél elmaradnak, késnek a lépések, melyek növelnék versenyképes áruik mennyiségét. korszerűségét, használati értékét, fajlagos költségeikkel összevetett árát. Mindenkor veszélyesek a végletek, s akkor különösen, ha a gondok szorítóak. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy milliók munkája eredményeként az 1978-as • esztendő is hozott szép sikereket. A vegyipar gyors termelésnövekedését például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a kedvező eredményű kivitel fokozódása kísérte; az egy lakosra számított 1,2 tonna szemes termény és 124 kilogramm hús előállítása európai viszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény, s a . 88 ezer lakás fölépítése —< bár kétezerrel kevesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fel. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés 1978- ban az iparban 3,5 százalékkal, az építőiparban nyolc, a mezőgazdaságban két százalékkal csökkent. A beruházásaikra, fejlesztéseikre büszke cégeknél a mérleg e másik serpenyőjét is figyelni kellene. Az előbbihez hasonló ellentétpárokat — a köznapi tapasztalatokra támaszkodva is, a Központi Statisztikai Hivatal jelentését olvasva is —, sajnos könnyedén összeállíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iramban emelt beruházási célú értékesítését, ugyanakkor — például és nagy súllyal a gépiparban — a termékszerkezet korszerűsítése az indokoltnál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is elavult, nem korszerű termékek kerülnek a közfogyasztásba, a felhalmozásba egyaránt. Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően értékelni munkánk eredményeit és teendőinket, hanem kerüljük meg az előbb említett, illusztrált szembesítést. Az a tény, hogy további fejlődésünk kulcskérdésévé az egyensúlyi helyzet javítása vált, a megtett lépésekkel szemben az elmaradtakat emeli a fő helyre. Azaz: tartsuk számon, miben sikerült előbbre jutni az előző esztendőkhöz képest, ám a hangsúly azon legyen, hol, miben, miért maradtunk el lehetőségeinktől. Mert elmaradtunk, s hogy ok-okozat mindig kapcsolódik, azt tapasztalhattuk, az 1979. évi népgazdasági terv céljainak megfogalmazásánál, a minimális növekedést jelző számok kimondásával. Sem az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság valóságos helyzetét, ezt tükrözik a statisztikai jelentésben foglaltak is. Annak ellenére igaz ez, hogy tisztelet és elismerés illeti a különböző termelő kollektívák jó célú erőfeszítéseit, eredményeit, ám azt kell mondanunk, összességében mégis kevés az, amire jutottunk, nem korábbi gazdálkodási szintünkhöz, hanem a követelmények diktálta, a lehetségest és a szükségszerűt magukban foglaló mércékhez képest. A szóban forgó tények nagy biztonságú alapot kínálnak az okok, okozatok föltárására, megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termelőhelyeknek, elvét viszont világosan megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 1978. decmeber 6-i ülése. A testület tanácskozásán elhangzott előadói. beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára erről az elvről így szólt: „A követelmények fokozása a vállalatokat mint gazdálkodókat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig mint munkavállalókat, érintse. Az intézkedéseknek az erőforrások gazdaságosabb fel használására, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítására kell ösztönözniük, jövedelemhez pedig csak fokozódó követelmények teljesítésével lehes- -sen hozzájutni”.' Bonyodalmak Iránban Khomeini ideiglenes kormányfőt nevezett ki Mit tesz Baktiar és a katonaság? Hétfő délutáni sajtóértekezletén Khomeini ajatol- lah bejelentette, hogy Mehdi Bazargant, egyik közeli munkatársát jelölte ki ideiglenes kormányának elnökévé és felkérte a kormány megalakítására. Bazargan, aki jelen volt a sajtókonferencián jelezte, hogy elfogadja a megbízatást. Khomeini közölte, hogy az „Iszlám Forradalmi Tanács” javaslatára döntött Bazargan kinevezéséről. A sajtókonferencián Khomeini ismét követelte a Bak- tiar-kormány lemondását. Bejelentette, hogy az ideig" lenes kormány feladata az iszlám köztársaság megalakítása és a népszavazás megtartása lesz. Khomeini hangoztatta, hogy „ennek a kormánynak engedelmességgel tartozik” és aki ellene fordul, azt a „törvény és az iszlám forradalom ellen" ségének tekintik”. Az iszlám kormány elnöke kinevezésének hírére reagálva Baktiar kormányfő azonnal kijelentette: „Iránban csak egyetlen kormány létezhet”. Hangoztatta, hogy az ország és a törvényes hatalom egyaránt oszthatatlan. Arra a kérdésre, vajon letartóztatja-e Mehdi Bazargant, az ideiglenes kormány elnökét Baktiar azt válaszolta: más az, ha csak szavakra szorítkozik, és ismét más, ha cselekszik is. Nyugati hírügynökségek emlékeztetnek rá, Baktiar korábban többször fenyegetett azzal, hogy letartóztatja a Khomeini által alakítandó kormány tagjait. Az elmúlt két napon Iránban mintegy száz politikai személyiséget tartóztattak le, köztük volt miniszte’reket, valamint ellenzéki politiku* sokat. Teheráni, jól tájékozott források szerint a letar- tóztatási hullám legújabb áldozatai között van Ali Sza- jed Dzsavadi, a januárban alakult „Mozgalom” nevű, ellenzéki politikai párt vezetője, aki egyben Irán egyik legismertebb írója is. A Kajhon című teheráni napilap hétfőn idézte a hadsereg szóvivőjét, aki cáfolta, hogy az ország katonai vezetői kapcsolatban állnak Khomeinivel. A cáfolat közzétételével egyidőben a Reuter teheráni katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a vallási ellenzék vezetője elnyerte több ezer olyan katonatiszt támogatását, akik ko- rábhan nyugállományba vonultak, avagy eltávolították őket a hadseregből, mert szembenálltak az uralkodóval. Ezek a személyek — a források szerint — hajlandók nyilvánosan támogatni Khomeini forradalmi tanácsát, vagy megalakítandó ideiglenes kormányát, sőt néhány korábbi magas rangú katonatiszt arra is kész, hogy tárcát vállaljon e testületek valamelyikében. Vasárnap még lángolt a zsanai kút (Fotó: Szabó Sándor) A sikeres vasárnapi előkészület' után hétfőn eredménnyel járt a zsanai gázlángoltás. A mintegy 40 méter magasra felcsapó lángoszlopok 9 óra 10 perckor aludtak ki a nagy erejű — az összes vízágyú és a két turboreaktív generátor keltette — víz- és speciális vegyianyaggal kevert légsugaraktól. A kétszáz atmoszféra nyomással ömlő gázt a vártnál nagyobb körzetbe teríti a szél, ezért rendkívüli biztonsági intézkedést léptettek életbe. A honvédség és a rendőrség bevonásával a biztonsági sáv mögé terelik a forgalmat, s közben állandóan mérik a leve-< gő gáztelítettségét. A gázlángok eloltása után megkezdődött az előkészület az ömlő energia elfojtására. Képmagnóra veszik a kút, illetve az azon levő kitörésgátló beillesztésének helyét és a menetek állását. Ezután kerülhet sor arra, hogy a speciális felkészültségű szakemberek, megfelelő biztonsági intézkedések után, megkezdjék munkájukat az aknában. Szekér Gyula Moszkvába utazott Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott az ofenburgi gázvezeték építésében együttműködő országok kormányközi bizottságának ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Feliksz Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Zárókozlsmsnyl fogadlak el Befejeződött a Béke-víiágtaaács ölese A Béke-világtanács négynapos rendkívüli ülése — a bizottságok és a kontinensRoham a pultoknál Az első napén: 35 millió forintos készlet Tegnap az ország minden erre kijelölt üzletében február 17-ig kedvezményes téli vásárt tartanak. A csizmákat, őszi-téli cipőket, kabátokat, meleg, kötött ruhaneműket 20—40 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg e két hét alatt az érdeklődők, akik még a tél végéig fel is vehetik a leszállított áron vásárolt cikkeket. A téli vásáron nem a hibás termékek kerülnek eladásra, hanem a megmaradt, még raktáron levő, s jelentős tárolóhelyet foglaló cikkek. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 13 egri, ugyanennyi gyöngyösi és hat hatvani, valamint három községi üzletben és a városokban működő sportboltjai összesen 20 millió forintos árukészlettel várják a vásárlókat. Az idei téli vásár az iparcikk boltjaiban megforduló vevőknek 7,2 millió forint megtakarítást jelent. Az üzletvezetők tájékoztatása szerint minden eddiginél nagyobb érdeklődésre számítanak: már a tegnap reggeli boltnyitás előtt kíváncsiskodtak és soraz Telt Mz az errí Centrumban (Fotó: TSffi CfesíNf ba álltak a kirakatok és ajtók előtt o. vásárlók. Az egri Centrum Áruház is rekordkészlettel startolt a szezon végi kiárusításkor. A több mint hét és fél millió forint áru közül a legtöbb és a legkeresettebb a női konfekció s a divatáru. Üjdon- ság, hogy az idén valódi szőrméket és bőrkabátokat is felvettek a leszállított árucikkek listájára. Mint a Centrum szakemberei elmondották, egy-egy ilyen első napi árusításkor a vásárlások 80 százalékát teszik ki a leárazott termékek. A cipőosztályon — tapasztaltuk — főként a kisebb méretű lányka- és fiúcipöket ajánlják és keresik. Aki mégis valamilyen cipő-, vagy csizmakülönlegességre vágyik, az látogasson el a Széchenyi úti női cipöboltba: itt talán még néhány napig vásárolni lehet azokból a megmaradt divatcsizmákból is, amelyeket ősszel sóvárogva nézegettünk, de nem tudtuk rászánni magunkat arra, hogy akkor annyi pénzt kiadjunk értük. Most az akkori legdrágább, ezer forinton felüli boka és hosszú szárú csizmák is legfeljebb hatszáz forintba kerülnek, a legolcsóbbak pedig alig többe kétszáz forintnál. Az első napi üzletzáráskor több kereskedelmi szakember vélekedett úgy, hogy a téli vásár elkövetkezendő napjaiban sem lesz kisebb az ilyenkor szokásos vásárlói, roham. találkozók résztvevői által előterjesztett jelentések jóváhagyása után és a tanácskozás legfontosabb dokumentumai közé számító 1979-es akcióprogram, valamint a záróközlemény elfogadásával — hétfőn befejezte munkáját. A tanácskozáson 97 ország és Nyugat-Berlin küldöttei mellett 36 nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Az idei, igen gazdag és széles körű akcióprogram első helyén az imperialisták újabb fegyverkezési lépései és agresszív összeesküvései elleni harc áll. Április 5. és 12. között ennek jegyében kerül sor az ázsiai és a csendes- óceáni térség békéjének és biztonságának hetére, május 7. és 13. között pedig megrendezik az európai biztonság hetét. A békemozgalom idei programjában is nagy súlyt kapnak a világ válsággócainak felszámolását követelő akciók. A BVT támogatja az el nem kötelezett országok szeptemberben Havannában megtartandó csúcsértekezletének sikerre vitelét. A BVT 1979-ben kiveszi részét a gyermekek nemzetközi évének megünnepléséről a 15 éve meggyilkolt Martin Luther King születésének 50. évfordulójáról való megemlékezésből és változatlanul nagy figyelmet szentel az apartheid-elleni és az emberi jogok megsértése elleni harcnak, a BVT berlini ülésén elfogadott állásfoglalások a latin-amerikai és Karib-tengeri térség imperialista nyomás ellen harcoló népeit támogató nyilatkozattal . és a ciprusi hely* zettel foglalkozó szolidaritási nj-fiatkwzattal egészültek ki^ 4 r
