Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETABJäI, EGYESÜLJETEK! Eloltották a lángokat Zsanán AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam,"Tok szám ARA: 1,20 FORINT 1979. február 6., kedd r így dolgoztunk Sokféle részlet ismert volt már abból — napi tapaszta­latok, az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülé­se, az országgyűlés téli ülés­szaka nyomán —, amit most teljes, összefoglaló képként tárt elénk a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése. A népgazdaság 1978. évi tervé­nek teljesítéséről nyújtott át­fogó összegezés — amit a napilapok vasárnapi szá­mukban hoztak nyilvános­ságra — arra ad módot, hogy tavalyi munkánk ered­ményeiről összeillesszük az önmagukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb részleteket; a tanulságok le­vonása, s hasznosításuk el­kerülhetetlen. Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, vajon miként summázható a meg­tett út, azt felelhetjük, si­kerrel legyűrt akadályok és elmaradt lépések bonyolult keveredéseként. Nem a hala­dás ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válasz arra is, meg­torpanásról nem beszélhe­tünk. Arról azonban igen — mégpedig megkülönböztetett figyelmet sürgetve kell szól­nunk róla —, hogy mun­kánknak egyre inkább a mi­nőségi jellemzői kerülnek Előtérbe, s itt varrnak tete­mes adósságaink. Mert hi­szen igaz, a termelőágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fej­lődtek, de éppen a minőségi, összetételbeli vonások hát­térben maradása miatt a ter­melés egészének hatékony­sága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem növe­kedése négy százalék a célul meghatározott öt számlák­kal szemben. Amibe bele­játszott, hogy a bruttó ter­melés sem emelkedett a szá­mított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt an­nak, hogy az anyagi ráfordí­tások gyorsabban növeked­tek, mint maga az árukibo- esátás. Ez utóbbi, ha egyet­len esztendőben föllelhető jelenségnek mutatkozna, nem okozna különösebb fejtörést. Tartós, hosszabb ideje meg­levő folyamatról van azon­ban szó, amit — életszínvo­nalpolitikai, s gazdaságfej­lesztési céljaink ismereté­ben egyaránt — nehéz te­herként vállainkon nem hordhatunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beruházások tervezettet meghaladó mértéke, a kész­letfelhalmozás már-már ak­robatamutatványokhoz illő emelkedése. Az ilyen és ha­sonló tényezők azután úgy válnak igazán testközelivé, hogy a behozatal túllép az ésszerű, az indokolt határo­kon, ugyanakkor a kivitelnél elmaradnak, késnek a lépé­sek, melyek növelnék ver­senyképes áruik mennyisé­gét. korszerűségét, használati értékét, fajlagos költségeik­kel összevetett árát. Mindenkor veszélyesek a végletek, s akkor különösen, ha a gondok szorítóak. Ép­pen ezért fontos hangsú­lyozni, hogy milliók munká­ja eredményeként az 1978-as • esztendő is hozott szép sike­reket. A vegyipar gyors ter­melésnövekedését például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a ked­vező eredményű kivitel fo­kozódása kísérte; az egy la­kosra számított 1,2 tonna szemes termény és 124 kilo­gramm hús előállítása euró­pai viszonylatban is figyel­met érdemlő eredmény, s a . 88 ezer lakás fölépítése —< bár kétezerrel kevesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fel. Az egységnyi állóesz­közre jutó termelés 1978- ban az iparban 3,5 szá­zalékkal, az építőiparban nyolc, a mezőgazdaságban két százalékkal csökkent. A beruházásaikra, fejleszté­seikre büszke cégeknél a mérleg e másik serpenyőjét is figyelni kellene. Az előbbihez hasonló el­lentétpárokat — a köznapi tapasztalatokra támaszkodva is, a Központi Statisztikai Hivatal jelentését olvasva is —, sajnos könnyedén össze­állíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iram­ban emelt beruházási célú ér­tékesítését, ugyanakkor — például és nagy súllyal a gépiparban — a termékszer­kezet korszerűsítése az in­dokoltnál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is el­avult, nem korszerű termé­kek kerülnek a közfogyasz­tásba, a felhalmozásba egy­aránt. Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően ér­tékelni munkánk eredmé­nyeit és teendőinket, hanem kerüljük meg az előbb em­lített, illusztrált szembesí­tést. Az a tény, hogy további fejlődésünk kulcskérdésévé az egyensúlyi helyzet javítá­sa vált, a megtett lépésekkel szemben az elmaradtakat emeli a fő helyre. Azaz: tartsuk számon, miben si­került előbbre jutni az előző esztendőkhöz képest, ám a hangsúly azon legyen, hol, mi­ben, miért maradtunk el lehe­tőségeinktől. Mert elmarad­tunk, s hogy ok-okozat mindig kapcsolódik, azt tapasztal­hattuk, az 1979. évi népgaz­dasági terv céljainak megfo­galmazásánál, a minimális növekedést jelző számok ki­mondásával. Sem az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság va­lóságos helyzetét, ezt tük­rözik a statisztikai jelentés­ben foglaltak is. Annak el­lenére igaz ez, hogy tiszte­let és elismerés illeti a kü­lönböző termelő kollektívák jó célú erőfeszítéseit, ered­ményeit, ám azt kell mon­danunk, összességében még­is kevés az, amire jutottunk, nem korábbi gazdálkodási szintünkhöz, hanem a köve­telmények diktálta, a lehet­ségest és a szükségszerűt ma­gukban foglaló mércékhez képest. A szóban forgó tények nagy biztonságú alapot kí­nálnak az okok, okozatok föltárására, megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termelőhe­lyeknek, elvét viszont világo­san megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 1978. decmeber 6-i ülése. A testület tanácskozásán el­hangzott előadói. beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára erről az elvről így szólt: „A köve­telmények fokozása a vál­lalatokat mint gazdálkodó­kat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig mint munkavállalókat, érintse. Az intézkedéseknek az erőfor­rások gazdaságosabb fel használására, a szükséges szerkezeti változtatások meg­valósítására kell ösztö­nözniük, jövedelemhez pe­dig csak fokozódó követel­mények teljesítésével lehes- -sen hozzájutni”.' Bonyodalmak Iránban Khomeini ideiglenes kormányfőt nevezett ki Mit tesz Baktiar és a katonaság? Hétfő délutáni sajtóérte­kezletén Khomeini ajatol- lah bejelentette, hogy Mehdi Bazargant, egyik közeli mun­katársát jelölte ki ideiglenes kormányának elnökévé és felkérte a kormány megala­kítására. Bazargan, aki je­len volt a sajtókonferencián jelezte, hogy elfogadja a megbízatást. Khomeini kö­zölte, hogy az „Iszlám For­radalmi Tanács” javaslatára döntött Bazargan kinevezé­séről. A sajtókonferencián Kho­meini ismét követelte a Bak- tiar-kormány lemondását. Bejelentette, hogy az ideig" lenes kormány feladata az iszlám köztársaság megala­kítása és a népszavazás megtartása lesz. Khomeini hangoztatta, hogy „ennek a kormánynak engedelmes­séggel tartozik” és aki elle­ne fordul, azt a „törvény és az iszlám forradalom ellen" ségének tekintik”. Az iszlám kormány elnöke kinevezésének hírére reagál­va Baktiar kormányfő azon­nal kijelentette: „Iránban csak egyetlen kormány lé­tezhet”. Hangoztatta, hogy az ország és a törvényes ha­talom egyaránt oszthatatlan. Arra a kérdésre, vajon le­tartóztatja-e Mehdi Bazar­gant, az ideiglenes kormány elnökét Baktiar azt válaszol­ta: más az, ha csak szavak­ra szorítkozik, és ismét más, ha cselekszik is. Nyugati hírügynökségek emlékeztet­nek rá, Baktiar korábban többször fenyegetett azzal, hogy letartóztatja a Khomeini által alakítandó kormány tagjait. Az elmúlt két napon Irán­ban mintegy száz politikai személyiséget tartóztattak le, köztük volt miniszte’reket, valamint ellenzéki politiku* sokat. Teheráni, jól tájéko­zott források szerint a letar- tóztatási hullám legújabb ál­dozatai között van Ali Sza- jed Dzsavadi, a januárban alakult „Mozgalom” nevű, ellenzéki politikai párt ve­zetője, aki egyben Irán egyik legismertebb írója is. A Kajhon című teheráni napilap hétfőn idézte a had­sereg szóvivőjét, aki cáfol­ta, hogy az ország katonai vezetői kapcsolatban állnak Khomeinivel. A cáfolat közzétételével egyidőben a Reuter teheráni katonai forrásokra hivatkoz­va azt jelentette, hogy a vallási ellenzék vezetője el­nyerte több ezer olyan kato­natiszt támogatását, akik ko- rábhan nyugállományba vo­nultak, avagy eltávolították őket a hadseregből, mert szembenálltak az uralkodó­val. Ezek a személyek — a for­rások szerint — hajlandók nyilvánosan támogatni Kho­meini forradalmi tanácsát, vagy megalakítandó ideigle­nes kormányát, sőt néhány korábbi magas rangú katona­tiszt arra is kész, hogy tár­cát vállaljon e testületek valamelyikében. Vasárnap még lángolt a zsanai kút (Fotó: Szabó Sándor) A sikeres vasárnapi elő­készület' után hétfőn ered­ménnyel járt a zsanai gáz­lángoltás. A mintegy 40 mé­ter magasra felcsapó láng­oszlopok 9 óra 10 perckor aludtak ki a nagy erejű — az összes vízágyú és a két turboreaktív generátor kel­tette — víz- és speciális ve­gyianyaggal kevert légsuga­raktól. A kétszáz atmoszfé­ra nyomással ömlő gázt a vártnál nagyobb körzetbe teríti a szél, ezért rendkí­vüli biztonsági intézkedést léptettek életbe. A honvéd­ség és a rendőrség bevoná­sával a biztonsági sáv mögé terelik a forgalmat, s köz­ben állandóan mérik a leve-< gő gáztelítettségét. A gázlángok eloltása után megkezdődött az előkészü­let az ömlő energia elfojtá­sára. Képmagnóra veszik a kút, illetve az azon levő ki­törésgátló beillesztésének helyét és a menetek állását. Ezután kerülhet sor arra, hogy a speciális felkészült­ségű szakemberek, megfelelő biztonsági intézkedések után, megkezdjék munkájukat az aknában. Szekér Gyula Moszkvába utazott Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hét­főn Moszkvába utazott az ofenburgi gázvezeték építé­sében együttműködő orszá­gok kormányközi bizottságá­nak ülésére. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Feliksz Bogdanov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Zárókozlsmsnyl fogadlak el Befejeződött a Béke-víiágtaaács ölese A Béke-világtanács négy­napos rendkívüli ülése — a bizottságok és a kontinens­Roham a pultoknál Az első napén: 35 millió forintos készlet Tegnap az ország minden erre kijelölt üzletében feb­ruár 17-ig kedvezményes téli vásárt tartanak. A csizmá­kat, őszi-téli cipőket, kabá­tokat, meleg, kötött ruhane­műket 20—40 százalékkal ol­csóbban vásárolhatják meg e két hét alatt az érdeklő­dők, akik még a tél végéig fel is vehetik a leszállított áron vásárolt cikkeket. A téli vásáron nem a hibás ter­mékek kerülnek eladásra, hanem a megmaradt, még raktáron levő, s jelentős tá­rolóhelyet foglaló cikkek. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 13 egri, ugyanennyi gyöngyösi és hat hatvani, valamint há­rom községi üzletben és a városokban működő sport­boltjai összesen 20 millió fo­rintos árukészlettel várják a vásárlókat. Az idei téli vá­sár az iparcikk boltjaiban megforduló vevőknek 7,2 millió forint megtakarítást jelent. Az üzletvezetők tá­jékoztatása szerint minden eddiginél nagyobb érdeklő­désre számítanak: már a tegnap reggeli boltnyitás előtt kíváncsiskodtak és sor­az Telt Mz az errí Centrumban (Fotó: TSffi CfesíNf ba álltak a kirakatok és ajtók előtt o. vásárlók. Az egri Centrum Áruház is rekordkészlettel startolt a szezon végi kiárusításkor. A több mint hét és fél millió forint áru közül a legtöbb és a legkeresettebb a női kon­fekció s a divatáru. Üjdon- ság, hogy az idén valódi szőrméket és bőrkabátokat is felvettek a leszállított áru­cikkek listájára. Mint a Centrum szakemberei el­mondották, egy-egy ilyen el­ső napi árusításkor a vásár­lások 80 százalékát teszik ki a leárazott termékek. A ci­pőosztályon — tapasztaltuk — főként a kisebb méretű lányka- és fiúcipöket ajánl­ják és keresik. Aki mégis valamilyen cipő-, vagy csiz­makülönlegességre vágyik, az látogasson el a Széchenyi úti női cipöboltba: itt talán még néhány napig vásárolni lehet azokból a megmaradt divatcsizmákból is, amelye­ket ősszel sóvárogva nézeget­tünk, de nem tudtuk rászán­ni magunkat arra, hogy ak­kor annyi pénzt kiadjunk ér­tük. Most az akkori legdrá­gább, ezer forinton felüli boka és hosszú szárú csiz­mák is legfeljebb hatszáz fo­rintba kerülnek, a legolcsób­bak pedig alig többe két­száz forintnál. Az első napi üzletzáráskor több kereskedelmi szakember vélekedett úgy, hogy a téli vásár elkövetkezendő nap­jaiban sem lesz kisebb az ilyenkor szokásos vásárlói, roham. találkozók résztvevői által előterjesztett jelentések jóvá­hagyása után és a tanácsko­zás legfontosabb dokumen­tumai közé számító 1979-es akcióprogram, valamint a záróközlemény elfogadásá­val — hétfőn befejezte mun­káját. A tanácskozáson 97 ország és Nyugat-Berlin kül­döttei mellett 36 nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Az idei, igen gazdag és széles körű akcióprogram első helyén az imperialisták újabb fegyverkezési lépései és ag­resszív összeesküvései elleni harc áll. Április 5. és 12. kö­zött ennek jegyében kerül sor az ázsiai és a csendes- óceáni térség békéjének és biztonságának hetére, május 7. és 13. között pedig meg­rendezik az európai bizton­ság hetét. A békemozgalom idei programjában is nagy súlyt kapnak a világ vál­sággócainak felszámolását követelő akciók. A BVT tá­mogatja az el nem kötelezett országok szeptemberben Ha­vannában megtartandó csúcsértekezletének sikerre vitelét. A BVT 1979-ben kiveszi részét a gyermekek nemzet­közi évének megünneplésé­ről a 15 éve meggyilkolt Martin Luther King születé­sének 50. évfordulójáról való megemlékezésből és válto­zatlanul nagy figyelmet szen­tel az apartheid-elleni és az emberi jogok megsértése el­leni harcnak, a BVT berlini ülésén elfogadott állásfogla­lások a latin-amerikai és Karib-tengeri térség impe­rialista nyomás ellen har­coló népeit támogató nyilat­kozattal . és a ciprusi hely* zettel foglalkozó szolidaritási nj-fiatkwzattal egészültek ki^ 4 r

Next

/
Thumbnails
Contents